|
Dátum: 2025. október 26. | 02:01:25. Forrás : Wikipedia |
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
Földrajz
Kalotaszeg Kós Károly megfogalmazása szerint azt az „eredetileg a Vlegyásza lábánál elterülő kicsiny háromszögletű földterületet jelenti, melyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Sebes-Körös és Kalota vizei fognak be. Tágabb értelemben Kolozsvár megyének azt a területét, amely a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal, illetve országút közepén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el és amelyet délen a Gyalui havasok északi, nyugaton a Vlegyásza havas és a Meszes hegység keleti lába foglalnak be.”
Kalotaszeg három fő részre oszlik: a Felszeg a nyugati havasoknál, az Alszeg az Almás-patak mentén és a Nádasmente Kolozsvárhoz közel. Kalotaszeghez tartozónak tekintjük még a Kapus völgyi Kapus-vidéket és az Átmeneti-vidéket is Kolozsvár környékén. Gyakran emlegetik Kalotaszeg részeként az un. peremvidéket is, melybe tartozó települések meghatározása forrásonként eltérő lehet.
Kalotaszeg térképe
Elnevezése
Nevét a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta. Kalota néven valamikor sokkal nagyobb területet neveztek, Kelemen Lajos Kalotaszeg történelmi és műemlékei című tanulmánya szerint a középkorban a Berettyótól a Sebes-Körösig terjedő vidéket. A mai tájegység Kolozsvártól nyugatra fekszik, de tőle északra és keletre is vannak falvak, amelyek néphagyományaik alapján rokonságot mutatnak Kalotaszeggel. A hajdani Kalota-vidékre utaló helynév volt még a 16. században is Nagyvárad mellett Kiskalota és a Sebes-Körös bihari völgyében Közép-kalota.
Néprajza
A magyar népművészet újrafelfedezése a kalotaszegi hagyományok népszerűvé válásával kezdődött az 1880-as években, miután Gyarmathy Zsigáné felélesztette a varrottas kézimunkák készítését és a kalotaszegi hímzések európai hírnévre tettek szert. A kalotaszegi népművészet hatással volt magyar szecessziós iparművészek gödöllői csoportjára és Kós Károly művészetére. Érdemes említést tenni kalotaszeg népi építészetéről, a kalotaszegi paraszt házakról, udvarházakról és érdekességként a kalotaszegi régi malmokról. A kalotaszegi népművészet jelentős eleme a kalotaszegi népzene és táncés a kalotaszegi népviselet is.
Kalotaszegi táj
Kalotaszegi várak:
Almási vár
Sebesvár vára
Léta vára
Gyalui vár
Egeres vára
Kalotaszegi templomok
Bábony Kós Károly tervei alapján 1935-ben felújított templom a régi templom festett kazettás mennyezetével (18. század)
Bánffyhunyadi református templom (13. század) festett kazettás mennyezettel
Bánffyhunyadi református templom
Bogártelke 16. századi református temploma festett kazettás mennyezettel
Farnasi gótikus templom, festett kazettás mennyezettel és szószékkel
Gyerővásárhely: új építésű templom a régi templomból való a 16. századi Gyerőfy-címeres sírkő, festett mennyezet (1752)
Jákótelke: gótikus református templom
Kajántó: római katolikus temploma a 12. századból
Kalotadámos 13. századi, fazsindelyes, református temploma festett kazettás mennyezettel
Kalotaszentkirály: 13. századi református templom
Ketesd Kós Károly tervei szerint átépített 13. századi templom festett kazettás mennyezettel
Körösfői református templom, festett kazettás mennyezettel
Magyarbikal református temploma (1402), festett kazettás mennyezettel
Magyarfenes: 13. századi templomában 14. századi freskók
Magyargyerőmonostoron található Kalotaszeg legrégibb temploma
Magyarvalkó román kori temploma festett kazettás mennyezettel
Magyarkiskapus: 13. századi református templom festett kazettás mennyezettel
Magyarvista: 13. századi református templom festett kazettás mennyezettel
Magyarzsombor 15. századi református temploma festett kazettás mennyezettel, faragott szószékkel
Méra: 13. századi református templom
Nádasdaróc 14. századi református temploma festett kazettás mennyezettel
Nagypetri 13. századi református temploma festett kazettás mennyezettel
Szászfenes: 14. századi gótikus stílusú római katolikus templom
Türe: református templom
Magyarvistai templombelső
Egyéb látnivalók
Bogártelke: népi lakóházak eredeti tisztaszobával, élő népviselet
Egeresen található Bocskai István síremléke
Erdőfelek: Malom völgyi gömbkövek
Györgyfalva: népviselet (Szent Márton nap, Nagypéntek, Szent György nap)
Inaktelke: népi lakóházak eredeti tisztaszobával, tájház
Kalotaszentkirály: Ady-emlékmű, tájház, a falusi vendéglátás központja, Nemzetközi kalotaszegi népzene- és néptánctábor minden év augusztus első hetében
Körösfő: állandó népművészeti kirakodóvásár a házak előtt
Magyargyerőmonostor: Debreczeni Márton tájház
Magyarvista: népviselet, temető
Mákófalva: népi lakóházak eredeti tisztaszobával, Kovács Pali Ferenc bútorfestő műhelye
Méra: tájház, néphagyományőrző tevékénységek, Kós Károly által tervezett tejcsarnok
Nyárszó: népi lakóházak és kapuk
Sztána: Kós Károly egykori lakhelye a Varjúvár
Türe: 18. századi Bánffy-kúria, római emlékkő és régi sírkövek
Kalotaszegi viselet
Települések
Kalotaszeghez hozzávetőleg 40, részben vagy egészben magyarok lakta falu tartozik. Kalotaszeg peremvidéke nem tartozik szorosan a területhez.
Felszeg:
Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály-Zentelke, Magyargyerőmonostor, Körösfő, Magyarvalkó, Jákótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Nyárszó, Sárvásár
Alszeg:
Váralmás, Középlak, Ketesd, Magyarbikal, Zsobok, Sztána, Farnas, Kispetri, Nagypetri, Bábony
Nádasmente:
Egeres, Kajántó, Kisbács, Magyarzsombor, Inaktelke, Nádasdaróc, Bogártelke, Mákófalva, Türe, Magyarvista, Méra, Szucság, Jegenye, Gyerővásárhely
Kapus-vidék és Átmeneti-vidék:
Magyarkapus, Magyarkiskapus, Gyalu, Tordaszentlászló, Szászfenes, Magyarlóna, Magyarfenes, Magyarléta, Györgyfalva
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az erdőirtásról
Az egyik legnagyobb fenyegetést éghajlatunkra – az üvegházhatást okozó anyagok növekvő kibocsátása mellett – a trópusi erdők kiirtása jelenti. A föld esőerdőinek közel a fele tűnt el az elmúlt három évtizedben, ami mintegy ötven éven belül környezeti katasztrófához is vezethet, ha a fakitermelő cégek nem változtatnak a jelenlegi politikájukon.
Részletesen a földrengésekrőlÖsszeállításunkban bemutatjuk a földrengésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, a különféle földrengés-skálákat és a magyarországi földrengéshelyzetet. Iszonyatos érzés lehet, amikor a szilárd, biztosnak hitt talaj hirtelen inogni kezd a lábunk alatt. Hazánk szerencsére viszonylag biztos alapokon fekszik, más helyeken azonban annál gyakrabban reng a föld.
A trilobitaA Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
Kapcsolódó doksik- Még ép a roncs ág, Válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból / 2006, 275 oldal
- Benkő Levente - Magyar nemzetiségi politika Észak-erdélyben (1940-1944) / 2003, 35 oldal
- Klement András - Erdélyi receptek / 2007, 71 oldal
- Sebők László - Erdély etnikai arculatának változása / 1996, 3 oldal
- Az emigrációs erdélyi sajtó a második világháború után / 2012, 11 oldal
Ady Endre versciklusainak elemzése
A nyugat jelentősége Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény. 1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
Elveszett paradicsomSzereplők: - Sebők Imre – nyugdíjas tanár - János – Sebők Imre rokona, Mira apja - Mira – rokon kislány Erdélyből - Zoltán – Sebők orvos fia - Gábor – Sebők fia - Éva – Sebők menye - Klári – Sebők leánya - Jóska – Sebők veje - Zsófi – Sebők szomszédasszonya Történet: Sebők Imre, a nyugdíjas tanár dolgozik...
Tóth Árpád - Isten oltó-kése c. versének elemzéseTóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...
