|
Dátum: 2026. január 01. | 02:01:34. Forrás : Origo |
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
A holland Wim Umbach és munkatársai azt vizsgálták, hogyan nyeli el a hideg hidrogéngáz egy ultraibolyában sugárzó lézer fényét. A hidrogén-molekulában két proton és két elektron van, az elnyelt fény hullámhossza pedig függ a kétféle alkotóelem tömegének az arányától. A mérés megadta a proton/elektron tömegarány mai értékét.
Ezt az értéket vetették egybe az Európai Déli Obszervatórium Chilében felállított teleszkópjainak méréseivel. Két olyan, 12 milliárd fényévre levő hidrogénfelhőt tanulmányoztak, amelyet távoli kvazárok világították meg hátulról. Meghatározták a hidrogén által elnyelt frekvenciákat. Ez nem volt könnyű feladat, mivel a hosszú út alatt megváltozik a fény frekvenciája.
A mai laboratóriumi és a 12 milliárd éves csillagászati értéket összevetve a mai proton/elektron tömegarány 0,002%-kal kisebbnek adódott a hajdaninál. Az eredményekről a Physical Review Letters hasábjain számoltak be. A változás, ha egyáltalán valós, nagyon kicsi, ezért további nagyon pontos mérésekre van szükség. A mostani laboratóriumi adatok mindenesetre több százszor pontosabbak voltak a korábbiaknál.
Magyarázat egyelőre nincs. A szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a proton vesztett volna a tömegéből az idők folyamán. Egyes elméleti feltevések azzal számolnak, hogy a részecskék négynél több dimenzióban léteznek, és az extra dimenziók alakjának változása okozza a tömegarány változását. Lehet, hogy a fénysebesség lelassulása bújik meg a háttérben. Lehet, hogy az általános relativitáselmélet viselkedik különös módon. Lehet, hogy a tömegarány változása nem volt folyamatos, hanem a Világegyetem történetének legelején megváltozott, és azóta állandó. Nem tudjuk.
Az alapvető fizikai állandók változása befolyással lenne a Világegyetem egészére. Teljesen más lenne a világ az állandók más értékei mellett. Lovas István akadémikus a következő kérdést vizsgálta a Fizikai Szemle c. folyóirat 2006 márciusi számában: "Milyen lenne a világ, ha a Planck-állandó zérus volna, a fénysebesség pedig végtelen?" Az eredmény: ilyen feltételek mellett sem térben, sem időben nem alakulhattak volna ki struktúrák. Gondolják végig, ebben az értelemben mi is struktúrák vagyunk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A trilobitaA Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
A modernkori Holdkutatás történeteA Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
Kapcsolódó doksik- Rádióirányítású műrepülés / 2006, 18 oldal
- Általános biztosítás 2, 7. óra / 2013, 2 oldal
- Az 1965. évi dunai árvíz / 2015, 7 oldal
- Horváth András - Optika / 2006, 125 oldal
- Vállalatgazdaságtan fogalmak / 2004, 6 oldal
A kertész kutyája
Vega csodagyerek volt, első drámáját 13 éves korában írta. Élete során kb. 1500 művet írt (Moliére, Shakespeare és az ókori görögök együtt nem írtak ennyit). Kb. 100 írása maradt fenn. Vega egy személyben író, költő, párbajhős, katona, vallásos ember (pappá is szentelték), színházi ember, hírhedt szerelmi kalandor (ő maga sem tudta pontosan, hány gyermeke van). Legjelentősebb...
Janus Pannonius reneszánsz költészeteA reneszánsz elnevezés a középkort követő XIV-XVI. Századot felölelő kultúrtörténeti korszak neve, s a hozzá tartozó korstílus megnevezése. Kiindulópontja Észak-Itália volt. A reneszánsz szó újjászületést jelent, mely érzékelteti a középkorral való szembehelyezkedés és az antikvitáshoz való visszatérés igényét. Eszmerendszerére jellemző, hogy a középkori...
Ady Endre társadalombírálata és hazaszereteteAdy hazaszeretete Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az...
