|
Dátum: 2024. január 11.00:10:01. Forrás : doksi.net/hu |
Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.
A gyermekkori lázat a legtöbb esetben olyan mikroba okozza, amely azonosítható. A lázas állapotok három csoportba sorolhatók:
- rövid ideig tartó, helyi tünetekkel kísért láz,
- szervi tünetek nélküli láz és
- ismeretlen eredetű láz.
A láz a testhőmérséklet emelkedése, amit a hypothalamus hőszabályzó központjának fokozott érzékenysége vált ki. A hőszabályzó központ a szervezet hideg és meleg receptorai felől érkező ingerületek összehangolása révén szabályozza a testhőmérsékletet, egészséges állapotban a normál testhőmérsékletet. A hypothalamust ellátó vér hőmérsékletének szintén fontos szerepe van a szabályozásban.
Az összehangolt működés eredménye a test szűk (1-1,5 °C) határokon belüli állandó 37 °C-os maghőmérséklete. Ez megfelel a végbélben mért hőmérsékletnek. Ennél 1 °C-kal alacsonyabb lehet a hónaljban mért hőmérséklet a bőr hajszálereinek összehúzódása miatt. A szájban mért hőmérséklet pedig a gyors légzés miatt lehet félrevezetően alacsony. A testhőmérséklet napszaki ingadozást mutat. A hajnali órákban a legalacsonyabb, a délutáni órákban pedig a legmagasabb értékek mérhetők. A hőtermelést az élénkebb anyagcsere- és izomtevékenység, az akarattól független hidegrázás, a hőmegtartást pedig az erek összehúzódása biztosítja. A hőtermelést ellensúlyozza a hőveszteség, amit a párolgás, a hősugárzás, a hőátadás, és az erek kitágulása okoz. A hypothalamus normális hőszabályzó működését különböző kóros állapotok zavarhatják meg. A kiváltó októl függetlenül a láz leggyakoribb oka az ún. endogén pirogének (belső eredetű lázkeltő anyagok) termelődése, amelyek a hypothalamus hőközpontjának érzékenységét közvetlenül módosítják és ennek eredménye a hőtermelés és hővisszatartás lesz. A külső eredetű lázkeltők hatására a szervezet védekezőmechanizmusa biztosítja a gyulladásos reakciót. A láz önmagában nem kedvező hatású a szervezet fertőzésre adott válaszában: a hőtermelés növeli az oxigénigényt, a széndioxid termelődését és a perctérfogatot (ez az egyik szívkamra által egy perc alatt továbbított vérmennyiség).
Ezért szívbetegeknél és krónikus vérszegénységben szenvedőkben szívelégtelenséghez vezethet bármilyen eredetű lázas állapot. Krónikus tüdőbetegségekben a láz légzési elégtelenséget okozhat. Krónikus anyagcsere-betegségekben pl. cukorbajban az anyagcsere felborulásához vezethet. Továbbá jelentős probléma, hogy 6 hónapos és 6 éves kor között a gyerekek általában hajlamosak jóindulatú lázgörcsre. Az epilepsziában szenvedőkben pedig bármilyen lázas betegség esetén gyakoribbá válhatnak a rohamok. Lázas betegségekben általában megmarad a hőmérséklet napi ingadozása. A lázgörbe lehet remittáló, intermittáló, hektikus és kontinua. A remittáló lázban a beteg mindennap lázas és az alapszint is magasabb. Intermittáló lázban a beteg szintén mindennap lázas, de az alapszint normális. A hektikus lázgörbe szabálytalan és ugráló, a kontinua görbe folyamatosan magas lázat jelent.
A lázcsillapítás dilemmája
A lázcsillapítás fontos és hasznos, különösen a krónikus betegségekben, így az idült szív és légzőszervi, anyagcsere- vagy idegrendszeri kórképekben és azoknál, akik hajlamosak lázgörcsre. A lázcsillapítás tüneti kezelés, nem változtat a betegség lefolyásán, ezért alkalmazása így nem egyértelmű. A lázcsillapítás során bekövetkező testhőmérséklet-csökkenésből nem következtethetünk arra, hogy súlyos bakteriális, vagy kevésbé súlyos vírusfertőzésről van-e szó, vagy pedig a beteg gyógyulási szakba lépett-e. A mikrobák jelentős része ugyanis igen hőérzékeny, ezért egyebek mellett a beteg szervezet láza is pusztítja őket. Más megítélés alá esik a hyperpirexia, amelyben a testhőmérséklet 41 °C fölé emelkedik. Ez, szemben az alacsonyabb lázzal, különféle, főleg idegrendszeri károsodást okozhat és külön kezelést igényel.
Lehet fizikai: hűtőfürdő és törzsborogatás, valamint lehet gyógyszeres. A hűtőfürdőt a fürdővíz szokásos hőmérsékletén kezdjük. A beteg derékig üljön a vízben. Lábvégi részen fokozatosan engedjük hozzá a hideg vizet és folyamatos keverés közben addig hűtsük, ameddig a beteg bőre sápadt és márványrajzolatú lesz. Ekkor húzódnak össze ugyanis a bőr hajszálerei és ők adják a már lehűlt bőr márványrajzolatát. Mivel a sovány embernek vékonyabb, a kövér embernek vastagabb bőre van, könnyen belátható, hogy az előbbinél hamarább, az utóbbinál később alakul ki a márványrajzolat. Hibás tehát időhöz kötni a víz lehűtésének folyamatát. A már lehűlt vízben viszont 5-10 perc szükséges ahhoz, hogy a beteg teste is lehűljön. A törzsborogatás esetén a beteget nyakától a térdéig állott vizes ruhába, pl. fürdőlepedőbe csavarjuk. Nagyon fontos, hogy 3-5 percenként cseréljük a borogatást, mert a felmelegedett vizes borogatásban a beteg teste nedves dunsztba kerül, ami köztudomású, hogy kiváló hőszigetelő hatása révén nem engedi lehűlni a lázas szervezetet. A legismertebb hatóanyagok a szalicilsav, a pirasolon, a paracetamol, valamint ezek származékai és kombinációi.
Az utóbbi időben terjedt el a nem szteroid gyulladáscsökkentők széles körű alkalmazása (pl. ibuprofen).
A gyógyszerek bevitelének módja lehet szájon át, injekció formájában és végbélkúp kiszerelésben. A szájon át bevett gyógyszer hatását akadályozza, hogy lázas állapotban a gyomor-bél csatornában a felszívódás nem vagy csak kevéssé történik meg. Az injekció biztos és hatékony, beadását követően 20-30 perc múlva hőmérséklet-csökkenés várható. Hátránya, hogy a betegek legnagyobb része szakértelem híján nem tudja magának beadni az injekciót. A végbélkúp hasonló idő után hat, bár bizonyos betegségek, pl. hasmenés esetén felszívódásuk nem biztonságos. A lázas szervezetben az emésztés nehezített, ezért a táplálék helyett inkább a folyadékbevitel szükséges. A folyadék jellegét a megváltozott anyagcsere-körülmények határozzák meg. Ajánlatos, hogy hideg, édes és savanyú legyen az elfogyasztott ital. Minden életkorban, de gyermekkorban különösen nagyon fontos a gyakori, de alkalmanként csak kis mennyiségű folyadék itatása. Számos országban az a hagyomány alakult ki, hogy csak a magas lázat csillapítják, az alacsony lázat elfogadják, sőt hasznosnak tartják, a szervezet kórokozókkal szembeni védekező reakciójának tekintik. Ezzel szemben hazánkban mindannyian, beteg és orvos egyaránt tartunk a láztól, pedig megfontolandó lenne közfelfogásunkon változtatni. Az ügyeleti szolgálatok ugyanis számos olyan hívást látnak el, amelyekben az egyetlen panasz a láz. Kellő felvilágosítás, ill. ismeretek híján kénytelenek a betegek orvosi közreműködést igénybe venni a lázcsillapításra, amit pedig otthon, maguk is elvégezhetnének orvosi segítség nélkül. Így rengeteg időt, kapacitást, energiát takaríthatnánk meg valamennyien, orvosok és betegek egyaránt.
dr. Buzási János
gyermekorvos
forrás: patikamagazin.hu
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
A Goldenhar szindrómaA Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Az őssejtAz őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.
Kapcsolódó doksik- Gyerek betegségek / 2010, 98 oldal
- Dr. Tomsits Erika - Emésztőszervi betegségek csecsemő és gyermekkorban / 2011, 33 oldal
- Dr. Dérfalvi Beáta - Ízületi betegségek gyermekkorban / 2011, 39 oldal
- Kovács-Tóth - Stressz, a neurobiológiai alapoktól a stresszel kapcsolatos idegrendszeri betegségekig / 2017, 42 oldal
- A bogyós gyümölcsök betegségei / 2014, 29 oldal
Macbeth
Ősvilági tragédia (boszorkányok, karizma, jelenések…stb), a középkori Skóciában játszódik (feudális hierarchia). Messzebb van Shakespeare korától, mint III. Richárd ideje. Mindkét főhős a hatalmat akarja, mire nincs törvényes lehetősége, azonban a Macbeth nem a nagy mechanizmusról, hanem az emberi lélekről szól. Itt egy gyilkosság áll a középpontban (Duncan király...
Petőfi Sándor élete és forradalmi költészeteI. Petőfi pályaképe (rövid életútja) Magánéleti nehézségek 1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...
Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című verséne elemzéseNapsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden, Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimban S éles, szomoru nézéseimben. Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az...
