|
Dátum: 2026. január 01. | 02:01:34. Forrás
: Origo
|
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
A holland Wim Umbach és munkatársai azt vizsgálták, hogyan nyeli el a hideg hidrogéngáz egy ultraibolyában sugárzó lézer fényét. A hidrogén-molekulában két proton és két elektron van, az elnyelt fény hullámhossza pedig függ a kétféle alkotóelem tömegének az arányától. A mérés megadta a proton/elektron tömegarány mai értékét.
Ezt az értéket vetették egybe az Európai Déli Obszervatórium Chilében felállított teleszkópjainak méréseivel. Két olyan, 12 milliárd fényévre levő hidrogénfelhőt tanulmányoztak, amelyet távoli kvazárok világították meg hátulról. Meghatározták a hidrogén által elnyelt frekvenciákat. Ez nem volt könnyű feladat, mivel a hosszú út alatt megváltozik a fény frekvenciája.
A mai laboratóriumi és a 12 milliárd éves csillagászati értéket összevetve a mai proton/elektron tömegarány 0,002%-kal kisebbnek adódott a hajdaninál. Az eredményekről a Physical Review Letters hasábjain számoltak be. A változás, ha egyáltalán valós, nagyon kicsi, ezért további nagyon pontos mérésekre van szükség. A mostani laboratóriumi adatok mindenesetre több százszor pontosabbak voltak a korábbiaknál.
Magyarázat egyelőre nincs. A szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a proton vesztett volna a tömegéből az idők folyamán. Egyes elméleti feltevések azzal számolnak, hogy a részecskék négynél több dimenzióban léteznek, és az extra dimenziók alakjának változása okozza a tömegarány változását. Lehet, hogy a fénysebesség lelassulása bújik meg a háttérben. Lehet, hogy az általános relativitáselmélet viselkedik különös módon. Lehet, hogy a tömegarány változása nem volt folyamatos, hanem a Világegyetem történetének legelején megváltozott, és azóta állandó. Nem tudjuk.
Az alapvető fizikai állandók változása befolyással lenne a Világegyetem egészére. Teljesen más lenne a világ az állandók más értékei mellett. Lovas István akadémikus a következő kérdést vizsgálta a Fizikai Szemle c. folyóirat 2006 márciusi számában: "Milyen lenne a világ, ha a Planck-állandó zérus volna, a fénysebesség pedig végtelen?" Az eredmény: ilyen feltételek mellett sem térben, sem időben nem alakulhattak volna ki struktúrák. Gondolják végig, ebben az értelemben mi is struktúrák vagyunk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő.
Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.
A húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
A Trianoni békeszerződésről
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Rokonok
Kopjáss Istvánt váratlanul kinevezik főügyésznek. Megválasztása azért meglepő, mert Makrócz a város kiskirálya, s egyben igen jó cimborája a helyi vezetőknek. Felesége, Line is elcsodálkozik ezen, de nem is firtatja, hogy miért pont férjét választották meg. Kopjáss elmondja feleségének, hogy valójában Makróczy elszólta magát: zsé, vé. Ez pedig egyet jelentett: „zsebre...
Népiesség, Helyzetdal, Életkép
A népiesség mint a népi irodalom (elsősorban a népköltészet) formai és tartalmi követése, ill. beemelése a szépirodalomba a romantikán belül következett be Magyarországon, de a kezdemények korábbiak. A népiesség beépülése a magyar nemzeti irodalomba Petőfi Sándor költészete által lett végleges tény. 1849 után irodalmunk fő társadalmi feladata a nemzeti hagyományok ápolása...
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban és Az emberek - verselemzés
Gondolatok a könyvtárban
Vörösmarty 1844-ben, tehát még a ’48-’49-es forradalom előtt írta bölcseleti verseinek egyik legkiemelkedőbb darabját, a Gondolatok a könyvtárban című versét.
Alapvetően pesszimista mű, a lét értelmét keresi, pontosabban a tudás helyét a világban, hogy haladt-e előre a világ a tudás által?
Megteremt egy fiktív környezetet, a...