A romantika a XVIII. század végétől kezdve jelenik meg, először az irodalomban, aztán a többi művészeti ágban, s a teret majd csak a XIX. század közepe táján engedi át a realizmusnak. Megszületését az az illúzióvesztés, az a kiábrándultság idézte elő, amelyet az emberek a polgári társadalom ígéreteinek megvalósulatlansága miatt éreztek. A szabadság-egyenlőség-testvériség szép eszményeit nem sikerült megvalósítani a gyakorlatban.
Magyarországon a romantika jóval tovább marad uralkodó a művészetekben, mint Nyugat-Európában. Ennek egyrészt történelmi okai vannak. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a szabadság, a nemzeti függetlenség iránti vágy mélyen élt a szívekben, s ezt hosszú ideig csak allegorikus formában lehetett kifejezésre juttatni. Ugyanakkor a kapitalizálódó viszonyok csak később alakulnak ki, s a belőlük fakadó csalódottság is később jelentkezik.
A másik ok jóval sajátosabb. Jókai Mór regényírói művészetének rendkívüli hatása volt a XIX. század harmadik negyedében, és ez jelentősen nem csökkent később sem. Ez a hatás a század második felének prózaíróinál sorra kimutatható, ezért a születő magyar realizmus nem tiszta formában, hanem romantikus elemekkel vegyülve jelentkezik.
Jókai művei egytől egyig romantikus alkotások, amelyek helyszíne és ideje nagy változatosságot mutat, hiszen műveinek ideje az őstörténettől a jövő századokig ível, míg a helyszínek közt megtalálhatjuk Amerikát, illetve a mesés keletet is. Az arany ember-ben megfigyelhetők azok a jellemzők, amelyek az író összes regényében megtalálhatóak.
A regény vonalszerű cselekménye változatos, kalandos, érdekfeszítő, izgalmat keltő; váratlan fordulatok bilincselik le az olvasó figyelmét. Jókai élvezetes elbeszélő, gazdag szókinccsel (idegen szavak, nyelvújítás kori és tájnyelvi szavak). Műveiben az értekező, leíró rész kevés, s ezek inkább csak a művek elején fordulnak elő.
A jellemformálásban a kontrasztok alkalmazása figyelhető meg. A szereplők „angyalok vagy ördögök, végletes magatartások megtestesítői. Ez azt jelenti, hogy egy-egy figura csupa jó vagy csupa rossz tulajdonsággal rendelkezik. (Néhány szereplőben megjelennek realista vonások).
Megfigyelhetjük, hogy a regény kevésbé jelentős alakjai például Krisztyán Tódor, a kalandor vagy Brazovics Athanáz, a kíméletlen kereskedő egyoldalúan a rossz megjelenítői; míg Tímea, a megadó feleség vagy Teréz, a mama, a Senki szigetére menekülő, mindenkiben csalódott asszony pedig a jó idealisztikusán megformált képviselői.
A regény főhőse Tímár Mihály, akivel mint hajóbiztossal ismerkedünk meg a regény elején, s aki abból a kincsből, amit a vörös félholddal megjelölt búzászsákban talál, alapozza meg vállalkozói karrierjét. Észrevehetjük, hogy Tímár Mihály sorsának fordulópontjain a hold (illetve a vörös félhold) motívuma jelenik meg. Ennek az ismétlődésnek már-már szimbolikus értelme van. A hold képe előbb a kincsek, majd a szerelem, végül pedig a halál utáni vággyal kapcsolódik össze.
Tímár Mihály tehát az „arany ember", akinek minden sikerül, amibe belefog, s végül a boldogságát is megtalálja. Benne olyan romantikus regényhősre ismerünk, aki kiemelkedő személyiség: ügyes és bátor, erős és kitartó, leleményes és sokoldalú, de erkölcsi igényessége és feddhetetlensége meginog abban a pillanatban, amikor Ali Csorbadzsi kincseit eltulajdonítja. Tehát a főhősön belül viaskodnak a szélsőségesen jó és rossz vonások is. Folyamatos bűntudata Tímárt környezete fölé emeli. Érzi, hogy kettős életét nem tarthatja fönn, ezért öngyilkosságra készül. Jókai egy véletlennel megmenti: hite azt diktálja, hogy aki megbánja bűneit, az kegyelmet kell hogy kapjon. Tímár ezután a Senki szigetére távozik, amely egy romantikus utópia, ahol nincs pénz, törvény, egyház, nő és férfi kapcsolatát gúzsba kötő társadalmi szokások.
Azzal, hogy Tímár Mihály elvonul a Senki szigetére, Jókai egy kritikát mond saját koráról, amellyel a „Fekete gyémántok” című regényében is foglalkozik. De míg az a polgárosodásról, a magyar kapitalizmus kibontakozásáról szól, addig „Az arany ember”-ben leszámol a tiszta nemzeti polgárosodásba vetett illúzióival. Jókai véleményét egy mellékszereplője, Krisztyán Maxim szó szerint tolmácsolja: „Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset lopott; aki nem maga lopta, annak az apja, a nagyapja lopott.” Az ember nem élhet egy ilyen társadalomban, ezért az egyedüli megoldás, a kivonulás.
Írásművészetének összefoglalt jellemzői:
1.- életszerű (az akkori regényekhez képest)
2.- életélmény jellemzi
3.- a hősök magasabb "hőfokú" érzelemvilággal rendelkeznek
4.- általánosítások, megérzések (intuíciók) sora a regényekben
5.- mesei funkciók, mitikus elemek felvállalása
6.- egyszeri, különleges és tökéletes hősök
pl.: démoni hősök
a "jók" - Kárpáthy Zoltán
7.- a hősiesség tisztító ereje
pl.: Kárpáthy Zoltán
8.- kedveli a különlegest, az egyedit; az egyéniséget ellentétbe állítja az átlagossal (a típussal)
9.- regénystílusa nem egynemű, hanem kevert műfajú; fellazítja a regény, az elbeszélés kereteit és megtalálhatóak:
pl.: anekdoták
mondai elemek
mesei motívumok
eposzi kellékek
10.- változatos esztétikai hatások
pl.: tragikum, fenség, komikum, groteszk, fantasztikum, irónia, szép,rút keveredése
Kapcsolódó olvasnivalók
Választókerület-manipuláció
A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.
Al Capone
Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter.
26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.
Milyen laptopot válasszunk tanuláshoz?
Napjainkban a legtöbb iskolai feladathoz előnyt jelent, ha van számítógépünk; bár tény, hogy kevés helyen számít alapkövetelménynek, hiszen eseti jelleggel a könyvtárban is el lehet boldogulni. A legolcsóbb elégséges megoldás egy használt asztali gép alkalmazása, hiszen 100.000 Ft alatt nagyon jó komplett gépeket lehet beszerezni, akár garanciával. Jelen cikkünkben mégis az általános célra alkalmasabb, könnyebben hordozható laptopokat vesszük górcső alá – figyelembe véve a tanulói pénztárca adottságait is.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése
Műve 1920-ban A kenyér és bor kötetében jelent meg. Kosztolányi ezt a verseskötetét pályájának középső szakaszában írta meg. A pályaszakaszának a legkiemelkedőbb teljesítményeként tartják számon.
A vers címe különös, ellentmondásos. Ez az ellentmondásossá utal a vers tartalmának az ellentmondásosságára. A hiány, a megoldatlanság érzetét kelti bennünk. Két szerkezeti...
Petőfi Sándor tájversei
A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki. Tájverseiben általában pontosan megjeleníti a látványt, leírása festői, szinte már realista. A romantikához köthető mégis, hiszen ezekben a leírásokba mindig beleszövi személyes kötődését...
Madár-motívumok Arany János költészetében
Arany János a szabadságharc utáni magyar költészet kiemelkedő alakja. Máig vitáznak azon, hogy epikus vagy lírai alkotó volt-e Arany, mert, mind a két műnemben jelentőset alkotott. Vannak visszatérő témái motívumai. Arany művészetében nem tekinthető motívumnak a madár, mert nem kíséri végig az egész életpályáját, csak néhány versében található meg. Ebben a néhány versben is...
