Cikkek » Hazaszeretet a magyar irodalomban

Dátum: 2008. január 22.15:23:54. Forrás : doksi.net/hu

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette.

A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője volt. Pádovában és Ferrarában tanult, hazatérve pécsi püspök lett. Igaz, már neve is magyar: Magyarországi János, mégis hazaszeretete kettős volt. Nem érezte jól magát a "barbár" Magyarországon, visszavágyott a művelt Itáliába, de mindennek ellenére művészetét áthatotta a reneszánsz család- és szülőföld iránti szeretete - Búcsú Váradtól -. A Pannónia dicsérete című munkájában bírálta a magyarokat elmaradottságuk miatt, de tudta, az ő feladata a tudás továbbadása, a kemény magyar föld feltörése.

Balassi Bálint (1554-1594), a kalandos életű, reneszánsz költőnk volt az első, aki műveit magyarul írta . Művészetében a reneszánsz életérzés fogalmazódik meg: poeta doctus, tudós költő volt, aki több nyelven beszélt, verseit gyakran ismert dallamokra írta, híresen művelt ember hírében állt –Bornemissza Péter volt a nevelője-. Számára e legfontosabb értékeket a szerelem, a vitézség, a természethez és istenhez való közvetlen viszony jelentette. Balassi költő és katona volt egy személyben. Harcait nem dicsvágyból, vagy anyagi indíttatástól fűtve, hanem a haza védelmében vívta. Balassi-strófában írta az Egy katonaének című versét, amelyben bemutatja a katonák életét, a sok átélt szenvedést, de a dicső győzelmeket is. Hazája dicséretét zengik továbbá a Széllel tündökölni nem ládd-é ez földet... és az Ó én édes hazám, te jó Magyarország című művei is.

Zrínyi Miklós (1620-1664) a szigetvári hős dédunokája teremtette meg a magyar nyelvű eposzt. Pázmány Péter, a nagy tudású esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja nevelte. Költő, politikus és hadvezér volt, akinek élete tragikus körülmények között ért véget: egy vadászat alkalmával megsebesített vadkan ölte meg. Fő műve a Szigeti veszedelem, az első magyar, barokk eposz. Az író célja, hogy a szigetvári hősök önfeláldozásával erkölcsi példát statuáljon a magyarságnak. A védők erényeik által -a hazaszeretet, az önfeláldozás, a bajtársiasság és az erkölcsi tisztaság- felülemelkednek a törökökön és igaz életüket vesztik, lelküket mégis angyalsereg viszi a mennyországba. Zrínyi katonapolitikai műveit is tanító céllal, esetenként bíráló hangnemben írta: Tábori kis trakta, Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság.

Mikes Kelemen (1690-1761) Törökországi levelek címmel írta fiktív leveleit Rodostóból, ahol II. Rákóczi Ferenccel együtt száműzetésben élt. A levelek hangvételéből érződik a haza utáni vágy, a szülőföld elhagyása miatt érzett szomorúság : "Úgy szeretem Rodostót, hogy soha nem feledem Zágont".

Bessenyei György (1747-1811), a "bihari remete" Ágis tragédiájával (1772) elindította Magyarországon a felvilágosodást, amely az első reformországgyűlésig tartott (1825). A Magyarság című röpiratában az anyanyelv művelésére hívja fel a figyelmet- "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenen sohasem.". Az Egy magyar társaság iránt való (Jámbor szándék) című nyílt levele a magyar nemességhez szól, felszólítja őket egy tudományos intézmény létrehozására. (Gondolatait később Kazinczy valósítja meg a nyelvújítással. Széchenyi, amikor egyévi jövedelmét ajánlja az MTA alapítására, szintén Bessenyei eszméit ülteti át a gyakorlatba.)

Berzsenyi Dániel (1773-1805), a magyar Horatius – Horác c. verse alapján - költészete átmenet a klasszicizmus és a romantika között. Két ódája, a Magyarokhoz I. és II. társadalmi és politikai mondanivalót hordoz. A Magyarokhoz I nemzetostorozó vers, amely bírálatával jobb cselekedetekre serkent. A régi, dicső múlttal szembeállítja a jelenkor erkölcstelenségét. A nemességhez szól, figyelmezteti őket, hogy az erkölcsi pusztulás, a tettre kész hazaszeretet hiánya, az elpuhultság és az idegenmajmolás a nemzet halálához fog vezetni, csak a "tiszta erkölcs" mentheti meg a hazát.

Katona József (1791-1830) tragédiája, a Bánk bán történelmi alapokon nyugszik, amely már átmenetet képez a klasszicista és a romantikus dráma között. A mű középpontjában az idegen hatalom és az azzal szembeforduló nép, valamint az ellenállás következményei állnak. Politikai és szerelmi tragédia, amely csak együtt értelmezhető, az egyik a másik következménye. Katona az idegen uralom, az elnyomás ellen emeli fel szavát, a Bánk bán történetében megírt nyílt lázadással figyelmezteti a zsarnokokat a veszélyre. A műből 1861-ben Erkel Ferenc operát ír.

Kölcsey Ferenc (1790-1838) a romantikus költő fejlett erkölcsi érzékkel és nagy felelősségtudattal rendelkezett. Verseire jellemzőek a nagy ellentétek, a dicső múlt szembeállítása a sivár jelennel, valamint a magyar nemesség bírálata. Míg első korszakára, a 10-es évekre az elégikus versek jellemzőek, második költői korszaka, a 20-as évek a közösségi versek időszaka. Ekkor írja a Himnusz és a c. művét, melyben a hazájáért aggódó hazafias költő panasza-fohásza istenhez. 1826-ban jelenik meg a Nemzeti hagyományok c. prózája, mellyel a herderi nemzethalál-jóslatra válaszol, a magyarság saját történelmének, népköltészetének irodalomba emelését sürgeti. A 30-as években írja a Zrínyi dalát, amelyben a fényes múltat szembesíti a rossz és elveszett jelennel. Hangvétele pesszimista, rezignált. Fordulópontot jelent számára Széchenyi István Hitel c. művének megjelenése, ennek hatására optimistává válik. Huszt c. epigrammájában így fogalmaz: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!". Az Emléklapra c. epigrammájában hitvallása fogalmazódik meg: "A haza minden előtt." A harmadik korszára (1837-1838) Kölcsey elveszíti lelkes optimizmusát. A Zrínyi második énekében Zrínyi a Sorssal beszélget. Herder gondolatát, a nemzethalál jóslatát vetíti elő. Felismeri, hogy a nemesség már nem képes megmenteni a hazát, a belső összetartozás hiánya fogja romba dönteni az országot. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz címmel írt erkölcsi intelmeket unokaöccséhez, amelyben kifejtette, hogy a legfontosabb érték a haza és felhívta figyelmét a nemzeti nyelv művelésére.

A reformkorban a haza gondolata a középpontba került. A reformkor legkedveltebb témája a magyar nyelv ápolása mellett a haza iránti szeretet kifejezése volt.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) eposza, a Zalán futása 1825-ben jelent meg. Ezt a nemzetostorozó művet tekintjük a reformkor nyitányának. Zalán elpuhult népe a jelen magyarjait figyelmezteti, a "puhaságra serényebb" nép elveszti hazáját. Erkölcsi mintául Árpád nemzete szolgál. Hazája iránti érzelmeit hűen tükrözi a Pázmán című epigramma : "legszentebb vallás a haza s emberiség, ". Az 1831-ben írt Magyarország címerére és Kölcsey Husztjának gondolata hasonló:

"Szép vagy o hon, ...

Ám...

Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.".

1836-ban írta a minden körülmények közötti, rendületlen hazaszeretetről szóló versét, a Szózatot, amely a hazafiasság egyik jelképévé vált:

"A nagy világon e kívül

Nincsen számodra hely;

Áldjon vagy verjen sors keze:

Itt élned, halnod kell."

Petőfi Sándor (1823-1849) magára vállalta a vátesz-szerepet, ő volt a költő, aki a magyar népet a "Kánaán felé" vezette. Forradalmi költészetében a haza és a szabadság, a haza és a társadalmi haladás gondolatát kapcsolta össze. Rövid élete ellenére kora vezéregyéniségévé vált, a hazafiság példáját szolgálta és szolgálja még ma is. Politikai írásai mind a hazaszeretet jegyét hordozzák. Legjelentősebb alkotása a Nemzeti dal, amely dinamizmusával, forradalmi hangulatával harcra, a zsarnokság béklyóinak letörésére buzdít: "A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!".

Szűkebb hazáját Petőfi Az alföld című versében mutatja be, amely a Szózatban megjelenő bölcső és sír motívumot eleveníti fel:

"Szép vagy alföld, legalább nekem szép!

Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.

Itt borúljon rám a szemfödél, itt

Domborodjék a sir is fölöttem."

Arany János (1817-1882) a magyar balladaköltészet legnagyobb géniusza. Történelmi balladái, a Szondi két apródja, az V. László és A walesi bárdok - amely Gyulai Pál szerint "A hűség és a hősiesség balladája"- a haza iránti odaadás példaművei. Arany Rendületlenül című versét a Szózat evokációjának tartják.

Ady Endre ( 1877-1919) a magyar szimbolista költészet megteremtője. Magyarság-versei az a kétséget sugallják, fenn tud-e maradni a történelem viharában ez a csöppnyi ország, amely elmaradott és más nemzeteket majmol. Ezt a gondolatot közvetíti A fajok cirkuszában című verse, ahol a sok negatívum mellett a mégis-morál is megjelenik:

"De a mi kis bolyunk semmi,

Húsvéttalan a magyarság

S írni, tenni

Mégis űznek nagy parancsok.".

Szerinte a magyarságra az akarathiány, a tehetetlenség és a hencegő dicsekvés jellemző, ezért hazaszeretete nemzetostorozó, bíráló jellegű. Nekünk Mohács kell című verse fordított himnusz:

"Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:

Veréshez szokott fajta,

Cigány-népek langy szivű sihederje,

Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:

Én magyarnak születem.

Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,

Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig

Rángasson minket végig.

Ne legyen egy félpercnyi békességünk,

Mert akkor végünk, végünk."

A hazához való hűségét a föl-földobott kő című versében vallja meg. Ady szülőföldjét többször is elhagyta, mégis mindig visszatért, elszakadni otthonától nem tudott:

"Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra

Hazajön a fiad.

És, jaj, hiába, mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is."

Magyarországon a hazaszeretet napjainkban is létező fogalom, amely a globalizáció következtében felértékelődik. A multi-kultúra ellen, az egészséges magyar ember hazafias kötelessége a nemzeti örökség ápolása és a hagyományos magyar értékek megőrzése. Elődeink jó példát mutattak, nekünk sem szabad elmaradni tőlük, hogy a következő nemzedékek büszkén vállalják magyarságukat.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Kapcsolódó doksik

• Bassa László - Irodalom és földrajz / 2016, 19 oldal
  
  
• Történelmi személyiségek a Habsburg birodalom korából (1790-1848) / 2008, 9 oldal
  
  
• Róma, a hét domb városa, egy világbirodalom központjává vált / 2008, 2 oldal
  
  
• Irodalom kidolgozott kisérettségi tételek / 2011, 92 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010 / 2010, 31 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Gondolatok Petőfi Apostoláról

Petőfi Sándor Az apostol című művéig hosszú út vezetett. Petőfi eleinte egyál-talán nem foglalkozott a politikával, huszonhárom éves koráig inkább élvezte az éle-tet, a fiatalságot. Világszemléletében a döntő változást az 1846-47-es szalkszentmártoni válság hozta, amelyet többek között a Felhők ciklusban örökített meg. Itt már jelentős számban szerepelnek olyan alkotások...

Sirály

Az 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...

Janus Pannonius és a humanizmus

Búcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan