Középiskola > Műelemzések > Jókai Mór regények eszköztára

A romantika a XVIII. század végétől kezdve jelenik meg, először az irodalomban, aztán a többi művészeti ágban, s a teret majd csak a XIX. század közepe táján engedi át a realizmusnak. Megszületését az az illúzióvesztés, az a kiábrándultság idézte elő, amelyet az emberek a polgári társadalom ígéreteinek megvalósulatlansága miatt éreztek. A szabadság-egyenlőség-testvériség szép eszményeit nem sikerült megvalósítani a gyakorlatban.

Magyarországon a romantika jóval tovább marad uralkodó a művészetekben, mint Nyugat-Európában. Ennek egyrészt történelmi okai vannak. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a szabadság, a nemzeti függetlenség iránti vágy mélyen élt a szívekben, s ezt hosszú ideig csak allegorikus formában lehetett kifejezésre juttatni. Ugyanakkor a kapitalizálódó viszonyok csak később alakulnak ki, s a belőlük fakadó csalódottság is később jelentkezik.

A másik ok jóval sajátosabb. Jókai Mór regényírói művészetének rendkívüli hatása volt a XIX. század harmadik negyedében, és ez jelentősen nem csökkent később sem. Ez a hatás a század második felének prózaíróinál sorra kimutatható, ezért a születő magyar realizmus nem tiszta formában, hanem romantikus elemekkel vegyülve jelentkezik.

Jókai művei egytől egyig romantikus alkotások, amelyek helyszíne és ideje nagy változatosságot mutat, hiszen műveinek ideje az őstörténettől a jövő századokig ível, míg a helyszínek közt megtalálhatjuk Amerikát, illetve a mesés keletet is. Az arany ember-ben megfigyelhetők azok a jellemzők, amelyek az író összes regényében megtalálhatóak.
A regény vonalszerű cselekménye változatos, kalandos, érdekfeszítő, izgalmat keltő; váratlan fordulatok bilincselik le az olvasó figyelmét. Jókai élvezetes elbeszélő, gazdag szókinccsel (idegen szavak, nyelvújítás kori és tájnyelvi szavak). Műveiben az értekező, leíró rész kevés, s ezek inkább csak a művek elején fordulnak elő.

A jellemformálásban a kontrasztok alkalmazása figyelhető meg. A szereplők „angyalok vagy ördögök, végletes magatartások megtestesítői. Ez azt jelenti, hogy egy-egy figura csupa jó vagy csupa rossz tulajdonsággal rendelkezik. (Néhány szereplőben megjelennek realista vonások).

Megfigyelhetjük, hogy a regény kevésbé jelentős alakjai például Krisztyán Tódor, a kalandor vagy Brazovics Athanáz, a kíméletlen kereskedő egyoldalúan a rossz megjelenítői; míg Tímea, a megadó feleség vagy Teréz, a mama, a Senki szigetére menekülő, mindenkiben csalódott asszony pedig a jó idealisztikusán megformált képviselői.
A regény főhőse Tímár Mihály, akivel mint hajóbiztossal ismerkedünk meg a regény elején, s aki abból a kincsből, amit a vörös félholddal megjelölt búzászsákban talál, alapozza meg vállalkozói karrierjét. Észrevehetjük, hogy Tímár Mihály sorsának fordulópontjain a hold (illetve a vörös félhold) motívuma jelenik meg. Ennek az ismétlődésnek már-már szimbolikus értelme van. A hold képe előbb a kincsek, majd a szerelem, végül pedig a halál utáni vággyal kapcsolódik össze.

Tímár Mihály tehát az „arany ember", akinek minden sikerül, amibe belefog, s végül a boldogságát is megtalálja. Benne olyan romantikus regényhősre ismerünk, aki kiemelkedő személyiség: ügyes és bátor, erős és kitartó, leleményes és sokoldalú, de erkölcsi igényessége és feddhetetlensége meginog abban a pillanatban, amikor Ali Csorbadzsi kincseit eltulajdonítja. Tehát a főhősön belül viaskodnak a szélsőségesen jó és rossz vonások is. Folyamatos bűntudata Tímárt környezete fölé emeli. Érzi, hogy kettős életét nem tarthatja fönn, ezért öngyilkosságra készül. Jókai egy véletlennel megmenti: hite azt diktálja, hogy aki megbánja bűneit, az kegyelmet kell hogy kapjon. Tímár ezután a Senki szigetére távozik, amely egy romantikus utópia, ahol nincs pénz, törvény, egyház, nő és férfi kapcsolatát gúzsba kötő társadalmi szokások.

Azzal, hogy Tímár Mihály elvonul a Senki szigetére, Jókai egy kritikát mond saját koráról, amellyel a „Fekete gyémántok” című regényében is foglalkozik. De míg az a polgárosodásról, a magyar kapitalizmus kibontakozásáról szól, addig „Az arany ember”-ben leszámol a tiszta nemzeti polgárosodásba vetett illúzióival. Jókai véleményét egy mellékszereplője, Krisztyán Maxim szó szerint tolmácsolja: „Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset lopott; aki nem maga lopta, annak az apja, a nagyapja lopott.” Az ember nem élhet egy ilyen társadalomban, ezért az egyedüli megoldás, a kivonulás.

Írásművészetének összefoglalt jellemzői:
1.- életszerű (az akkori regényekhez képest)
2.- életélmény jellemzi
3.- a hősök magasabb "hőfokú" érzelemvilággal rendelkeznek
4.- általánosítások, megérzések (intuíciók) sora a regényekben
5.- mesei funkciók, mitikus elemek felvállalása
6.- egyszeri, különleges és tökéletes hősök
pl.: démoni hősök
a "jók" - Kárpáthy Zoltán
7.- a hősiesség tisztító ereje
pl.: Kárpáthy Zoltán
8.- kedveli a különlegest, az egyedit; az egyéniséget ellentétbe állítja az átlagossal (a típussal)
9.- regénystílusa nem egynemű, hanem kevert műfajú; fellazítja a regény, az elbeszélés kereteit és megtalálhatóak:
pl.: anekdoták
mondai elemek
mesei motívumok
eposzi kellékek
10.- változatos esztétikai hatások
pl.: tragikum, fenség, komikum, groteszk, fantasztikum, irónia, szép,rút keveredése

A pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

• Jókai Mór, Az arany ember filmen / 2002, 3 oldal
  
  
• Jókai Mór Az arany ember toposzai / 2008, 1 oldal
  
  
• Egy szabadon választott Jókai és Mikszáth regény elemzése a romantika jegyében / 2000, 12 oldal
  
  
• Tari Sarolta - A Békés megyei Jókai Színház public relations tevékenysége / 2009, 73 oldal
  
  
• Jókai Mór - Az arany ember / 2010, 2 oldal
  
  

Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő...

Dolgozatomban két kiemelkedő költőnk - Petőfi Sándor és Arany János - két kevésbé híres művének - a Bolond Istóknak - összehasonlító elemzésére vállalkozom. Bevallom, hogy kutatva, keresgélve az irodalomtörténetünkben ilyen jellegű tanulmányt, elemzésvázlatot nem találtam. A téma kiválasztására az ösztönzött, hogy részt vettem az Arany János Irodalmi Versenyen, s mindkét mű...

Csokonai Vitéz Mihály költészetére nagy hatást gyakorolt Vajda Julianna iránt érzett szerelme. Élete legnagyobb szerelmével 1797 tavaszán ismerkedett meg, verseiben Lillának nevezi. Szerelmük alatt Lilla elfeledtette Csokonaival élete kudarcait, társadalmi kitaszítottságát. Amikor azonban 1798-ban Lilla más felesége lett, a magát addig víg poétának nevező Csokonai költészetében a rokokó...