Cikkek » Az aradi vértanúkra emlékezünk

Dátum: 2023. október 06.00:00:00. Forrás : Wikipedia

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jakob Haynauhoz mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt.

A 13 aradi vértanú

Dessewffy, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József ítéletét Haynau "kegyelemből" golyó általi halálra változtatta. A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

A vértanúk név szerint:

- Aulich Lajos tábornok (1792–1849)
- Damjanich János tábornok (1804–1849)
- Dessewffy Arisztid tábornok (1802–1849)
- Kiss Ernő altábornagy (1800–1849)
- Knezić Károly tábornok (1808–1849)
- Láhner György tábornok (1795–1849)
- Lázár Vilmos ezredes (1815–1849)
- Leiningen-Westerburg Károly gróf tábornok (1819–1849)
- Nagysándor József tábornok (1804–1849)
- Poeltenberg Ernő tábornok (1813–1849)
- Schweidel József tábornok (1796–1849)
- Török Ignác
- Vécsey Károly

Batthyány Lajos vesztőhelyén 1881-ben felállított Batthyányi-örökmécses

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az Újépületben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Kivégzése helyén áll ma a Batthyányi-örökmécses.

Előzőleg azonban már augusztus 22-én felakasztották Ormai Norbert ezredest, majd október 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajos ezredest (őt emlegetik néha a 14. aradi vértanúként). Lenkey János tábornokot azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott; ő néhány hónappal később az aradi kazamatában halt meg.

Az aradi vértanúk emlékműve, az aradi Szabadság-szobor

A nemzet emlékezete az aradi hősöket számos formában őrzi. Budapesten a XXI. kerületben van Aradi vértanúk útja, az V. kerületben Október 6. utca, és több nagyvárosban valamennyi vértanúról utcát neveztek el. Emlékművük áll továbbá Pusztavacson, illetve Szegeden és Kecskeméten az Aradi vértanúk tere őrzi emléküket

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Választókerület-manipuláció

A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.

A nukleáris fegyverekről

Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.

A húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

Kapcsolódó doksik

• Nyárády R. Károly - Erdély népességének etnikai és vallási tagolódása a magyar államalapítástól a dualizmus koráig / 1997, 34 oldal
  
  
• Virág-Vajger - Paradigmaváltás, a rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja mint a szervezeti kultúra lehetséges formálója / 2010, 5 oldal
  
  
• Az aradi vértanúkról / 2009, 3 oldal
  
  
• dr. Szántó Dezső - A rák életkorának matematikai modellje. Első lépés a paradigmaváltás felé / 2011, 2 oldal
  
  
• Váradi László - SAP Business One 6. előadás / 2006, 186 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Arany János lírája

Bár Arany János (1817-1882) inkább epikus műveit vallotta életútjának, elsősorban lírai költő. Költészetére jellemző a tárgyasítás. A verseiben megjelenő alapvető életérzés a keserű kiábrándultság, reménytelenség, rezignáció, bezártság, kirekesztettség. A tűnődő, töprengő, önvizsgáló magatartás vé-gigkíséri pályáján, gyakori a létösszegző, az önmegszólító vers...

Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése

Műve 1920-ban A kenyér és bor kötetében jelent meg. Kosztolányi ezt a verseskötetét pályájának középső szakaszában írta meg. A pályaszakaszának a legkiemelkedőbb teljesítményeként tartják számon. A vers címe különös, ellentmondásos. Ez az ellentmondásossá utal a vers tartalmának az ellentmondásosságára. A hiány, a megoldatlanság érzetét kelti bennünk. Két szerkezeti...

Csongor és Tünde (tartalom)

Szereplők: - Csongor, ifjú hős - Kalmár, vándor - Fejedelem, vándor - Tudós, vándor - Balga, földmívelő, utóbb Csongor szolgája - Dimitri, boltos rác - Kurrah, ördögfi - Berreh, ördögfi - Duzzog, ördögfi - Tünde, tündérleány - Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója - Mirígy, boszorkány - Ledér - tündérek, nemtők, stb. Történet: Első...