Bibliai korú növény a cédrusfa, gyantáját már az egyiptomiak is használták múmiák bebalzsamozására, illatszereket aromásítottak vele, a középkorban pedig a népbetegségnek számító leprát gyógyították kivonatával. Ma asztmatikus és tumoros megbetegedések ellen hasznosítja a gyógyszeripar.
A 40 m magasra megnövő libanoni cédrus fiatal példányai kúposak, kora előrehaladtával koronája kiterül és szélesen ellaposodik. Az oszlop alakú törzs már a tövénél elágazó, ott elérheti a 2,5 m vastagságot. A kéreg először sima szürke, később korosodva sötétebb és hosszbarázdás lesz. Az első éves ágak meredeken felfelé nőnek, de csúcsuk kissé lehajlik. Az alattuk csatlakozó ágak vízszintesen, szélesen szétterülnek. Az 1-3,5 cm hosszú tűk merevek, egyenesek vagy görbültek, kihegyesedők. A hosszúhajtásokon a magános tűk szórtak, a törpehajtásokon 20-36 tagú csokrokban fejlődnek.

A libanoni cédrus
A porzós, 4-5 cm hosszú, hengeres, felálló toboz eleinte világoszöld, a termős toboz rövid kocsányos, zöld, mindkettő ősszel megbarnul. Az érett toboz 8-12 cm hosszú és 3-6 cm vastag, csúcsa lekerekített. Felálló helyzetben fejlődik, éréskor leválnak a tobozpikkelyek, és csak a csupasz tengely marad meg a hajtáson. A magokon szárnyas függelékek vannak.
Eredet: a Földközi-tenger medencéjétől keletre fekvő területek (Taurus-hegység, Törökország déli része, Szíria hegységei és Libanon).
Ökológia: eredeti élőhelyén a libanoni cédrus a hűvös hegyvidéki éghajlatot kedveli. Főleg a sziklás, meszes talajokon található, az északi lejtőkön 1300 és 3000 m tengerszint feletti magasságok között, ahol télen sok a hó, és nyáron nagy a szárazság. Állományai nyílt, ritkás erdők, kevés cserjével, jegenyefenyővel és más fenyőkkel elegyesen, főként borókafajokkal (Juniperus excelsa).

Termése
Felhasználás: évszázadokkal ezelőtt még nagy cédruserdőségek borították a KözépKelet hegyvidékeit. Akkor a cédrus a legismertebb, legelterjedtebb fa volt. Gyantában gazdag fáját szilárdsága és ellenálló képessége miatt nagyra értékelték. Sajnálatosan ezeket az állományokat a rablógazdálkodás tönkretette, számukat áreájukban néhány száz példányra szűkítette. A 17. sz. elejétől kezdve a látványos libanoni cédrust az európai kertekbe is telepítik.
Hazai vonatkozás: Kevésbé közismert, hogy Közép-Európa egyik legidősebb cédrusa Budapesten található. Magyarországon ennél idősebb példány csak 2 van, az egyik az alcsúti Arborétumban, a másik a soproni Lőverekben. 12 méteres átmérőjű koronája különösen télen látványos, amikor a környezetében levő lombhullató fák kopaszak.
120-150 éves kora ellenére gyereknek számít, mert a cédrusok 2000-3000 évig is elélnek, s csak 40-50 éves koruktól jelennek meg az 5-10 cm nagyságú tobozok. Fája értékes mert tartós és jól megmunkálható, az egyiptomi múmiakoporsókat is libanoni cédrusból készítették. Magassága több mint 12 méter, törzskerülete pedig közel három méter. A telek, amelyen áll, egykor Fedák Sári villájának parkjához tartozott.

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
A jellegzetes, vízszintesen hosszan elnyúló ágainak köszönhető látványos megjelenése, kultúrtörténeti jelentősége, ritkasága valamint idős kora miatt kiemelkedő tájképi értékkel rendelkezik, amely Csontváry Kosztka Tivadart is megihlette s ez vezetett a "Magányos cédrus" c. festményének megalkotásához.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
A bioetanol
A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
A parlagfűről
Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet c. művének elemzése
A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848) írta ezt a művét. Erre a pályaszakaszra jellemző a kilábalás a válsághangulatból, a francia forradalom radikális eszméinek hatása, forradalmi látomásköltészet, a szerelmi és hitvesi költészet és a tájköltészet. Ez a vers a francia forradalom radikális eszméinek hatása, a forradalmi látomásköltészetébe sorolható...
A barokk főúri reprezentáció és műfajai
I. "A főúri"
A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...
A kis herceg II.
Szereplők:
A kis herceg; Az író; A rózsa, a kis herceg bolygóján; A király; A hiú; Az iszákos; Az üzletember; A lámpagyújtogató; A geográfus; A kígyó; A virág
Helyszínek:
A kis herceg bolygója; a Szahara; a király bolygója; a hiú bolygója; az iszákos bolygója; az üzletember bolygója; a lámpagyújtogató bolygója; a geográfus bolygója; a Föld; a...