A romantika a XVIII. század végétől kezdve jelenik meg, először az irodalomban, aztán a többi művészeti ágban, s a teret majd csak a XIX. század közepe táján engedi át a realizmusnak. Megszületését az az illúzióvesztés, az a kiábrándultság idézte elő, amelyet az emberek a polgári társadalom ígéreteinek megvalósulatlansága miatt éreztek. A szabadság-egyenlőség-testvériség szép eszményeit nem sikerült megvalósítani a gyakorlatban.
Magyarországon a romantika jóval tovább marad uralkodó a művészetekben, mint Nyugat-Európában. Ennek egyrészt történelmi okai vannak. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a szabadság, a nemzeti függetlenség iránti vágy mélyen élt a szívekben, s ezt hosszú ideig csak allegorikus formában lehetett kifejezésre juttatni. Ugyanakkor a kapitalizálódó viszonyok csak később alakulnak ki, s a belőlük fakadó csalódottság is később jelentkezik.
A másik ok jóval sajátosabb. Jókai Mór regényírói művészetének rendkívüli hatása volt a XIX. század harmadik negyedében, és ez jelentősen nem csökkent később sem. Ez a hatás a század második felének prózaíróinál sorra kimutatható, ezért a születő magyar realizmus nem tiszta formában, hanem romantikus elemekkel vegyülve jelentkezik.
Jókai művei egytől egyig romantikus alkotások, amelyek helyszíne és ideje nagy változatosságot mutat, hiszen műveinek ideje az őstörténettől a jövő századokig ível, míg a helyszínek közt megtalálhatjuk Amerikát, illetve a mesés keletet is. Az arany ember-ben megfigyelhetők azok a jellemzők, amelyek az író összes regényében megtalálhatóak.
A regény vonalszerű cselekménye változatos, kalandos, érdekfeszítő, izgalmat keltő; váratlan fordulatok bilincselik le az olvasó figyelmét. Jókai élvezetes elbeszélő, gazdag szókinccsel (idegen szavak, nyelvújítás kori és tájnyelvi szavak). Műveiben az értekező, leíró rész kevés, s ezek inkább csak a művek elején fordulnak elő.
A jellemformálásban a kontrasztok alkalmazása figyelhető meg. A szereplők „angyalok vagy ördögök, végletes magatartások megtestesítői. Ez azt jelenti, hogy egy-egy figura csupa jó vagy csupa rossz tulajdonsággal rendelkezik. (Néhány szereplőben megjelennek realista vonások).
Megfigyelhetjük, hogy a regény kevésbé jelentős alakjai például Krisztyán Tódor, a kalandor vagy Brazovics Athanáz, a kíméletlen kereskedő egyoldalúan a rossz megjelenítői; míg Tímea, a megadó feleség vagy Teréz, a mama, a Senki szigetére menekülő, mindenkiben csalódott asszony pedig a jó idealisztikusán megformált képviselői.
A regény főhőse Tímár Mihály, akivel mint hajóbiztossal ismerkedünk meg a regény elején, s aki abból a kincsből, amit a vörös félholddal megjelölt búzászsákban talál, alapozza meg vállalkozói karrierjét. Észrevehetjük, hogy Tímár Mihály sorsának fordulópontjain a hold (illetve a vörös félhold) motívuma jelenik meg. Ennek az ismétlődésnek már-már szimbolikus értelme van. A hold képe előbb a kincsek, majd a szerelem, végül pedig a halál utáni vággyal kapcsolódik össze.
Tímár Mihály tehát az „arany ember", akinek minden sikerül, amibe belefog, s végül a boldogságát is megtalálja. Benne olyan romantikus regényhősre ismerünk, aki kiemelkedő személyiség: ügyes és bátor, erős és kitartó, leleményes és sokoldalú, de erkölcsi igényessége és feddhetetlensége meginog abban a pillanatban, amikor Ali Csorbadzsi kincseit eltulajdonítja. Tehát a főhősön belül viaskodnak a szélsőségesen jó és rossz vonások is. Folyamatos bűntudata Tímárt környezete fölé emeli. Érzi, hogy kettős életét nem tarthatja fönn, ezért öngyilkosságra készül. Jókai egy véletlennel megmenti: hite azt diktálja, hogy aki megbánja bűneit, az kegyelmet kell hogy kapjon. Tímár ezután a Senki szigetére távozik, amely egy romantikus utópia, ahol nincs pénz, törvény, egyház, nő és férfi kapcsolatát gúzsba kötő társadalmi szokások.
Azzal, hogy Tímár Mihály elvonul a Senki szigetére, Jókai egy kritikát mond saját koráról, amellyel a „Fekete gyémántok” című regényében is foglalkozik. De míg az a polgárosodásról, a magyar kapitalizmus kibontakozásáról szól, addig „Az arany ember”-ben leszámol a tiszta nemzeti polgárosodásba vetett illúzióival. Jókai véleményét egy mellékszereplője, Krisztyán Maxim szó szerint tolmácsolja: „Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset lopott; aki nem maga lopta, annak az apja, a nagyapja lopott.” Az ember nem élhet egy ilyen társadalomban, ezért az egyedüli megoldás, a kivonulás.
Írásművészetének összefoglalt jellemzői:
1.- életszerű (az akkori regényekhez képest)
2.- életélmény jellemzi
3.- a hősök magasabb "hőfokú" érzelemvilággal rendelkeznek
4.- általánosítások, megérzések (intuíciók) sora a regényekben
5.- mesei funkciók, mitikus elemek felvállalása
6.- egyszeri, különleges és tökéletes hősök
pl.: démoni hősök
a "jók" - Kárpáthy Zoltán
7.- a hősiesség tisztító ereje
pl.: Kárpáthy Zoltán
8.- kedveli a különlegest, az egyedit; az egyéniséget ellentétbe állítja az átlagossal (a típussal)
9.- regénystílusa nem egynemű, hanem kevert műfajú; fellazítja a regény, az elbeszélés kereteit és megtalálhatóak:
pl.: anekdoták
mondai elemek
mesei motívumok
eposzi kellékek
10.- változatos esztétikai hatások
pl.: tragikum, fenség, komikum, groteszk, fantasztikum, irónia, szép,rút keveredése
Kapcsolódó olvasnivalók
Milyen laptopot válasszunk tanuláshoz?
Napjainkban a legtöbb iskolai feladathoz előnyt jelent, ha van számítógépünk; bár tény, hogy kevés helyen számít alapkövetelménynek, hiszen eseti jelleggel a könyvtárban is el lehet boldogulni. A legolcsóbb elégséges megoldás egy használt asztali gép alkalmazása, hiszen 100.000 Ft alatt nagyon jó komplett gépeket lehet beszerezni, akár garanciával. Jelen cikkünkben mégis az általános célra alkalmasabb, könnyebben hordozható laptopokat vesszük górcső alá – figyelembe véve a tanulói pénztárca adottságait is.
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Parasztábrázolás Móricz Zsigmond elbeszéléseiben
Móricz Zsigmond
A XX. századi kritikai realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1879-ben született Tiszacsécsén. Apja szegényparaszt, de vállalkozásai révén a módosabb gazdák közé küzdötte fel magát. Egy vállalkozása miatt tönkrementek, de édesanyja tovább taníttatja a fiatal Móriczot. Debrecenben, Sárospatakon, majd Kisújszálláson tanul. Kitűnően érettségizik. Az írói...
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének elemzése
Mikszáth pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel.
(FÁBRI ANNA)
A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy mennyi a birtok jövedelme. Ráfizetek" - hangzik a válasz...
Arany János Vörös Rébék című művének elemzése
A magyar költészetben talán Arany János volt az, akinek szívéhez legközelebb a ballada műfaja állt. Egy kevésbé ismert műve a Vörös Rébék. A balladát öreg korában, 1877-ben a Margitszigeten írta, ezért az Őszikék versei közé soroljuk. Az ekkor írt verseket még családja elől is rejtegette, bár ez alatt a pár hónap alatt több költeménye született, mint az eddig eltelt húsz év...
