Eclogák
A háborús évek költészetében összefoglaló szerepet töltenek be az eclogák. Az első eclogát 1938-ban írta a Spanyol Köztársaság veresége után. Az utolsót 1944-ben, Lager Heidenau-ban.
Ez valójában egy lírai napló, melyben a költő leírja, hogy hogyan élt a fasizmus és a háború éveiben. Összefoglaló jellegű. Műfaja és formája antik örökségre utal.
Az első költő aki pásztorokról írt: Theokritosz, aki görög költő volt. Ezek a versek műfajilag idillek voltak. ez képecskét jelent. Ezt a formát vette át Vergilius aki 10 db ilyen bukolikus verset írt. A gyűjteményt eclogának nevezzük. A szó jelentése: válogatás, szemelvény.
A 30-as, 40-es években egy mozgalom bontakozott ki Magyarországon, amely elevenítette az antikvitást. Kerényi Károlynak a Sziget című folyóiratában jelentek meg az antikvitás értékei. Felkérték Radnóti Miklóst, hogy fordítsa le Vergilius 9. eclogáját. Ás így jött neki az ötlet, hogy a két kor között nagy a hasonlóság, ezért ő is ír eclogákat.
8 eclogát írt, de a 6. nincs meg.
1. ecloga
Ez közelíti meg leginkább a Vergiliusi mintát. Párbeszédes hexameteres mű. A költő és a pásztor párbeszéde, de valójában a költő két énje kérdez és válaszol. A vers mottója Vergiliustól származik. A világ romlására és a bűn eluralkodására utal. A háttere a versnek a spanyol polgárháború. Az első sorok hétköznapi beszélgetést idéznek. Bukolikus idillként indul a költemény („rigók szava”). Később a természeti képek elkomorodnak, a képek jelentése mögött ott van a rettenet az embertelenség. A tömegek sorsát felmutató leírás után az egyén sorsa következik a műben. Radnóti, Garcia Lorca és József Attila halálát említi. Ennek kapcsán tűnődik a saját sorsáról. A mű legismertebb része a tölgy hasonlat. Az elődök példájának követése határozza meg a költő magatartását. Természeti kép fogja keretbe a költeményt. A reménytelenséget a vers végén a munkavágy és az alkotás kényszere váltja fel. Az utolsó sor szépségét a hexameter és az alliteráció összekapcsolódása adja.
2. ecloga
A repülő és a költő párbeszéde. A repülő allegorikus alak. Az elgépiesedett, ölni kényszerített embert jelképezi. A költő a humánus értékek védelmében emeli fel szavát. Felvetődik a versben: Mi a művész dolga a világon? Válasz rá: Az emberi lét alapkérdésére rávilágítani. A vers végén egy ellentmondás van, ugyanis a repülő földi életének nyomai csak akkor maradhatnak fenn, ha van költő aki megörökíti és lesz kinek megörökítenie.
3. ecloga
Elveti a párbeszédes formát. Személyes vallomásban foglalja össze a vágyait Radnóti. A vers egy könyörgés, invokáció a pásztori múzsához. Életképeket villant fel a költő. Életről, szellemről szeretne írni. Mégis minden versében a veszélyérzetet kell megörökítenie.
4. ecloga
A költő és a hang párbeszéde. A vers valójában a költőben lezajló belső vita. Amelynek alapkérdése, hogy miért maradt életben és mi a célja az életnek. Vallomás Radnóti félelmeiről és a közelgő tragédiáról. A belső hang ellenállásra bátorítja a költőt. Eszébe juttatja az átélt és vissza nem térő apró örömöket. Tudja, hogy a lázadás hiába való, de amíg él addig tanúskodnia kell a jövőről.
5. ecloga
Barátsirató vers. Bálint György emlékére írta, aki újságíró volt és munkaszolgálatosként tűnt el Ukrajnában. Egyfajta bizonytalanságérzet, mély fájdalom hatja át a verset.
6. ecloga
Ilyen című verse nincsen. Vagy elveszett a Borban írt versek közül, vagy azonos a Töredék című költeménnyel. Jelen idejű létösszegző vers. A költő számba veszi, összegzi a kor lényeges jegyeit. Korkép és kórkép a 30-as évek Magyarországáról. A fasiszta hatalom és az erkölcsi züllés pontos rajzát adja Radnóti a versben.
7. ecloga
Szerelmi vallomás. Lager Heidenauban írta. Szerelmes vers és a tábori élet bemutatása. Alaphangvétele elégikus. A vers egy csonka dialógus (nem vár választ). Költői kérdéssel indul, melynek címzettje a kedves. Az indító kérdés megjelöli a lírai én alap magatartását, ami a szemlélődés és a virrasztás. A versben a költő először a külső környezetet mutatja be, majd a barakk belseje felé fordul. A mű ellentétes erőkből épül, egyrészt a valóság, a munkatábor gyötrelmes világa, másrészt az álom. A foglyok a képzelet segítségével keresnek szabadulást a valóságból. A fogolytábor nyomasztó világa háttér a szerelmi vallomáshoz mert keretes szerkezetű a vers. Szerelmi vallomással zárul. A vers megformálására jellemző az erőteljes képszerűség és a hexameteres forma.
8. ecloga
A költő és a próféta párbeszéde. Indulatos hangnemű és a lázadó haragot hirdeti a költő. A 8. ecloga a félelemtől a lázadó haragig az elégikus idilltől a jövőbe látó tudatos bizalomig fogja össze a háborús évek változó érzéseit. A hangnem különböző, a téma ugyan az (fenyegetettség, költői magatartás).
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása
Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s...
Ábel Amerikában
A trilógia utolsó része, amelyben Ábel a neki ajándékozott hajójeggyel elutazik Amerikába, s bepillantást nyer az amerikai emberek életébe.
Mielőtt még elutazik, segít apjának megszabadulni újdonsült feleségétől, mivel az új feleség hamar kimutatta a foga fehérét. Miután sikerül elérni, hogy az új feleség elköltözzön, Ábel felkészül az új kalandra.
Kelemen pap tanítja...
Abigél
Szereplők:
Vitay Georgina, Vitay tábornok, Gina édesapja, Mimó néni, Gina nagynénje, Kuncz Feri hadnagy, Gina szerelme, Marszell, Gina francia nevelőnője, Zsuzsanna testvér, Gina prefektája, Torma Gedeon, a Matula Lánynevelő Intézet igazgatója, Kis Mari, diák, Torma Piroska, diák, Kalmár Péter, osztályfőnök, Kőnig, magyar- és latintanár, Horn Mici, a Matula egykori növendéke...
