Cikkek » Állandók-e a fizikai állandók?

Állandók-e a fizikai állandók? Dátum: 2023. november 05.00:10:01.
Forrás : Origo

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

A holland Wim Umbach és munkatársai azt vizsgálták, hogyan nyeli el a hideg hidrogéngáz egy ultraibolyában sugárzó lézer fényét. A hidrogén-molekulában két proton és két elektron van, az elnyelt fény hullámhossza pedig függ a kétféle alkotóelem tömegének az arányától. A mérés megadta a proton/elektron tömegarány mai értékét.

Ezt az értéket vetették egybe az Európai Déli Obszervatórium Chilében felállított teleszkópjainak méréseivel. Két olyan, 12 milliárd fényévre levő hidrogénfelhőt tanulmányoztak, amelyet távoli kvazárok világították meg hátulról. Meghatározták a hidrogén által elnyelt frekvenciákat. Ez nem volt könnyű feladat, mivel a hosszú út alatt megváltozik a fény frekvenciája.

A mai laboratóriumi és a 12 milliárd éves csillagászati értéket összevetve a mai proton/elektron tömegarány 0,002%-kal kisebbnek adódott a hajdaninál. Az eredményekről a Physical Review Letters hasábjain számoltak be. A változás, ha egyáltalán valós, nagyon kicsi, ezért további nagyon pontos mérésekre van szükség. A mostani laboratóriumi adatok mindenesetre több százszor pontosabbak voltak a korábbiaknál.

Magyarázat egyelőre nincs. A szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a proton vesztett volna a tömegéből az idők folyamán. Egyes elméleti feltevések azzal számolnak, hogy a részecskék négynél több dimenzióban léteznek, és az extra dimenziók alakjának változása okozza a tömegarány változását. Lehet, hogy a fénysebesség lelassulása bújik meg a háttérben. Lehet, hogy az általános relativitáselmélet viselkedik különös módon. Lehet, hogy a tömegarány változása nem volt folyamatos, hanem a Világegyetem történetének legelején megváltozott, és azóta állandó. Nem tudjuk.

Az alapvető fizikai állandók változása befolyással lenne a Világegyetem egészére. Teljesen más lenne a világ az állandók más értékei mellett. Lovas István akadémikus a következő kérdést vizsgálta a Fizikai Szemle c. folyóirat 2006 márciusi számában: "Milyen lenne a világ, ha a Planck-állandó zérus volna, a fénysebesség pedig végtelen?" Az eredmény: ilyen feltételek mellett sem térben, sem időben nem alakulhattak volna ki struktúrák. Gondolják végig, ebben az értelemben mi is struktúrák vagyunk.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Kávézzunk vagy teázzunk?

A kávé évszázadok óta az emberiség legkedveltebb élénkítőszere. Sokan a napot egy csésze kávéval és egy cigarettával kezdik. Rosszabb esetben reggelizés helyett. Míg némelyek a munkakezdést, mások az életüket nem tudják elképzelni kávézás nélkül. Egy szertartásos kávézás mellett eltervezhetjük egész napunkat.

Kalotaszeg bemutatkozik

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

A dízelmozdonyokról

A dízelmozdony olyan mozdony, amelyet belsőégésű erőgép hajt. A dízelmozdonyok erőgépe (a hajtómotor) belsőégésű hőerőgép. Általában négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotor. A dízelmotor sajátossága, hogy terhelhetősége és leadott teljesítménye fordulatszámfüggő, alacsony fordulaton nem terhelhető, ezért járműhajtásra közvetlenül nem használható fel.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Bovaryné

Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság; műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. Ötvenöt hónapi megfeszített munka után, 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni -...

A táj szerepe Ady Endrénél, az "Ének a porban" című verse alapján

Ének a porban Roggyant a lábam, süppedt a mellem, Itt az ideje, össze kell esnem. Lerogyok vígan, elnyúlok bátran, Lalla, lalla, Rokkantak halmán, nagy éjszakában. Nagy rokkanásom kinek se fájjon, Nem első hullás ezen a tájon : Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik, Lalla, lalla, Rokkanva ér el az éjszakáig. Mocsaras rónán bércekre vágytam, Egy kis...

Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas c. művének elemzése

A vers latin címe (hiúságok hiúsága) a Bibliában is megjelenik, így az olvasó első látásra vallási témájú versre gyanakodhat. A cím azonban - úgy, mint az első néhány sor is - csak álca: a költő Salamon zsidó király szájába adja mondanivalóját, ezzel külső nézőpontot teremt magának. Kölcsey szeretett ilyen és hasonló maszkok mögé rejtőzni, talán azért, mert így sokkal...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!