|
Dátum: 2008. február 02.08:01:01. Forrás : doksi.net/hu |
A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni, hogy a török kiűzésére szövetkezett országokhoz önállóan is csatlakozhasson Erdély, ezért 1687-ben elfogták – élete utolsó időszakát búskomorságban élte le.
A Rab ember fiai ifjúsági történelmi regény. A Szitáry fiúk és apjuk története az író képzeletének szülöttei, de a történelmi helyzet, Erdély akkori állapotának leírása valóságos.
Apafi Kolozsvárott élő, tehetetlen erdélyi fejeledelem. A valódi kormányzó a Nagyváradon élő török basa, aki kénye-kedve szerint sarcolja az erélytelen Apafit. Számtalan a bujdosó szegény, az emberélet pedig hihetetlenül olcsó. Nem kevés az olyan ember sem, aki a lehetetlen helyzetet próbálja kihasználni: hazug, csaló kereskedők, fogadósok, stb. Az önző nemesek csak a maguk hasznát nézik.
Móra szeretettel és hitelesen mutatja be a sokat szenvedő, a megpróbáltatásokat erős szívvel álló, a szépre és igazra áhítozó, tiszta szívű erdélyi embereket.
Fontosabb szereplők:
- Apafi Mihály – Erdély fejedelme
- Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
- Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
- Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
- Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
- Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
- Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
- Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
- Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
- Murmuc – „egy bolond majom”
- Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
- Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek
A regény tizenhét rövidke fejezetből áll, de a történet folyamatos, fejezetről fejezetre követhető.
Apafi Mihály az egyik éjszaka rosszat álmodik: egy gonosz, sebes szárnyú sólyomról, mely elragadta tőle fejedelmi süvegét, mikor azt Mihályka fejére akarta helyezni. Később megjelenik Cselebi bég, aki előadja Apafinak, hogy Hajdár váradi basának „elszökött a sólyommadara, akivel vadászni szokott járni”. A madár említése felidézi a fejedelemben az éjszakai álmot.. Zavartan ígéretet tesz a török követnek, hogy ha a föld alól is, de előkeríti ura sólymát. Cselebi bég még azt is elmondja, hogy a basának aranyos szárnyú sólyommadara volt, Ilyet pedig már nem találni minden erdélyi bokorban.
Apafi hivatja is Szitáry Kristófot, hűséges vitézét, hogy rendbe tegyék ezt az aranyos szárnyú sólyomügyet. Elővesznek két selyemerszényt, beletesznek száz aranyat ebbe is, a másikba is, majd odakötözik mindkettőt a sólyom szárnyai alá. Mehet tehát a madár a basához.
Úgy is lesz. Szitáry Kristóf a két fiával útnak indul, hogy elvigye a sólyommadarat a basához. Útközben megszállnak Piszliczárnál, akinek van egy gyönyörű leánya, Iluci, valamint egy bolond majma, Murmuc. A majom még a gazdájánál is cserfesebb, eszesebb.
Az éjszaka folyamán a hazug Piszlicsár meglopja őket, így amikor Szitáryék a basához érnek, s átnyújtják a sólyommadarat, a basa felháborodik, hogy Apafi ki akarja gúnyolni. Szitáry rab lesz, s a rab ember fiai pedig az utcán találják magukat.
Ám ahol a legnagyobb a baj, ott a legközelebbi a segítség. A rab ember fiai megismerkednek Pipitérrel. Ő az, aki egész végig a két fiú mellett marad, s segíti őket, hírt hoz apjukról. Így kerülnek előbb-utóbb az Isten Szigetre, a rongyosok közé. Apjuk hosszú időn át raboskodik.
Apafi fejedelemnek fel sem tűnik, hogy fia, Mihályka is csatlakozik a rongyosokhoz. A két Szitáry fiú is itt van, így nagy az öröm, amikor a három jóbarát ismét együtt lehet. Pipitér vezetésével beveszik a Buzáth uram által védett Sárvár várát, egy csel segítségével. Apafi is megtudja, hogy mi történt – megígéri, hogy segít visszaszerzni a várat. A küzdelemben döbben rá, hogy fiai is a rongyosok között vannak a Szitáry fiúkkal együtt.
Kolozsvár és Erdély igaz ura beleegyezik, hogy Szitáry Kristófot szabadon engedjék. Rájönnek a turpisságra is, vagyis, hogy a kétszáz aranyat a hazug görög, Piszliczár vette el a Szitáryaktól. Ádám, a kisebbik fiú még láthatja szerelmét, Ilucit is.
A regény azzal ér véget, hogy találkozik a három Szitáry, s az Apafi családdal együtt boldogan megvacsoráznak. Apafi felajánlja Szitáry Kristóf számára a gaz Piszlicsártól elvett hídalmási kastélyt, amit ő boldogan el is fogad.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
A grúz - dél-oszétiai háborúA dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Kapcsolódó doksik- Szabó Xavér - Angyalok a korai zsidó pszeudoepigráf irodalomban / 2013, 36 oldal
- Bordás Andrea - A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban / 2015, 7 oldal
- Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században / 1997, 5 oldal
- A Bizánci birodalom és a szláv népek / 2010, 2 oldal
- Grüll Tibor - Halászat, haltenyésztés és halszószgyártás a Római Birodalomban / 2015, 16 oldal
A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében
A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében A remény keresése és elvesztése, majd a reményvesztés után az irracionális remény utáni puszta vágyakozás Vörösmarty Mihály költészetében meghatározó jelentősséggel bíró, alapvető téma - legyen szó akár személyes sorsról, akár nemzeti létről, akár az emberiség jövőjéről. Ezen...
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése IIKosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed...
Ady Endre élete, költészeteADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
