|
Dátum: 2008. március 20.15:10:17. Forrás : doksi.net/hu |
Kosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed verselés, a bámulatos és bravúros rímek, vagy ahogy Ady fogalmazott verselése "perzsa bőségű" volt.
Kosztolányi legutolsó, 1935 - ös Szeptemberi áhítat című versét a kései szerelem miatti eufórikus állapotban írta. Betegségének utolsó szakaszában ismerte meg Radákovich Máriát, aki utolsó 15 hónapjára a mennyei boldogságot jelentette számára. A halál érezhető közelsége az életért, a meg nem ismételhetőt csodáért való rajongást vált ki Kosztolányiból, aki önfeledten tesz vallomást az élet minden kis részletének csodájáról. Ezen legutolsó költeménye elvarázsolt ámulattal mesél az élet varázslatairól. A vers születésekor már túl volt néhány műtéten, de az ebből fakadó bizakodáson kívül utolsó nagy szerelmi élménye is beleszövődött a versbe.
A költemény egy invokációval indul. A vers soraiban a múlt himnuszait idézve a naphoz fordul imádságával. A költő a "roppant napvilághoz" szól, halála előtt, utoljára emelje fel magához, a halál fölé; hiszen erre minden joga megvan – "...még sok hívő száj büszkén emleget / s nők sem vihognak a hátam megett.". Nem kíván ő semmi különlegeset csak "csak a semmiség előtt újra lenni" és hinni "az élet örök kincsében". Abban a kincsben, ami a Boldog, szomorú dal című versében még nem volt meg ("nincs meg a kincs, mire vágytam"). Reményét ugyanaz táplálja, ami a természetet is megtermékenyíti: az éltető napsugár. A "szeptemberi nap", ami mégis más, mint a nyári napsütés, mert az őszi köd és szél fonja körül, és már nem önmagát jelenti, hanem valamit, ami volt, vagy talán még mindig van, de hamarosan el, kell múlnia.
A költemény további része a Kosztolányi számára újra kiviruló világ szépségeit mutatja be. A költői képzelet a "csodák" birodalmának négy különböző tartományába (természet, gyermekkor, köznapi lét, világegyetem) hatol be a vers. Az első állomása természet, a növény-, és állatvilág. Ezt a természetet Kosztolányi nem egy idilli kertnek, nem egzotikus esőerdőnek mutatja be, hanem "csak" egy átlagos, hétköznapi kiskert szépségeit írja le: dinnye, virág, darázs, szőlő. De e négy apró mozzanat ebben az impresszionista képben olyan önfeledten sugározza a létezés örömét, hogy a "boldogságtól elnémul a szóló". Ezt a képet nyomatékosítják még az élet vidámságát érzékeltető rímek is, különösen a versszak végén a két "kancsal" rím: "szőlő - szóló".
Második állomás a "gyermek-ország", a "régen elsüllyesztett mennyország" világa. A finom, pontos részletek nem is bizonytalanítanak: a kép hiteles, személyes élményeken alapul. A kerti aranytál, a csillagokról hulló aranypor, a napot temető árnyék éppoly valóságos, mint az ebéd, az uzsonna, a virágkötözés, a felnőttek érthetetlen beszéde vagy a zongora hangja. A megjelenő csodás ország az el-nem-múló vendégséggel egy boldog aranykort idéz.
A naiv áhítatba hasít bele a vers közepén elhelyezett felkiáltás: "Jaj, minden oly szép, még a csúnya is, / a fájdalom, a koldus gúnya is,...". Ez adja az egész műnek a kulcsát. A halál közelségének érzése mindent; a jót és a rosszat egyaránt jóvá, a szépet és csúnyát egyaránt széppé varázsol. Az élet a halállal szemben - bármilyen is valójában -, csak szép lehet. Kosztolányi a hirtelen rászakadt csodában boldogan fedezi fel régen semmitmondó, legközönségesebb tárgyait: a kis templomot, a "szegényen és hiába" dolgozó vargát, a "feketén zuhogó" esőt, a készülődést a télre.
"Az ámulattól szinte az égig érek"- vallja a csodák birodalmában bolyongó költő, s már lendül is át a negyedik tartományba, a világegyetem kozmikus titkai közé. S itt, a "kisikált sárgaréz-edényként" ragyogó csillagok, a kifényesített égbolt, a világűr végtelenségében feltör az egyetlen fontos gondolat, az eddig emlékekbe és látomásokba fojtott emberi tartalom: az életszeretet ünnepélyes himnusza. A szépségek bűvöletében váratlanul visszatér a jelenbe, a szeptemberi estébe, s ijedten kap élete után: "Szép életem, lobogj, lobogj tovább, / cél nélkül, éljen és homályon át."
Ez a vers volt tehát Kosztolányi költészetének zárása, koronája. A "szegény kisgyermek" gyermeki látásmódjától kezdve a "bús férfi" kicsit felvilágosultabb világképén keresztül, a Számadás ciklus halál előtti életörömöket felsorakoztató gondolataiig Kosztolányi sok maradandót, és a magyar irodalomban történelmit alakított. Mégis azt mondhatjuk, hogy a Szeptemberi áhítattal ami "csupán" hátrahagyott versei között szerepel, költészete a legnagyobb értékeket védelmező humanista művészet csúcsaira érkezett.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Az Inka birodalomAz Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Kapcsolódó doksik- Istenes versek a magyar irodalomban / 2004, 6 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
- Róma, a hét domb városa, egy világbirodalom központjává vált / 2008, 2 oldal
- Magyar nyelv és Irodalom középszintű érettségi mintafeladatsor megoldással, 2004 / 2004, 13 oldal
- Kis Anna - A Frank Birodalom történetének főbb állomásai / 2008, 5 oldal
Tóth Árpád - Isten oltó-kése c. versének elemzése
Tóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...
Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájábanÖrkény István közkedvelt egyperces novelláinak egyik darabja a Ballada a költészet hatalmáról. Örkény valamennyi egypercesét jellemzi a groteszk látásmód. Maga az író fogalmazza meg bevezetőnek szánt Arról, hogy mi a groteszk című elbeszélésében a groteszk mint esztétikai minőség mibenlétét. A groteszk egy olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi...
Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzéseBerzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
