Történelem | Felsőoktatás » A romániai (erdélyi) magyarság történeti kronológiája (1989-2005)

Az romániai (erdélyi) magyarság történeti kronológiája (19892005) A kronológiák 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis - a szlovéniai kronológia kivételével - a Teleki László Intézet "A kisebbségek régi és új szerveződései" kutatási programjában készült. Közremű2ködtek: Jánki András (Ukrajna); Mák Ferenc (Horvátország); Orosz Márta (/Cseh/Szlovákia); Udvardy Frigyes (Románia); Vékás János (Jugoszlávia). A 2000, 2001, 2002, 2003 és 2004 évekre vonatkozó romániai összeállításokat Walter Klára, a 2005. évi romániai kronológiát Gál Mária készítette A szlovéniai kronológia (1991-2001) Mák Ferenc munkája. 1989 December 16. Temesváron tüntetések kezdődtek, a tömeg Tőkés László lakása elé vonult December 24. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa kiáltvánnyal fordult az országhoz Az ideiglenes jellegű tanács tagjai között van Dionea Cornea, Ana Blandiana, Mircea Dinescu, Tőkés

László, Domokos Géza, Petre Roman és Ion Iliescu. December 25. megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Ideiglenes Intézőbizottsága. Kiáltványt tettek közzé December 29. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának közleménye felhívta a romániai magyarságot, hogy támogassa a Nemzeti Megmentési Frontot. 1990 Január 2. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága január 2-ai közleménye megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Domokos Géza elnök ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újbóli megnyitásáról. Március 16-17. Véres tüntetések zajlanak Marosvásárhelyen Egy gyógyszertár bejáratára kétnyelvű feliratot függesztettek ki, emiatt a román tömegek több embert megvertek. A Vatra Romaneasca magyarellenes tüntetést szervezett, és a felheccelt

tömeg magyar vért követelt: kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Március 19-21. Román buszok a környező falvakból újabb tömegeket hoztak Marosvásárhelyre, akik az RMDSZ székházát fejszékkel és dorongokkal ostromolták meg. Mintegy 75 ember maradt az épületben, akiknek a később megérkező katonaság szabad elvonulást ígért, ám amikor kijöttek, az indulatoktól elvadult tömeg láncokkal és botokkal ütlegelni kezdte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket Sütő András súlyosan megsérült, fél szemére megvakult, és több bordája eltörött. A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi vérengzésért. Király Károly visszautasította ezt a megállapítást. Március 22. Kolozsvárott újjáalakult az Erdélyi Múzeum Egyesület Április 6. Nagyváradon Paskai László bíboros, Magyarország prímása szentelte püspökké Tempfli

Józsefet. Április 21-22. Nagyváradon 350 küldött részvételével megtartották az RMDSZ első kongresszusát, amelyen Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát pedig főtitkárnak. Május 20. Választásokat tartottak Romániában A szenátusban a Nemzeti Megmentési Front 9.089659 (66,31 %), az RMDSZ 991601 (7,23 %), a Nemzeti Liberális Párt 879290 (6,41 %) szavazatot kapott, míg a szenátusban a Nemzeti Megmentési Front 9.353006 (67,02 %), az RMDSZ 1.004353 (7,20 %), a Nemzeti Liberális Párt 985094 (7,06 %) szavazathoz jutott Ion Iliescut a szavazatok 85,07 %-ával államelnökké választották, míg a parlamenti mandátumok megoszlása a következőképpen alakult: a Nemzeti Megmentési Front 355, az RMDSZ 41, a Nemzeti Liberális Párt pedig 38 képviselői helyet szerzett. Július 3. A Hargita Megyei Törvényszék ítéletet hirdetett az 1989 decemberében a hatósági közeget meglincselő oroszhegyiek ügyében. Nagy Istvánt, Vass Kis

Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált minősített emberölésért egyenként 13 évi börtönre ítélték. Július 20-21. Csíkszeredában ülésezett az RMDSZ Országos Választmánya Nyilatkozatban követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindításának engedélyezését, továbbá tiltakozott a marosvásárhelyi eseményeket követő egyoldalú bírósági eljárás ellen. December 5. A Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője Vasile Vacaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök ellen. 1991 Január 19. Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pál marosvásárhelyi lakost, akit a tüntetések idején készült filmfelvétel alapján azonosítottak azzal, aki belerúgott Mihail Cofariu román tüntetőbe. Január 30. Magyar-román oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló

ekvivalencia-egyezmény kidolgozása. Április 6. Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott Kolozsváron Nyilatkozatban ítélték el a fasiszta színezetű ultranacionalista tobzódást, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát, amely azt követelte, hogy a romániai magyarságot azoktól a jogoktól is meg kell fosztani, amelyekkel rendelkezik. Május 24-26. Marosvásárhelyen 271 küldött részvételével megtartották az RMDSZ II kongresszusát. Domokos Géza tartott elnöki beszámolót, Tőkés László pedig felszólalásában javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdésének átfogó rendezésére, továbbá sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismerését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Az RMDSZ elnökévé Domokos Gézát választották meg, Szőcs Gézát

és Kolumbán Gábort alelnökké, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnökké választották. Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibort, Takács Csaba és Tokay György lettek az elnökség tagjai. Június 13. Magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Július 6. Kolozsváron tartotta meg az RMDSZ a Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) alakuló ülését. Tőkés László javaslatára a KOT felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz egy interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal összehívása ügyében. Ugyancsak felhívással fordult az konferenciájához, a kisebbségi kérdés európai jelentőségét hangsúlyozva. EBEÉ genfi Július 11.

Szovátán megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége Ideiglenes székhelye Csíkszereda lesz. Augusztus 5. II János Pál pápa érsekség rangjára emelte, és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. Érsekké Bálint Lajos püspököt nevezte ki Augusztus 30. A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete és az RMDSZ Országos Elnöksége Nagyváradon megtartotta első közös tanácskozását. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházi vezetők ismételten kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy határozottan lépjenek fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. Szeptember 10. A román parlament jóváhagyta az alkotmánytervezet első szakaszát, amely szerint Románia nemzeti állam. Az RMDSZ és a KDNPP (Parasztpárt) 45 képviselője ellene szavazott, míg 35 képviselő tartózkodott. Október 15. A székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet úgy

döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező gyűlés megtartásáról. Október 23. Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozatban ítélte el a parlamentben október 17-én elfogadott, a Hargita és Kovászna megyékből állítólag elüldözött románokról szóló jelentést. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekinti, hogy Székelyföldön 1989 decemberében megöltek négy románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezekkel a személyekkel nem mint románokkal, hanem mint a diktatúrát kiszolgáló és megtestesítő rendőrökkel számoltak le, arról nem is szólva, hogy az akkori összetűzések során három magyar is életét veszítette. A jelentés nyilvános felolvasása óta számottevően megnőtt a magyarok elleni pogrom- és lincshangulat. Az RMDSZ ellen folyik a hangulatkeltés, ezért a szövetség a román demokratikus erők segítségét kéri.

November 8. Antall József miniszterelnök fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSZ-küldöttséget. A megbeszélésen szóba kerültek a romániai magyarság elleni támadások. Az RMDSZ küldöttsége egyetért a magyar kormány politikájával, amely nem törekszik Románia nemzetközi elszigetelésére. A látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezetői között. November 21. A parlament név szerint szavazással elfogadta az alkotmányt Az RMDSZ képviselői egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül a parasztpártiak és a liberálisok közül többen, továbbá az új igazságügyi miniszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt. 510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene szavazott. December 2. Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a román parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan

miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. December 8. Romániában népszavazást tartottak az új alkotmány elfogadásáról Az alkotmány elfogadása mellett az érvényes szavazatok 77,3 %-a , ellene pedig 20,4 %-a szólt. (Ez utóbbi 2.235000 voksot jelentett) 1992 Január 27. Budapesten megkezdődött a magyar-román alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szakértői szintű megbeszélés. Február 9. A helyhatósági választások első fordulójában 3150 RMDSZ-tanácsost és polgármestert választottak meg Február 24. Romulus Vulpescu szenátor a parlamentben hadüzenetnek nevezte Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár beszédeit, és a magyarok számára internálótáborok létrehozását sürgette. Le kell zárnia a határokat, a turistákat haza kell küldeni, és a "közismerten bujtogató magyar vezetőket internálni kell". Május 6. Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia - tekintettel a bizonytalan

belpolitikai helyzetére - nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává. Május 17. Nagyváradon ünnepségsorozattal (Varadinum napok, május 10-17) emlékeznek meg a város fennállásának 900., a török iga alóli felszabadulásának 300 és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. Május 21. Az RMDSZ parlamenti frakciójának négytagú küldöttsége Kozsokár Gábor, a szenátus alelnöke vezetésével Budapestre érkezett, eleget téve az Országgyűlés meghívásának. A hosszú távú együttműködés megalapozásáról volt szó, az RMDSZképviselők a kisebbségi törvény megalkotásának jelentőségéről beszéltek Május 24. Marosvásárhelyen megtartották a megismételt helyhatósági választásokat Nagy Győzőt, az RMDSZ

jelöltjét választották polgármesternek. A választásra jogosultak 77,7 %-a vett részt a szavazáson, Nagy Győző a szavazatok 56,8 %-át szerezte meg, ami 55.397 szavazatot jelentett. A Vatrához közel álló helyi pártkoalíció, a Maros Megyei Demokrata Szövetség 39,5 %-ot (38.543 szavazatot) szerzett Június 8. Az RMDSZ Országos Elnöksége felhívásban tiltakozott a tanügyi törvény tervezete ellen, amely a romániai magyarság számára elfogadhatatlan, diszkriminatív, és mint ilyen, korlátozza az anyanyelv használatát. Az RMDSZ felszólította a tagságot, hogy június 11-én szervezzen tüntetést vagy nagygyűlést. Június 11. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron a magyarok tömegtüntetéseken tiltakoztak az oktatási törvénytervezet ellen. Július 20. Miniszterelnöki rendelettel váratlanul leváltották két, zömmel magyarok lakta megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és

Fodor Ferencet, és helyettük román nemzetiségűeket neveztek ki. Szeptember 2. Tőkés László püspök Temesváron sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívásában közölte: azért folyamodott e megoldáshoz, mert így kíván tiltakozni a román hatalom által gerjesztett idegengyűlölet, ezen belül is a magyar lakosság zaklatása ellen, miközben a tömeggyilkos Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követeli továbbá, hogy vizsgálják ki a marosvásárhelyi és a bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, és derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit. December 1. Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes

akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója és szervezője Gheorghe Funar, a szélsőséges megnyilvánulásairól ismert polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát és a még megmaradt néhány magyar utcanevet. 1993 Január 5. Jeszenszky Géza egy Népszabadság-béli interjújában elmondja: Melescanu román külügyminiszter levelében nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az RMDSZ részt vegyen a román-magyar alapszerződés előkészítésében. A kisebbségekre vonatkozó bukaresti garanciákból - a kérdés összetett volta miatt - még nem következne a román-magyar határ ismételt elismerése Magyarország részéről. Január 15-17. Brassóban megtartották az RMDSZ III kongresszusát Tőkés László püspök kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész

országra kiterjedő idegengyűlöletet, a kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. Domokos Géza megerősítette, hogy visszavonul, elnöki beszédében rámutatott: "nem lehetünk szabadok" ha a román nemzet diktatúrában él. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásként a "romániai magyar nemzeti kisebbség" kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, miután létrejött a meghatározás: "a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra."Az RMDSZ elnökévé Markó Bélát választották - 252 küldöttből

226-an szavaztak rá - tiszteletbeli elnökké pedig közfelkiáltással Tőkés Lászlót. Élessé váltak a személyes viták. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című, Tokay György képviselő ellen írt jegyzetét. Február 2. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége közös tanácskozásán Tőkés László kijelenti: az anyaországon kívüli magyarság a zsidótörvények idejére jellemző állapotban él. Tőkés javasolja a radikalizmus megfontolását, mert - mint mondja - ha a zsidók hamarabb törtek volna ki a gettóból, többen menekülhettek volna meg. A résztvevők megítélése szerint a vajdasági magyarok helyzete a legsúlyosabb. Február 26. Göncz Árpád, Antall József és Szabad György fogadja az RMDSZ delegációját: Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Markó Béla elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A megbeszéléseken fontosnak tartják, hogy

Magyarország kiszámítható, kiegyensúlyozott politikát folytasson, s így a sikerek reményében támogathassa a kisebbségeket a nemzetközi fórumokon. A megbeszélés után kiadott közlemény rögzíti: "A magyar kormány nem avatkozik bele az RMDSZ politikájába, de mindenben messzemenően támogatja annak legitim törekvéseit és álláspontját." Ennek megfelelően kívánja elősegíteni a romániai magyarság belső önrendelkezésének és autonómia-tervezetének megvalósítását. Március 20. Nem születik konkrét előrelépés a Gyulán megtartott román-magyar külügyminiszteri találkozón. Melescanu és Jeszenszky megállapítja, hogy nincsenek határproblémák a két ország között. Április 7. Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a román parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye román prefektusai kinevezése ügyében. A román kormány joga a kinevezés, azonban "a döntés körültekintőbb

mérlegelését tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele, az a körülmény, hogy túlnyomórészt magyarlakta közigazgatási területekről van szó. E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség körében." Kérik, a hogy a jövőben a román kormány körültekintőbben járjon el, tanúsítson nagyobb figyelmet az ilyen kérdések érzékeny jellege iránt. Május 6. Nagyváradon találkozik Liviu Maior művelődési miniszter magyar kollégájával, Mádl Ferenccel. Romániában egyelőre nem időszerű állami költségvetésből finanszírozott magyar egyetem újraindítása, mondja Liviu Maior. Május 12. Dr Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére Tarian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt. Elutasította a magyar tannyelvű egyetem újraindításának gondolatát, még azt

is kétségbe vonta, hogy a romániai magyarság egyöntetű kérése lenne. A Bolyai Egyetem visszaállítása szerinte "szegregációs intézkedés lenne", erősítené a szeparatizmust és fokozná az etnikai feszültségeket. Június 14. Az RMDSZ meghívására Romániába látogat az Orbán Viktor vezette Fideszdelegáció Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyal Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. Másnap a Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tart az RMDSZ vezetőivel, majd a román ellenzéki pártok képviselőivel. Július 15-17. Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations (PER) negyedik tanácskozását tartotta a román tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZképviselők (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfővel a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. Megegyeztek abban, hogy a BabesBolyai

Egyetemen 300 helyet biztosítanak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek, továbbá visszavonják azt a rendeletet, amelynek értelmében már az elemiben románul kell tanulni a történelmet és a földrajzot, valamint hogy tíz román tanuló jelentkezése esetén bármely településen kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez csak lehetőség lesz, és mint ilyen, érvényes a kisebbségi tanulókra is. Július 29. Tőkés László püspök nyilatkozatában magánjellegűnek minősítette Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők neptunfürdői szereplését és megbeszéléseit. Mandátum nélküli tárgyalásaik azt mutatják - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke -, hogy a román kormány az RMDSZ-t megkerülve akar egyezkedni. Maga Tőkés László április óta két beadványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de még választ sem kapott. A szövetség megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga

tárgyalni. Augusztus 6. Markó Béla közleményben jelentette be, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnöktől kapott mandátummal lehet. A Neptunon megjelent RMDSZpolitikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek, amelyek a román hatalom propagandájának a részei. Ilyen ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot (csak) az elemiben magyarul lehet tanulni, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és a diszkrimináció, aminek a vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." Augusztus 26. Strasbourgban átadták az RMDSZ memorandumát az Európa Tanácsnak Tizenöt pontban foglalták össze a Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat. Szeptember 10. Antall József miniszterelnök hivatalában fogadta a

legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, amelyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen

politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől" jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. Szeptember 15-19. Jeszenszky Géza külügyminiszter hivatalos látogatást tett Romániában Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. Melescanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, ahol szó volt a kisebbségekről is, megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról. Szeptember 24. Pozsonyban Iliescu román és Kováč szlovák elnök aláírta a román-szlovák alapszerződést, amelynek értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját. Október 6. Aradon az 1948-49-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékeztek Délelőtt a római

katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, amelyen jelen voltak: Katona Tamás, Entz Géza, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Markó Béla és Takács Csaba. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás November 30. A parlament két házának együttes ünnepi ülésén - amelyen Moldova Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, az Erdéllyel történt egyesülés 75. évfordulójára emlékeztek. Valentin Dolganiuc, Moldova Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ezért Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrán nagykövet is, amikor a jelenlévők Besszarábia nevét skandálták. December 12. Meghalt Antall József miniszterelnök Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a

magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki részvétét "az egyetemes magyarság gyászában. () Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." December 18. Antall József elhunyt miniszterelnököt a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László méltatta a demokratikus Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének pályáját. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. 1994 Január 9. Az MDF elnöke - román lapértesülések szerint - nem tartja

szükségesnek, hogy a készülő magyar-román alapszerződésben külön kitérjenek a jelenlegi határokra és azok sérthetetlenségére. Für Lajos erről Kolozsvárott nyilatkozik, ahol Orbán Viktorral együtt az RMDSZ megalakulásának 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt A Fidesz elnöke osztja Für álláspontját, de hozzáteszi: ha Románia ragaszkodik hozzá, akkor a határok sérthetetlenségét kimondó cikkelyt is vegyék bele az államközi egyezménybe. Február 2. Az RMDSZ újabb memorandumot juttatott el az Európa Tanácshoz, Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról. Az emlékeztető felsorolja a nem teljesített vállalásokat, ezek között szerepel az anyanyelv szabad használata, a kétnyelvű feliratok alkalmazása, az esélyegyenlőség biztosítása, az oktatásügyi törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, az egyházi javak visszaadása és az etnikai

alapon elítéltek ügyének rendezése. Február 10. Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetői találkoztak Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ezzel egyidőben Takács Csaba és Kötő József részt vett a határon túli magyar szervezetek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a kisebbségben élő közösségek fejlődését segítő testületek munkatársai között létrejött találkozón. A megbeszélésen felmérték a politikai, a gazdasági, az oktatási és a művelődési élet együttműködési lehetőségeit. Február 11. Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni, továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, amelyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az

európai integrációs eszmékkel. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam anyagilag is támogassa. Február 12. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű RMDSZ-platform soros ülésén tíz pontba foglalják a legfontosabb megoldásra váró problémákat. Kérik, hogy a magyar kormány biztosítsa az erkölcsi-politikai védőhatalmi státust az ún. utódállamok minden magyar nemzeti közössége számára, szorgalmazza a nemzeti kataszter felállításának sürgős megkezdését, a regionális és helyi önkormányzatok gazdasági és közigazgatási szövetségének kialakítását, valamint a történelmi közigazgatási régiók visszaállítását. Március 25. Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtóértekezletén bejelentette: Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök

kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. (Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai.) Az elnöki kegyelem még nem tette lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban állt szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért. Április 8. A pápa kinevezte az 1993 november végén egészségi okokból lemondott Bálint Lajos gyulafehérvári érsek utódát. Az új érsek Jakubinyi György lett, aki 1990 tavasza óta segédpüspök, az utóbbi időben pedig egyházmegyei kormányzó volt. Érseki beiktatására április 21-én kerül sor. Május 6. Az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés, a vajdasági

VMDK és a kárpátaljai KMKSZ elnökei állásfoglalást írtak alá, melyet április 29-i találkozójukon fogadtak el. A határon túli magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a határon túli magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. Június 10. "Kormányzati programunkban az egyik kiemelt prioritás a határon túli magyarság létfontosságú autonómia-törekvéseinek támogatása" írta Horn Gyula, az MSZP elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez intézett táviratában, amelyben a szocialista párt tagsága, vezető testületei és a maga nevében köszönetet mond az MSZP választási sikere alkalmából küldött jókívánságokért. Július 7. Kolozsvár főterén megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék a hónapok óta tervezett régészeti ásatást. Megkondultak

Kolozsvár harangjai, mire a város lakosai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főből álló csendőrlánc vette körül és gumibottal ütöttek mindenkit, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Az RMDSZ közleményt adott ki, amelyben felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsvárott történtekre. Este eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom. Gheorghe Lazarovici múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát. Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta Ion Iliescut a történtekről. Július 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt megakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását, amelyet egy különbizottság döntése után kezdhettek

újra. Június 29. Hárs Gábor, az MSZP külügyi titkára, Horn Gyula személyes megbízottja a szövetség bukaresti székházában találkozott Markó Bélával és az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportjának vezetésével. A találkozón Hárs az MSZP külpolitikájának legfontosabb elveiről beszélt, és biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a romániai magyarság helyzetének rendezésére vonatkozó tárgyalásokon a szövetség álláspontját tartják mérvadónak. Július 21. Budapesten találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Horn Gyula miniszterelnök. Az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy fontosnak tartja a határon túli magyarság és a budapesti hatóságok közötti együttműködést. Július 3. Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője nem tartotta szerencsésnek Antall József kijelentését, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ugyanígy szerencsétlennek tartja, Horn Gyula leendő kormányfőét is, aki 10,4

millió magyarországi állampolgár miniszterelnöke kíván lenni. A megalakuló kormánynak meg kell nyugtatnia a határon túli magyarokat. Az alapszerződésben rögzíteni kívánják a kisebbségi jogok biztosítását is. Véleménye szerint a kisebbségi megmaradás elemi feltétele az autonómia Július 20. Horn Gyula miniszterelnök a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük során a miniszterelnök rámutatott: a kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét. Markó Béla kifejtette: "a magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül". Kérdésekre válaszolva az RMDSZ elnöke azonban aggályát fejezte ki e

garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a július 16-án megtartott trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba államtitkár úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. Július 29. Tabajdi Csaba államtitkár fogadta az RMDSZ Budapestre látogató küldöttségét A megbeszélés után Tabajdi kifejtette: vannak olyan pontok, ahol a magyar kormány, illetve az RMDSZ máshova teszi a hangsúlyt, de a lényeges kérdésekben közel állnak egymáshoz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak ítélte, hogy részt vehetnek az alapszerződés tervezetének kidolgozásában, tartalmi kérdésekre utalva

fontosnak tartanák, hogy ezen az úton is megteremtődjék az autonómiaformák létrejöttének lehetősége. Tabajdi Csaba bejelentette: megállapodtak az RMDSZ vezetőivel egy rendszeresen ülésező munkacsoport létrehozásában, amelynek első ülése várhatóan augusztus 5-én lesz. Augusztus 24. A román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdéseket vitatott meg Budapesten szakértők részvételével Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Bodó Barnával, az RMDSZ politikai alelnökével. Tabajdi Csaba ismételten hangsúlyozta, hogy olyan alapszerződés megkötését szorgalmazza, amely messzemenően kiterjed a kisebbségek jogainak szavatolására és azok gyakorlati érvényesítésére is. Az RMDSZ javaslatára - a HTMH koordinálásával - sor kerülhet az érdekelt tárcák, valamint a romániai magyarság érdekvédelmi

szervezetének munkatalálkozójára. Tárgyaltak a kisebbségek életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozó szakmai csoportok működtetéséről is. Szeptember 2. Az RMDSZ nyilvánosságra hozta a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását, amelynek szövegét augusztus 29-én Kovács László magyar, a nap során pedig Teodor Melescanu román külügyminiszternek is átadták. A dokumentum leszögezi: az RMDSZ alapvető fontosságúnak tekinti, hogy a két ország kormánya és parlamentje vonja be a jószomszédi viszonyt rögzítő egyezmények kidolgozásába a romániai magyar és a magyarországi román nemzeti kisebbség legitim képviselőit is. Az alapszerződésnek az RMDSZ szerint tartalmaznia kell egy részletesen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást. Szeptember 5. Melescanu külügyminiszter budapesti látogatása során tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök és

Horn Gyula miniszterelnök. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Október 14. Horn Gyula miniszterelnök fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, márpedig a román oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a

határok átjárhatóságának fontosságát. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. Október 21-22. A Magyarok Világszövetségének közgyűlésén Csoóri Sándor elnök megnyitója után Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy nem szabad megkerülni a határon túli magyar szervezetek belső feszültségeinek kérdését, meg kell vitatni az autonómia-törekvéseket is gátló ellentéteket, és kísérletet kell tenni ezek megoldására. A közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, aki beszédében kiemelte: egy pillanatig sem hagyjuk cserben a határokon túl élő magyarságot. Tabajdi Csaba politikai államtitkár azon a véleményen volt, hogy a határon túli magyar kisebbségek érdekeinek

képviseletekor folyamatosnak kell lennie a kormánypolitikának, ez a terület nem lehet pártharcok színtere. Tőkés László püspök Magyarország határain túlmutató nemzetpolitikáért szállt síkra. Tabajdi Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a mindenkori magyar kormány felelős a határon kívül élőkért, és a szomszéd országokkal való viszony normalizálása azt jelenti, nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött. Nekünk trianonokat kellett elviselnünk, a szomszédainknak csupán a demokráciát kellene elviselniük. November 16-17. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalásokat folytattak Bukarestben. Geoana külügyi szóvivő kijelentette, hogy a román fél "mérsékelten optimista". Egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, az ekvivalenciaegyezményről folytatott tárgyalásban. Az

alapszerződés ügyében 1993 januárja óta most először került sor érdemi eszmecserére. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át December 10-11. Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) A szövetség sürgeti a kisebbségi jogokat biztosító dokumentumok kidolgozását, a két- és többoldalú garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. Az SZKT megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több prominens személyiség likvidálását. A "halállistán" szerepel Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. 1995 Január 23. A hat magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát az RMDSZ politikáját és státusát illető romániai megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a román kormány január 20-ai nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSZ-t az Országos Önkormányzati Tanács

feloszlatására, megdöbbenést váltott ki az RMDSZ betiltásának követelése. Az RMDSZ politikai és jogvédelmi céljait a hat magyarországi parlamenti párt megalapozottnak fogadja el. Sajnálattal vették tudomásul, hogy most a vádaskodó kampányhoz csatlakoztak felelős román állami és kormánytényezők is. Remélik, hogy a román kormány felülvizsgálja álláspontját Január 24. Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Február 1. Melescanu román és Kovács László magyar külügyminiszter

Strasbourgban egyszerre írta alá az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt. A magyar és román külügyminiszter megegyezett az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításában. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. Február 14. Atlantában zárt ajtók mögött kezdődött meg a magyar-román tanácskozás Bill Clinton amerikai elnök a Romániai Magyar Szó kérdésére elmondta, hogy a "közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a román-magyar megbékélés". Február 15. Atlantában befejeződött a magyar-román eszmecsere, melynek végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket folytatni kell, és ki kell terjeszteni a politikai pártokra, a kormányzati és egyéb illetékes intézményekre. A nyilatkozat a párbeszéd lehetséges témái közül az alábbiakat jelölte meg: a

politikai légkör enyhítése, az autonómia koncepciója, a tanügyi törvény és az anyanyelv oktatásának helyzete, az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, a kisebbségi törvény, az egyházak kárpótlása, Cseresznyés Pál ügye és a gazdasági diszkrimináció. Az RMDSZ atlantai delegációja megdöbbenését fejezte ki a román szenátus, illetve képviselőház február 13-án elfogadott, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozata miatt. Hangsúlyozták: a mesterségesen szított etnikai feszültségek feloldásának szándékával jöttek Atlantába, és jogos az elvárásuk, hogy a kerekasztal-tárgyalás idejére függesszék fel az RMDSZ elleni hadjáratot. Március 1. RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel.

Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi és vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről. "Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit" jelentette ki Tabajdi Csaba. Ezeket a találkozókat rendszeressé fogják tenni Markó Béla eredményesnek ítélte a találkozót. A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." Március 16. Melescanu

külügyminiszter Budapestre érkezett és tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy március 20-áig nem készül el az alapszerződés, azonban tovább folytatják a tárgyalást. Kovács László felsorolta a nyitott kérdéseket, amelyekben még nem tudtak megegyezni. Ezek: az ET 1201-es ajánlása (a román fél szerint elegendő a kisebbségi keretegyezmény szerepeltetése), az anyanyelv használatának értelmezése, az egyesülési jog értelmezése, a politikai pártok létrehozásának kérdése, a további vitás kérdések között van a belső törvények tiszteletben tartásának kötelezettsége, az egyházak kárpótlása és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus formája. Március 27. Horn Gyula miniszterelnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem

módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla. Horn a megbeszélésen megerősítette: a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos európai normák - különös tekintettel az Európa Tanács 1201-es ajánlására - bekerüljenek a magyar-román alapszerződésbe. Április 13. Budapesten megtartotta alakuló ülését a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az Új Kézfogás Közalapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Április 29. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége Klézsére hirdette meg gyűlését Előzőleg

megállapodtak a 15 csángó közösség vezetőjével a Moldvában működő szövetség létrehozásáról, amely minden csángó-magyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A gyűlésre érkezők - köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke - klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szembe, akik azt kiáltozták: nem akarnak magyarul tanulni, és nem kell nekik magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök mindezt tétlenül nézték végig Május 26-28. Kolozsvárott megtartották az RMDSZ IV kongresszusát Markó Béla elnök beszámolójában, számbavéve az előző, brassói kongresszus óta eltelt két éve eredményeit a szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az

autonómiaellenesség az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották elnöknek, megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. Június 14. A szenátus 94 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a tanügyi törvényt, amely jelentősen rontja a kisebbségi oktatás

esélyeit. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőház által elfogadott tervezettől, ezért a két ház között egyeztetés lesz. Az RMDSZ szenátusi csoportja - miután érvelés nélkül leszavazták módosító indítványait tiltakozásul kivonult, leszögezve: nem legalizálja jelenlétével a megkülönböztető törvény elfogadását. Június 15. Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges, és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Július 18. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította az RMDSZ tanügyi

törvénytervezet miatt benyújtott fellebbezését. Az alkotmánybírósági határozat hangsúlyozza, hogy a tervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogait az anyanyelven történő tanuláshoz. Július 24. Iliescu elnök aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt. Ezt követően sajtótájékoztatón jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Július 27. Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, amelyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból közel ezren érkeztek. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új

nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy, és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát." hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most cselekedni. Augusztus 3. A Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial al

Romaniei) 172 száma közölte, hogy az Alkotmánybíróság július 27-én határozott az RMDSZ által 1994. szeptember 19-én benyújtott, 492.380 aláírással támogatott törvénykezdeményezéséről, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénytervezetet támogató aláírások hitelességéről. A határozat szerint az RMDSZ törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a szükséges aláírások megvannak. Az Alkotmánybíróság felkéri a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására. Október 24. Horn Gyula miniszterelnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve autonómia-törekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu elnök megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal (oktatási

törvény, a zászlók és himnuszok tiltása, a Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása). Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. December 5. Kolozsvárott a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében sajtókonferencián ismertették az RMDSZ "Jussunkat követeljük" című, ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant sorol fel, és mutat be részletesen. 1996 Február 7. 1991 és 1994 között a magyar Országgyűlés által hozott kárpótlási törvények alapján több mint negyvenmilliárd forint értékű kárpótlási jegyet juttattak a határon túl élő kárpótoltaknak, így az erdélyi magyarságnak is. Március 12. A szenátus - az

RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával - elfogadta az immár hírhedt törvényeket, hogy három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható más államok zászlajának, felségjelzésének a kitűzése, illetve himnuszának eléneklése, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki "az ország vagy a román nemzet bármilyen eszközzel történő nyilvános gyalázásáért". Március 13. Magyar-román szakértői tárgyalások voltak Budapesten Szentiványi Gábor külügyi szóvivő közölte: a küldöttségek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. A magyar fél kénytelen volt megállapítani, hogy az 1201-es ajánlás értelmezése körül fennmaradtak az elvi, koncepcionális nézetkülönbségek. Június 4. A két nappal korábban megtartott helyhatósági választások során

Marosvásárhely magyar polgármestert kapott. Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 52,52 %-ával győzött. Székelyudvarhelyen az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva, független jelölt foglalhatja el a polgármesteri széket. Hasonló volt a helyzet Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is. Az RMDSZ-jelölt győzött Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehiben és Nagyszalontán is. Kolozsvárott az érvényes szavazatok 50,67 %-ával Gheorghe Funar megőrizte polgármesteri székét. Június 15. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke "eléggé aggasztónak" nevezte Kovács László külügyminiszter június 10-én tett kijelentését, miszerint: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot »feláldozni«, mint ahogy Budapest nem kívánja »feláldozni« a 10,5 millió

magyarországi lakost sem a környező magyarság vélt érdekeiért." Markó Béla szerint nem állíthatók szembe egymással Magyarország és a határon túli magyarság érdekei, szeretné tisztázni, miben változott meg a külügyminiszter álláspontja, hiszen mostanáig egyetértés volt közöttük. "Egyetlen nyilatkozatom sem adhat aggodalomra okot Markó Bélának" válaszolta Kovács László külügyminiszter. Június 15-16. Budapesten negyven ország küldöttségeinek részvételével megrendezték a Magyarok IV. Világkongresszusát, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: a kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező

a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Június 20. Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Megállapították, hogy a szövetség országos szinten megőrizte eddigi helyét. Ez azonban nem feledteti, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. A helyhatósági választások eredményeképpen az RMDSZ 139 polgármesteri, továbbá 2.445 helyi tanácsosi és -

602561 szavazattal - 133 megyei tanácsosi tisztséget tölthetett be. Július 4-5. A Határon Túli Magyarok Hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében Magyarország és a határon túli magyarság címmel Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak. A zárt ajtók mellett tartott konferencián Tabajdi Csaba államtitkár a nemzeti egyetértés feltételeiről beszélt a határon túli magyarsággal kapcsolatban. A tanácskozáson kiderült, hogy erről az ellenzéki erők, a kormánypártok és a kisebbségi szervezetek más-más nézeten vannak. A konferencia vendégeit az országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. Kovács László külügyminiszter megnyitó beszédében kifejtette:

Magyarország euro-atlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euro-atlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómia-törekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Július 19. Budapesten átadták a román félnek a július 4-5-ei magyar-magyar csúcson elfogadott közös nyilatkozattal kapcsolatos írásos álláspontot. A Külügyminisztérium egyszersmind biztosította a román felet, hogy a közös

nyilatkozat aláírása nem jelent irányváltást Magyarország külpolitikájában. Augusztus 26. Horn Gyula miniszterelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét A tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert a kötelezettséget a leköszönő román kormány vállalja. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar

csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó, és vitassa meg az alapszerződés kérdését. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi, és nem szűkíti az ajánlást. Augusztus 28. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a magyar-román alapszerződés ügyében szeptember 3-ára összehívta a parlament rendkívüli ülését. Az ügy előzménye: az ellenzéki képviselők augusztus 27-én átadták az elnöknek az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményező aláírásgyűjtő íveket. Augusztus 30-án az

ülésre az ellenzéki pártok, valamint az SZDSZ is meghívta a határon túli magyarok képviselőit is. Szeptember 3. Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés megtartotta rendkívüli ülését, amelyen Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt. Kovács László külügyminiszter és Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum. A törvényhozás végezetül 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott ellenzéki országgyűlési határozati javaslatot. Szeptember 4. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen

megjelentek a határon túli magyar szervezetek, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány viszont távolmaradt. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét, és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szeptember 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzése előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Eörsi Mátyás (SZDSZ) cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól, és kiállt

az alapszerződés mellett. Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, amely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogyan alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. Szeptember 5. A Bocskai Szövetség szervezésében a magyar-román alapszerződés elleni tiltakozásul tüntetést tartottak Budapesten. Szeptember 16. Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket. Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az

alapszerződés és Iliescu elnök ellen. Szeptember 17. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete ülést tartott Kolozsvárott. A megjelent egyházi méltóságok megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem az anyaoraszág, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak a véleményét. Ugyanígy figyelmen kívül hagyták az RMDSZ véleményét is. Szeptember 26. A román szenátus napirendre tűzte, és sürgősségi eljárással lebonyolított gyors vita után nagy többséggel - 87 igen, 13 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett ratifikálta a Temesvárott szeptember 16-án aláírt román-magyar alapszerződést. A képviselőház október 3-án ratifikálta, majd október 9-én Ion Iliescu elnök aláírta a megállapodást. November 3. Parlmenti és elnökválasztást tartottak Romániában A választásokon

az RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma 761.007, az összes szavazat 6,02 %a Ezzel Frunda György a negyedik lett a jelöltek között Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma 836.705 (6,82 %), a képviselőjelöltekre leadottaké 812206 (6,64 %). November 11. Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét A győztes Demokratkus Konvenció és partnere, a Szociáldemokrata Unió mindkét házban többségre tett szert. A szenátus 143 helyéből 76-ot (53,2 %) szereztek meg, mig a további sorrend: a volt kormánypárt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja 41 mandátum (28,7 %), az RMDSZ 11 mandátum (7,7 %), a Nagy-Románia Párt 8 mandátum (6,5 %), a Román Nemzeti Egységpárt 7 mandátum (4,9 %) tulajdonosa lett. A képviselőház 343 mandátumából a Demokratkus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió 175-öt (51,0 %) nyert el, míg a volt kormánypárt 91 mandátuma (26,5 %) után az RMDSZ 25 mandátummal (7,3 %) a

harmadik legtöbb képviselői helyet szerezte meg. A Nagy-Románia Párt 19 mandátumot (5,5 %), a Román Nemzeti Egységpárt pedig 18 mandátumot (5,2 %) kapott. December 10. A magyar Országgyűlés 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta a magyar-román alapszerződést. 1997 Január 31. A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre. Vita alakult ki arról, hogy a jelenlegi körülmények közepette reális lehet-e az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon, és működjön az önálló magyar egyetem. A felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Február 27. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 25 pontos javaslatot terjesztett elő, mert szerinte az RMDSZ a kormányba lépve elmulasztotta megfogalmazni jogos követeléseit, és ezt pótolni kell. A dokumentum sürgeti az RMDSZ által kidolgozott

autonómia-törvénytervezet, valamint a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a magyar művelődési élet autonómiájának biztosítását, az állami magyar nyelvű közszolgálati médiák autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítását és állami támogatását, az egyházi javak visszaadását, az anyanyelv szabad használatát a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a közéletben, magyar prefektusok kinevezését a székely megyékben, valamint a román-magyar kerekasztal megszervezését. Április 26. Kolozsvárott tartotta meg éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület Benkő Samu elnök leszögezte: "jogaink visszaszerzésében nem történt változás." Az EME taglétszáma jelenleg 3.125 fő Az egyesület önerőből a

tevékenységéhez szükséges anyagi eszközök alig öt százalékát képes előteremteni. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett; felmerült a román alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv úgy használható szabadon, ha az ország második nyelvének fogadják el. Május 18. A román kormány jóváhagyta a 84/1995 sz tanügyi törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A tervezett módosítás értelmében megszűnik a kisebbségek nyelvén történő szakmai oktatásra vonatkozó tiltás, lehetővé válik az anyanyelven való anyanyelvi felvételizés, külön tankönyvek szerint folyik a román nyelv és irodalom oktatása a kisebbségi iskolákban, a helynevek és más fogalmak kötelező román nyelvű elsajátítása mellett magyar nyelven lehet oktatni a történelmet és a földrajzot. Minden szakmában - beleértve a jogtudományt, a közgazdaságtant, a műszaki felsőoktatást - lehetővé válik

az anyanyelvi egyetemi-főiskolai oktatás. Az egyházi iskolák világi oktatást is folytathatnak, és ehhez részben állami támogatásra is számíthatnak. Június 25. Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete. A Vallásügyi Államtitkárság megkeresése nyomán foglalkoztak az 1993 október 28-án benyújtott vallásügyi törvénytervezettel, és megtették módosító javaslataikat. A magyar egyházi előljárók állásfoglalása aggodalommal állapította meg, hogy a tanügyi törvény módosító tervezete ellentmond az Európa Tanács előírásainak, illetve az egyházak elvárásainak, ugyanis nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását, és nem teszi lehetővé az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását. Július 14. A Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 152 Számában megjelent a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet, és ezzel érvénybe léptek a

kormányrendeletbe foglalt törvénymódosítások. Szeptember 5. 1990-hez viszonyítva az 1996-97-es tanévben Romániában 13,3 százalékkal csökkent az óvodások és a tanulók létszáma. A magyar nyelven tanulóké (és óvodásoké) nagyobb mértékben, 16,8 százalékkal, 39.754 tanulóval csökkent, így a korábbi 235912 fővel szemben az elmúlt tanévben már csak 196.158-an tanultak magyarul A magasabb iskolai formák felé haladva mind kevesebb az anyanyelven tanulók aránya. Október 3-4. Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ V kongresszusát, amelyen ismét Markó Bélát elnök tartott beszámolót. Tőkés László nyolc pontban foglalta össze az RMDSZ további tevékenységére vonatkozó javaslatait, amelyek közül a kongresszus ötöt elfogadott. Ezek: a román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó munkájának

felújítása, a Securitate dossziéinak megismerése és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Október 26. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Boros János aláírásával állásfoglalást adott ki az erdélyi magyar egyetem kérdésében, amelyben egyebek között ez olvasható: "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük - az RMDSZ programjának, legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében -, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról." Az állásfoglalást pár nap alatt 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteltbeli elnöke, Mózes Áron evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, az RMDSZ

országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei tagozata, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, jeles írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és televíziós főszerkesztők. December 10. Emil Constantinescu államelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét A megbeszéléseik során a román elnök kijelentette, nem lesz hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé egyetemek és fakultások létrehozását a kisebbségek nyelvén. 1998 Február 12. Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczy Csaba megyei tanácsost, aki határozottan kimondta, hogy a székelyudvarhelyi Csereháton létesített épület körüli vita és a román hatalom ezzel kapcsolatos erőszakos fellépései

részét képezik Székelyudvarhely elrománosítási tervének. Kijelentései miatt Bardóczy Csaba ellen vizsgálatot folytatott, majd vádat emelt a Hargita megyei ügyészség. A vádpontok egyike szerint Bardóczy súlyosan elmarasztalható az 1997. május 28-án rendezett tiltakozó megmozdulás megszervezéséért. Március 3. Emil Constantinescu elnök találkozott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. Az RMDSZ politikusai emlékeztették az államfőt a romániai magyarság megoldásra váró jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére, és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. A Szövetség képviselői ugyanakkor kérték az államfőt, hogy tegyen meg mindent az utóbbi időben ismét felerősödött magyarellenes, nacionalista retorika határozott visszaszorítása érdekében. Március 18. Az erdélyi magyar történelmi egyházak

régóta követelik a kommunista rendszer által elkobzott javaik visszaszolgáltatását, de eredményt mindezidáig nem értek el. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete felhívással fordult a történelmi egyházak híveihez, amelyben az egyházi elöljárók aláírásgyűjtést kezdeményeztek a hívők és a közösségi követelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. Április 13. Victor Ciorbea volt miniszterelnök lemondását követően Radu Vasile újonnan kijelölt miniszterelnök ismertette kormányprogramját, amely két részből áll. Az első rövidtávú, az idén foganatosítandó intézkedéseket tartalmaz, a második hosszabb távra, 19982000-re vonatkozik. A tervezet nagy vonalakban a Ciorbea-kormány 1997 évi programját követi, ugyanakkor több konkrét részletet tartalmaz. Törvénytervezet

benyújtását tervezik az elkobzott ingatlanok visszaadásáról vagy megfelelő kártérítésről. Az emberi jogokkal, a felekezetekkel és a kisebbségekkel foglalkozó fejezetben szerepel az alapítványokról, valamint ezek anyagi javainak visszaszolgáltatásáról szóló törvény kidolgozása, beleérve a kisebbségi javak visszaszolgáltatását is, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény elfogadása és az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartajának ratifikálása is. (Április 15-én a román képviselőház és a szenátus szakbizottságaiban történt meghallgatást követően bizalmat szavaztak Radu Vasile kormányának.) Május 14. Radu Vasile miniszterelnök kinevezte az RMDSZ öt új - illetve új tárcához beosztott - államtitkárát. Az új kinevezettek: Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; dr Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes; dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; Niculescu Antal - Európai integrációs

főosztály; Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-álamtitkár - Bara Gyula a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban, Borbély László a Területrendezési Minisztériumban, Erős Viktor a Privatizációs Minisztériumban, Kelemen Hunok a Művelődési Minisztériumban és Lányi Szabolcs az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban - megőrizte korábbi tisztségét. Június 3. A kolozsvári székhelyű magyar egyetem létrehozását szorgalmazó RMDSZkezdeményezést szinte egyöntetűen elutasították a kormánykoalíció politikusai Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén meglepetésének adott hangot a javaslat miatt. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kompromisszumos megoldást javasolt: Brassóban legyen magyar-német egyetem. Markó Béla cáfolta, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetem

gondolatáról, s emlékeztetett arra, hogy maga Emil Constantinescu államfő is egyetértett az önálló magyar egyetem létrehozásával. A Demokrata Párt ellenzi az önálló magyar egyetemet, s a multikulturális egyetemet javasolja. Pruteanu szintén a multikulturális egyetem mellett szállt síkra. Június 25. A román szenátus két fontos törvénykezdeményezést fogadott el A kormányt a parlamenti vakáció idején kormányrendeletek kibocsátására feljogosító törvénytervezet a kisebbségi közösségek ingatlanjavainak visszaszolgáltatására vonatkozó tételt is magába foglalja, ezért az ellenzéki pártok szenátorai heves magyarellenes kirohanások és hazafias szólamok hangoztatása után kivonultak a teremből, a szenátus viszont távollétükben szavazattöbbséggel elfogadta a rendelkezést. Ugyancsak véget ért a politikai rendőrségre, a Securitatere vonatkozó törvényjavaslat szenátusi vitája. Július 25. Kétnapos bemutatkozó

magánlátogatásra Romániába utazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Látogatása során találkozott az RMDSZ vezetőivel is, és megbeszéléseik során szóba kerültek a kisebbségi oktatás, a magyar egyetem, valamint a helyi közigazgatási törvény - amely a kisebbségi jogokra is vonatkozik - időszerű kérdései. Emil Constantinescu államfő Sinaián több mint egy órás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral. A magyar és a román miniszterelnök egyformán elégedetten nyilatkozott a találkozóról. Másnap a magyar kormányfő részt vett Tusnádfürdőn, a szabadegyetem vitáján. Augusztus 8. Kolozsvárra látogatott Andrei Marga oktatási miniszter, és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtótájékoztatón ismertette az általa gyökeresnek nevezett tanügyi reformot. Az elemi és a középiskolák - a szükségleteknek megfelelően - tantervük egyharmadát saját maguk határozhatják meg. Az ország általános pedagógushiánnyal

küszködik, a jelen pillanatban legalább 2.000 tanítóra lenne szükség Marga kitért a magyar egyetem vitájára is. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: szerinte a multikulturális Babes-Bolyai Tudományegyetem azt jelenti, hogy a magyarok a románok alárendeltjei. A miniszter ezzel szemben kijelentette, hogy nem létezik alárendeltség Az igaz, hogy a többség dönt, de diszkriminatív döntések eddig nem születtek. Október 2. Szeptember 30-án kormányhatározat született, amelynek értelmében a kormány megbízza az oktatási minisztert, hogy tanulmányozza egy multikulturális egyetem PetőfiSchiller néven történő létrehozásának lehetőségét. A magyar-német egyetem Marosvásárhely, illetve Nagyszeben székhellyel működne. A most létrehozott munkacsoportnak november 15éig kell elkészítenie az egyetem felállítására vonatkozó javaslatát Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-áig készíti el

jelentését az új tanintézetről. A bizottság jelentésének megfelelően az oktatási minisztérium december 15-éig jóváhagyásra a kormány elé terjeszti a Petőfi-Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. Október 22. A Romániai Rektorok Országos Tanácsának tagjai Galacon tartott ülésükön határozatban foglaltak állást a Petőfi-Schiller magyar-német állami egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározat ellen. A rektorok alkotmányossági óvást nyújtanak be 1999 Február 11. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a tervezett Magyar Állandó Értekezlet előtt nyilatkozatot adott a sajtónak, amelynek során elmondta: "teljesen természetesnek kellene tekintenünk, hogy a magyar kormány képviselői, a magyar politikai élet főszereplői, a magyar politikai pártok képviselői és a Magyarország határain kívüli magyar közösségek vezetői időről-időre, lehetőleg minél

rendszeresebben találkoznak, és közös gondjaikat megbeszélik. Ez tulajdonképpen csak ennyi, de ez is rendkívül fontos" Február 20. Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói és Eckstein Kovács Péter román kisebbségi miniszter. A megbeszélésen szóba került az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. A résztvevők levonták a következtetést, hogy a kommunizmus ideje alatt elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását biztosító jogi keretek csak a folyamat nagyon lassú előrehaladását, de inkább teljes eredménytelenségét szolgálják. A tanácskozás résztvevői felháborítónak tartják a február 18-ai kormányhatározatot, amelynek értelmében az állami költségvetésből 22 milliárd lejt utaltak ki templomok és egyházi ingatlanok felújítására vagy felépítésére. Ebből az összegből a magyar történelmi egyházak egyetlen lejt sem kapnak. Március 9. A román szenátus

törvénybe iktatta a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban. 1997-ben az RMDSZ javaslatára született meg az a sürgősségi kormányrendelet, amelyben ott vannak azok a 20 százalékos nyelvhasználati szabályozások, amelyeket most sikerült törvénybe is átmenteni. Április 28. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség papi szenátusa II. János Pál pápa romániai látogatásának alkalmából Memorandumot intézett Románia elnökéhez, kormányához, az Európai Nemzetek Parlamentjéhez és a Szentszékhez, amelyben ismételten kinyilvánítja akaratát, hogy "visszaigényli a román kommunista hatalom által jogtalanul elvett javait", középületeket, iskolahálózatot, szolgálati lakásokat, kórházakat, árvaházakat, szerzetesi javakat, könyvtárakat, erdőket, földbirtokokat, okmányokat és műkincseket, amelyekről soha nem mondott le. Május 8. II János Pál

pápa bukaresti látogatását követően Tempfli József nagyváradi katolikus püspök annak a véleményének adott hangot, miszerint "gyümölcse lesz ennek a pápalátogatásnak, hogy az egyházi javak visszaadását igyekeznek meggyorsítani, legyen itt szó akár ingó, akár ingatlan javakról, a másik pedig, hogy a felekezeti oktatásnak az engedélyezését előmozdítják minden szinten". Ezt megelőzően egyházi körökben is éles nemtetszést váltott ki, hogy a pápa nem látogatta meg romániai magyar katolikus híveit. Május 15-16. Csíkszeredában megtartotta VI kongresszusát az RMDSZ, melyen ismét az addigi elnököt, Markó Bélát választották meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökévé. Markó Bálára 274 küldött szavazott, míg Kincses Elődre összesen 157-en adták le voksukat. A választás előtt tartott rövid programbeszédében Markó Béla hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy ezen a századvégen a szülőföldön

való megmaradás jogát valóban a legfontosabb egyéni és közösségi jogként ismerjék el. Ezt a célt az RMDSZ-nek politikai eszközökkel kell elérnie. Május 25. A román szenátus megszavazta az önkormányzatokra vonatkozó, hányatott sorsú törvény egészét. Ez a törvény tartalmazza a kétnyelvű táblákra, illetve az önkormányzatokban való nyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeket. Ez utóbbi szavatolja a kisebbségek anyanyelvének használatát a közigazgatásban, ott, ahol létszámuk meghaladja a 20 százalékot. Június 9. A készülő román oktatási törvény szövegét egyeztető képviselőházi és szenátusi közös bizottság szentesítette az úgynevezett multikulturális egyetemek alapításának jogát, amely egyetemeken a román mellett a nemzetiségek anyanyelvén és egy világnyelven történik majd az oktatás. Ennek értelmében a román állami egyetemeken - kérésre - létrehozhatók olyan csoportok, szekciók, kollégiumok és

fakultások, amelyeken a kisebbségek anyanyelvén oktatnak. Az RMDSZ elfogadta, hogy a kisebbségek nyelvén működő állami egyetemek létrehozásáról majd külön törvény rendelkezik. A most készülő törvény a nemzeti kisebbségek tagjainak mindössze azt a jogot biztosítja, hogy anyanyelvi magánegyetemeket alapíthassanak. Augusztus 16. A Romániai Magyar Szó "Erdély és a regionalizmus, avagy mítosz és valóság" címmel két részes beszélgetést közöl Sabin Ghermannal, a "Torkig vagyok Romániával" címmel elhíresült vitairat szerzőjével. "Azt akarom, hogy az Erdélyben termelt pénz Erdélyben maradjon. Ennyi" foglalta össze követelésének lényegét Gherman Augusztus 27. A román képviselőház rendkívüli ülésen elfogadta az 1945 március 6-a után, a kommunista diktatúra által elkobzott ingatlanokra vonatkozó törvényt. Ennek értelmében minden ilyen épületet visszaszolgáltatnak a volt tulajdonosnak. A

tulajdonos kárpótlást kap, ha az ingatlan már nem létezik, vagy ha a privatizáció során már eladták, illetve ha a benne lakók az elmúlt években érvényben lévő törvény alapján jóhiszeműen megvásárolták. Az RMDSZ nyomására az eredeti cikkely úgy módosult, hogy rövid időn belül jogszabálynak kell rendelkeznie az egyházi ingatlanok helyzetéről is. Október 3. Romániában hivatalosan is bejegyezték a Partiumi Keresztény Egyetemet működtető alapítványt. Tőkés László királyhágómelléki református püspök bejelentette: az alapítvány célja a magyar tannyelvű keresztény egyetem létrehozása, az intézmény működtetéséhez szükséges anyagi háttér megteremtése, a hivatalos bejegyeztetés, és a minőségi magyar felsőoktatás kialakítása. Az egyházi hátterű keresztény magyar magánegyetem az 1990 óta működő Sulyok István Főiskola átalakításával jött létre. Október 5. Az aradi városi tanács 12:11 arányban

elvetette a magyar-román megbékélési park létrehozására vonatkozó javaslatot. Radu Vasile kormányfő lemondta részvételét az aradi vértanúk emlékére rendezett ünnepségen, ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnök is csak az aradi színház ünnepi előadásán vett részt. A korábban tett közös erőfeszítések egyetlen eredménye, hogy a Szabadságszobor sok évtizedes "fogsága" után a katonai erődből átkerül a minorita rendház udvarába. November 11-12. Az idén februárban létrehozott MagyarÁllandó Értekezlet megtartotta második tanácskozását. Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár megnyitó beszédében kiemelte: a MÁÉRT létrehozásával sikerült letisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. Ezt követően részletesen foglalkozott a teljes vertikumú romániai magyar anyanyelvű oktatás létrehozásának kérdésével. "Továbbra sem

mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, de látjuk, hogy az ennek megteremtéséhez vezető úton az adminisztratív akadályok legyőzése még hosszú éveket vesz igénybe. A magyar kormány üdvözli és támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A jövő évi költségvetésben két milliárd forintot különítettünk el erre a célra" mondotta az államtitkár. Az értekezlet egyik legfontosabb cálja a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése, ezért a MÁÉRT két napos tanácskozását követően megfogalmazott Zárónyilatkozat 3. pontja leszögezi: "A különböző országokban élő nemzetrészek közötti kapcsolatok sokrétűsége felveti a magyarországi jogi szabályozás szükségességét. A résztvevők, tekintettel a határon túli magyarság ez irányú igényére, felkérik a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a Magyarország és a határon

túli magyarság együttműködéséből fakadó előnyök érvényesülése érdekében, megerősítve a nemzeti összetartozás tudatát, Magyarország és a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését. Ennek elsődleges célja, a szülőföldön maradás esélyeinek és lehetőségeinek erősítése." Markó Béla, az RMDSZ elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában megállapította: "A MÁÉRT létrehozása rendkívül eredményes volt", majd hozzátette, hogy Magyarország és a szomszédos országok közötti politikai és gazdasági együttműködés lehetőségei ugrásszerűen megnövekedtek. 2000 Január 10. Emil Constantinescu államelnök aláírja a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendeltetésű területek feletti tulajdonjog visszaállításáról szóló törvényt, amely az 1991. évi 18. és az 1997

évi 169 számú törvényt módosítja Az új törvény az 1996-ban hatalomra került demokratikus pártok - közöttük az RMDSZ - legfontosabb választási ígéreteinek egyikét valósítja meg azáltal, hogy biztosítja a kommunista rendszer idejében államosított vagy elkobzott termőföldek és erdők 90 százalékának visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak. Ez a törvény rendkívül fontos az egyházak és a magyar nemzeti közösség számra. Az előbbi esetében azért, mert az 1989. decemberi fordulat óta ez az első jogszabály, amely kiterjeszti az egyházakra az államosított vagy elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását, az utóbbi szempontjából pedig azért, mert az elsősorban a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokot felső határ nélkül állítja vissza. Előzetes felmérések szerint így a 90 százalékban magyarlakta Hargita megyében például az erdők nagy része magánkézbe kerül. Január 13. Romano Prodi, az Európai

Bizottság elnöke és Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa találkozik a 13 parlamenti képviselettel rendelkező párt vezetőivel, akik szinte egybehangzóan úgy foglalnak állást, hogy Románia számára az európai integráció az egyetlen járható út. Romano Prodi a gazdasági reformok felgyorsítását és a középtávú gazdasági stabilizációs program kidolgozását sürgeti. Elismerően szól arról, hogy az RMDSZ kormánytagságának köszönhetően jelentősen javult Románia kisebbségi politikája. Január 13-14. Az erdélyi magyar történelmi egyházak döntenek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, amelynek célja a romániai alapítványi magánegyetem szervezése, kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérik fel. Január 15. Az RMDSZ megalakulásának 10 évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen megtartott jubileumi ünnepségen elhangzó beszédekben

megfogalmazódik, hogy a Szövetség legnagyobb erénye az egység. Az ünnepség résztvevőit köszönti Göncz Árpád magyar és Emil Constantinescu román államfő. Ugyanitt bemutatják az RMDSZ kétnyelvű kiadványát, amely egyben tájékoztató és útmutató a földtörvény alkalmazásához, valamint az RMDSZ 10 éves tevékenységét összegző CD-lemezt. Január 25. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézi be január 25-ére a kolozsvári bíróság. Gheorghe Funar polgármester rágalmazásért pereli be Markó Bélát, aki az Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elleni hecckampány kapcsán kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester "egy szomszédos ország ellen nemzeti gyűlölködést szít". Január 26. Mugur Isărescu miniszterelnök találkozik az RMDSZ vezetőivel és az ország középtávú gazdasági stratégiájának kidolgozásáról, a gazdaságpolitikai kérdésekről és a folyó év során esedékes helyhatósági

és törvényhozási választásokról folytat véleménycserét. Január 26-28. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a román kormány kisebbségügyi minisztere, Eckstein-Kovács Péter meghívására Bukarestbe látogat, ahol találkozik az RMDSZ vezető politikusaival. Elsősorban a kormányzati tapasztalatokról, a kisebbségpolitikáról, régiófejlesztési témákról, az önkormányzatok helyzetéről és a nyelvi jogokról tárgyalnak. Január 27. Az Európai Tanács jogi bizottsága Frunda György RMDSZ-szenátort nevezi ki jelentéstevőnek az orosz akkreditálási kérdésben. Frunda György és Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt alelnöke az ET Parlamenti Közgyűlésén ajánlástervezetet terjesztenek elő, amelyben kérik, hogy Romániát töröljék a vízumköteles országok listájáról. Január 28. Az RMDSZ ideiglenes információs irodát nyit Budapesten Az Erdélyből érkezett szakemberek a január 12-én életbe lépett romániai

földtörvénnyel és az igények benyújtásával kapcsolatos jogi tudnivalókról adnak felvilágosítást. Az új törvény alapján azok a volt birtokosok, vagy örököseik is visszaigényelhetik egykori birtokaik egy részét, akik külföldön élnek, de nem mondtak le román állampolgárságukról. Január 31. Andrei Marga tanügyminiszter aláírásával megjelenik az a jogszabály, amely szerint nem a szülői akaratnyilvánítástól függ az anyanyelv oktatásának biztosítása az iskolákban, hanem lehetővé teszi, hogy egy kisebbségi szervezet kérése alapján biztosítsa azt az oktatási intézmény. Február 7-13. Nyitott Ablakok RO 2000 fedőnévvel hadgyakorlatot tart Arad térségében a magyar-román közös békefenntartó zászlóalj. A tervek szerint a közös zászlóalj részt vesz az Albániában június 21-e és július 1-je között sorra kerülő Cooperative Dragon 2000, valamint a novemberben Magyarországon tervezett Nyitott Ablakok HU 2000

gyakorlatokon. Február 8. Az RMDSZ kérésére visszavonják a parlamentből a kultusztörvény-tervezetet Markó Béla szövetségi elnök az amerikai Kongresszus Emberjogi Bizottsága (KEB) társelnökeinek (Tom Lantos, J. E Porter), illetve a Szenátus Külügyi Bizottsága Európai Ügyek Albizottsága elnökének (Gordon Smith) megkeresésére kérte ezt a kormánytól. Ha a törvényt jelenlegi formájában fogadják el, legitimizálná a kisebb vallási közösségek hátrányos megkülönböztetését, ugyanis nagyon magas küszöböt (Románia lakosságának 0,5 százalékát, tehát minimum 115 ezer személyt) javasol valamely egyház elismeréséhez. "Határozott visszalépés lenne a demokratikus normákhoz képest" áll a levélben. Február 10. Bukaresti villámlátogatása során George Robertson, a NATO főtitkára tárgyalásokat folytat Mugur Isărescu miniszterelnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel és Emil Constantinescu államfővel. A főtitkár

kijelenti, a NATO egyik legfőbb célja a balkáni térség stabilitásának és békéjének biztosítása, amely nagymértékben érinti Romániát és a NATO nevében megköszöni Romániának és a román népnek a koszovói válság idején a védelmi szövetségnek nyújtott segítséget, az ezért hozott áldozatokat. Február 10-12. A Project on Ethnic Relations (PER) amerikai alapítvány A 2000-es választási év kihatása a kisebbségek jogállására és Románia európai integrációjára címmel szemináriumot szervez. A legjelentősebb román demokratikus pártok egyetértenek abban, hogy a 2000. évi választási kampányban el kell kerülni a szélsőséges nacionalista hangnemet Február 11. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytat megbeszéléseket Kolozsváron az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről. Szilágyi Pál rektorhelyettes

tájékoztatása szerint a magyar tagozat nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, több új kart sikerült létrehozni. Rámutat: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Február 11. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2000-ben 150 millió euró összegű befektetést tervez Romániában közölte Horst Köhler, a pénzintézet elnöke. A fő hangsúlyt a kis- és közepes vállalkozások támogatására, a bankrendszer korszerűsítésére, az infrastruktúra javítására és a kormány privatizációs programja végrehajtásának elősegítésére helyezi. Február 12. A Délkelet-Európai Együttműködési Folyamat (SEECP) elnevezésű regionális szervezet bukaresti csúcstalálkozóján elfogadják a Délkelet-Európai Jószomszédsági, Stabilitási, Biztonsági és Együttműködési Chartát. A chartát Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Ljubcso

Georgievszki macedón, Mugur Isărescu román és Bülent Ecevit török miniszterelnök írja alá. Az elfogadott charta az első olyan nemzetközi dokumentum, amely az államközi kapcsolatokat szabályozza a térségben. Megállapítja a regionális szervezet és tagállamainak felelősségét a térségbeli konfliktusok megelőzésében, a térségbeli országok közötti kapcsolatok fejlesztésében, a kétoldalú kapcsolatokat még terhelő problémák megoldásában. A charta foglalkozik a gazdasági kapcsolatok, a határellenőrzések, a szervezett bűnözés elleni harc és a környezetvédelem kérdéseivel. Szorgalmazza a demokratikus szabályok és az alapvető emberi jogok - beleértve a nemzeti kisebbségek jogait - tiszteletben tartását. Február 14-18. Romániai látogatásra érkezik Németh Zsolt magyar politikai államtitkár Kijelenti: az 1996-os kormányváltást követően megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását övező kezdeti kételyekre a gyakorlat adott választ: bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) meghívására az államtitkár látogatást tesz Bákó megyében és megbeszélést folytat a csángók képviselőivel. Találkozik a megye prefektusával, aki elmondja: a csángó-magyarok jogait a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemeli a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, a 2000. január 31-én kiadott román oktatási minisztériumi rendelet alapján újra lehet indítani. Február 15. Románia megkezdi csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval Február 16. Január 30-án jelentős környezetszennyezés történik a Szamos és Lápos folyó romániai szakaszán. Ennek kapcsán

a régióba látogat Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi felelőse, aki Magyarország (Pepó Pál), majd Románia környezetvédelmi miniszterével (Romica Tomescu) tárgyal. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szakértőket küld a Duna jugoszláviai szakaszára, hogy segítsenek felmérni a január végi nagybányai cián-szennyezésből eredő veszélyeket. A szakértők eredetileg a balkáni háború okozta környezeti károk felmérésére érkeznek a térségbe. Február 19. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya és az Romániai Magyar Pedagógus-Szövetség Kolozs megyei szervezete tanácskozást szervez a Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Szatmárnémetiben és Kolozsváron beindult főiskolák működéséről és tanmenetéről. A magyarországi főiskolák jelenlevő vezetői támogatásukról, valamint tapasztalataik átadásáról biztosítják az említett főiskolák vezetőit. Február 25. A

Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem szervezésében Nagyváradon megbeszélést tartanak a magyar magánegyetem ügyében. Körvonalazódik, hogy az eljövendő magyar magánegyetem a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű képzést fogja kiegészíteni, elkerülve a párhuzamosságokat. Az eljövendő magyar magánegyetemet azért kell a jelenlegi román akkreditálási törvény előírásainak megfelelően működtetni és akkreditálni, hogy a politikai változások függvényében a magánegyetem átalakulhasson önálló állami magyar egyetemmé. Március 2-6. Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) megrendezi az I. Kárpát-medencei HÖOK-OMDSZ tábort, amelynek elsődleges célja találkozási, egyeztetési és együttműködési lehetőségek biztosítása az ifjúsági és

hallgatói szervezetek számára. Március 3. Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa találkozik az RMDSZ vezetőivel. Ismerteti romániai tárgyalásait és az ezek alapján kidolgozott javaslatait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális fejlesztésére vonatkozóan. Markó Béla előrebocsátja, hogy az RMDSZ nem mondott le az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, de ugyanakkor támogatja a BBTE mielőbbi átalakulását. Március 4. Az EMKE Országos Vezetősége kezdeményezésére Románia Művelődési Minisztériumával közösen "A 2000. esztendő művelődési eseményeinek szervezési és finanszírozási kérdései" címmel szakmai megbeszélésre kerül sor a megyei művelődési felügyelőségek magyar nemzetiségű tanácsosai, a megyei RMDSZ-szervezetek művelődési alelnökei, valamint a Minisztérium Nemzetiségi Főosztályának tanácsosai között. A

tanácskozás hasznos tapasztalatcserének bizonyul a magyar vonatkozású közművelődési rendezvények szervezése és sikeres lebonyolítása szempontjából. Március 8. A román parlament jóváhagyja a volt politikai rendőrség, a Securitate irattárának tanulmányozására felhatalmazott testület összetételét. A testület létrehozásával lehetőség nyílik arra, hogy az esedékes választásokon már átvilágíthatók legyenek az egyes jelöltek. Március 16. A kormány elfogadja Románia Európai Uniónak előterjesztendő középtávú fejlesztési stratégiájának szintézisét, amelynek kidolgozásában az RMDSZ szakértői aktívan részt vesznek. Március 19. Az Itthon, fiatalon mozgalom jegyében kerül sor a Területi Ifjúsági Tanácsok III megbeszélésére Marosfőn. A szervezetek megfogalmazzák azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Március 24. Az Ügyvezető Elnökség

Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya és a National Democratic Institute amerikai nemkormányzati szervezet választási felkészítő tanfolyamot tart a területi kampánystábok képviselői és az Ügyvezető Elnökség munkatársai számára. Március 25. "A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" rendezvénysorozat keretében "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" címmel szimpóziumot szervez az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Markó Béla kijelenti, a romániai kormánykoalícióban részt vevő pártok között nem létezik teljes egyenlőség, mivel az RMDSZ képviselőit nem engedik be a nemzetbiztonság terén működő intézmények vezetésébe. Március 27. Megkezdődnek a közel 800 éves gyulafehérvári katolikus székesegyház felújítási munkálatai, amelyek szerepelnek az 1999-ben aláírt kétoldalú román-magyar kulturális megállapodás munkatervében. A tervek szerint 2009-re, a Szent István király

által alapított katolikus püspökség millenniumi ünnepségére fejeződnek be. Március 28. "Határon túli magyar támogatások 2000-ben - elmélet és gyakorlat" címmel kerekasztal-beszélgetést szervez a Határon Túli Magyarok Hivatala Budapesten. A rendezvényre meghívót kaptak a határon túli magyar pártok és érdekképviseleti szervezetek vezetői, köztük az RMDSZ is. A tanácskozáson konszenzus alakult ki abban, hogy a határon túli magyarság támogatásának a szülőföldön való maradást kell segítenie. Április 1-2. Az EU-csatlakozás oktatáspolitikai következményei, a környező országokban zajló, magyar nyelvű oktatást befolyásoló reformok és fejlesztések szerepelnek a Kárpátmedencei Magyar Oktatási Fórum napirendjén. A fórumon hat ország - Románia, Szlovákia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia és Jugoszlávia - és a nyugati magyarság köz- és felsőoktatásában, illetve kutatóműhelyeiben dolgozó szakemberek

vesznek részt. A konferencia kiemelt témája a határon túli magyarok jogállásáról készülő törvény, annak oktatással kapcsolatos szakmai, pénzügyi, szervezési vonatkozásai. Április 3. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete magyar nyelven jelenteti meg a Földtörvény alkalmazási szabályait. Április 4. A román Legfelső Bíróság törvényesnek ítéli a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1998-ban kiadott kormányrendeletet. A Legfelső Bíróság ítélete azt a fontos elvet erősíti meg, hogy Romániában lehetséges és törvényes a nemzeti kisebbségek anyanyelvén működő felsőfokú oktatási intézmények létrehozása. Április 8. Az RMDSZ nemzeti liberális platformja, a Reform Tömörülés (RT) Székelyudvarhelyen tarja harmadik kongresszusát. Az RT vezető képviselői fontosnak tartják az RMDSZ stratégiaváltását. Április 13. Az RMDSZ sajtóértekezletén Markó

Béla a sajtó képviselői előtt ismerteti az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának felmérését, amelyet az RMDSZ rendelt meg. Ennek eredményei szerint politikai opcióit tekintve a romániai magyarság nagy többsége az RMDSZ-ben bízik. Amennyiben a következő héten lennének a parlamenti választások, a megkérdezettek 85,1 százaléka az RMDSZ-re szavazna. Április 13-15. Az "Erdélyi Magyar Kultúra 2000" rendezvénysorozat keretében "Székelyföld 2000" címmel konferenciát szervez Hargita megye Tanácsa. A tudományos konferencia a regionális fejlesztés szempontjainak figyelembe vételével próbálja meghatározni a Székelyföld fogalmát a jövő szempontjából. Április 14. Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos romániai látogatásra érkezik A tervezett csíkszeredai és konstancai magyar főkonzulátus megnyitásáról a román kormány a választási évre való tekintettel elhalasztja a döntést közli Mugur Isărescu

kormányfő. Április 14. A Sapientia Alapítvány, amelynek célja az erdélyi alapítványi magánegyetem létrehozása, Kolozsváron tartja hivatalos alakuló ülését. A kuratórium tagjai: Tonk Sándor: elnök, Tánczos Vilmos alelnök, Marton József titkár, Birtalan Ákos, Brassai Zoltán, Szilágyi Pál, Tolnay István, Toró Tibor és Tőkés Elek tagok. Az elfogadott nyilatkozat szerint az erdélyi magyar magánegyetem Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és a Székelyföld egyik, még meg nem határozott városában jönne létre. Hámori József, a leendő egyetem programtanácsának elnöke jelezi, hogy a magyar kormány által juttatott kétmilliárd forintot - pályázati formában - beruházásokra fordítják. Április 27. A Központi Választási Iroda határozatot hoz, amelynek értelmében az önkormányzati jelölteknek nyilatkozatot kell adniuk arról, hogy együttműködtek-e a szekuritátéval, a volt politikai rendőrséggel. Amennyiben

nyilatkozatuk nem bizonyul valósnak, a Büntető Törvénykönyv megfelelő paragrafusai szerint büntethetők. Április 27-28. Az RMDSZ elnöksége Szabadkán találkozik a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőivel. Eszmecserét folytatnak a kormányzati munka tapasztalatairól, az autonómia-törekvésről, valamint a szervezeten belüli platformosodásról. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást ír alá. Május 5-6. Kolozsváron rendezik meg az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek II Fórumát Szervezői az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a budapesti Pro Professione Alapítvány. A rendezvény célja mozgósítani a meglevő közösségi erőforrásokat, hozzájárulni a civil társadalom fejlődéséhez. Május 16. A 15 - Romániában hivatalosan elismert

- felekezet képviselői nyilatkozatot írnak alá Snagovon arról, hogy készek hatékony módon részt venni az európai integráció folyamatában, és támogatják az ország EU-csatlakozásához kidolgozott középtávú gazdasági stratégiát. A nyilatkozatot Mugur Isărescu miniszterelnök jelenlétében aláírja a legtöbb romániai magyar történelmi egyház képviselője is, miután kérésükre a nyilatkozatot kiegészítik a magyar egyházak alapvető elvárásaival az elvett egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását és az egyházak szociális és karitatív munkájának állami támogatását illetően. Május 21-24. A Magyarok V Világkongresszusa zárónyilatkozatában foglaltak szerint meg kell teremteni a külhoni állampolgárság intézményét, alkotmányozó nemzetgyűlésre kell felkészülni, s az Országgyűlésnek kétkamarás törvényhozó testületként szükséges működnie, amelyben képviselve lennének a

határon túli magyar közösségek is. A Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése az erdélyi Patrubány Miklóst választja elnökének. Május 22-23. Záródokumentum elfogadásával ér véget Budapesten a "Magyarország 2000" című konferencia. A résztvevők megerősítik elkötelezettségüket az érdemi magyar-magyar párbeszéd fenntartása, az össznemzeti célok érdekében végzendő közös munka mellett. Május 25. A Marosvásárhelyi Választási Iroda visszautasítja a Nagy-Románia Párt által az RMDSZ plakátjai ellen benyújtott óvást. A nacionalista párt az ellen állított kifogást, hogy az érdekvédelmi szövetség a magyar nemzeti zászló színeit, a piros, fehér, zöld színeket használta plakátjain. Május 28. Az Országos Vasúttársaság egy héttel a helyhatósági választások előtt megszűnteti a marosvásárhelyiek számára egyedüli közvetlen vasúti kapcsolatot képező MarosvásárhelyBudapest járatot. A

jól időzített döntés jelentősen megnehezíti a választásokra hazautazni kívánó marosvásárhelyi magyarok dolgát. Az RMDSZ kezdeményezésére a választások előtti napokban a szavazni vágyók Magyarországról kedvezményes autóbuszjáratokkal utazhatnak Erdélybe. Június 1-3. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége (MCSSZ) kezdeményezésére, a magyar Oktatási Minisztérium határon túli magyarok titkársága támogatásával megszervezi az I. Csángó Oktatási Konferenciát Célja javítani a csángók oktatási helyzetét, integrálódását a magyar nemzetbe. Június 3. Nyíregyházán tartja I Kongresszusát a Kárpátok Euro-régió Szervezete A Kongresszus záródokumentuma szerint a szabad kapcsolattartás megkönnyítésére a nemzeti jogrendszerek kölcsönös összehangolását, a létező vám- és útlevél-ellenőrzési rendszer egyszerűsítését, a meglévő határátkelők korszerűsítését, illetve

újak létrehozását javasolják az öt állam - Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna - kormányának a térségben élő kisebbségek önkormányzati vezetői, mivel a régióban élő nemzetiségek identitása, anyanyelvük és kultúrájuk megőrzése megköveteli a szabad információáramlás biztosítását. Június 4-18. Az RMDSZ jelöltjei a helyhatósági választásokon 2451 helyi és 135 megyei tanácsosi, valamint 148 polgármesteri mandátumot kapnak. Az erdélyi megyékben a megyei tanácsokban a 636 tanácsosi helyből az RMDSZ 135-öt tudhat magáénak, és ezzel az eredménnyel az első helyen áll a régióban. Június 12. A Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület szervezésében a Hargita megyei Máréfalván másodszor tartják meg a Székely-kapuk Napját. A rendezvény célja a székely kapuk megmentése és átörökítése az utókorra. A rendezvény fénypontjának számító könyvbemutatón a résztvevők megismerkedhetnek

Kovács Piroskának, a kapumentési akció szervezőjének "Máréfalva székely kapui" című könyvével. Június 20. Izrael állam "A népek igaza" címet adományozza post mortem Márton Áron római katolikus püspöknek a holokauszt elleni állásfoglalásáért. A díj átadására Kolozsváron, a Szent Mihály Plébániatemplomban kerül sor. Június 25. A medgyesi magyarság az új közművelődési ház felavatását ünnepli az Unitárius Egyházközség udvarán. Június 28. Az Isărescu-kabinet rendkívüli kormányrendelettel módosítja a román választási törvényt, és az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeli a politikai pártok és politikai alakulatok (szövetségek) parlamentbe jutásának küszöbét. A rendkívüli kormányrendelet a politikai pártok közötti egyeztetés alapján születik meg. Július 7-8. A demokratikus intézményrendszer megléte és az egymás iránti tolerancia volt a záloga annak, hogy Romániában el

lehetett kerülni a koszovóihoz hasonló válságot derül ki abból a felmérésből, amelyet az Interetnikai Kapcsolatok Kutató Központja (CCRIT) készít. Az Etnobarométer elnevezésű felmérést Bukarestben "Az interetnikus kapcsolatok román modellje - az elmúlt tíz év és a következő tíz év" című tanácskozáson ismertetik, amelyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), a bukaresti amerikai nagykövetség, az amerikai World Learning, valamint a kolozsvári CCRIT rendez. A felmérés a romániai román-magyar viszonyról készül mind Erdélyben - ezen belül külön a Székelyföldön -, mind egész Romániában. Adatai azt mutatják, hogy a román lakosság 64,2 százaléka, a magyarságnak pedig több mint 70 százaléka úgy véli, a román-magyar kapcsolatok jók, vagy ugyanolyan jók, mint 1989 előtt. A magyarok többsége (52 %) és a románok számottevő része (45 %) úgy vélekedik, hogy az RMDSZ-nek jelentős

szerepe volt a romániai magyarság helyzetének javításában. Július 7. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK) vezetői az egyetemes magyar kultúra országhatárokon átnyúló kézfogása és a magyar államiság millenniuma jegyében a felek tevékenységét vezérlő azonos célkitűzések szellemében együttműködési megállapodást írnak alá Pozsonyban. Július 10. Adrian Severin volt román külügyminisztert választják meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése új elnökének, aki kifejti: a nemzeti és etnikai kisebbségek autonómia-koncepciói az EBESZ prioritásai között fognak szerepelni. A Közgyűlés "Bukaresti Nyilatkozat" címmel határozatokat fogad el. Fő pontjai részletesen foglalkoznak a konfliktus-megelőzés és -kezelés feladataival, a törvények és a regionális együttműködés szerepével a

fenntartható gazdasági fejlődés biztosításában, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc fontosságával. Sürgeti a résztvevő államokat, hogy biztosítsanak megfelelő képviseletet a nemzeti kisebbségek számára, védjék azok etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását. A nyilatkozat a sajtószabadság tiszteletben tartására, az emberkereskedelem elleni határozott fellépésre szólít fel. Agusztus 10-15. A IX Anyanyelvi Konferenciát első alkalommal rendezik meg Magyarország határain kívül. A Marosvásárhelyen zajló tanácskozás témája: "Együtt Európában. Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában" Miként a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közleménye kifejti: "kontinensünk népeinek jóléte, politikai-gazdasági-kulturális fejlődésének esélyei egybeesnek az európai integrációs folyamat kibontakozásával és az Európai Unióban való kiteljesedésével.

Az anyanyelvhasználat és a nemzeti kultúra megélése minden európai nép alapvető emberi joga, ezt a valamennyi európai ország által aláírt és törvénybe iktatott nemzetközi dokumentum is garantálja." Augusztus 26-27. A gernyeszegi templomban a Castellum Alapítvány találkozót szervez az erdélyi történelmi családok számára. Ez a sorban az ötödik rendezvény, amelyen a valamikori Erdély-építők emlékének adóznak, és egyben keresik a legjobb módozatot a romániai magyarság megmaradása, haladása és gyarapodása érdekében. Az iskolában kastélyokról, udvarházakról készített fényképtárlat nyílik azzal a céllal, hogy talán némelyiket e dokumentáció menti meg végleg a feledéstől. Augusztus 29. - szeptember 30 Az RMDSZ az egyedüli politikai alakulat, amely nyílt és demokratikus előválasztások útján választja ki parlamenti jelöltjeit. Szeptember 10. A torockói műemlék-épületek tulajdonosainak, valamint az

értékvédő program résztvevőinek Dr. Andrea H Schuler, az Europa Nostra Díj Elbíráló Bizottságának elnöke díszokleveleket és érmeket ad át. E magas rangú nemzetközi díj érem fokozatát most először nyeri el romániai műemlék-helyreállítás. A több mint 160 műemlék jellegű épületből álló, összefüggő házsorokat és tereket képező torockói építészeti hagyaték Közép- és KeletEurópa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese, része a nemzeti és európai kulturális örökségnek. Szeptember 14-15. A moldvai Bákó környékén közel 60 ezer csángó beszéli még a nyelvújítás előtti magyar nyelvet, de gyermekeik sem az iskolában, sem a templomban nem hallanak magyar szót. RMDSZ-kezdeményezésre a román tanrendű iskolákban is lehetővé teszik az anyanyelv beemelését a törzsanyagba, vagyis kérésre oktatják a magyar nyelvet az egyébként román tannyelvű moldvai csángó iskolákban is. A január 31-én

megjelent jogszabály érvényre juttatását azonban sokan szabotálják. Három Bákó megyei csángók lakta faluban (Klézsén, Lészpeden és Pusztinán) néhány szülő az alkotmány által előírt jogaival élve kérvényezi, hogy kisiskolás gyermekeik részesüljenek anyanyelvi, ez esetben magyar nyelvű oktatásban. Az ezt kérelmező szülőket kérvényeik visszavonása céljából megpróbálják megfélemlíteni a tanárok, a plébánosok és a közhivatalnokok. Szeptember 26. Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) felkéri azokat a helyi szervezeteket, ahol arra igény van, hogy gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság intézményének létrehozására. Az OT közleménye ugyanakkor leszögezi, hogy "a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt mielőbb el kell fogadni, és nem szabad a külhoni magyar állampolgárság kérdésével szembehelyezni". Szeptember 29. A gyulafehérvári római katolikus

székesegyházban bemutatott ünnepi szentmisével ér véget az Erdélyben 1913 óta első ízben megszervezett Főegyházmegyei Zsinat. Október 2-3. A Szenátus és a Képviselőház elfogadja az etnikai alapon üldözött személyek erkölcsi és anyagi kárpótlásáról szóló törvény egyeztetett szövegét. A kárpótlás azokra a személyekre vonatkozik, akiket 1940. szeptember 6-a és 1945 március 6-a között etnikai alapon üldöztek. Október 2-6. Markó Béla RMDSZ-elnök és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter Hámos Lászlónak, a Hungarian Human Rights’ Foundation (HHRF) elnökének meghívására az Amerikai Egyesült Államokba látogatnak. Találkoznak a Világbank és a Kereskedelmi Minisztérium képviselőivel, akiket felkérnek, hogy a pályázatok elbírálásakor arányosan támogassák a magyarok lakta régiókat. A Külügyminisztériumban megbeszélést folytatnak James Swinger államtanácsos-helyettessel, aki kijelenti: az Amerikai

Egyesült Államok támogatja az RMDSZ kisebbségjogi törekvéseit (önálló magyar állami egyetem létrehozása, az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, a nyelvhasználat rendezése), és az elkövetkezőkben hangsúlyosabban követi a magyar közösség romániai helyzetét. Rámutatott: ezt és az emberi jogok tiszteletben tartását országa a NATO-csatlakozás alapvető feltételének tekinti. Október 16. Az RMDSZ csángó-ügyben megfogalmazott interpellációját a miniszterelnöki hivatal az Oktatásügyi és a Közigazgatási Minisztériumnak utalja át. Ezek az intézmények már korábban is gátolták a csángók magyartanításának bevezetését. Ahhoz, hogy egy iskolában bevezessék az anyanyelv oktatását, legalább 7 szülőnek kell ezt kérnie. A rájuk nehezedő nyomás hatására a szülők egy része visszakozik, a létszám alatti csoportok beindítása pedig minisztériumi engedélyt, tehát további huzavonát feltételez. Az

interpellációban azt is kérik, hogy a miniszterelnök ellenőrző testülete vizsgálja ki, miért szakította meg a bákói továbbító állomás a Román Televízió október 9-ei magyar adásának sugárzását, amikor az csángó témájú összeállítást közölt. Október 3. Az Európa Parlament megvitatja a Romániára vonatkozó jelentést, amely rámutat, hogy a romániai helyzet komoly aggodalmakra ad okot. Románia egyelőre nem tesz eleget a csatlakozáshoz szükséges gazdasági előfeltételeknek, azonban általában betartja a politikai előfeltételeket. Az Európa Parlament képviselői felszólították a román hatóságokat, hogy alkalmazzák azt a középtávú gazdasági fejlesztési stratégiát, amelyet a román kormány március 20-án Brüsszelben előterjesztett, és az Európa Bizottság elfogadott. Október 7. Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa a kolozsvári Babeş-Bolyai

Tudományegyetem rektorátusával karöltve "A különbözőség beágyazódása a felsőoktatásba: Románia példája" címmel szimpóziumot rendez. Október 10. Az Országos Audiovizuális Tanács választási kampányra vonatkozó szabályozásából kimarad a román nyelv kötelező használatára vonatkozó kitétel., valamint az a megfogalmazás, hogy tilos a más országok zászlajára, vallási szimbólumokra, illetve az Európai Unió emblémájára utaló jelek használata. Október 11. Az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ (CCRIT) az RMDSZ megbízásából önmagát magyar nemzetiségűnek valló egyének körében végez közvéleménykutatást. A felmérés alapján kiderül, hogy a novemberi választásokon az RMDSZ biztosan számíthat az erdélyi magyar szavazók támogatására. A megoldandó problémák romániai magyarok által megjelölt prioritáslistáján a munkanélküliség (25,3 %), a magas infláció (22 %), a korrupció (10,5 %) és az

életszínvonal csökkenése (10,2 %) szerepel. Október 13-14. "Kolozsvár 1000 éve" címmel sikeres tudományos konferenciát rendez az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A szervezők célja felhívni a közvélemény figyelmét a kincses városra, a település történelmi, kulturális értékeire. November 2. A nem magyar nemzeti kisebbségek képviseletét is felvállalja az RMDSZ hangzik el a romániai nemzeti közösségek képviselőivel való találkozón. Mivel a kisebbségek képviselői csak az Alsóházban vannak jelen, szükségessé válik, hogy az RMDSZ tolmácsolja a többi kisebbség igényeit a Felsőházban. November 2. Életbe lép a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezésére elfogadott diszkriminációellenes kormányrendeletet. Elfogadását az tette szükségessé, hogy az alkotmány és a büntető törvénykönyv előírásain kívül nem létezett olyan jogszabály, amely

meghatározta volna, milyen területen fordulhat elő diszkrimináció, és konkretizálta volna ennek a magatartásnak a tiltását. A rasszjegyeken és a nemzeti hovatartozáson kívül ebbe a kategóriába beletartoznak a nők, az AIDS-ben és krónikus betegségekben szenvedők, valamint az életkor vagy a szexuális orientáltság miatt hátrányos helyzetbe kerülhető személyek is. November 3. A Kárpátok Euro-régió nagybányai közgyűlésén az elsősorban határ menti régiókat magába foglaló szervezet teljes jogú tagjává választja Hargita megyét. Az Ukrajna, Lengyelország, Magyarország és Románia régióit magába foglaló szervezet azzal indokolja döntését, hogy Hargita megye a Kárpátok határvonalán helyezkedik el, és nagyon jó nemzetközi tevékenységet fejt ki, amely elengedhetetlen az integrációs folyamatban. November 4. A szatmárnémeti MADISZ (Magyar Diákszövetség) kezdeményezésére a Magyar Millennium emlékére száz

hársfacsemetét ültenek a város két közterén. Az akció külön érdekessége, hogy minden fiatal nevét adta ahhoz a fához, amelyet elültetett. November 6. Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ Országos Kampánystábjának elnöke bemutatja a sajtónak a "Mérlegen 1996-2000" című kiadványt, a kormányzásban való részvétel tényszerű részletességgel bemutatott leltárát. A közel egy évszázados kisebbségi lét során a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviselete először került olyan helyzetbe, hogy kormányzati felelősséget vállalhasson. Az eltelt négy évben a privatizáció felgyorsult, az önkormányzatok autonómiája nőtt, létrejöttek a kis- és középvállalkozások támogatásának intézményei, megkezdődtek bizonyos regionális fejlesztési programok. Előrelépés történt a közösségi és magánjavak - erdők, földek visszaadása, a tulajdonviszonyok rendezése terén Az új

oktatási törvény lehetővé tette a magyar nyelvű oktatást minden szinten. Az RMDSZ-nek sikerült szemléletváltást elindítani a román közgondolkodásban, és nyilvánvalóvá tette, hogy a romániai magyar közösség nagy mértékben befolyásolhatja Románia európai integrációját, gazdasági-társadalmi átalakítását és fejlődését. November 13. Az Igazságügyi Minisztérium kérésére a kolozsvári ítélőtábla törvényen kívül helyezi a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítványt. Az ítélet meghozatalában döntő érv volt, hogy az alkotmány egyetlen szakasza sem említi a regionális autonómiát, míg Gherman szervezete Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájáért harcol. November 14. Több mint száz román értelmiségi azzal a felhívással fordul a kormánykoalíció pártjaihoz, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy közös támogatottsággal induló államfőjelölt indításáról. Felhívják a figyelmet arra, hogy a

demokratikus erők válságos helyzetbe kerültek, és azt kockáztatják, hogy Románia gyakorlatilag visszatér az egypártrendszerhez, illetve veszélybe kerül európai integrációjának folyamata. A felhívást mind a négy érintett párt képviselői lényegében visszautasítják. November 16. Mugur Isărescu kormányfő részvételével ülésezik az Országos Régiófejlesztési Ügynökség vezetőtanácsa. A miniszterekből és megyei tanácselnökökből álló végrehajtó szerv jóváhagyja a Nemzeti Fejlesztési Tervet. November 18. A Szegedi Polgármesteri Hivatalban több romániai, szlovákiai, ukrajnai, jugoszláviai és magyarországi önkormányzat képviselője aláírja a Regionális Közép-Európai Környezeti Technológiai Központ létrehozását célzó szándéknyilatkozatot. A környezetvédelmi központ célja a Tisza vízgyűjtő medencéjének monitorizálása, az árvizek és környezetszennyezések megelőzése a károk mérséklése céljából. Ez

a partner-településeken létrehozandó Területi Környezeti Technológiai Központok közötti folyamatos és gyors információcsere révén valósul meg. Erdélyben 11 ilyen központ működik majd November 23. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület visszautasítja azt az állítást, miszerint nem áll ki a demokratikus választásokon való magyar részvétel mellett. Ezzel egyidőben elhatárolta magát attól a felhívástól, amelyben az egyházkerület két vezető tisztségviselője arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a november 26-ai választásokon "ne bízzák másokra a döntést", hanem "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". November 26-december 10. Az RMDSZ az ország minden megyéjében és Bukarestben is teljes jelöltlistákat állít. A Szenátus összesen 140, míg a Képviselőház 345 főből áll A választásokat követően ebből a Szociális Demokrácia

Romániai Pártja (PDSR) 65 szenátorral és 155 képviselővel, a Nagy-Románia Párt (PRM) 37 szenátorral és 84 képviselővel rendelkezik, a Demokrata Pártnak (PD) 13 szenátora és 31 képviselője, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) pedig 13 szenátora és 30 képviselője van. Az eddigi 15 helyett 18 romániai nem magyar - nemzeti kisebbség jut parlamenti képviselethez az új román törvényhozásban A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy szenátori és két képviselői hellyel többet szerez a megelőző négy évhez képest, vagyis 12 szenátori és 27 képviselői mandátumot. A legjobb választási eredményt Hargita megyében éri el, ahonnan kizárólag magyar képviselők és szenátorok jutnak be a bukaresti parlamentbe. Az RMDSZ választási programjának újdonsága a regionális fejlesztésről szóló fejezet, amely a magyarok által is lakott romániai térségek gazdasági felemelkedését célozza. Az elnökválasztás első fordulójában az RMDSZ

államfőjelöltje Frunda György 6,22 %-kal az 5. helyet éri el Ion Iliescu (36,35 %), C V Tudor (28,34 %), T Stolojan (11,78 %) és M Isărescu (9,54 %) után. A második fordulót Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának jelöltje nyeri meg. Iliescu a szavazatok 66,83 százalékát, míg ellenfele, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a voksok 33,17 százalékát szerzi meg. A választásokon győztes Társadalmi Demokrácia Pártja kijelenti: kisebbségi kormányt alakít, és egyéves türelmi időre parlamenti támogatást kér a demokratikus pártoktól. November 29. Az elnökválasztás második fordulója (december 10-e) előtt az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye hangsúlyozza, hogy "minden felelős romániai politikai erőnek szolidárisan kell cselekednie azért, hogy a szélsőséges nacionalizmust visszaszorítsa Romániában", ugyanis C. V Tudor az 1996 évi 3,6 százalékról 28 százalékra tornázta fel magát.

December 3. Csángó-napot szerveznek Erdély hat városában (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Kolozsvár, Nagyvárad), hogy az erdélyi magyarok jobban megismerjék a moldvai megyékben élő csángó-magyarokat. December 13-14. A III Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevői elfogadják a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet. A határon túli magyarok képviselői nyomatékosan kérik, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország jelenítse meg érdekeiket a határok átjárhatósága ügyében, különös tekintettel a Schengeni Egyezményre. Az értekezlet a Zárónyilatkozat útján is felhívja a határon túli magyarokat, hogy a jövőben esedékes népszámlálások során vallják magukat magyarnak. December 27. Az RMDSZ megállapodást köt a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) kisebbségi kormányának 2001. évi parlamenti támogatásáról A dokumentum tartalmazza a

Szövetség elvárásait és céljait. 2001 Január 1. Ausztria átadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét Romániának. Mircea Geoană Bécsben, az EBESZ 55 tagállamának nagyköveteit tömörítő Állandó Tanácsban arról beszél, hogy Románia, az EBESZ soros elnökeként a válságkezelésre, a konfliktus-megelőzésre és a biztonság növelésére kívánja helyezni a fő hangsúlyt, az EBESZ tevékenységét főleg Délkelet-Európára és a Kaukázusra kívánja összpontosítani, de az eddiginél nagyobb figyelmet akar szentelni a gazdasági és humanitárius dimenziónak, és közös harcot hirdet az etnikai indíttatású gyűlölködés ellen. Január 6. A Julianus Alapítvány 2000 évi díjával tünteti ki Dávid Ibolya igazságügyminisztert, az MDF elnökét Dávid Ibolya igazságügyi minisztert az aradi szabadságszobor "kiszabadításáért". Az 1992-ben Csíkszeredában létrejött alapítvány

olyan személyiségeket jutalmaz, akik a legtöbbet tettek a szórványban élő magyarok szolgálatában. Január 16. Elfogadják az 1945 márciusa és 1989 decembere között törvénysértő módon államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, melynek elfogadása szerepelt abban a kétoldalú megállapodásban is, amelyet az RMDSZ kötött a Szociális Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) a kisebbségben lévő PDSR-kormány külső parlamenti támogatásáról. A Szövetség reményét fejezi ki, hogy az államosított közösségi és egyházi ingatlanok kérdését egy külön törvény rendezi majd. Január 18. A Parlament megszavazza a helyi közigazgatási törvényt, amely biztosítja az anyanyelvhasználat jogát helyi szinten a kisebbségeknek ott, ahol arányuk meghaladja a 20 százalékot. Január 18. Az RMDSZ 28 pontban foglalja össze észrevételeit azon a megbeszélésen, amelyen a határon túli magyar szervezetek képviselői

vitatták meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény (státustörvény) tervezetét a magyar kormány illetékeseivel. Markó Béla elnök kifejti, fontos, hogy minél pontosabbak legyenek azok a kritériumok, amelyek alapján meghatározzák, hogy kik kerüljenek a státustörvény hatálya alá. Január 19. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja, a PDSR, Rendkívüli Országos Konferenciáján elnökévé választja Adrian Năstase miniszterelnököt, miután a párt elnökét, Ion Iliescut, 2000 novemberében az ország elnökévé választották. Január 20. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség belső parlamentjének számító SZKT ellenszavazat nélkül jóváhagyja azt a megállapodást, amelyet az RMDSZ vezetése kötött a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) kisebbségi kormányának parlamenti támogatásáról. Az elfogadott állásfoglalás rámutat: a sikeres kampány, a választási eredmények bebizonyították a romániai

magyarság felelős magatartását. A szövetségnek az a feladata, hogy a magyarság érdekeit szem előtt tartva, az RMDSZ programját követve támogassa azokat az intézkedéseket, amelyek Románia demokratizálódását segítik, ennek érdekében jött létre a PDSR-vel kötött megállapodás is, mely behatárolt időre konstruktív ellenzéki szerepet szán az RMDSZ-nek. Január 21. A romániai zsidó közösség több száz tagja megemlékezést tart vasárnap Bukarestben a 120 zsidó meggyilkolásával végződött 1941. január 21-i pogromról, amikor a nácibarát Antonescu-kormányhoz közel álló fasiszta szervezet, a Vasgárda államcsínyt kísérelt meg. Január 22. Bemutatják a Közbirtokossági Hírvivőt, minden székelyföldi közbirtokosság lapját. Január 26. A kormány Hargita, Maros, Szatmár és Szilágy megyébe nevez ki magyar nemzetiségű alprefektust. Január 31. Az Erdélyi Református Egyházkerület sorrendben 45 püspökének, Pap Gézának

eskütételére Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban kerül sor az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, továbbá a román ortodox és görög katolikus egyházak főpapjainak jelenlétében. Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete az új püspök beiktatását megelőzően, Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében átnyújtja a nyugalomba vonuló előző püspöknek, Csiha Kálmánnak az ezeréves magyar kereszténység emlékérmet. Február 2. Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági kérdésekért felelős tagja Romániával is aláírja a SAPARD-előcsatlakozási alap kezeléséről szóló több éves pénzügyi megállapodást. A SAPARD elsősorban olyan programokat támogat, amelyek az unió közös mezőgazdasági politikájának átvételére való felkészülést, illetve a mezőgazdasági szerkezetátalakítást szolgálják a tagjelölt országokban. Február 7. Ion Iliescu román államfő

újságíróknak adott nyilatkozatában részletesen kifejti, hogy az új közigazgatási törvényben a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó előírások megfelelnek a román alkotmány szellemének és azokon a településeken, ahol a lakosságon belül valamely nemzeti kisebbség tagjainak az aránya meghaladja a 20 százalékot, a közigazgatásban használni kell az adott kisebbség anyanyelvét is. Február 7. Az Alkotmánybíróság az alkotmánnyal összhangban állónak ítéli az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról január végén elfogadott törvényt. Korábbi kihirdetését az hátráltatta, hogy a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) az alkotmánybírósághoz fordult, mert megítélése szerint a jogszabály egyes rendelkezései ütköznek az ország alaptörvényével. Február 9. A Hivatalos Közlönyben megjelenik az a sürgősségi kormányrendelet, mellyel a kormány szentesíti a kolozsvári

Babeş-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. A három szakaszt tartalmazó szöveg értelmében a BBTE keretében az oktatás román, magyar, német és világnyelveken folyik. E nyelvek használatát az oktatásban, a kutatásban, illetve az egyetemi kiadványok szerkesztésében bátorítják. Az Egyetemi Charta szabályozza az akadémiai közösségen belüli határozathozatalok módozatát olymódon, hogy annak minden komponense - tanulmányi vonala, katedrája, kara vagy egyetemi kollégiuma - önmaga dönthessen azon ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak. Február 9. A Duna TV új vezetősége értekezletre hívj a határon túli tudósítókat és, mint az erdélyi körútja során is, azt hangsúlyozza, hogy a Duna Tévé a Kárpát-medence hírtelevíziója kíván lenni. Létre akar hozni egy hírhálózati rendszert és fel akarja karolni a határon túli kis stúdiókat, a későbbiekben pedig a Kárpát-medencében 10-12 területi nagy stúdiót

létesítenének, melyek műholdas kapcsolatban állnának a budapesti központtal. Február 10. A marosvásárhelyi rádió székhelyén megbeszélésre kerül sor a médiaszakemberekkel a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretné elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak anyanyelvünkön. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ennek az elgondolásnak nincs politikai akadálya, csak műszakilag kell megtalálni a megoldást, mivel ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, a domborzat miatt átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni. Február 14. Megjelenik a 10-es számú törvény, amely az 1994 március 6-a és 1989 december

22-e között törvénytelenül elkobzott ingatlanok jogállását szabályozza. Február 15. Bemutatkozik a Provincia nevű kulturális és politikai havilap, mely egy évig a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal mellékleteként jelent meg, most viszont a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában román és magyar nyelven különkülön is napvilágot lát. Február 16. James Rosapepe az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete lemondja kolozsvári látogatását Funar nacionalista polgármester nagygyűlése miatt, melynek célja, hogy főszereplője, Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke a kolozsváriakat és a románokat a magyar nyelv "veszélyeire" figyelmeztesse a közigazgatási törvény elfogadását követően. Február 19. A kormány a vállalkozók szervezeteivel és a legjelentősebb szakszervezeti szövetségekkel egy évre szóló társadalmi szerződést köt, amelyben az érdekképviseletek vállalják, hogy 2001. év

nem kezdeményeznek és nem támogatnak kormányellenes tiltakozó megmozdulásokat, míg a Năstase-kabinet azt, hogy a bruttó nemzeti termelés évi növekedése el fogja érni a 4-4,5 százalékot, az infláció nem haladja meg a 27%-ot, a költségvetési deficit a 4%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig a 9,9%-ot. Február 19. A Le Monde európai politika szakértője szerint a határon túli magyarok nagy szerepet játszhatnak abban, hogy Románia, Szlovákia, Horvátország vagy akár a demokratizálódó Szerbia az európai uniós országok közé kerüljön, fontos kérdésnek és ugyanakkor kényes problémának nevezte a nemzet egyharmadát képező határon túli magyarsággal való viszonyt Magyarország EU-tagságának perspektívájában. Február 20. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetősége találkozik Emma Nicholson bárónővel, az Európai Unió romániai raportőrével. A rövid tárgyaláson szó esik a romániai regionális fejlesztésről, a

szubszidiaritásról, a nyelvhasználatról, a magyar egyetem kérdéséről és a csángók problémáiról. Február 20-21. Németh Zsolt külügyi államtitkár hivatalos romániai látogatásának célja, hogy a magyar kormány személyes kapcsolatot alakítson ki az új román kormányzat és parlament külügyekért felelős személyiségeivel, a helyszínen tájékozódjék a romániai magyar kisebbség helyzetéről. Sajtóértekezleten kifejti, helyesnek bizonyult a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az új román vezetést nem a korábbi, az 1996-ot megelőző tapasztalatok alapján kell megítélni, hanem a mostani konkrét intézkedései alapján. Kijelenti: Budapest akkor sem fog vízumot követelni a román állampolgároktól Magyarország EU-csatlakozása előtt, ha ezt követelnék tőle. Február 22-24. Predeálon a Project on Ethnic Relation (PER) szervezésében kerül sor arra a szemináriumra, amelynek témája A nemzeti kisebbségek részvétele a

román politikai életben és Románia európai integrációja. Az RMDSZ kapcsolata a politikai pártokkal A háromnapos rendezvényen részt vesznek olyan magas rangú politikai személyiségek is, mint a NATO, EU, ET, EBESZ képviselői. Az RMDSZ személyiségek hangsúlyozzák, a romániai magyarság számos megyében jóval számarányán és szakmai potenciálján alul tölt be vezető tisztségeket az állami intézményekben, ezért hosszú távú együttműködés csak a jogegyenlőség, a partnerség és az arányos képviselet elve alapján képzelhető el. Február 28. Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei Nizzában aláírják a 2000 decemberben megtartott csúcstalálkozón elfogadott, az Unió bővítése szempontjából létfontosságú szerződéseket. A román külügy közleményben üdvözli a Nizzai Szerződés aláírását, amely megítélése szerint kedvező Románia EU-csatlakozási törekvéseire nézve. A Mircea Geoană vezette tárca szerint

ezzel új perspektívák nyílnak Románia számára is arra, hogy 2007 januárjától maga is az Unió tagja legyen. Március 7. A kormánypárt kezdeményezésére ötpárti egyezség születik a NATO-csatlakozás támogatásáról. Március 12. Párizsban a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést tárgyal az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Kulturális Bizottsága. A finn raportőr, Tytti IsohookanaAsunmaa asszony által beterjesztett jelentés felvázolja a csángók eredetét, történetét s anyanyelvük használatának jelenlegi lehetőségeit és azt, hogy a csángók, akik az archaikus magyar nyelvet őrzik, az utóbbi idők gyors változásai és a helyi román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. A jelentés célja megmenteni ezt az egyedülálló közép-európai örökséget, megerősíteni identitásában ezt a csoportot és tagjait. Március 15. Az Európai Unió belügyminiszterei úgy döntenek, hogy a román

állampolgárok számára továbbra is fenntartják a vízumkényszert. Ugyanakkor Bulgáriát leveszik a feketelistáról. Március 19. Az elmúlt tizenegy évben az RMDSZ számtalan politikai kezdeményezés során szorgalmazza az 1990-es marosvásárhelyi események tárgyilagos feltárását, az igazság kiderítését, az áldozatok jogi és erkölcsi rehabilitációját. Továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a véres események kapcsán igazságtétel szülessen, valamint annak, hogy az ebben bűnösnek bizonyuló személyeket megfelelő büntetésben részesítsék. Március 20. A magyar kormány jóváhagyja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. Március 20. Tiltakozó nyilatkozatot ad ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) a szombaton megalakult Dumitru Mărtinas Római Katolikus Egyesület azon

törekvése ellen, hogy korlátozza a csángó-magyar közösség szabad szervezkedésének jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy "az Európai Unió a kulturális sokszínűség elvét földrészünk alapvető értékei közé sorolja", ezért a kultúrák sajátos jegyeinek megőrzése az egyesülő Európa lényeges törekvései közé tartozik, a sokszínűség elleni fellépés viszont országunk integrációs esélyeit csökkenti. Március 26. Háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy helyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért Frunda György, RMDSZ-szenátor, a vádlottak védőügyvédje kijelenti: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket, ugyanis a romániai bíróságok megszegték az európai emberjogi egyezményt, melynek 14-es pont

betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Április 2-6. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének támogatásával az Országos Magyar Diákszövetség körutat szervez, amelynek célja a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató kiadvány közvetlen terjesztése a középiskolás diákok körében. Ezúttal mintegy 25 magyar középiskolát keresnek fel, ahol beszámolnak az egyetemi felvételi vizsgák körülményeiről, tervezett beiskolázási adatairól, valamint a diákszövetségek tevékenységéről. Április 5. A Szenátus vita nélkül elfogadja azt a sürgősségi rendeletet, amely által Románia egyoldalúan eltörli az EU-tagállamok polgárainak vízumkötelezettségét. Április 5. Közös nyilatkozat, valamint a macedón vezetést támogató közlemény elfogadásával zárul az Európai Néppárt (EPP) Szófiában tartott

kibővített csúcsértekezlete. .Az Európai Unió kibővítésének kérdéseiről szóló közös nyilatkozatban megerősítették az Európai Néppártnak azt az álláspontját, hogy történelmi, erkölcsi és politikai kötelezettségnek tekintik Európa újraegyesítését a kelet- és közép-európai, valamint a balti államoknak az Európai Unióba történő felvétele révén. Április 11. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadja Lord Russell-Johnstont, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökét, aki tájékozódik a közösségi és egyházi tulajdonok meg nem oldott helyzetéről, az oktatási kérdésről, a magyar egyetem visszaállításáról, valamint a magyarok arányos képviseletéről a közéleti intézményekben. Április 11. Az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a parlament által nemrég elfogadott titoktörvény megsérti az Alkotmány paragrafusait. Április 12. A Parlament két Házának

együttes ülése 315 szavazattal 62 ellenében elfogadja a 2001. évi költségvetést, illetve a társadalombiztosítási költségvetést A költségvetés vitája során az RMDSZ-nek sikerül érvényesítenie néhány alapvető célkitűzését, köztük a decentralizáció mértékének és a helyi költségvetéseknek szánt összegek növelését. Április 19. Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök részt vesz a Magyar Köztársaság Országgyűlése a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetének általános vitáján, a törvény kidolgozásában résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselőivel együtt. Április 19. Az Alkotmánybíróság visszautasítja a Nagy-Románia Párt parlamenti csoportja által a helyi közigazgatási törvény egyes cikkelyei ellen benyújtott óvását, ezáltal az önkormányzatok működését szabályozó törvény május 23-án hatályba léphet. Április 23. Az Erdélyi Magyar

Közművelődési Egyesület Elnöksége felhívást intéz az erdélyi magyar társadalomhoz az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására. A közadakozásból létrehozandó Alap, pályázati úton támogatná "színházainkat, operánkat, könyvkiadóinkat, írott- és elektronikus médiánkat, tudományos műhelyeinket, közkönyvtárainkat, magyar házainkat, közgyűjteményeinket, műemlékeink megmentését", áll a felhívásban. Április 30. Bukarestben kerül sor a Kárpát-medencei és Duna menti országok államfőinek környezetvédelmi csúcstalálkozójára. A környezet védelmével, helyreállításával és a fenntartható növekedés feltételeivel foglalkozó regionális csúcstalálkozót Románia a World Wide Fund (WWF) nevű nemzetközi környezetvédelmi szervezettel közösen rendezi. A találkozón közös nyilatkozatot fogadnak el a térségbeli együttműködés céljairól és módjairól. A Tisza problémája a nyilatkozat egyik

mellékleteként bekerül a konferencia hivatalos dokumentumai közé. Május 1. Az ukrajnai románok szeretnék, ha Románia is kidolgozná a maga státustörvényét a határain túl élő románok számára, jelenti ki Ion Popescu ukrajnai független román képviselő, így "sokkal több esélyük lenne nemzeti létük megőrzésére". Május 2. Bodo Hombach, a Stabilitási Egyezmény főkoordinátora részt vesz az Egyezmény regionális megbízotti irodáját megnyitó ceremónián, amit a Külügyminisztériumban rendeznek. Május 7. Az akadémiai akkreditációs bizottság jóváhagyja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem első három szakát, vagyis ősztől beindul Csíkszeredába kihelyezett részlege. Május 9. Rendkívüli együttes plénumot tartanak a képviselők és a szenátorok Románia Függetlenségi Napja, valamint Európa Napja alkalmából. Frunda György szenátor felszólalásában elmondja, a politikusokat terheli a felelősség azért, hogy Románia

az utolsó az uniós tagjelölt országok sorában. "Koherens törvényrendszer helyett egy jogszabály-ködöt dolgoztunk ki, nem biztosítottunk törvényhozási stabilitást, lelassítottuk a privatizációt és egyelőre nincs koherens és stabil pénzügyi és gazdaságpolitikánk". Május 9. Max van der Stoel az EBESZ leköszönő főbiztosa, akit fogad Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, az RMDSZ-PDSR egyezményről, a helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról, a felsőoktatásról érdeklődik és üdvözöli az akkreditációs bizottság május 7-i döntését. Iliescu államfővel való találkozása után a főbiztos felkéri Magyarországot, hogy konzultáljon szomszédaival és az EU államokkal a státustörvényről. Május 10-12. A szlovák fővárosban tanácskozást tart az a kilenc európai ország, amely szívesen venne tagsági meghívást az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Szlovákia mellett a három balti köztársaságról,

Észtországról, Lettországról és Litvániáról, valamint a délkeleteurópai térség öt országáról, Albániáról, Bulgáriáról, Macedóniáról, Romániáról és Szlovéniáról van szó. Május 22. Visszautasítják a felsőfokú tanintézetek akkreditálására vonatkozó 1993 évi 88 számú jogszabályt módosító javaslat cikkelyeit módosító Nagy-Romániás tervezetet, amely kötelezővé akart tenni legalább egy román tannyelvű szakot minden újonnan létesített felsőfokú tanintézményben. Május 23-27. A hollandiai Heereveen városban rendezik Federációjának 46. kongresszusát, amelyen értékelik a Európában és felszólítják az Európa Tanácsot, hogy jegyzőkönyv elkészítését, mely szabályozza a kisebbségek feszültségek kiküszöbölését. meg az Európai Népcsoportok nemzeti kisebbségek helyzetét szorgalmazza egy kiegészítő védelmét, elősegítve az etnikai Május 25. A liberális eszméket felvállaló Szabadelvű Kör

elkötelezett híve a belső pluralizmusnak és határozott elképzelése van a Szövetség belpolitikájáról - hangsúlyozza Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ-platform marosvásárhelyi fórumán. Beszédében kifejti: a politikai csoportosulás kiemelt céljaként kezeli a romániai magyar vállalkozók érdekképviseletét, a magyar közösség ezen rétege ugyanis a választási kampány során tartott találkozókon is bizonyította nyitottságát és érdeklődését a kapcsolatok szorosabbá tételében. Május 25-27. A Millenniumi Ünnepségek keretén belül Nagyenyeden rendezik meg a Bethlen Napokat. Az esemény keretén belül kulturális - irodalmi, zenés és táncos rendezvényekre, továbbá tudományos jellegű ülésszakokra és előadásokra kerül sor, valamint az iskolamúzeum ünnepélyes megnyitójára. Május 26-27. Az RMDSZ meghívására Bugár Béla elnök vezetésével a Magyar Koalíció Pártja küldöttsége kétnapos látogatást tesz

Erdélyben. A sajtótájékoztatón Markó Béla elnök hangsúlyozza: "Hasznosnak és fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medencében, Magyarország területén kívül tevékenységüket kifejtő magyar politikai pártok és érdekvédelmi szervezetek között kapcsolatot tartsunk fenn. Ebben a kapcsolatrendszerben kiemelten fontos szerepet játszik a Magyar Koalíció Pártja Szlovákiából, amely politikai szervezettel hasonló tapasztalataink vannak a kormányzás terén és amellyel közös megoldásokat keresünk". Május 29. A Képviselőház törvényerőre emeli az 1998 évi 112 számú sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály előírja Románia nemzeti kisebbségei közösségeitől illetve egyházaitól elkobzott egyes ingatlanok visszaszolgáltatását. Május 29. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem konkurencia a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, jelenti ki Andrei Marga volt oktatási miniszter,

a BBTE rektora. "Arra kell törekedni, hogy a létrehozandó magyar magánegyetem ne szippantsa el magyar hallgatóinkat". Június 8-10. Innovatív vállalkozók - Vállalkozó önkormányzatok címmel kerül megrendezésre - az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja szervezésében Szovátafürdőn az a konferencia, amelynek célja a vállalkozók és önkormányzatok közötti információcsere bővítése és ezek együttműködési lehetőségeinek azonosítása. A tanácskozáson szó esik a külföldi tőkevonzás technikáiról, a koncesszióról, mint lehetőség az önkormányzatok számára, az árutőzsdéről, az önkormányzatok szerepéről a régiófejlesztésben, a kötvénykibocsátásról, és az önkormányzatok és a külföldi befektetők viszonyáról is. Június 15. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gondozásában Toborzó címmel újszerű felsőoktatási tájékoztató jelenik meg. A kiadvány egyrészt a magyar

nyelven való hazai továbbtanulás lehetőségeit mutatja be részletesen, másrészt ismerteti a fejlesztési törekvéseknek köszönhető konkrét eredményeket nemcsak az állami, hanem a magyar nyelvű magán felsőoktatásban is, ugyanakkor részletes információkkal szolgál a magyar tannyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézményekről is. Június 16. A PDSR rendkívüli konferenciája kimondja az egyesülést a PSDR-vel, s ily módon átmegy a Szociáldemokrata Párt alakuló ülésébe. Az új Szociáldemokrata Párt elnökévé Adrian Năstase kormányfőt választja. A bukaresti táblabíróság augusztus 14-én jogerős ítéletet hoz a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) egyesüléséből létrejött alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejegyzéséről. A bíróság a bejegyzés ellen benyújtott mindkét óvást visszautasítja Június 19. A Magyar Országgyűlés 306 igen, 17 nem és 8

tartózkodás mellett megszavazza A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet. Június 19. Rendkívüli sajtóértekezletén Mirecea Geoană román külügyminiszter kijelenti, Románia nem lesz partnere Magyarországnak a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekre vonatkozó státustörvény Romániát érintő. Június 20. Az RMDSZ üdvözli a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadását, mivel ezzel a magyar kormány felvállalta a határon túli magyarok kulturális, nyelvi identitása megőrzésének támogatását, jelenti ki Markó Béla szövetségi elnök, aki ugyanakkor nehezményezi azt, hogy a vezető román politikai erők képviselői mesterségesen felnagyították a törvény jelentőségét, mivel a törvény alapelveit a térség országainak hasonló intézkedéseivel összevetve elmondható a román kormány támogatása révén a moldvai, ukrajnai és szerbiai románok is oktatási és

kulturális kedvezményekben részesülnek Romániában. Június 27. Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei közös nyilatkozatban üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt. A nyilatkozatot az RMDSZ, MKP, Magyar Koalíció Pártja, VMSZ, Vajdasági Magyar Szövetség, VMDP, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, KMKSZ, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, HMDK, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a MMÖNK, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetői írják alá. A nyilatkozat kimondja, hogy a törvény - anélkül, hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kezdeményezések elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük

javulását. Június 27. Az ET Parlamenti Közgyűlésének Európai Néppárt Csoportja Frunda György RMDSZ-szenátort alelnöknek választja a héttagú testületben. Első alkalom, hogy az európai kereszténydemokrata és konzervatív értékeket valló testület romániai parlamenti képviselőt választ vezetőségének soraiba. Július 1. Románia és Moldova Köztársaság állampolgárai csak útlevéllel utazhatnak egymás országába áll a Kisinyovban megkötött egyezményben, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. A román kormány azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok eltöröljék a vízumkényszert a román állampolgárok számára. Július 4. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Kolozsváron tartott küldöttgyűlésén átértékeli az RMDSZ-hez fűződő kapcsolatát. A megbeszélést követően a nyolc országos tagszervezettel és több ezer taggal rendelkező MIT nyilatkozatot bocsát ki, amelyben leszögezi: egyhangúlag elhatározzák az

RMDSZ-szel való viszony teljes megszakítását. Július 6. Az ET Velencei Bizottsága az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadja el, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányul. A Bizottság végleges döntést október 8-án hoz Július 6-10. Az EBESZ parlamenti közgyűlése párizsi ülésszakán elfogadott határozatában felhívta a szervezet tagországainak kormányait a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló törvények meghozatalára és a témában kötött nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozásra. A közlemény szerint az emberi jogokról folytatott bizottsági, illetve plenáris vitában a hozzászólók nem érintették az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott státustörvényt, ugyanakkor a nemzeti kisebbségekről hozott határozat összhangban áll a magyar

állásponttal. Július 24. Rolf Ekeus, svéd nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet új kisebbségügyi főbiztosa látogatást tesz a szövetségi elnök hivatalában. Látogatása céljául a romániai kisebbségek helyzetének feltérképezését tűzte ki. Augusztus 13. Három hónappal meghosszabbítják az 1945 március 6 és 1989 december 22 közötti időszakban államosított ingatlanok visszaigénylési határidejét, a külföldön élő román és volt román állampolgárok kérésére. Augusztus 28. Ülésezik az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatokat kidolgozó bizottsága Az RMDSZ alapvető módosításokat akar a parlamenti rendszer reformját, a Kormány hatáskörének tisztázását, a kisebbségi törvényt, az anyanyelv használatát és a tulajdonjogokat, és nem utolsósorban a nemzetállam fogalmát illetően. Javaslataikat a szeptember 20-i sajtóértekezleten mutatják be. Augusztus 31. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség

meghívására tanácskozásra ülnek össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, és az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogával foglalkozó RMDSZ bizottság tagjai, valamint az egyházkerületek szakértői. A jelenlevők hozzászólásaikban elemezik az államosított egyházi ingatlanok, földek és erdőterületek visszaszolgáltatásának helyzetét az utóbbi években elfogadott törvények és kormányrendeletek nyújtotta lehetőségek tükrében. Megállapítást nyer, hogy a föld és erdőterületek esetében mind a visszaigénylések, mind a visszaszolgáltatások mértéke megyénként is nagyon eltérő. A folyamat felgyorsítása érdekében szükséges az egyházak szakembereinek és az RMDSZ képviselőinek összehangoltabb együttműködése. Szeptember 5. Az Európai Parlament óriási többséggel megszavazza azt - a Magyarországról szóló országjelentéshez benyújtott - módosító indítványt, amely szerint a brüsszeli bizottság

nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlatát. Szeptember 7-8. Romániai Magyar Felsőoktatás címmel szervez konferenciát Csíkszeredában a Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV). A tanácskozás fő célja a hazai magyar felsőoktatás segítése, az együttműködési formák kidolgozása. Szeptember 9. Szászrégenben leleplezik Benedek Elek mesemondó szobrát Benedek Elek a trianoni döntést követő emigrációs periódusban a szülőfölödön való megmaradást hirdette, képviselte. "Ő volt a szembejövő ember", aki akkor szerette nemzetét, védte, ápolta anyanyelvét, amikor nagyon nehéz volt. Szeptember 10. Frunda György szenátor, a román legfelsőbb bíróságág által március 26-án elítéltek ügyvédje leteszi jogorvoslási kérelmet az APODOR-CH Helsinki Bizottság elé, amely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottság felé

közvetíti. Szeptember 10. Kétéves szünet után Budapesten a román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségügyi albizottsága tart megbeszélést. A megbeszélésen szóba kerül a státustörvény ügye is. Szeptember 11. Az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadások kapcsán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvétét fejezi ki az amerikai nemzetnek és határozottan elítél minden terrorcselekményt. "Veszélybe kerültek a demokrácia értékei, és együttes erővel kell fellépnünk ezeknek az értékek megvédéséért." Szeptember 13. A Képviselőházat követően a Szenátus is elutasítja az Isărescu-kabinet által kibocsátott, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitására vonatkozó kormányrendeletét. Szeptember 15. Románia kész a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló katonai akciókban részt vállalni a NATO és az Egyesült Államok oldalán - hangsúlyozta az a levél, amelyet Ion Iliescu

államfő küldött a román Parlament elnökeinek. Az államfői hivatal ugyanakkor visszautasítja a Nagyrománia Párt elnökének, azt a kijelentését, miszerint palesztin terroristák kaptak katonai kiképzést Romániában 1995-ben Ion Iliescu jóváhagyásával. Szeptember 19. A Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazza azt a határozatot, mely kimondja Románia részvételét a NATO tagállamok mellett a nemzetközi terrorizmus felszámolásában. Szeptember 20. Kidolgozzák a Fehéregyházán létrehozandó Petőfi Emlékhely koncepcióját a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kezdeményezésére. Szeptember 24. Kolozsváron találkozóra kerül sor az egyházak és az RMDSZ képviselői között, ahol A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására vonatkozó kérdésekről tárgyaltak. A tanácskozás a történelmi magyar egyházfők kezdeményezésére jön létre, akik kifejtik, hogy részt akarnak vállalni

a törvény alkalmazásában. Szeptember 25. Frunda György, az Európa Tanács Jogi Bizottságának alelnöke az ET Parlamenti Közgyűlés plenáris ülésén beszédet tart az Egyesült Államokbeli terrorista cselekedetekről. A szenátor szerint a terrorista szervezeteknek adott válasznak nem kizárólag hadügyinek, hanem gazdasági és pénzügyi, illetve nem utolsósorban jogi jellegűnek kell lennie, ezért egy Különleges Nemzetközi Törvényszék létrehozását javasolta, mint sokkal pragmatikusabb és hatékonyabb megoldást, melynek létrehozása eloszlatná azokat a gyanakvásokat, melyek szerint hadjárat indulna egy bizonyos nemzetiségű vagy vallási közösség ellen. Szeptember 26. Adrian Năstase kormányfőnek tankönyvellenes, illetve a magyarnyelvű sajtó monopolhelyzetének megtörésére vonatkozó nyilatkozata kapcsán az RMDSZ elnöke kifejti, hogy az ilyen megnyilvánulások elavultak, a 90-es évek elejét idézik. Szeptember 29. A Szövetségi

Képviselők Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezik "Az SZKT, a romániai magyarság megdöbbenéssel és felháborodással fogadta az Amerikai Egyesült Államok népét érő tragikus csapás hírét. Meggyőződésünk, hogy az esztelen erőszak, az intolerancia, a fanatikus szélsőségesség ellen csak nemzetközi összefogással léphetünk fel.", áll az SZKT állásfoglalásában. A vélemény és sajtószabadságról elfogadott állásfoglalásban kifejezésre jut, hogy aggasztó és elfogadhatatlan Románia miniszterelnökének a magyar nyelvű sajtóval kapcsolatos azon kijelentései, amelyek megkérdőjelezik a szabad és független tájékoztatás jogát, illetve az, hogy a kormány meg akarja tiltani a külföldön nyomtatott könyvek használatát az oktatási folyamatban, szöges ellentétben Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az SZKT felkéri Ion Iliescut, Románia elnökét, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet a

kézdivásárhelyi forradalmi események kapcsán elítélt Héjja Dezső és Reiner Antal esetében. Október 25. Bukarestben zajlik a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum II Konferenciája Az értekezlet a térség gazdasági politikai és társadalmi biztonságának alapvető kérdéseit tárgyalja, és arra hivatott, hogy az eddigieknél hatékonyabb alapokra helyezze a balkáni országok együttműködésen alapuló fellendítését azzal a céllal, hogy mielőbb képesek legyenek az Európai Unióba való integrálódás komplex követelményrendszerének eleget tenni. Október 25-26. Budapesten kerül sor a Magyar Állandó Értekezlet IV ülésére A zárónyilatkozat egyik pontja a Velencei Bizottság jelentésével egybecsengően kimondja, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének megoldásáért a fő felelősséget az az állam viseli, amelyben e közösségek élnek, érdekükben ugyanakkor az anyaország is hozhat intézkedéseket és támogatást

nyújthat. Október 25-27. - Rómában ülésezett a Közép Európai Kezdeményezés parlamenti csoportja A jelenlevők hangsúlyozzák a terrorizmus elleni közös fellépés szükségességét, illetve a regionális kooperáció fontosságát Közép Európában. Október 31. Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejti: "valóban szükséges egy erős ellenzék létrehozása, viszont sajnálatos, hogy ezt az ellenzéket csakis a magyarellenesség képes összetartani." Frunda György szenátor, elmondja az ET jogi bizottsága Erik Jürgens holland raportőrt jelölte ki, hogy elemezze a kilenc országban érvényben lévő, a státustörvényez hasonló jogszabályzatokat. November 15-18. Az RMDSZ képviselői az EBESZ megfigyelői missziójának tagjaiként jelen vannak a koszovói választásokon, melynek alapvető tétje a tartomány polgári igazgatásának megszervezése. November 21. A kormány elfogadja a januárban elfogadott Helyi

közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó végrehajtási szabályait. November 23. Megalakul az a Felügyelő Testület, melynek célja a státustörvény alkalmazásához szükséges Erdély-szintű információk begyűjtését-összegzését koordinálja. A Felügyelő Testület tagjai minden pillér (RMDSZ, egyház, civil szervezetek) által kijelölt kilen-kilenc személy, valamint az RMDSZ szövetségi elnöke. November 27-28. A Konzervatív Európai Néppártokat tömörítő pártszövetség Brüsszelben zajló találkozóján a politikai bizottság megtárgyalja az európai alkotmányt előkészítő alapelveket, ugyanakkor véglegesítették az Európai Unió munkatervének elveit szabályozó határozat tervezetet. A találkozó keretén belül a román küldöttség felveti Romániának a vízumköteles országok listájáról való törlését. November 30-december 2. Észak-Németországban található SANKELMARK konferenciaközpontban nemzetközi

kisebbségi konferenciát rendeznek, ahol ENSZ, EU és EBESZ szakértők is részt vesznek és a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásáról tárgyalnak. A konferencia megvitatja az EU szerepét is a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásával kapcsolatban. Pécsi Ferenc RMDSZ képviselő elmondja, hogy az EU-tagságra váró országokról készülő országjelentések nem foglalkoznak kellő alapossággal az illető ország nemzeti kisebbségeinek sérelmeivel. Javasolja, hogy a FUEV elnöke levélben forduljon Romano Prodihoz, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben kérje, hogy a következő évek országjelentéseinek előkészítésekor tanácskozzanak a kisebbségi szervezetekkel is. December 1. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége tiltakozó levelet intéz Dan Matei Agathon, turisztikai miniszterhez, amelyben a leghatározottabban tiltakozik a Segesvár szomszédságában tervezett

Dracula Land felépítése ellen. "Segesvár, Európa egyetlen lakott vára, a világörökség része, az UNESCO védelmét élvezi, ezzel az okkultista központtal éppen azt veszítené el, amiben egyedülálló a világon: páratlan hangulatát, műemléképületeinek utánozhatatlan varázsát.", áll a levélben December 6. Az Alkotmány elfogadásának 10 évfordulója alkalmából tartott együttes ülésen az RMDSZ részéről felszólaló Székely Ervin képviselő elmondja, hogy az Alkotmány biztosította az átmeneti időszakban a román társadalomban a törvényességet, alapjául szolgált demokratikus intézmények létrejöttének és megerősödésének, de már elfogadása pillanatában sem felelt meg teljes mértékben minden követelményeknek. A jelenlegi politikai osztály feladata az Alkotmány olyan irányú változtatása, hogy az az Európai Unióhoz méltó szabad és demokratikus román társadalmat hozzon létre. Az RMDSZ

Alkotmány-módosítási javaslatai egyeznek ezen szellemmel, amelyek, többek között, a kisebbségek kulturális és tanügyi autonómiájának, az anyanyelv használatának és az identitás megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez szükséges jogok biztosítására, a két Ház hatáskörének valamint a parlamenti- és elnök-választás szétválasztására vonatkoznak. December 7-9. Az RMDSZ és Ifjúság - 2002 címmel szervez konferenciát az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A konferencia témája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a különböző ifjúsági szerveződések közötti kapcsolattartás intézményesítése, valamint az RMDSZ Ifjúsági Keretprogramjának bemutatása. A résztvevők megállapodásra jutnak, miszerint létrehozzák a Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT), egy olyan fórumot, amely lehetőség nyújt az állandó kapcsolattartásra, az érdekek egyeztetésére. December 10. Az RMDSZ köszönti az Európai Unió döntését,

melynek értelmében az Unió tagországaiba utazó román állampolgárokat felmentették a vízumkötelezettség alól. A döntés a nyitottság, illetve az európai integrációba vetett bizalom szellemében fogant, amelynek egyik alapelve a személyek szabad utazási joga, áll közleményében. December 14-17. A Dél-Kelet Európai Stabilitási Paktum 1-es számú munkacsoportjának égisze alatt Athénban megalakul a WIN Balkans Network regionális szervezet, mely a térség hölgy politikusait kívánja egyesíteni, annak érdekében, hogy együttes erővel pozitív irányba befolyásolják a régión belüli történéseket. Az alakuló ülés fő témája a balkáni multikulturalitás és diverzitás felismerése, elfogadása és kihasználása. December 15. Az SZKT és a SZET együttes ülésén felszólítja a román kormányt, alkalmazza a hatályos tanügyi törvényt, és késedelem nélkül intézkedjék azért, hogy a moldovai csángómagyarok is állami

tanintézetekben tanulhassanak anyanyelvükön, valamint zaklatásoktól mentesen gyakorolhassák, ápolhassák hagyományaikat érdekképviseleti-, civil- és szakmai szervezeteik égisze alatt. Nyilatkozatában a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadását. A 2002 január 1-jével hatályba lépő törvény hozzájárulhat a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, megszilárdulásához, szülőföldjükön való megmaradásukhoz és gyarapodásukhoz December 17. A Szenátus elveti azt az egyesült ellenzéki indítványt, amely kétségbevonta a Kormány képességét az állami fennhatóság érvényesítésére az ország egész területén, ténylegesen a magyar többségű Hargita és Kovászna megye területén. December 22. Budapesten aláírják a magyar-román egyetértési nyilatkozatot 2002

Január 1. Hatályba lép a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény Január 5. Az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa egyetértését fejezi ki a december 22-én aláírt román-magyar kormányszintű egyetértési nyilatkozat tartalmával, hiszen ezáltal elhárulnak a nehézségek a kedvezménytörvény romániai alkalmazása elől. A testület tagjai ugyanakkor kifejtik: meggyőződésük, hogy "a megállapodás általában is hozzájárul a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez". Január 7. A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete értetlenséggel és csalódottsággal tapasztalja, hogy egyes magyarországi politikai erők a státustörvényt belpolitikai - választási - érdekeiknek rendelik alá, veszélybe sodorva ezáltal nem csupán magának a törvénynek a végrehajtását, hanem éppen úgy a határon túli magyar, illetve általában a magyar nemzeti érdekeket. Január 9. A magyar kormány

meghívására Budapesten találkoznak a határon túli magyar szervezetek vezetői, hogy megbeszéljék a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket, az igénylések begyűjtésének helyzetét. Szó esik a családi pótlék bevezetéséről is Január 10. Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára közleményben üdvözöli, hogy Magyarország és Románia egyetértési memorandumot írt alá a határon túl élő magyarok sorsát kedvezően befolyásoló, a Magyar Országgyűlés által elsöprő többséggel elfogadott kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. A főtitkár megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a memorandumban érvényesülnek az Európa Tanács velencei bizottságának ajánlásai, s szorgalmazza, hogy a páneurópai szervezet tagállamai hasonló esetben kövessék Magyarország és Románia példáját. Január 10. Az RMDSZ Operatív Tanácsának értékelése szerint a 2002-es év "kiemelt prioritásának kell tekinteni a

NATO-felvételi kritériumok teljesítését". Ugyanakkor az európai "integrációs folyamat felgyorsítása és a belső gazdasági stabilitás megerősítése érdekében kiemelt kérdésként kell kezelni a tulajdonszerkezet átalakításának befejezését is. Ennek feltétele a már elfogadott tulajdontörvények alkalmazása, illetve az elállamosított egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása". Január 21. Megkezdik működésüket a határon túli magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott információs irodák. Január 25. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa Pozsonyban tett látogatása során annak a véleményének ad hangot, miszerint káros lehetne, ha Európában olyan gyakorlat válna rendszerré, amely szerint egy ország törvénye egy másik országon belüli hatállyal bírna. Ekeus a kérdésről a szlovák diplomácia vezetőjével, Eduard Kukannal folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón

beszél. Utal arra, hogy a magyar kedvezménytörvény a nemzetközi joggyakorlathoz mérten "egyfajta precedensnek" is tekinthető. Január 25. Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentetik: Erik Jürgens holland képviselő február-március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Január 30. Székely István a kedvezménytörvény végrehajtását segítő romániai központi információs iroda igazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondja, hogy 10 ezer román állampolgár kérvényezte a magyar igazolványt január folyamán. Február 2. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ratifikálja a kormánypárttal kötött együttműködési szerződést. A megállapodásban fontos kérdésekben konkrét határidők szerepelnek, amelyek betartását közös ellenőrző mechanizmusok biztosítják. Általános prioritás az egyházi és

közösségi vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet elkészítése, a felsőfokú oktatásban a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen karok és tanszékek létrehozása, a felekezeti iskolák állapotának rendezése. Az SZKT állásfoglalást fogad el a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Bizottság tevékenysége által kompromittált RMDSZtisztviselők (Dr. Bárányi Ferenc - Temes megye, Aranyosi István - Brassó megye és Rákóczi Lajos - Bihar megye) rehabilitációjára vonatkozóan is. Február 13. Megtartja alakuló ülését az Európai Integrációs Bizottság esélyegyenlőségalbizottsága, amelynek elnöki szerepét az első félévben Pataki Júlia RMDSZ-képviselő tölti be. Célkitűzései között szerepel az esélyegyenlőséget érintő törvénytervezetek véleményezése, a jogharmonizáció sürgetése, a civil társadalommal, közhatóságokkal, minisztériumokkal valamint a nemzetközi szervezetek romániai képviseletével (Európai

Bizottság, Európa Tanács, ENSZ stb.) történő állandó konzultáció Február 22-23. Neves politikusok részvételével Predeálon tartják a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében "A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Románia Magyar Demokrata Szövetség közötti tárgyalások és megegyezések" című szemináriumot. Mind a romániai felszólalók, mind a PER magas szintű képviselői úgy értékelik, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása és aktív részvétele a politikai döntések meghozatalában jelentősen befolyásolta az interetnikai kapcsolatokat nem csak Romániában, hanem az egész térségben is. Február 25. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége közleményben hívja fel a figyelmet a népszámlálás fontosságára,

hangsúlyozva: eredménye több évre meghatározza az adott településeken a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását. Február 28. A Sabin Gherman által kezdeményezett Erdély-Bánság Liga Kolozsváron bemutatja az ország decentralizációs tervezetét. A szervezet négy - helyi, tartományi, regionális és országos - szint kialakításával képzeli el a decentralizáció megvalósítását. Február 28. A Laekeni Nyilatkozat alapján Brüsszelben megalakul az Európa jövőjével foglalkozó konvent. Feladata a kibővülő EU és az uniós intézmények nagyszabású reformjának előkészítése. Az Európai Konventnek 105 politikus-tagját az EU 15 tagországa, valamint 13 tagjelölt országa delegálja. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ képviselő a román Parlament részéről póttagja az Európai Unió "alkotmányát" előkészítő testületnek. Március 3. Felolvassák Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök körlevélét, amelyben felszólítja

a moldvai csángó-magyar híveit: ne feledjék, hogy egyházmegyéjében a szentmisék, az oktatás, a család és a társadalom nyelve a román. A bákói székhelyű csángómagyar szervezet levélben kéri a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bizottságot, hogy a népszámlálás idejére küldjenek megfigyelőket a csángó falvakba, mert attól tartanak, a számlálóbiztosok nem tartják tiszteletben a csángók nemzeti önazonosságra és anyanyelvre vonatkozó választását. Március 5. "Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában" címmel határon túli magyar vezető politikusok és magyarországi szakértők részvételével szervez konferenciát Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete, az MTA Társadalomkutató Központja és az Európa Intézet. Március 7. Lejár a közigazgatási törvény kétnyelvűségre vonatkozó előírásainak alkalmazási határideje. Ennek megfelelően minden településen, ahol a

nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése. Felkérik a magyar lakosságot: éljenek a törvény által biztosított jogaikkal, illetve amennyiben szükséges, követeljék meg jogaik tiszteletben tartását. Március 8. Módosítják a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó kormányhatározat végrehajtási rendeletét. Ennek értelmében a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat, és elénekelhetik himnuszukat. Március 9. A Magyar Ifjúsági Értekezlet alakuló ülésére Szovátafürdőn kerül sor A MIÉRT a romániai magyar nemzeti ifjúsági közösség szervezeteinek és helyi képviseleti testületeinek önálló és független érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztető társulása. A Szovátai Ajánlás értelmében a Magyar Ifjúsági Értekezlet a romániai magyar ifjúsági szféra

különböző rétegszervezeteinek egyeztető fóruma, amely lehetőséget nyújt az egyes ifjúsági problémák feltárására, megvitatására, illetve közéleti és politikai képviseletére. Március 12. "Minden állampolgárnak Alkotmány biztosította, elidegeníthetetlen joga identitásának szabad megvallása. Egyházaink ezen alapvető emberi jogok gyakorlására hívják fel tagjaikat", áll a magyar történelmi egyházak által a népszámlálással kapcsán kibocsátott ökumenikus körlevélben. Március 13. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége képzést tart, amelynek célja a népszámlálás ideje alatt működő információs hálózat kiépítése és hatékony működtetése, továbbá területi szinten a népszámlálással foglalkozó személyek megfelelő tájékoztatása, hiszen a romániai magyarság jogaink érvényesítése néhány területen számarányához kötött. Március 13. Az Európa Tanács szakbizottsága úgy véli, kisebbségi

népszámlálási megfigyelők bevonásával lehetne csökkenteni a romániai hivatalos statisztikák kisebbségi adatai és a kisebbségek becsült lélekszáma közötti különbséget. Március 13. A kormány betiltja a rasszista, fasiszta és xenofób szervezeteket, szimbólumokat, megnyilvánulásokat, háborús bűnös vagy emberiség- és békeellenes bűncselekményért elitélt személyek kultuszát, ezek emlékére állított táblák, emlékművek fenntartását vagy újak állítását. Március 18. Héjja Dezső - egyike azoknak a kézdivásárhelyi magyar nemzetiségű elítélteknek, akiket a román igazságszolgáltatás bűnösnek talált az 1989 decemberében megölt milicista ügyében - elnöki kegyelemben részesül megromlott egészségi állapotára való tekintettel. Március 18-27. Az Országos Statisztikai Hivatal lakás- és népszámlálást végez Március 25. Az RMDSZ vezetősége magyarországi külügyi küldöttséget fogad a román fővárosban.

Martonyi János közli: bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit. Április 2. Ion Iliescu államelnök Kolozsváron tizennyolc jeles személyiséget tüntet ki az Érdemrend lovagi fokozatával, közöttük a romániai magyar művelődési és művészeti élet olyan ismert képviselőit, mint az író Fodor Sándor, a szobrászművész Kós András, valamint a festő- és grafikusművész Cs. Erdős Tibor Április 3. Csángó koordinációs iroda nyílik Budapesten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával. A szeretetszolgálat már több mint egy évtizede támogatja a Romániából érkező tanulni kívánó csángó-magyar fiatalokat. Az iroda létesítése a csángó közösségek és az anyaország közötti kapcsolatot intézményesíti. Április 3. A kormányzópárt és az RMDSZ Maros megyei szervezete megyei együttműködési szerződést ír alá.

Ennek megfelelően a szaktárca jóváhagyásával a Marosvásárhelyen működő Bolyai Farkas középiskola a 2002-2003-as tanévtől ismét magyar tannyelvű. A döntés hetekig tartó tiltakozást vált ki helyi és országos szinten egyaránt, egyesek párhuzamot vonnak az 1990-es márciusi eseményekkel, mások "etnikai szegregacionizmusról" beszélnek. Április 10. Az RMDSZ kéri, hogy a Nagy-Románia Párt által kezdeményezett - a szövetség feloszlatását követelő - pert utálják át az Alkotmánybíróságra, mivel a II. kerületi bíróság nem illetékes ennek elbírálásában. A május 28-ai döntés helyet ad az RMDSZ kérésének, és elrendeli a per átutalását. Április 12. Mintegy negyven pusztinai csángó kéri a iaşi-i Római Katolikus Püspökségen az anyanyelvű misézés bevezetését. Kérésük konkrét válasz nélkül marad, annak ellenére, hogy 2001 májusában az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, majd novemberben miniszteri

bizottsága is ajánlotta Romániának ennek bevezetését. Április 16. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga sajtótájékoztatóján Smaranda Enache társelnök a Bolyai Farkas középiskola körül kialakult helyzet kapcsán elmondja, hogy a marosvásárhelyi magyar közösségnek is - mint bármely más közösségnek - joga van visszanyerni azt a fontos intézményt, amelytől 1960-ban a kommunista rendszer fosztotta meg. Április 19. Hámos László, a HHRF (Magyar Emberi Jogok Alapítványa) elnöke romániai útja során megbeszélést folytat Adrian Nastase miniszterelnökkel. Hangsúlyozza: a Bushkormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. Április 22. A romániai magyar történelmi egyházak magas rangú küldöttsége - dr Jakubinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök -

Strasbourgban Walter Schwimmer ET-főtitkárnak átadja azt a közös folyamodványt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása mellett egyházi és kisebbségi sérelmeket tár fel. Április 26-28. Rendezvénysorozattal emlékeznek meg születésének 300 évfordulóján Misztótfalusi Kis Miklósról, a magyar nyomdászat legnagyobb alakjáról, akinek életműve hozzájárult az egyetemes régi betűművészet továbbfejlesztéséhez és aki egyházának megbízásából Hollandiában kinyomtatta a Biblia magyar fordítását. A Kolozsváron kezdődő konferencia után a Házsongárdi temetőben megkoszorúzzák síremlékét, majd Misztótfalun kerül sor a Romániai Református Egyház Zsinatának ünnepi ülésére. Április 27. A szamosújvári Czetz János cserkészcsapat harmadik alkalommal rendezi meg a Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásversenyt. A rendezvényen kopjafafaragással, íjazással és

rézdomborítással is ismerkedhetnek az érdeklődők. Május 7. Adrian Nastase román miniszterelnök a Mediafax-nak adott interjúban a státustörvény módosításához köti a román-magyar memorandum felülvizsgálatát. Május 8. A határon túli magyar szervezetek és az MSZP csúcstalálkozóján Medgyessy Péter kormányfő-jelölt leszögezi: a határon túli magyar kisebbségek ügye nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy. Kovács László pártelnök ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy az MSZP nem rekeszti ki a többi pártot a határon túli magyarokkal történő kapcsolattartásból, mert ez véleményük szerint valamennyi parlamenti pártnak joga és kötelessége. Május 11. A Hivatalos Közlönyben megjelenik annak a 22 országoknak a listája, amelyekkel Románia egészségügyi egyezményt kötött. Az RMDSZ fél éven át harcolt azért, hogy a külföldre utazóknak ne kelljen fizetniük egy olyan szolgáltatásért, amelyre -

Magyarország esetében 1961 óta - a kétoldalú államközi egyezmények alapján ingyenesen jogosultak. Május 13. A budapesti Szent István Könyvhét keretében Stephanus-díjjal tüntetik ki Jakubinyi György gyulafehérvári érseket. A díjat olyan szerzőknek nyújtják át, akik magyar nyelven megjelent teológiai és irodalmi műveikben az egyetemes, keresztény európai értékeket közvetítik. Május 15-16. Bukarestben tartja soros ülését az Európa Tanács monitoring-bizottsága Hosszas vita után, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a bizottság egyetért azzal, hogy beszünteti Románia utóellenőrzését, mivel döntő mértékben megvalósultak, illetve a megvalósulás olyan szakaszába jutottak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket Románia 1993-ban, az ET-tagság elnyerésekor tett, ami lehetővé teszi az ellenőrzés befejezését. Az ET biztosítva látja a tulajdonjog rendezését is. Május 21. Az Európa Parlament külügyi bizottsága az

integrációs folyamatban lemaradt Románia és Bulgária számára kevésbé kedvező formában fogadja el a jelölt államok előmeneteléről szóló jelentéstervezet, mivel az nem tartalmazza a két ország csatlakozásának pontos időpontját. Május 24-25. A Székely Kongresszus 100 évfordulója tiszteletére a Gyergyói Népfőiskolai Társaság történészkonferenciát szervez Gyergyószentmiklóson, ahol neves romániai és magyarországi történészek tartanak előadást. A záró előadáson elhangzik: a csíktusnádi kongresszust azért hívták össze, mert a korabeli magyar kormányok nem támogatták a Székelyföld fejlesztését és szükség volt a helybeli politikusok összefogására. "Érdekes, ma, 2002-ben is ugyanazon gondokkal küszködik a térség, mint száz évvel előtte, s ha átvennénk az akkor kidolgozott programot, nagyon jó program születne a székelység megmaradására." Május 29. Az RMDSZ Budapesten tárgyal Szabó Vilmossal, a

Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő államtitkárral, és Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH megbízott elnökével. A megbeszéléseken szó esik a HTMH szerepéről és hatásköréről is. Az RMDSZ véleménye szerint a hivatalnak minél nagyobb súlyt kell kapnia a határon túli magyaroknak szóló támogatási rendszer áttekintésében és összehangolásában. Június 3. II János Pál pápa felszólítást intéz az Európai Unióhoz, hogy vegye fel Romániát tagjai sorába, mivel haladást ért el a gazdasági és szociális reformok terén, ami - az ország hosszú távú fejlődésén kívül - jó jel az európai integráció szempontjából is. Június 5. Határozatban utasítja vissza az RMDSZ Operatív Tanácsa Tőkés László püspök, tiszteletbeli elnök nyilatkozatát, amely szerint nem történt előrelépés a kisebbségi egyházi ingatlanok ügyében. A testület sajnálatosnak véli, hogy Tőkés László félretájékoztatja egyházát, és

elhallgatja azt a küzdelmet, amelyet az RMDSZ az elkobzott föld-, erdő- és ingatlanvagyon visszaszerzéséért évek óta vív. Június 6. A Hivatalos Közlönyben megjelenik a 309 számú törvény, amelynek értelmében kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik bizonyítani tudják, hogy 1950 és 1961 között munkaszolgálatos katonaságot teljesítettek. Június 10. Sütő András Kossuth-díjas írónak az egyetemes magyarságtudat elmélyítéséért, humanizmusáért, életművéért 75. születésnapja alkalmából arany érdemérmet adományoz Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Június 10. George Bush elnök aláírja a NATO-csatlakozási támogatásról szóló törvényt A NATO novemberi prágai csúcsértekezletén dönt arról, mely államokat hív meg a jelenleg 19 országot tömörítő szövetségbe. A felvételre reális eséllyel induló országok között található Románia is. Június 10-11. A Közép Európai Kezdeményezés

szállítási munkabizottsága Triesteben az Európai Uniós struktúrát érintő vasúti és országúti nagyberuházások megvitatása során az Erdélyt átszelő autópálya fontosságáról is tárgyal. Június 11. A Román Hírszerző Szolgálat államellenes tevékenység vádja miatt újságírókat és szakszervezeti vezetőket figyel meg. A lehallgatottak listáján első helyen Boros Zoltán, a Román Televízió Magyar Adásának főszerkesztője szerepel. Az RHSZ közleménye értelmében előzetes vizsgálatok alapján az 1991-es megfigyelési folyamodványt "az akkori társadalmi valóság indokolta". Június 11. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa kifejti: Románia csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítása egyelőre nem kívánatos lépés az Unió számára, mivel a 2000 és 2006 közötti időszakra elfogadott uniós költségvetési keret nem teszi lehetővé ezeknek a tagjelölteknek a felkészüléshez szükséges anyagi

támogatását. Június 13. Eric Jürgens, az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottságának jelentéstevője keményen bírálja a magyar státustörvényt, amelyet véleménye szerint hatályon kívül kellene helyezni. Bírálata felülmúlja a Velencei Bizottság, majd az EBESZ által megfogalmazottakat Június 14. A székely sóbányászat évszázados történetét, egykori bányászati eszközöket, régi és jelenlegi sótermékeket bemutató múzeum nyílik a parajdi sóbányában. Július 3. Az előzetes népszámlálási adatok szerint Románia lakossága 1 millióval, a magyar közösségé 190 ezerrel csökkent. A közel 12 százalékos fogyatkozás több mint kétszerese az országos átlagnak. Az ország lakosságának 89,5 %-a vallja magát románnak, 6,6 %-a pedig magyarnak. Július 6. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök beiktatása után első alkalommal látogat olyan országba, amelyben jelentős számú magyar kisebbség él. Kolozsváron találkozik az

RMDSZ vezetőségével, majd Adrian Nastase román miniszterelnökkel, aki román-magyar stratégiai partnerséget ajánl. Nastase "A román-magyar stratégiai együttműködés Európáért a XXI. században" címmel egy aide-memoiret ad át a magyar miniszterelnöknek Nastase szerint a státustörvény a XX. század szimbóluma, amelyet egyeztetni kell az EU előírásaival Július 7. A román parlament és a Román Akadémia Iaşi-ban a moldvai csángók eredetéről, nyelvéről és kultúrájáról szervez tanácskozást romániai és külföldi szakemberek részére, hogy megvitassák az eltérő álláspontokat. Az Európa Tanács küldöttei biztató kezdetnek nevezik a szemináriumot, ugyanakkor figyelmeztetnek: a tanácsnak a moldvai csángókkal kapcsolatos ajánlásai továbbra is érvényesek. Joao Ary, az ET Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának főtitkára kijelenti: "Semmiképpen nem szabad összekavarni egy népcsoport múltjáról

tartott szakértői vitát azzal, hogy milyen jogok illetik meg tagjait a szülőföldjén". Tytti Isohookana Asunmaa, az ET csángó-raportőre kijelenti: Romániának nincs más választása, be kell vezetnie a magyar nyelv tanítását azokon a moldvai településeken, ahol ezt igénylik. "Ez az elementáris emberi jogok közé tartozik, és az Önök törvényei szerint is lehetséges. Nagyon remélem, hogy az egyház a közeljövőben megváltoztatja a misék nyelvével kapcsolatos álláspontját, mert nem lehet törvényes, hogy egyes kisebbségeknek biztosítják az anyanyelvi szolgálatot, másoknak pedig nem." Július 8-9. Emma Nicholson bárónő, az Európa Parlament romániai raportőre Temesváron élesen bírálja a kormányt a sajtószabadság korlátozásáért, Bukarestben pedig a román sajtógyakorlatot kifogásolja. Rámutat: egy demokratikus rendszerben a lapban megjelent anyagokért a felelőség nem kizárólag a szerzőt terheli, hanem a lap

tulajdonosát is. Július 12. Kolozsváron az RMDSZ kezdeményezésére politikusok és szakértők tanácskoznak a romániai népszámlálás részleges eredményeiről, kiemelten a magyarság lélekszáma csökkenésének okairól és további lépések meghozataláról. A tanácskozáson elhangzik: a csökkenésnek három oka van: az asszimiláció, a kivándorlás és a születések alacsony száma. Július 12. A romániai magyar nyelvű helyi és regionális napilapok vezetői kolozsvári találkozójukon elhatározzák a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének bejegyeztetését. Július 17. Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet soros ülésén a státustörvény alkalmazásával, valamint a jogszabályt módosító javaslatokkal foglalkoznak. A felek egyetértenek abban, hogy a támogatásokat a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni. Július 17-21. A Magyar Ifjúsági Értekezlet Nyári Akadémiát szervez Nyárádszentmártonban Kiemelt témája a

MIÉRT programjának kidolgozása. Nagy fontossággal bír a felvetett ifjúsági problémák megoldási lehetőségeinek körvonalazása is. Július 22. A XIII Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitó beszédében Tőkés László elmondja: bízik abban, hogy az RMDSZ képes az önvizsgálatra és a megújulásra, és az ezt szorgalmazók nem kényszerülnek arra, hogy a szövetségből kiszakadva keressék a magyarság képviseletének útját. Július 24. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Adrian Nãstase kormányfő nyilatkozatára utalva kijelenti: gyakran nem ért egyet Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, de a közeljövőben nincs kilátásban olyan központi tárgyalás, amely Tőkés László kizárásáról vagy szankcionálásáról szólna. Egy ilyen tárgyalás csakis a 2003-as Kongresszuson lehetséges Július 25. A Magyar Amerikai Koalíció levelet küld az amerikai szenátus tagjainak, azzal a kéréssel: szorgalmazzák, hogy a

Bush-kormányzat "feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja". A levél úgy fogalmaz, hogy az amerikai szenátusnak nyomást kell gyakorolnia a NATO-jelölt nemzetekre, hogy azok az 1999-es, első körös bővítésben felvett országokhoz hasonló feltételeket teljesítsenek. A levél aláírói egyben aggodalmukat fejezik ki, amiért "ezen országok nem fordítanak kellő figyelmet a fontosabb kisebbségi jogi kérdéseknek", illetve "diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben". Július 30. Büntető eljárás indul Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ellen fasiszta szimbólumok használata és Antonescu háborús bűnös személyi kultusza miatt. Július 30. A Belgiumban működő, namuri központú Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intéz mindazokhoz, akik hátrányos

megkülönböztetést szenvednek a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt, hogy pontos esetleírással bemutatott jogsérelmüket írásban küldjék el címére. A felhívás elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókra vonatkozik és rámutat: a szélsőséges nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában. A politikai szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít Közép-Európában viszont történelmi okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott albánok. Július 31. A román kormány törvénytervezetet fogad el, amelynek értelmében azok a személyek, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket vagy emberiségellenes cselekedeteket követtek el, nem léphetnek be Romániába. Az említett bűntetteket a

nemzetközi egyezmények alapján állapítják meg, a vétkesnek talált személyeket pedig visszaküldik származási helyükre. A tiltás nem vonatkozik azokra, akiknek a cselekedeteiről a román bíróságok hivatottak ítélkezni. Július 31. Érvénybe lép az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 501/2002-es törvény. Az életbelépését követő 30 napon belül kormányhatározat révén létrejön a Különleges Visszaszolgáltatási Bizottság, ugyanakkor 60 napon belül a kormány közli a jogszabály egységes alkalmazását biztosító rendelkezéseket. Augusztus 1. Az Egyesült Államok kezdeményezésére a két ország olyan megállapodást ír alá, amelyben Bukarest elismeri, hogy nemzetközi békefenntartó küldetésekben részt vevő amerikai katonák nem állíthatók a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Augusztus 3. A Román Akadémiai Társaság (SAR) júliusi országjelentése politikai, szociális, gazdasági és

igazságügyi fejezetekben elemzi Romániát. A jelentés szerint Romániában egy erős igazságügy kialakulásának akadálya a politikum. Augusztus 7. Romániában magyar szakértők nélkül kezdi megműködését a diszkrimináció leküzdését szolgáló országos kormányzati szerv, amelynek létrehozását az Európai Unió még 2000 júniusában ajánlotta. A tanács feladatai közé tartozik a diszkriminációmentesség felügyelete, a pénzbírságok megállapítása, a jelenség kezelésére vonatkozó tanulmányok és elemzésék elvégzése, a jelenség leküzdését szolgáló stratégiák, törvényhozási javaslatok kidolgozása. A tanácsot annak a jogszabálynak az alapján állítják fel, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség dolgozott ki. A parlament által megszavazott törvény az egyének és csoportok ellen elkövetett diszkriminációt ítéli el. Augusztus 7. A Magyar Reformátusok Világszövetségének választmánya Budapesten ülésezik.

Zárónyilatkozata szerint a romániai népszámlálás nyomán felszínre került drámai helyzet, s a többi határon túli magyar nemzeti közösség "tragikus fogyása és pusztulása" összefogásra és cselekvő szolgálatra készteti a Világszövetséget, ezért a nemzetépítő stratégia kidolgozása mellett felhívást bocsát ki a megmaradás egész magyarságot átfogó polgári és egyházi köreinek megalakítására. Augusztus 9. Az EU élesen bírálja Romániát, amiért elsőként írta alá az Amerikai Egyesült Államokkal azt az egyezményt, melynek értelmében az amerikai katonákat Románia nem adja ki a hágai bíróságnak még akkor sem, ha őket tömeggyilkossággal vagy háborús bűnök elkövetésével vádolják. Brüsszel álláspontja szerint az Egyesült Államok és Románia között megkötött kétoldalú megállapodás nem áll összhangban az unió és a tagjelölt országok ez ügyben követett megközelítésével. Az EU azzal

vádolja Romániát, hogy amerikai érdekeket szolgál európai érdekek ellenében. A román fél azzal magyarázza tettét, hogy az amerikaiak szavazata nélkül Románia nem válhat NATO-tagországgá. Augusztus 15. Nyárádszentmártonban az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében gazdasági tanácskozásra kerül sor, amely átfogó gazdasági és szociális stratégia kidolgozását, a magyarlakta régiók konkrét, gazdasági gondjainak összegzését, új régió-struktúra kialakítását szorgalmazza. A jelenlévők a régió fogalmának alkotmányba való illesztése mellett foglalnak állást. A 2003-as költségvetés előkészítése kapcsán a hatóságok képviselői részéről az az óhaj fogalmazódik meg, hogy a jövedelemadó másfél százalékát mindenki saját belátása szerint karitatív tevékenységek támogatására juttathassa. Augusztus 17-18. Gernyeszegen, a Teleki család egykori birtokán tartja hagyományos éves találkozóját az erdélyi

magyar történelmi családokat egyesítő Castellum Alapítvány. A történelmi előadások során elhangzik: a nemesi elit normateremtő tevékenységet fejtett ki a közigazgatásban, politikában, hadviselésben, a tárgyi és szellemi műveltség fejlesztésében, viselkedéskultúrában, a keresztény-keresztyén életben. Ugyancsak szó esik az iskolahálózat kiszélesítéséről, egyetemalapításról. A törvényes örökösök részéről bírálat is elhangzik az 1949-ben elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása, illetve a tulajdonosok kártalanítása terén tapasztalható halogatás miatt. A találkozó másnapján közeli kastélyokat keresnek fel Augusztus 24. Érvénybe lép a rendőrök jogállását szabályzó törvény Előírásainak értelmében a kisebbségek anyanyelven is fordulhatnak a rendőrséghez azokon a településeken, ahol a illető kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, illetve azoknak a rendőröknek, akik kapcsolatba kerülnek

a lakossággal, ismerniük kell az illető kisebbségi nyelvet. A törvény alkalmazhatóságának, illetve a nyelvi korlátok felszámolása érdekében a belügyminisztérium nyelvkurzusokat tart azoknak rendőröknek, akik a törvény hatálya alá eső valamely nemzeti kisebbség által is lakott településeken fejtik ki tevékenységüket. A törvény újdonsága, hogy a rendőrség már nem tartozik a katonai bíróság hatáskörébe. Augusztus 24. A 285 Szent Bertalan-napi megemlékezésre kerül sor Széken, ahol az 1717ben, az utolsó erdélyi tatárjárás során elszenvedett veszteségek alkalmából tett fogadalmakra emlékeznek. Azóta az Árpád-kori templomban évről évre felolvassák a memoriálét, amely józanította, önvizsgálatra késztette a lakosokat és - ha ma már nem is szabad királyi város Szék él, őrzi magyarságát, élteti értékeit, hagyományait. Augusztus 30. A névadásról és a névváltoztatásról szóló 63 számú Sürgősségi

Kormányrendelet szerint a helységnevek megváltoztatását törvény szabályozza, az országos, megyei vagy helyi közintézmények elnevezéséről kormány-, illetve megyei vagy helyi tanácsi határozat dönt. Augusztus 30. A romániai magyar sajtó hírül adja, hogy Teller Ede világhírű fizikus a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), személyesen Hámos László elnök felkérésére elvállalja a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét, és levélben kéri fel a nemzetközi tudóstársadalmat, hogy támogassa az egyetem ügyét. Augusztus 30-szeptember 1. Első alkalommal rendezik meg a Partiumi Magyar Napokat Szatmárnémetiben. "A Partiumi Magyar Napok célja együttgondolkodással, az értékek felmutatásával, a múlthoz való visszanyúlással olyan eszközöket találni, amelyek értelmet adhatnak az itthonmaradásnak" - mondta Varga Attila parlamenti képviselő a

rendezvényt megnyitó beszédében. A tudományos értekezések mellett szabadtéri programokra is sor kerül Szeptember 6-8. Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyén megkezdődik a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója, amelyre 3 kontinens 14 országból 180-an érkeznek. A tanácskozáson az anyanyelv, a tudományos továbbképzés, a nemzetközi kapcsolatok és a tudományos szekciók munkája mellett kiemelt helyen szerepel a Partiumi Keresztény Egyetem támogatása. A plenáris ülésen 59 professzor tart előadást Szeptember 12. Az Országos Audiovizuális Tanács folyamatos nemzeti uszítás, rasszista, antiszemita, xenofób megnyilvánulások miatt felfüggeszti a bukaresti Omega TV (OTV) műsorszórási jogát. Szeptember 13. A Kézdivásárhelyi Napok keretében ünnepélyesen felavatják az országvédő háborúk hősi halottainak és polgári áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet. Az eseményen részt vesznek a magyarországi,

szlovákiai és hollandiai testvértelepülések küldöttjei is. Szeptember 15. Születésének 200 évfordulójának tiszteletére Bihardiószegen ünnepélyes keretek között visszaállítják eredeti talapzatára Kossuth Lajos 1946-ban eltávolított mellszobrát. Szeptember 15. Első okleveles említésének 700 évfordulóját ünnepli Csernakeresztúr Az 1302-ben Kun László magyar király által kiállítatott, nagy helytörténeti jelentőséggel bíró, latin nyelvű dokumentumban a települést "de Sancta Cruce" néven említik. Szeptember 16. 42 év után Máramarosszigeten újraindul a magyar tannyelvű Leőwey Klára Líceum. Szeptember 16. Ünnepélyes tanévnyitóra kerül sor a dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban, Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű oktatási központjában, ahol az óvodától VIII. osztályig folyik magyar nyelvű oktatás közel 400 diák számára Szeptember 19. A Tájékoztatási Minisztérium a bulgáriai román kisebbség

hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozik. A bulgáriai közösség ugyanazokért a jogokért küzd, mint a moldvai csángó-magyarok, annak ellenére, hogy az Európa Tanács 1997-ben ugyanolyan ajánlásban intette Bulgáriát, mint amilyet 2001-ben Romániával szemben fogalmazott meg a csángó kultúra védelmében, ugyanis mindkét dokumentumban kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi egyházi szertartások engedélyezését, és javasolta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. Románia mindkettővel adós, annak ellenére, hogy a ratifikálást június 30-i határidővel az RMDSZ és a kormánypárt 2002. évi megállapodása is tartalmazza. Szeptember 23. A romániai magyarok ötödrésze kért magyar igazolványt A kérvényezők aránya a szórványban a legalacsonyabb. Szeptember 24. Az Európa Tanács Emberjogi Bizottsága felszólítja Romániát, hogy függessze fel annak az egyezménynek a jóváhagyását,

amelyben kötelezettséget vállalt az Egyesült Államokkal szemben, miszerint nem szolgáltatja ki az amerikai katonákat a hágai bíróságnak. Szeptember 25. A szenárus elnöke kijelenti: a román parlament mindaddig nem ratifikálja a Románia és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött mentelmi jogi egyezményt, amíg Amerika és az Európai Unió nem jutnak közös megállapodásra a Nemzetközi Büntetőbíróság tekintélyét illetően. Szeptember 28. A Bihar megyei RMDSZ választmánya néhány tartózkodás és ellenszavazat mellett elfogadja az érdekképviseleti szövetség megyei operatív tanácsának azt a határozatát, amely felkéri az országos RMDSZ etikai bizottságát, hogy vizsgálja ki Tőkés László tiszteletbeli elnök sajtónyilatkozatait. Szeptember 30. Kompromisszumos megoldást találnak a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos amerikai igények ügyében az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácsülésén.

Eszerint a tagországok bizonyos feltételek mellett köthetnek megállapodást az Amerikai Egyesült Államokkal, így az NBB nemzetközi legitimitása és cselekvőképessége nem sérül. Szeptember 30. Ion Iliescu államfő kijelenti: Románia tiszteletben tartja a brüsszeli tanácsülésen elfogadott ajánlást. Október 2. Kormányhatározat születik arról, hogy a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium gondozásában levő és az állam magántulajdonát képező Petőfi Sándor - Szendrey Júlia szoboregyüttest átengedik a Máramaros megyei Szakállasfalu magántulajdonába és kezelésébe. Október 2-5. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Ion Iliescu román államfő meghívására Bukarestbe érkezik. Ő az első magyar államfő, aki a rendszerváltást követően hivatalos látogatást tesz Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az európai és euro-atlanti integráció, valamint a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések

állnak a tárgyalások középpontjában. Ion Iliescu államfő "Románia Csillaga" érdemrenddel tünteti ki a magyar államfőt, aki látogatása harmadik napján részt vesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tanévnyitó rendezvényén. Október 7. Tom Lantos amerikai képviselő, a washingtoni képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidős tagja a romániai magyar egyházi, illetve közösségi javak visszaszolgáltatását sürgeti a Transzatlanti biztonság és a NATO-bővítés című 468. számú kongresszusi határozat vitája során. "Annak ellenére, hogy Románia és Szlovákia egyaránt jelentős lépéseket tett e létfontosságú kérdés rendezése érdekében, a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása nagyon lassan és korlátozott mértékben folyik." Október 8. Sinaián Románia regionalizálásáról szóló kollokviumot rendeznek A résztvevőknek lehetőségük nyílik

megismerni több nyugati és volt szocialista állam Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Csehország és Szlovákia - területi felosztását. Október 9. Az RMDSZ Operatív Tanács határozottan visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetség legfőbb döntéshozó testületét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. "Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban, a vélemények demokratikus sokszínűségében, az általa »demagógnak« nevezett, de valójában életbevágóan fontos egységben" áll a kiadott közleményben. Október 9. Günther Verheugen, az Európai Bizottság bővítési főbiztosa is sajnálatosnak tartja, hogy Románia a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében kétoldalú külön-megállapodást kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. Október 10. Szigorúbb feltételekhez, az "integrációs menetrend"

betartásához köti az Európai Unió a Romániának 2004 után nyújtandó támogatások megítélését. Október 10-11. A kolozsvári Fadrusz-napok során tudományos ülésszakra kerül sor, majd felavatásának századik évfordulója alkalmából megkoszorúzzák Kolozsvár jelképét, a világörökség részét képező Mátyás szoborcsoportot. A magyar operában rendezett díszhangversenyen Kiss Elemér magyar kancelláriaminiszter Fadrusz-díjakat ad át az erdélyi magyar kultúra megőrzésében és a Fadrusz János szellemi örökségének ápolásában szerepet vállalt személyeknek. Október 12. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos vezetősége nyilatkozatában mélységesen elítéli Tőkés László tiszteletbeli elnököt, amiért feljelentette a bukaresti törvényszéken a saját híveit is magába foglaló romániai magyar érdekvédelmi szövetséget, az RMDSZ-t. "Szomorú, hogy Tőkés László, a temesvári forradalom hőse - és ez

maradandó érdeme -, akiért azokban a napokban az életünket kockáztattuk, ma a romániai magyarság egysége ellen, az RMDSZ kettészakításához a román állam segítségét kéri". Október 16. Déván felavatják a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium új leánykollégiumát. Erdély legnagyobb magánkézben levő szociális központjában több mint háromszáz árva, illetve nehéz szociális körülmények között élő gyermeket gondoznak, taníttatnak. Október 16. Az Európai Befektetési Bank hiteltámogatást nyújt Romániának a Nagylak és Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz kifejlesztéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Október 17. A kormány elfogadja az egyházi ingatlanok restitúciójáról szóló törvény végrehajtási utasításait és ezzel teljessé válik az a jogi

keret, amellyel visszaadhatók az egyházi ingatlanok. Október 19. Az RMDSZ küldöttsége részt vesz Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén. Október 19. Bukarestben Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor Soros György magyar származású amerikai üzletemberrel találkozik. A beszélgetés témája a romániai civil szféra helyzete és szerepe. Október 25. Bukarest II kerületi törvényszéke elutasítja Tőkés László tiszteletbeli elnöknek az RMDSZ ellen benyújtott keresetét. A bíróság alaptalannak minősíti a belső választások megrendezésére és az RMDSZ-kongresszus határidejének kitűzésre vonatkozó SZKThatározat semmissé nyilvánítására vonatkozó beadványt. Október 25-26. Kétnapos rendezvény keretében emlékeznek arra, hogy 1992 október 24-én a kolozsvári Szent Mihály-templom volt a színhelye annak a gyűlésnek, amelyen a szövetség akkori szenátorai és képviselői ökumenikus keretek között fogadalmat tettek a

belső önrendelkezést kimondó Kolozsvári Nyilatkozat megvalósítására. Október 28. Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői találkozójának napirendjén a romániai magyar ifjúságot érintő kérdések megbeszélése szerepel. Október 31. - november 1 Az Európa Parlament keretén belül működő Női jogokért és esélyegyenlőségért bizottság tagjai részletes tájékoztatást nyújtanak a nők egyenjogúságát és az esélyegyenlőséget célzó politikai irányvonalakról. A küldöttség tagja Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, az Európa Parlament Románia-raportőre is. A román parlament esélyegyenlőség-albizottságának RMDSZ-es tagja kifejti: "jelen pillanatban létezik politikai akarat, de sajnos nincs egy olyan intézmény, amely az esélyegyenlőség kérdését lefedhetné és koordinálhatná". November 2.

Ünnepi iskolanappal emlékeznek meg Szilágyzoványon a tanintézet fennállásának 370 éves múltjáról. November 13. Az Európai Bizottság részletes csatlakozási útitervet javasol az EU-bővítés első köréből kimaradó Bulgáriának és Romániának, kezdeményezve egyúttal a nekik folyósítandó előcsatlakozási támogatások fokozatos és jelentős mértékű növelését is. November 17. A határon túli magyarok szervezetei elfogadják a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításait. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelenti: precedensértékű, hogy a kormányzat lehetőséget ad a határon túli szervezeteknek a tervezett költségvetés őket érintő részeinek véleményezésére. November 18. Az RMDSZ megbeszélést rendez a romániai magyar vállalkozók képviselőivel az érdekvédelmi szövetség programjának gazdasági részére vonatkozó módosítási javaslatokról. November 21. "Az RMDSZ elégtétellel üdvözli a NATO

bővítésére vonatkozó prágai döntést", miszerint hét országot - köztük Romániát is - meghívnak az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozásra. November 29. Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatot ír alá "A magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században" A két kormányfő a kedvezménytörvény tervezett módosításáról is egyeztet November 30. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron tartja V rendkívüli kongresszusát, amelyen módosítja addigi álláspontját, és nem fogadja el az RMDSZkongresszus összehívására vonatkozó SZKT-döntést. 41 támogató, 31 elutasító szavazattal és négy tartózkodással dönt arról, hogy nem vesz részt az RMDSZ kongresszusán. December 12. A református egyház zsinata az egyházak és a romániai magyar nemzeti közösség helyzetével kapcsolatosan kinyilvánítja, hogy

"önálló rendkívüli ülést irányoz elő a »tragikus állapot számbavételére« és a helyzet orvoslására. December 14. Bolyai János születésének 200 évfordulóján a marosvásárhelyi Bolyai téren felavatják a nagy matematikus alkotása által ihletett köztéri szobrot, a Pszeudoszférát. Miként az egyik felszólaló hangsúlyozza: gondolataival Bolyai János meghaladta korát, őt igazán csak az utókor fedezte fel és értékelte. December 19. "Előítéletek és etnikumok" címmel rendezett tanácskozásán a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és a Román Újságírók Szövetsége arra keres választ Marosvásárhelyen, hogy mi nevezhető diszkriminációnak, létezik-e előítélet a romániai sajtóban a kisebbségekkel szemben. A fórum résztvevői arra a következtetésre jutnak, hogy a helyzet javult: bár továbbra is jelennek meg tendenciózus, a kisebbségekről negatív előjellel nyilatkozó cikkek, az újságírók ma már

fokozottabban betartják a szakmai követelményeket. December 20. Románia megnyitja az utolsó két csatlakozási fejezetet Brüsszelben December 21. Budapesten Böjte Csaba ferences atya és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium az "árvákat nevelő testvéri szeretetével" kiérdemli a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség díját. December 21. Megalakulásának 13 évfordulója alkalmából az RMDSZ ünnepséget szervez Marosvásárhelyen. Ezüstfenyő díjban részesülnek azok a személyek, akik a jogtalanul elállamosított magán- és közösségi javak, földek, erdők, ingatlanok visszaszerzése során kiemelkedő tevékenységet végeztek. December 24. Megkezdi adását az első magyar erdélyi egyházi és közösségi rádió Az adó körzete Kolozsvár és környéke, főleg magyar nyelven, de néhány órát románul és angolul is sugároz. Az egyházi műsorok mellett fontos szerepet játszanak az irodalmi, kulturális,

tudományos, a zenei műsorok, interaktív műsoraik, kerek asztalbeszélgetések. Az Agnus rádió felvállalja a romániai magyar sajtóra jellemző törekvéseket: a nemzeti és keresztény identitás megőrzését, a magyar és egyetemes értékek népszerűsítését, az anyanyelv és az erdélyi magyar kultúra ápolását. 2003 Január 6. A kolozsvári Református Kollégium diákjai újra saját épületükben kezdhetik el a második félévet. Bár az épület már 1999-ben sürgősségi kormányrendelettel visszakerült az egyház tulajdonába, a tulajdonosi jogokat csak mostantól gyakorolhatja. Január 10. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában tett közösségi erőfeszítések összehangolását szorgalmazza Markó Béla szövetségi elnök Kolozsváron, az erdélyi egyházfőkkel folytatott megbeszélésein. Január 10. Az Európa Tanács Jogi és Emberjogi Bizottsága Erik Jürgens jelentéstevő javaslatára - aki ezt megelőzően Bukarestben

tárgyalt a Szövetség vezetőivel - a kedvezménytörvény kapcsán figyelembe veszi az RMDSZ álláspontját. A szlovák és a román politikusok kérésének ellenére a vitát áprilisra halasztják. A döntésben szerepet játszik a magyar kormány és parlament álláspontja, mivel a Velencei Bizottság és az EBESZ elnökének jelentése alapján módosítják a kedvezménytörvényt. Január 15. Az Antonescu-szobrok eltávolítására vonatkozó 31/2002-es kormányrendelet megjelenését követően beidézik és felszólítják a Maros megyei holtmarosi és szászrégeni lelkészeket, távolítsák el a parókiák udvarán felállított Wass Albert-szobrokat, mivel háborús bűnösnek nyilvánított személy kultuszát terjesztik. Bár a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó holokauszt-szervezetek nem találják Wass Albertet bűnösnek, Romániában létezik egy még érvényben levő - Wass Albertet háborús bűnösnek kimondó - népbírósági ítélet.

Január 16. Veresvíz közbirtokosság elnöke átveszi Kovászna megye első magánerdészeti hivatalának működési engedélyét a Mezőgazdasági és Erdészeti Szakminisztériumban. Január 17. Életbe lép a politikai pártok törvénye Hat hónap áll a politikai pártok rendelkezésére ahhoz, hogy újra bejegyeztethessék magukat a Fővárosi Bíróságon. Az elkövetkező választásokon indulni kívánó politikai alakulatoknak július 17-éig be kell bizonyítaniuk, hogy az ország 18 megyéjében valamint Bukarestben legalább 25 ezer támogatójuk, de mindegyik megyében minimálisan 700 szimpatizánsuk van. Január 18. Méltóságteljes keretek között ünnepeli a Kálvineum visszanyerését a zilahi és környékbeli magyarság. Az épületet államosítása előtt mindössze egy évig használta a református egyház, visszaszerzéséhez nem elegendő az 1999-es sürgősségi kormányrendelet. Január 20. Jogerősen és megfellebbezhetetlenül utasítja el a

bukaresti fellebbviteli bíróság azt a keresetet, amelyet Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke saját szervezete ellen nyújtott be, arra kérve a román bíróságot, semmisítse meg az RMDSZ VII. kongresszusának megrendezéséről hozott határozatot, illetve kötelezze a Szövetséget a belső választások megrendezésére. Január 24. Marosvásárhelyen tatja első kongresszusát az RMKDP jogutódja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A párt az 1995-ös párttörvény megszorító előírásai következtében alakult mozgalommá, illetve RMDSZ-platformmá. Tagjai úgy értékelik, az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet a román parlamentben, amely felvállalja a kereszténydemokrácia értékeit. Január 31. - február 2 Szatmárnémetiben rendezik az RMDSZ VII kongresszusát, amely erős kapocsnak bizonyul a Románia és Magyarország közötti viszonyok megerősítésében. A helyszínen kerül sor Adrian Năstase román,

illetve Medgyessy Péter magyar miniszterelnökök találkozójára, valamint az SZDP és az MSZP közötti csúcstalálkozóra. A kongresszus módosítja az Alapszabályzatot, törli a tiszteletbeli elnökről szóló fejezetet. Az új program alapelvei: jogállam, demokrácia, autonómia, emberi jogok tiszteletben tartása, parlamenti demokrácia, keresztény értékrendszer, működőképes piacgazdaság. Az integráció, régiófejlesztés, ingatlanok visszaszolgáltatása, kedvezménytörvény, szociális helyzet és népesedés kérdéskörében elfogadott határozatok az RMDSZ prioritásait jelzik. Február 2. Szatmárnémetiben az RMDSZ-kongresszussal egyidőben tartott Láncostemplombeli fórumon megfogalmazódik egy olyan testület létrehozásának gondolata, amely az önrendelkezés és a nemzeti autonómiák ügyét vállalná fel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlése elfogadja Tőkés László püspöki előterjesztését és

elhatározza a kezdeményező testület létrehozását. Február 12. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén Ion Iliescu államfő kezdeményezésére megszavazzák, hogy Románia vezérkari tiszteket nevezzen ki az Amerikai Egyesült Államok Központi Parancsnokságának összetételébe, és részt vegyen a terroristaellenes bevetések tervezési folyamatában. Február 13. Szabadlábra helyezik Reiner Antalt, akit a bíróság az Agache-perben ítél el 2001 augusztusában az 1989-es forradalomi események kapcsán. A feketehalmi börtönbizottság az elítélt kifogástalan magaviseletére hivatkozva dönt szabadságvesztés teljes időtartamának letelte előtti szabadlábra helyezésről. Február 14. Bukarestben a Csatlakozási folyamatot támogató fórumon egyezményt fogadnak el, amely közös cselekvést szorgalmaz Romániának az EU-hoz való csatlakozási folyamata során a törvényhozás, az ágazati reform és a politika szintjén. A dokumentumot

mind az állam- és kormányfő, mind pedig a pártelnökök aláírják. Február 19. Az RMDSZ és az SZDP Bukarestben kétoldali együttműködési megállapodást ír alá a 2003-as évre is. Az ezt követő sajtóértekezleten Năstase kormányfő méltatja az RMDSZ közbenjárását olyan nemzetközi kérdésekben, mint például a vízumkényszer feloldása, a NATO-csatlakozás, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás dátumának meghatározása. Február 21. Az RMDSZ-platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülésén jelen van a Demokratikus Baloldal Fóruma, a Szociáldemokrata Platform, a Reform Tömörülés, a Szabadelvű Kör, a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Nemzetépítő Platform, a Romániai Magyar Nők Fóruma, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Platform, valamint a Kisgazda Platform. Február 27. Az alkotmánymódosító bizottság véglegesíti az alkotmány új tervezetét Az elfogadott változat tartalmazza azokat az RMDSZ által

megfogalmazott javaslatokat is, amelyek fontos előrelépést jelentenek a Romániában élő nemzeti kisebbségek, így a magyarság jogainak biztosításában is. Február 27. Nagybánya és Zilah helyi tanácsa társulási megállapodást köt A két megyeszékhely protokolluma újdonság Romániában, és testvérvárosi kapcsolatra utal. A reális övezeti együttműködés lehetősége adott, hiszen Máramaros és Szilágy megyék a Kárpátok Euro-régió társult tagjai, az együttműködés közös régiós pályázatok benyújtását is lehetővé teszi. Március 2. Negyvenöt éve hangzott fel először: "Itt Marosvásárhely Köszöntjük kedves hallgatóinkat." A Román Rádiótársaság Marosvásárhelyi Területi Stúdiójának műsorát potenciálisan 2,5 millió hallgató élvezheti. Március 8. A Magyar Választott Nők Tanácsának I plenáris ülésén Kolozsváron elhangzik: az ifjúságnak az RMDSZ különböző döntéshozó testületeiben való 15 %-os

képviseletéhez hasonlóan a nők jelenléte is minden szinten hangsúlyossá kell váljék; kiváló alkalmat kínálnak erre a 2004. évi önkormányzati választások Március 11. Jogerős ítéletben utasítja vissza a brassói táblabíróság azt a keresetet, amelyben a Bákó megyei tanfelügyelőség a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének betiltását kéri, mert úgy véli, az MCSMSZ törvénytelenül szervez délutáni magyar-órákat a gyermekeknek a moldvai csángó-magyar falvakban. Március 13. Sürgősségi kormányrendeletben két hónappal meghosszabbítják a 10/2001 számú törvény alapján visszaigényelhető, 1945. március 6-a és 1989 december 22-e között törvénytelenül elkobzott ingatlanok tulajdonjogát bizonyító okiratok benyújtási idejét. Március 14. A magyar nemzeti ünnep előestéjén az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartanak Kolozsváron a Szent Mihály templomban. Március 14.

Polgári fórumra kerül sor a kolozsvári Farkas utcai református templomban A Fórum határozatot fogad el a 31 tagból álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének létrehozásáról. Tőkés László - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgató Tanácsának megbízásából - nevesíti a tagságára felkért első 18 személyt. Március 15. "Az erdélyi magyarság kivívta magának azt a jogot, hogy méltóképpen ünnepelhesse az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot." "Forradalmaink mindenkor kivívták az egész világ megbecsülését, rajtunk is múlik, hogy mennyire vagyunk méltók elődeinkhez. A magyar március emléke mindig erőt ad a későbbi nemzedékeknek" hangzik el a bukaresti ünnepségen. Adrian Năstase román kormányfő immár hagyományosnak számító üzenetében megköszöni "a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek és az egész magyar közösségnek a sajátos gondjaik

megoldása érdekében kifejtett következetességüket és kitartásukat, és különösen azt, hogy ez a fáradozás része közös erőfeszítéseinknek". Március 17. Az erdélyi magyar társadalom önszerveződő mozgalmának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről tanácskozik az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége. Felmerül a "fehér folt" mozgalom fontossága, amelynek célja felmérni azokat a magyarlakta településeket, ahol nem működik kisebbségi civil szervezet, és serkenteni kell ezek létrejöttét. Március 20-21. A Project on Ethnic Relations (PER) "Etnikumközi politikai protokollumok a demokratikus állam felépítésének alkotóelemei" címmel, Predealon tartott szemináriumán elhangzik, milyen hátteret biztosítanak a nemzeti - ezen belül hangsúlyosan a magyar kisebbségek számára a kormánypárt és az RMDSZ között aláírt protokollumok.

Március 21-22. Az Országos Önkormányzati Tanács állást foglal az önkormányzatiság jogszabályi hátterének erősítéséről, a szolgáltató önkormányzatokról, a regionális fejlesztésről. Március 31. Hét kelet-európai országgal - Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia - bővül az Észak-atlanti Szövetség. A NATO európai erőinek parancsnoka úgy ítéli meg, a szövetség történetének legalapvetőbb átalakulásán megy keresztül, és regionális szervezetből globális szervezetté válik. Április 4. Kovászna, Hargita és Maros megye tanácsainak kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön rendezik meg az Önkormányzatok a Székelyföldért Konferenciát, amely a Székelyföld gyarapítását, megerősítését tűzi ki célul. Április 4. "Kulturális híd Nagyvárad és Debrecen között" címmel több mint 90 ezer euró összegű PHARE-CBC művelődési pályázatot nyer Nagyvárad önkormányzata.

Az átfogó kulturális rendezvénysorozat 260 ezer személyt érint a két megyében. Április 4. Prosperitas néven hozzák létre Sepsiszentgyörgyön a Hargita, Maros és Kovászna megyei elöljárók, valamint a történelmi egyházak képviselői a Székelyföld egységes fejlesztéséért tevékenykedő civil szervezetet. Fő célkitűzése a székelyföldi kutatási és fejlesztési intézet létrehozása, a régió gazdasági fejlesztése. Április 6. Adrian Nãstase miniszterelnök és Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa közösen avatja fel Románia uniós képviseletének székházát Brüsszelben. Az EU tisztségviselői biztosítják a román miniszterelnököt arról, hogy az Unió tartja magát a bővítési menetrendhez: Románia tehát 2007-ben csatlakozhat. Április 6. A szórványban élő magyarság közös gondjainak megoldására fontos a már létező dél-romániai magyar területi szervezetek regionális együttműködésének intézményesítése

hangzik el Konstancán, a területi RMDSZ-szervezet alakuló ülésén. Április 8. Markó Béla elnök a Szenátus plenáris ülésén elhangzó politikai nyilatkozatában kifejti: a bíróság tévesen járt el, amikor háborús bűnösnek ítélte Wass Albertet. Április 9. Az Erdélyi Református Egyházkerület összeférhetetlenségi rendelete leszögezi: igazgatótanácsa megtiltja lelkipásztorainak, hogy a jövőben politikai tisztséget töltsenek be. Április 11. Tárgyalások folynak a Miniszterelnöki Hivatalban az aradi Szabadság-szobor restaurálásához szükséges anyagi alapok biztosításáról. Április 12. Együttműködési megállapodást ír alá az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek egy részét tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet. Április 13. A Világbank és az Európai Unió pénzügyi támogatást biztosít a román kormány korrupcióellenes intézkedéseinek megvalósításához hangzik el a Bukarestben zajló

"Beruházások a korrupció ellen" című nemzetközi konferencián. Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője kiemeli: a korrupcióellenes törvény alapvető fontossággal bír minden demokratikus államban, célja az emberi jogok tiszteletben tartása. Április 15-16. A Riporterek Határok Nélkül szervezet jelentése szerint Románia a 45 helyet foglalja el abban a rangsorban, amely 139 országban méri a véleménynyilvánítási szabadság szintjét. A tanulmány a vizsgált országok újságíróinak, elemzőinek és jogászainak megkérdezése alapján készül. Április 20-22. A temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány megalapításának tizedik évfordulóján Pro Minoritate-díjat kap a csángók mint magyar kisebbség nemzetközi elismertetésében nagy szerepet vállaló finn Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vezetőségi tagja. Május 9. Együttműködési megállapodást ír

alá Marosvásárhelyen a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az RMDSZ. "Az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés időszakában kiemelten fontos, hogy az informatika területén Románia és a magyar közösség milyen mértékben tud felzárkózni" hangzik el a sajtóértekezleten. Május 17. - Markó Béla szövetségi elnök a Fidesz XVII kongresszusán elhangzó beszédében kiemeli, hogy a Fidesz és az RMDSZ ugyanannak az európai pártszövetségnek, a Néppártnak a tagjai, de kapcsolatukban a nemzeti kérdés hasonló megközelítése a fontos. Május 20. Az erdélyi autópálya megépítése, a Románia és Magyarország közötti vasúti és légúti közlekedés fejlesztése szerepel a magyar gazdasági és közlekedésügyi és a román szállításügyi miniszter megbeszélésein. Fontosnak tartják a két ország miniszterelnökei által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a 4. korridor

mellett az erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Május 21. Az RMDSZ Operatív Tanácsa a kedvezménytörvénynek a magyar kormány szakértői által kidolgozott módosítási tervezetével kapcsolatban megállapítja: a tervezet megfelel a Velencei Bizottság jelentésében foglalt alapelveknek, és megoldja a szomszédos országok által eddig felvetett problémákat, a kedvezmények köre nem szűkül. Május 22-23. Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának nagykövete hivatalos látogatáson vesz részt Kovászna és Hargita megyében, ahol értesül arról, hogy a Székelyföldi Régió megteremtésének gondolata azért született meg, mert a román állam az utóbbi húsz évben nem valósított meg komolyabb beruházásokat a két többségében magyarlakta megyében. Ugyanakkor a kezdeményezők tudják: Románia megnyitotta az Európai Unióhoz való előcsatlakozás régiófejlesztésre vonatkozó 21. fejezetét, tehát

ezen a téren pillanatnyilag nem hajthat végre a kormány strukturális változtatásokat. Május 23-24. A Stúdium Academicum fugyivásárhelyi rendezvényén felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök kifejti: "A magyar nemzet már ezer éve szembesült a globalizáció kérdésével a kereszténység felvételekor. Az erdélyi társadalom nem zárkózhat el a világtól, még ha ez generálhatja is az identitás elvesztésének veszélyét". Május 27. Bartók Bélának, a kiemelkedő magyar zeneszerzőnek állítanak méltó emlékművet Ady Endre és Petőfi Sándor szomszédságában a bukaresti Herăstrău parkban. Május 27. A kedvezménytörvény módosítására kidolgozott tervezet tiszteletben tartja a román és magyar kormányfő által 2001-ben aláírt Memorandumot. Mivel a magyar kormány nem csak a magyar nemzetiségűek számára biztosítja a törvényben megfogalmazott egyes kedvezményeket, hanem minden Magyarországon magyar nyelven vagy magyar nyelvet

tanuló más nemzetiségű diák számára is, a törvény nem kizárólagosan nemzeti jellegű hangzik el az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Május 28-30. A görög Külügyminisztérium és az Európa Parlament munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottsága Athénban szemináriumot tart a nők szerepéről a külpolitikában, a konfliktuskezelésben, valamint a biztonságpolitikában. Pataki Júlia RMDSZ-képviselő elengedhetetlennek tartja a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó közpolitika országonkénti kidolgozását. Május 31. Az RMDSZ VII kongresszusán hozott határozatok értelmében lezárulnak a belső választások. Valamennyi területi szervezet közvetlen vagy közvetett választások során döntött az SZKT-képviselői mandátumok megújításáról. Június 2. A román kormány melegen üdvözli a magyar Országgyűlés egyhangúlag elfogadott határozatát, amely ratifikálja a prágai NATO-csúcson belépésre felkért hét állam -

köztük Románia - csatlakozási jegyzőkönyveit. A közlemény kiemeli: a magyar parlament ezzel is hozzájárul a román-magyar partnerség megerősítéséhez. Június 6. A Csanálos és Vállaj közötti új román-magyar határátkelőt a két ország miniszterelnöke avatja fel. Június 6. Megnyitja kapuit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új központi székháza. Medgyessy Péter miniszterelnök levelében hangsúlyozza: a Sapientia egyetem meghatározó, értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak. Magyarország miniszterelnökeként és Erdélyhez érzelmileg kötődő magánemberként egyaránt szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez, a szülőföldön való boldoguláshoz. Június 10-11. Brüsszelben 15 ülését tartja a Románia-Európai Unió parlamenti vegyesbizottság. Az igazságszolgáltatást, a közigazgatási

reformtörekvéseket megvitató találkozóról kiadott ajánlásaiban elismerően szól a romániai közigazgatási reformfolyamatról, ugyanakkor elítéli a bukaresti végrehajtó hatalom politikai beavatkozását az igazságügybe. Június 12. Sepsiszentgyörgyön ülésezik a Román-Magyar Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyesbizottság. A felek beszámolója kiemeli a nemzeti kisebbségeket érintő változásokat, a felek területén élő kisebbségek védelme iránti felelősség növekedését. Június 16. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevélében leszögezi: a lelkipásztorok semmilyen politikai szervezetnek nem lehetnek tagjai, a politikai rendezvényeken és összejöveteleken pedig csak a Főegyházmegyei Hatóság engedélyével vehetnek részt. Június 18. A Kolozsváron tartott ünnepi zsinati ülésen bejelentik: a Romániai EvangélikusLutheránus Egyház nevet viseli ezután a legkisebb erdélyi történelmi magyar egyház Június

19. Románia lakossága tíz év alatt körülbelül egymillió fővel csökkent, derül ki a 2002. évi népszámlálás végleges adataiból Ami az etnikai megoszlást illeti, a lakosság 89,5 %-a román, 6,6 %-a magyar és 6,7 %-a tekinti anyanyelvének a magyart. Június 19-20. Az EU szaloniki csúcsértekezletén a csatlakozásra készülő 12 kelet- és déleurópai állam vállalja az európai közösségnek a Nemzetközi Büntetőjogi Bírósággal (NBB) kapcsolatos álláspontját. Romániának ez a döntése ellentmond a 2002 augusztus 1-jén általa aláírt megállapodásnak, amelyben immunitást garantál az NBB előtt az amerikai állampolgároknak. Június 20. A Legfelsőbb Ügyészség annak ellenére elutasítja a Wass Albert rehabilitáslására irányuló kérelmet, hogy az amerikai emigrációs iroda és a Wiesenthal Alapítvány is cáfolta, hogy háborús bűnös lett volna az Egyesült Államokban letelepedett magyar író, akit az amerikai Pen Club

vezetőségébe is beválasztottak. A döntést megóvják Június 21. Csíkszeredában a "Quo vadis Székelyföld?" című konferencián elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: az Európai Parlamentnek, az ET-nek és az EBESZ-nek a nemzeti önazonosság védelmére vonatkozó elvei és dokumentumai alapján halaszthatatlan a székely székek alkotta Székelyföld euró-régióvá való minősítése, "a Székelyföld területi autonómiájának törvényerejű statútum általi helyreállítása". Június 23. A magyar Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében elfogadja a kedvezménytörvény módosítását. Június 24. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Strasbourgban elfogadja a Grossjelentést, amely a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségek esetén. A jelentés a regionális és nem az etnikai autonómiát tekinti pozitív konfliktuskezelő eszköznek.

Június 25. Frunda György RMDSZ-szenátort az Európa Tanács parlamenti közgyűlése raportőrnek nevezi ki a nemzet, nép, nemzeti közösség, nemzeti kisebbség és állampolgárság kérdésekben. Június 25. Az Európa Tanács napirendjén szerepel a Jürgens-jelentés A kedvezménytörvény módosítását követően elfogadott dokumentum tartalmi kérdésekben már nem marasztalja el Magyarországot. Június 26. A szegénységet tartja a legnagyobb problémának a romániai közvélemény derül ki a Nyílt Társadalomért Alapítvány által megrendelt és a Gallup Közvélemény-kutató Intézet által elvégzett vizsgálatból. A válaszolók 80 %-a szerint a korrupció a román társadalom minden szintjén jelen van. Június 27-28. "A testvértelepülési kapcsolatok bővítése a sikeres európai integrációért" címmel szakmai szemináriumot szervez a Hargita Megyei Tanács Csíkszeredában az Európai Bizottság Oktatási és Művelődési

Főigazgatóságának támogatásával. Június 28. Marosvásárhelyen tartja alakuló ülését az új Szövetségi Képviselők Tanácsa A Szatmárnémetiben tartott VII. RMDSZ-kongresszus által kiírt belső választások eredményeképpen 74 új taggal bővül a testület, amelynek hivatalból tagjai a szenátorok, a parlamenti képviselők, valamint a Szövetség megyei és területi szervezeteinek elnökei. Június 28. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése állást foglal az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a kedvezménytörvény, illetve a regionális és kulturális autonómia ügyében elfogadott jelentéseiről. Június 30. A képviselőház plénuma befejezi az alkotmánymódosítás vitáját Név szerinti szavazással, egységesen jóváhagyják az alkotmánymódosító törvénytervezetet. Július 1. Hatályba lép az új büntető perrendtartási törvénykönyv, amely kiküszöböli az előző ellentmondásait, és összhangba

hozza az európai törvényhozással és elvárásokkal. Július 3. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete székelyföldi tagjainak részvételével, önálló résztestületként megalakul a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amelynek kiemelt feladata a székelyföldi szervezőmunka és a területi autonómia megvalósítása. Tagjai nyilatkozatban üdvözlik a Gross-jelentést Július 8. Budapesten együttműködési megállapodást ír alá a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A felek a mezőgazdasági szakoktatás, közös gazdasági programok, partnerkapcsolatok terén működnek együtt. Július 18. A köztéri műemlékekkel foglalkozó országos bizottság egyhangúlag a Szabadságszoborcsoport elhelyezése ellen szavaz: "Az alkotás esztétikai szempontból nem felel meg a köztéri emlékművek modern városi környezetbe való beillesztésével kapcsolatos

jelenlegi felfogásnak. A döntésnek történelmi oka is van: a szaktárca csak a román történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi" közli a szakminisztérium vezetője. Július 19-23. A Marosvásárhely határában lévő Weekend Telepen a Félsziget Ifjúsági- és Diákfesztivál keretén belül kerül sor az "Igen! Irány Európa!" címmel szervezett konferenciára, A szervezők - a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - célja a fiatalok EU-integrációval kapcsolatos tájékoztatása. Július 25. Népszerűsítő kampány keretében szólítják fel a magyar fiatalokat arra, hogy jelentkezzenek a Belügyminisztérium által meghirdetett továbbképző tanfolyamokra, mivel a rendőrök jogállásáról szóló 2002. évi 360 számú törvény szerint azokban a helységekben, amelyekben a kisebbség részaránya meghaladja a 20 %-ot, az illető nemzeti közösség nyelvét ismerő

rendőröket is alkalmazni kell. Augusztus 3. A Szent Istvánról elnevezett Kárpát-medencei települések találkozóján Szent István-mellszobrot adományoz Kalotaszentkirálynak a tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége. Augusztus 3. A Határon Túli Románok Hivatalának vezetője bejelenti: Románia kérni fogja a szomszédos országokat, hogy a kölcsönösség elve alapján ugyanolyan jogokat biztosítsanak a területükön élő román nemzeti kisebbségnek, mint amilyen jogokat a Romániában élő nemzeti kisebbségek élveznek. Augusztus 9. Románia saját státustörvényt alkot a határon túli románok kulturális önazonosságának támogatására jelenti be a román kormányfő az illető román közösségek képviselőivel megtartott mangáliai találkozón. Síkra száll a "hatékony magyar modell" mellett. Augusztus 12. Az "Óvodatámogatás 2003" című program keretében

mintegy hárommillió forint értékű támogatásban részesül húsz szórványóvoda. Az Apáczai Közalapítvány által 2002-ben elindított program célja: az óvodai nevelés révén teremtsék meg a magyarnyelvű oktatás alapjait. Augusztus 13. Az etnikai hovatartozás alapján, alanyi jogon járó magyar állampolgárságot kér a határon túli magyarság számára a Székelyföldi Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező testület. Augusztus 25. Megkezdődik a rendkívüli parlamenti ülésszak Az alaptörvény felsőházi vitája során az RMDSZ frakciója továbbra is fenntartja eredeti módosító indítványait. Augusztus 29. Szolgálati megbízatásának lejárta alkalmából az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke elismerő oklevelet nyújt át Alföldi Lászlónak, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljának. Az oklevél köszönettel méltatja a diplomata tevékenységét, amely jótékonyan hatott az erdélyi magyar kulturális életre

is. Augusztus 29-31. A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület emlékünnepségén előadások hangzanak el Kós Károly életéről és életművéről, amely az "egész életen át tartó tanulás, fejlődés igazi példája, amely ma már az egyetemességben mérhető", "szélesen értelmezett építészetet és kultúraépítést jelent". Augusztus 30-31. A VII Tövisháti napok célkitűzése a szülőföld megvallása, vállalása, a "szülőföld ünnepe". Mivel a 2003-as esztendő Rákóczi-év, a programok részben a jubileumi megemlékezéséhez is kapcsolódnak. Szeptember 5. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének sajtóértekezletén elhangzik: a romániai magyar nyelvű napilapoknak kedvezőtlen gazdasági feltételekkel, a vásárlóerő folyamatos csökkenésével, kiadási és terjesztői gondokkal kell megküzdeniük, ezért az egyesület közös reklám- és marketingstratégiát kíván

kidolgozni. Szeptember 10. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 10 képviselő által benyújtott törvénytervezet ellen foglal állást. A tervezet célja a Románia középső részén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) olyan módón történő újrafelosztása, hogy egyetlen olyan megye vagy megyeközpont se maradjon, amelynek lakossága többségében magyar. A képviselők feljelentést nyújtanak be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és az Országos Főügyészségen. Szeptember 10. Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folyatat az aradi Szabadságszobor visszaállításának kérdéséről Adrian Năstase miniszterelnökkel, aki javasolja: Aradon hozzák létre a Megbékélési Parkot. Szeptember 11. Ion Iliescu fogadja az RMDSZ küldöttségét Az államfő kifejti: megfelelő megoldás, ha az aradi Szabadság-szobor egy Megbékélési Park keretében kap helyet. Szeptember 11-14. Magyar-magyar csúcstalálkozót rendez

a magyar Országgyűlés a Kárpátmedencei magyar nemzetiségű parlamenti képviselőknek Budapesten, ahol megbeszélést folytatnak a Magyar Országgyűlés Külügyi, Európai Integrációs és Gazdasági Bizottságaival. Szeptember 14. Zabolán a Kriza János Néprajzi Társaság Csángó Múzeumot avat Szeptember 16. A Szállítási, Építkezési és Turisztikai miniszter határozatot hoz a kétnyelvű feliratok elhelyezéséről azoknak a helységeknek a vasútállomásain, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosok számaránya meghaladja a 20 %-ot. Szeptember 17. Az RMDSZ Operatív Tanácsa közleményében kifejti: a Megbékélési Park gondolatát elfogadhatónak tartja, ha a "Szabadság-szobor mellett, a jövőben más, a közös történelmet jelképező szobrot vagy emlékművet is felállítanak". Szeptember 18. A Magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára Marosvásásárhelyen bejelenti: az RMDSZ együttműködésével a

magyar kormány Erdélyre is kiterjeszti a Sulinet nevű digitális középiskolai programot, és a "Közháló" néven futó gyors internet-kapcsolatot biztosító országos programot, hogy az erdélyi magyarság is bekapcsolódhasson az interneten elérhető magyar nemzeti művelődési adattár feltöltésébe. Szeptember 22. Az "Első Magyaróra", a Pusztinai Általános Iskolánál magyar anyanyelvüket tanuló diákok ingyenes lapja a 2003-2004-es tanévben az Illyés Közalapítvány és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával jelenik meg. Szeptember 23. Năstase román és Medgyessy magyar kormányfő aláírja a kedvezménytörvény alkalmazásának módozatairól szóló kétoldalú egyezményt, lezárva egy hosszú politikai vitát. Szeptember 26. Budapesten a MÁÉRT-képviselettel rendelkező Kárpát-medencei szervezetek és az MDF politikusainak "Kárpát-medencei párbeszéd" címmel megrendezett fórumán ismertetik

a Magyarország közigazgatási határain kívül élő magyarság politikai vezetőinek a kettős állampolgárság bevezetésével és intézményesítésével kapcsolatos véleményét. Szeptember 26-27. A marosvásárhelyi Dr Bernády György Közművelődési Alapítvány kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumán a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójának örmény vezetője felveti a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatósága létrehozásának és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény kidolgozásának szükségességét. Október 3. Indul az alkotmánymódosító törvény népszerűsítő kampánya, hiszen az új alaptörvény szavatolja a magántulajdont, lehetővé teszi a felekezeti oktatást és az anyanyelv használatát a közigazgatásban, a dekoncentrált állami hivatalokban és igazságszolgáltatásban. Október 6. Az aradi 13 vértanúra emlékező beszédében Markó Béla kifejti: "az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma

is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot", hiszen a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott harc során a román fél részéről legtöbbször elhangzott ellenérv: "Félünk, hogy elveszítjük a választásokat Erdélyben!" Tokay György Arad megyei képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy egyaránt tisztelni kell a románság és a magyarság hőseit. "Meg kell értsék mindenütt, hogy mi nem hagyjuk magunkat, és mi megmaradunk azoknak, akiknek születtünk." Október 7. Borbély László parlamenti képviselő politikai nyilatkozatában a Ceauşescu házaspár egykori udvari költőjének magyarellenes műsorainak felfüggesztését kéri az Országos Audiovizuális Tanácstól, illetve a Realitatea TV-től. Október 7. A képviselőház és a szenátus együttes, ünnepi ülést tart Románia Európa Tanácsba való felvételének 10. évfordulója alkalmából Október 14. Az Országos

Audió-Vizuális Tanács elemzi az RMDSZ-képviselő beadványát Păunescu szenátornak a Realitatea TV-csatornán október 6-án sugárzott adása kapcsán. A beadványt jogosnak ítéli, és egyoldalú tájékoztatás és feszültségkeltés miatt nyilvános megrovásban részesíti az említett TV-csatornát. Október 16. Az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés 155 évfordulójának alkalmából százak róják le kegyeletüket a műemléknél, ahol elhangzik: "Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, társadalompolitikai egységének máig ható jelképe. Ma is példamutató az, ahogyan a székelység Erdély legtávolabbi régiójában, a magyarság többi részétől elszakítottan meg tudott maradni szülőföldjén." Október 16. A felső-háromszéki Pákéban Sándor Józsefre, az 1885-ben Kolozsváron alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egyik alapítójára, későbbi főtitkárára emlékeznek

születésének 150-ik évfordulóján. Október 17-19. A segesvári Gaudeamus Alapítvány a helybenmaradásért, az anyanyelv megőrzéséért folytatott küzdelmével az elmúlt tíz évben megbecsülendő és követendő példát mutatott az egész erdélyi magyarság számára. Az Alapítvány fennállásának tíz éves évfordulóján jelen van Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Október 18-19. A szavazásra jogosult lakosság 55,7 százaléka vesz részt az alkotmánymódosító népszavazáson, és 89,7 százaléka igennel szavaz. A népszavazás politikai üzenete az, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvények megváltoztatására nemcsak a politikai fórumokon, hanem a szavazópolgárok körében is van hajlandóság. Október 23. Életbe lép a román és magyar kormány által áprilisban aláírt egyezmény, amely szerint a román állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Magyarország területén. Október 26.

Sepsiszentgyörgyön megalakul a Székely Nemzeti Tanács Célja Székelyföld őshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját. Elnöke Csapó József, az autonómiastatútum-tervezet kidolgozója Október 31. A Nagy-Románia Párt bűnvádi feljelentést tesz a Székely Nemzeti Tanács tagjai ellen és "nemzet elleni támadás" miatt kéri Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő kizárását a parlamentből. November 2. Mindenféle etnikai alapú regionalizációs törekvést ellenez a Nemzeti Liberális Párt, így a Székelyföld autonómia-programját sem támogatja. Bár egyetért, sőt az uniós csatlakozás szempontjából kívánatosnak tartja a regionalizációs jelenségeket, a Székely Nemzeti Tanács megalakulását alkotmányellenesnek minősíti. November 3. A képviselőház Állandó Bizottsága elutasítja a Szilágyi Zsolt képviselő parlamenti mandátumának megvonásával kapcsolatos kérelmet,

amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be azzal az indoklással, hogy részt vett a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában. November 3. Az RMDSZ Arad megyei szervezete a Szabadság-szobor kapcsán felfüggeszti a kormánypárttal kötött megyei protokollumot. November 5. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Romániát működőképes piacgazdaságnak lehet tekinteni, de folytatnia kell a strukturális reformok megvalósítását. November 7. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megvizsgálását, az erdélyi magyar kistérségek iskolaközpontjai hálózati tervének előkészítését tűzi ki célul a Kolozsváron rendezett szórványoktatási tanácskozás. November 8. A Rákóczi-szabadságharc emlékére az Erdély és Moldva határánál levő Ojtozban a Rákóczi-vár köveiből épített gúlára elhelyezett emléktáblát lepleznek le. "Nélkülünk döntöttek rólunk!" áll latin és magyar nyelven a rézplaketten. November 8. A

bukovinai magyar közösség megszervezi a suceavai RMDSZ-szervezetet November 10. Székelyföldi Közélet címmel ingyenes regionális hetilapot jelentet meg Székelyudvarhelyen "Az Emberért, a Holnapunkért" Alapítvány. Célkitűzése a székelyföldi régiók közötti információáramlás elősegítése, a Székelyföld sajátos helyzetéből fakadó gondok, jelenségek, lehetőségek bemutatása, a térség sajátos törekvéseinek megjelenítése. November 12. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben fordul II János Pál pápához a csángók egyházi anyanyelvhasználata érdekében. November 14. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról tárgyal Budapesten Medgyessy Péter miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. November 14-16. Csángó Napokat szerveznek Gyergyócsomafalván A "Székely autonómia és csángó jövő" című tudományos konferencia célkitűzése, hogy a Székelyföld egyre inkább elérhető lelki és fizikai

közelségbe kerüljön a csángók számára. November 21-22. A romániai főiskolai szintű tanítóképzés aktuális gondjainak megvitatását tűzi ki célul az az országos szintű rendezvény, amelyre a Bethlen Gábor Kollégium szervezésében került sor Nagyenyeden. November 25. A Pusztinai Szent István Egyesület és a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének vezetősége a bukaresti nunciatúrán jár a moldvai magyar misék beindítása ügyében. A találkozón Jean-Claude Perrisset pápai nuncius indokoltnak tartja a kérelmeket, és támogatást ígér a célok eléréséhez. November 28. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által Csíkszeredában szervezett "Szövetség a Székelyföldért" című tanácskozáson több mint 200 székelyföldi önkormányzati képviselő vitatja meg a régió sajátos gondjait, fejlesztési stratégiáit. November 29. A romániai magyarok hatékony önkormányzati képviselete csak egységes politikai képviselet által

valósítható meg. Az elfogadott dokumentum szerint az RMDSZ a helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. December 3. Április 21-ére halasztja a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaadásának perét a bukaresti Legfelsőbb Bíróság mindamellett, hogy november 12-én 458-as számmal a Hivatalos Közlönyben megjelent, és törvényerőre emelkedett az 1998. július 7-én keltezett 13-as számú Sürgősségi Kormányrendelet, amellyel 17 erőszakkal elvett egyházi ingatlant ad vissza tulajdonosának a román állam. A lista 14 helyén szerepel a nagyváradi Barokk Püspöki Palota. December 5. Kolozsvári találkozójukon az erdélyi magyar művészeti intézményvezetők javaslatokat tesznek a készülő "színháztörvény-tervezet" tartalmára vonatkozóan.

December 6-7. Első alkalommal szervezik meg Erdélyben az amatőr néptánc-együttesek számára a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadát. A Romániai Magyar Táncszövetség rendezvényére Csíkszeredában kerül sor, 23 néptánc-együttes részvételével. December 8. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a HTMH közötti együttműködés értékelése, valamint a következő évi prioritások áttekintése szerepel annak a találkozónak a napirendjén, amelyre Kolozsváron kerül sor Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége között. December 8. A szenátus megszavazza a bíróság szervezésére vonatkozó törvényt A 11 szakasznak az RMDSZ által szorgalmazott módosítása értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok használhatják anyanyelvüket a bírósági tárgyalásokon. December 9. Az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztályának kezdeményezésére sor kerül a

felekezeti oktatás intézményesítéséről szóló találkozósorozat első ülésére, ahol az alkotmánymódosítás után szükségessé váló törvénymódosítások alapelveiről tárgyalnak. December 10. Tíz éves fennállását ünnepeli a Kisebbségi Hivatal A felszólalók méltatják az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának a kormánystruktúrában betöltött szerepét. December 11. Markó Béla szövetségi elnök és Adrian Năstase miniszterelnök közösen áttekintik az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2002. évi megállapodásba foglalt még megoldatlan kérdéseket. Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatosan egyetértenek abban, hogy 2004 márciusának végéig eredeti formájában felállítsák a szobrot, és ugyanazon a helyen egy másik, a történelmi múltat idéző emlékművet is elhelyezzenek. December 15. Románia Hivatalos Közlönyének 897 számában közzéteszik a kormány 1432 számú határozatát, amely az RMDSZ és az SZDP

közötti protokollum előírásainak megfelelően a 2004-2005-ös tanévtől kezdve külön beiskolázási számokat állapít meg a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tannyelvű hallgatói részére, az orvostudományi, fogászati, gyógyszerészeti és szülészeti (bábaképző) karok számára. December 16. Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióelnökei fogadják dr Csapó Józsefet, aki átnyújtja a székelyföldi autonómiára vonatkozó tervezetét. December 17. Ülést tart a Magyar Állandó Értekezlet Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottsága, amelyen egyeztetésre kerül sor a határon túli magyar politikai pártokkal a kettős állampolgárságról. 2004 Január 1-3. Magyar-magyar egyetértést és ehhez szükséges paktumot szorgalmaz a Romániai Magyar Demokrata Stövetség elnöke. Markó Béla az egyetértés esélyeit boncolgató nyílt levelét elküldi a magyar közélet vezető személyiségeinek. A

paktum alapelveket, minimális közös platformot és közös célrendszert tartalmazna. Január 6. Az oktatási-nevelési támogatások romániai folyósításáról ír alá együttműködési megállapodást Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke és Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Budapesten. 2004-től a segítségnyújtás minden magyarul tanuló gyermekre kiterjed. Január 9. Markó Béla kijelenti: bármikor szívesen véleményt cserél Tőkés Lászlóval és az EMNT tagjaival - akik továbbra is tagjai az RMDSZ-nek -, és nincs akadálya annak, hogy a Szövetségen belül fejtsék ki tevékenységüket, ugyanakkor nem fogadhatja el az EMNT-t RMDSZ-en kívüli politikai partnerként, mert ezzel csak megosztanák az erdélyi magyarságot és a széthúzás következtében a Vajdasághoz hasonlóan az erdélyi magyar közösség is elvesztheti parlamenti képviseletét. Január 10. Az iskolaigazgatók tanácsának létrehozásáról döntenek

Marosvásárhelyen Kiemelt célként kezelik az önálló magyar iskolai hálózat továbbépítését. Január 12. A Székely Nemzeti Tanács vezetősége meghívást kap Budapestre, ahol autonómiatervezetéről folytat megbeszélést a Fidesz-MPSZ parlamenti frakciójának képviselőivel, akiktől politikai támogatást kér. Január 13. Irodalmi munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozatával tünteti ki Ion Iliescu államfő Domokos Gézát, az RMDSZ volt elnökét (1990-1993). Január 15. Az erdélyi magyar-magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólítja fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit azt követően, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelenti: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet, és felajánlja az EMNT-nek, hogy platformként, illetve civil szervezetként helyet kaphat az Szövetségi Képviselők Tanácsban vagy a

Szövetségi Egyeztető Tanácsban. Tőkés László ugyanakkor elutasítja Markó ajánlatát. Január 17. A Székely Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön elfogadja Székelyföld Autonómia-statútumának tervezetét, amelyet Románia parlamentje elé kíván terjeszteni jóváhagyásra. Határozatában egyenrangú képviseletet kér a Magyar Állandó Értekezleten Január 19. Kovács László magyar külügyminiszter közleményében hangsúlyozza: a magyar kormány nem hívja meg a MÁÉRT-ra a közelmúltban megalakult erdélyi magyar szervezeteket, semmilyen formában nem kívánja támogatni az egységbontó törekvéseket. Január 21. Alkotmányellenes a Székelyföld autonómia-tervezete, a területi autonómia, áll a Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. A nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával Január 23. Szatmárnémetiben átadják a Hám János római katolikus

gimnázium épületét Január 23-25. "Nyelvpolitika és anyanyelvhasználat" címmel szakmai tanácskozást tart Sepsiszentgyörgyön az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az anyanyelvű oktatásról, illetve a nyelvi jogok érvényesítésének feltételeiről tárgyalnak. Január 27. A választási törvényeket előkészítő parlamenti bizottság elfogadja azt a javaslatcsomagot, amely szerint csak azok a kisebbségi szervezetek vehetnek részt a helyhatósági választásokon, amelyek képviselettel rendelkeznek a (19 tagú) Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, bejegyezték őket a bíróságon, a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét vagy tagságuk felöleli az illető kisebbség legalább 15 %-át vagy minimálisan 25 ezer tagját. A szabály nem vonatkozik a parlamenti képviselettel rendelkező szervezetekre. Január 28. A kisebbségi szervezetek választási részvételét szigorító módosítást Gabriel Andreescu, a Romániai

Helsinki Bizottság vezetője antidemokratikusnak, hátrányos megkülönböztetésnek tartja, mert egy kisebbségi szervezetet a kisebbséghez tartozó személyek 15 %-ának kell támogatnia, míg egy "román" pártnak 25 ezer aláírásra van szüksége, ami a csaknem húszmilliós román többség alig 0,2 %-ának felel meg. "Ezek szerint egy kisebbségtől hetvenszer több támogatót vár el a törvény, mint a többségtől". Január 29. Neves egyetemi oktatók részvételével megalakul a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) tudományos tanácsa. Az intézet a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar szakmai háttérintézményeinek szövetsége. Január 30. Szovátán felavatják a felújított kulturális központot, amely közösségi házként és iskolaközpontként is működik. Január 31. Székelyudvarhelyen tartja első kongresszusát a Magyar Polgári Szövetség, az alakuló ülésen elsősorban az ügyvezető elnökség működéséhez

szükséges dokumentumokat vitatják meg. Február 5. Brüsszelben megrendezett XVI Kongresszusán az Európai Néppárt (EPP) határozatot fogad el, amelyben támogatásáról biztosítja a romániai magyar közösség legitim képviseletét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget "mind helyi, mind parlamenti szintű erős képviseletre való törekvésében". Február 12. Közép- és Délkelet-Európa szakemberei az anyaországok és a határaikon túl élő nemzeti kisebbségek közötti viszonyról, elsősorban a román-magyar tapasztalatokról értekeznek Bukarestben. Előadás hangzik el a Velencei Bizottságnak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos jelentéséről, a törvény magyarromán vonatkozásairól. Február 14. Marosvásárhelyen létrehozzák azt az alapítványt, amely az Erdélyi Magyar Televízió létrehozását és működését hivatott biztosítani. Az alapítvány Janovics Jenő (18721945) nevét viseli,

aki az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt Február 14. Nem vesz részt a helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, de támogatja azokat a politikai erőket, amelyek felvállalják az autonómia-igény képviseletét. Az EMNT Kolozsváron ülésező Állandó Bizottsága üdvözli a magyar többségű régiókban kialakult politikai pluralizmust, és reméli, hogy a megbomlott szervezeti egység helyét az autonómia ügye körül kialakuló nemzeti egység veszi át. Február 19. Az Európai Parlament figyelmezteti Romániát, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatában fordítson nagyobb gondot a gyermekvédelemre, a panamázás és a korrupció elleni harcra, az igazságszolgáltatás reformjára. Február 20. A kistérségi iskolaközpontok kialakításának előkészítéséről tanácskoznak Kolozsváron. A központok kialakítása során tekintetbe veszik a földrajzi-gazdasági adottságokat, az ingázási

lehetőségeket, a bentlakásos rendszer létrehozásának feltételeit. Február 21. Az SZKT elfogadja az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelveit (nyitottság - egységes képviselet, szakértelem, partnerség) és fő célkitűzéseit (a lakosság életminőségének javítása, közösségi érdekképviselet, felzárkózás az EU-hoz). Február 24. Pataki Júlia RMDSZ-es képviselő politikai nyilatkozatban hívja fel a figyelmet arra, hogy az alkotmányos garanciák, speciális törvények ellenére a politikai akarat hiánya gátat állít a nemek közötti esélyegyenlőség tényleges megvalósulásának. A Képviselőházban több mint egy éves lobbizás után sem alakul meg az esélyegyenlőség-bizottság. Február 25. Az RMDSZ parlamenti csoportjai nyilatkozatban jelentik ki, súlyos erkölcsi, elvi és tartalmi kifogásaik vannak az ellen, hogy Toró T. Tibor képviselő bejelentette, a Székely Nemzeti Tanács felszólítására székelyföldi

autonómia-tervezetet nyújtanak be a Képviselőházba. Február 26. A Parlament két házának együttes ülésén elfogadják a Románia NATOcsatlakozására vonatkozó törvényt Február 27. A székelyföldi magyar felsőfokú képzés helyzetéről, perspektíváiról, a felsőfokú oktatási reform és a munkaerőpiac átalakulásának különböző vonatkozásairól tárgyalnak a Csíkszeredában megrendezett oktatáspolitikai konferencián. A szakértők szerint a térség adottságainak hasznosítása, a közösséget megtartó gazdasági fejlesztés, az európai integrációra való hatékony felkészülés jelentős mértékben függ a lakosság szaktudásától. Február 28. Románia EU-integrációja, az autópálya, a határátkelők, a munkavállalási vízum, valamint a határon túli magyarságnak szánt támogatások kérdése merül fel a Lamperth Mónika magyar belügyminiszter és a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció közötti találkozón

Kolozsváron. Március 2. A Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén elfogadják a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásról szóló törvény egyeztetett változatát. A törvény azokra a kisebbségi közösségekre vonatkozik, amelyek ingatlan-vagyonát 1940. szeptember 6-a és 1989 december 22-e között jogtalanul elkobozták. Március 4. Az aradi vértanúknak emléket állító Szabadság-szoborcsoportot a román kormány határozata szerint a Tűzoltó téren állítják fel. Március 5. A Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén "Demográfiai tendenciák a romániai magyarok körében" címmel rendezett konferencián Kiss Tamás szociológus rámutat, hogy míg 1992 és 2002 között a romániai magyarok születési arányszáma -27,7 %, addig a többségi románok esetében ez 19,9 %, általában Romániára nézve pedig 19,1 %. Március 9. Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke

új együttműködési megállapodást ír alá Bukarestben. Március 11. A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének meghívására Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök és Asztalos Ferenc képviselő találkozik a magyar egyházak vezetőivel, és megtárgyalja az alkotmánymódosítás nyomán lehetővé vált felekezeti oktatás újjászervezéséhez kapcsolódó tennivalókat. Március 12-13. Sinaian "Románia az EU-integráció, valamint a 2004-es választások előtt: etnikumközi viszonyok, a nacionalista retorika, illetve az autonómia-törekvések" címmel konferenciasorozatra kerül sor. Március 14. Zsibón Wesselényi Miklós szobrának ünnepélyes leleplezését követően a résztvevők leróják kegyeletüket a Wesselényi-kriptánál. A romos állapotba jutott emlékmű restaurálását a jelenlevő RMDSZ-vezetők egyhangúlag felvállalják, így újabb zarándokhellyel bővül az 1848-49-es

szabadságharcnak emléket állító műemlékek sora. Március 15. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tünteti ki Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Parlamentben. Március 18. - Kovács László külügyminiszterrel folytatott budapesti megbeszélésén Markó Béla szövetségi elnök az oktatási-nevelési támogatások óvodásokra való kiterjesztését szorgalmazza. Március 20. A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség címet adományoz a Házsongárdi temetőnek. Az oklevelet és aranyjelvényt a Házsongárd Alapítvány képviselőinek nyújtják át a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Március 22-23. Athénban tartja alakuló ülését az Európa-Földközi tengeri térség Parlamenti Közgyűlése, az alapítók az EU tagállamai és a Földközi tenger melléki országok. A Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor vezette román parlamenti küldöttség elfogadtatja azt a működési

szabályzatot módosító indítványt, miszerint a csatlakozás előtt álló balkáni országok állandó meghívotti státust kapnak. Március 24. "Párbeszéd a jövőért" címmel Markó Béla szövetségi elnök felhívást intéz a történelmi magyar egyházakhoz, a civil társadalmi szervezetekhez, az ifjúsági és nőszervezetekhez, az RMDSZ platformjaihoz, hogy együtt vegyenek részt a Szövetség programalkotó munkájában, cselekvési prioritásainak megállapításában. Március 26. Nyilatkozatában pozitívan válaszol Markó Béla párbeszédre való felhívására az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). "Mi ismerjük a legjobban korosztályunk gondjait, elvárásait és 230 tagszervezetünk véleménye meghatározó lehet a fiatalok nemzeti, gazdasági és szociális problémáinak megoldásában." Március 27. "Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar

kapcsolatrendszerben" címmel szakmai kerekasztal-megbeszélést szervez Csíkszeredán az RMDSZ EU-integrációs Főosztálya a Magyarország határain kívül (Felvidék, Kárpátalja, Délvidék) élő magyarok EUintegrációs felkészülésének intézményesülési esélyeiről. Március 30. A Képviselőház megvitatja, és végső szavazással visszautasítja a Székelyföld Autonómia-statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést. Az RMDSZ a visszautasítás ellen szavaz, jelezve elkötelezettségét a Szövetség programjában szereplő autonómia iránt. Április 1. Az erdélyi magyar kultúrának mielőbb az anyaországi magyar kultúra határokon túli megjelenítésének szerves részévé kell válnia jelenti ki Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén folytatott megbeszélésen. Április 8. Az érdeklődök a világhálón élőben követhetik a Szabadság-szobor

visszaállításának munkálatait Aradon. Április 13. Németh Zsolt, a FIDESZ-MPSZ országgyűlési képviselője Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyal az SZNT és az MPSZ helyi elöljáróival. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón kijelenti: "Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy az EMNT, az SZNT valamint az MPSZ célkitűzéseinek politikai, illetve diplomáciai támogatást nyújtson". Április 17. Kiveszőben lévő hagyományt elevenítenek fel Csíkdánfalván, ahol a tömb és a szórvány összefogásával Csíkdánfalva-Szék "gyermeklakodalomra" kerül sor. A szokás szerint a gyermekeket játékos formában vezetik be a közösség e lényeges életmozzanatába. Április 25. Az aradi Tűzoltó-téren sor kerül a Megbékélési Park felavatására és a Szabadságszobor második leleplezésére Az első ünnepélyes szoboravatás 1890 október 6-án történt, majd a Brătianu-kormány segédletével a városvezetés 1925-ben

eltávolítja az emlékművet. Április 26. "Ez a mi munkánk" a címe annak a kiadványnak, amely az RMDSZ 2000 óta elért politikai, törvényhozási, társadalomszervezési, közösségépítési, önkormányzati eredményeiről kíván képet nyújtani. Április 29. "Esélyek a romániai munkaerőpiacon" címmel szakmai konferenciát szervez az RMDSZ. Egyúttal bemutatják az E-melót, az Erdélyi Munkaközvetítő Hálózatot, amelynek célja az erdélyi munkaadók és kapcsolatteremtés, munkaközvetítés. a magyar nyelvet ismerő álláskeresők közötti Április 30. május 2 Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi keret. Aktualitás és perspektívák" címmel szemináriumra kerül sor Mangalian, ahol a résztvevők ismertetik elvárásaikat a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi keret kiegészítésével kapcsolatban, megtárgyalják a kisebbségekre vonatkozó új alkotmányos

előírásokat, érvek hangzanak el a kisebbségi törvény szükségességéről. Május 4. Az RMDSZ parlamenti csoportja aggódva értesül arról, hogy külföldi vállalkozások a székelyföldi közbirtokossági erdőtulajdonra vetettek szemet, ezért közleményben hívja fel a közvélemény figyelmét arra, hogy a közbirtokosságokkal kizárólag közösen lehet gazdálkodni, csak közbirtokossági tagoknak adható el, illetve felszámolásuk esetén a közbirtokosságok vagyona visszakerül az állam tulajdonába. Május 6. Az RMDSZ kampánystábja visszautasítja a Magyar Polgári Szövetség május 2-ai nyilatkozatát. Az MPSZ "választásokon való indulását nem az RMDSZ és a kormánypárt akadályozta meg: a Központi Választási Iroda egyöntetűen törvényességi okokból utasította vissza a Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtő íveit". Május 6. Először indulnak helyhatósági választásokon moldvai csángó-magyarok Az RMDSZ egyelőre

Pusztinán és Klézsén összesen 30 polgármester- és tanácsos-jelöltet indít. Május 8. Székelyudvarhelyen a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének konferenciáján Markó Béla kijelenti: eljött az ideje annak, hogy a magyar jogásztársadalom és az érdekvédelmi szövetség közösen dolgozza ki azokat a jogi kereteket, amelyek a tömb- és a szórványmagyarság számára egyaránt megfelelő, különböző autonómiaformák megteremtésére irányulnak. Május 14-15. "Piacgazdaság és keresztény erkölcs" címmel hittudományi konferenciát tartanak Fugyivásárhelyen a keresztény tanítás, a hitélet, illetve a piacgazdaság viszonyáról. Május 15. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozsváron tartja VI Kongresszusát, egybekötve a jogelődje megalakulásának 160 éves évfordulóját ünneplő jubileumi rendezvénnyel. Május 26. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke felkéri az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai

helyhatósági választásokat megfigyelő bizottságában. Május 29. II János Pál pünkösd ünnepének vigíliáján sajátkezű aláírásával ellátott levelet intéz a csíksomlyói zarándokokhoz. Június 1. Bukarestben, a Fogyasztói Termékek Nemzetközi Vásárán megrendezik a Romániai Magyar Közösség Napját. A Tibco 2004 évi díjosztási ünnepségén a kiállítás legkülönlegesebb eseményeinek kezdeményezője díjat adják át a Magyar Közösség Pavilonjának. Június 6. Az RMDSZ jobb eredménnyel kerül ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben. Győzelemként értékeli, hogy sikerül leváltani Kolozsvár szélsőségesen nacionalista, magyarellenes polgármesterét. Június 8. Markó Béla szövetségi elnök közleményben mond köszönetet a romániai magyar közösségnek, hogy a június 6-ai helyhatósági választásokon bebizonyította, sorsáról maga kíván rendelkezni, és ennek érdekében továbbra is az

egységes érdekképviseletet támogatja. Június 14. Ünnepélyes keretek között megnyitják a Brassó-Nagyvárad nyomvonalon ÉszakErdélyt átszelő autópálya Kolozsvár melletti bázisát Az autópálya teljes hossza 415 km, a tervek szerint 2012-ben adják át, helyi munkaerővel és romániai alvállalkozókkal építik. Június 16. A Kárpát-medence autonómia-törekvéseinek képviseletére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyváradon létrehozza a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot. Június 19. Kasza József elnök meghívásának eleget téve RMDSZ-küldöttség vesz részt Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség jubileumi közgyűlésen. Június 20. A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ megnöveli önkormányzati mandátumainak számát. RMDSZ-es vezetője van Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár

megye tanácsának és a Szövetségnek polgármesterei vannak olyan nem magyar többségű városokban, mint Szatmárnémeti, Szászrégen, Margitta és Zsombolya. Június 21. Frunda György RMDSZ-es szenátor Strassbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén szorgalmazza: a Velencei Bizottság vizsgálja meg az európai államokban érvényben levő választási törvényeket, ugyanis ezen a téren még nem létezik egységes mérce, ugyanakkor meggyőződése, hogy a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel. Június 25-26. Az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete "Közép- és KeletEurópai Kormányok és Együttműködés a Magyar Közösségekkel: Erőfeszítések, kudarcok és eredmények" címmel konferenciát rendez, amelyre romániai és magyarországi politikusok mellett meghívást kapnak szerbiai, montenegrói, szlovákiai, ukrajnai politikusok, illetve az említett országok magyar érdekvédelmi

szervezeteinek vezetői. Az előadók olyan témákat tárgyalnak, mint a helyhatósági választások eredményei, a különböző autonómia-formák, a kisebbségi jogok, a fejlesztési régiók kérdésköre. Június 28. Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettest, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettesét bukaresti hivatalában fogadja Markó Béla szövetségi elnök. Mint elhangzik az RMDSZ-hez hasonlóan, az MKP is a párbeszéd útját választotta a többségi nemzettel, és együttműködött a demokratikus pártokkal, mindkét politikai alakulat megtalálta azokat a politikai eszközöket, amelyekkel létfontosságú jogokat vívott ki a magyar közösség számára. Június 30. A Szenátus is napirendjére tűzi a Székelyföld Autonómia-statútumára vonatkozó törvénytervezet. Az alkotmányjogi kifogások közül számos érv megalapozottságát a kezdeményezők nevében felszólaló Szilágyi Zsolt képviselő is elismeri. Az általános vita során

Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kifejti: a Szövetség programjában kezdettől fogva szerepel a kulturális, személyi és területi autonómiaformák romániai meghonosításának követelménye, ezért az RMDSZ frakciója az elutasító jelentés ellen szavaz. Július 2-3. Barcelonában ülésezik az Európai Ombudsmanok Kerekasztala, amely megállapítja, hogy az ombudsmanoknak foglalkozniuk kell a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogaival, e célból az egyes országokban szükség van nemzeti kisebbségi ombudsmanokra. Július 3. A választási kampányról szólva Markó Béla elmondja: "a szövetség meghökkenten nézte, hogy magyarországi politikusok a romániai magyar érdekvédelmi szervezet ellen kampányoltak". Ez a helyzet teljes mértékű félreértése, mert "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé. Aki ezt nem érti,

semmit sem ért abból, ami Erdélyben történik. Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek nincs stabilitása, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján őrizhető meg". Július 4. Az MPSZ tárgyalásokat kezdeményez az RMDSZ-szel az erdélyi magyarság parlamenti képviseletéről. Az MPSZ elvi alapállása az, hogy a bejutó parlamenti helyek felére szeretné megkapni a jelölési jogot. Július 5. Az RMDSZ elnöke határozottan elutasít mindenféle egyezkedést a parlamenti helyekről, mert a magyar közösségnek előválasztásokon kell eldöntenie, kit küld a törvényhozásba. Július 5. Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök ünnepélyes keretek között megnyitja a Létavértes-Székelyhíd új határátkelőt. Július 6. Az Európai Néppárt elnöksége felkéri az Orbán Viktor által vezetett bizottságot, készítsen jelentést a romániai demokrácia állapotáról, a helyhatósági

választást szabályozó törvényről. A Bizottság megállapítja: a romániai törvény sérti a szabad választásokat, akadályozza az emberi és polgári jogok érvényesülését. "Romániát továbbra is megfigyelés alatt kell tartani a választási jog alakulása szempontjából", mert a törvény komolyan felveti az antidemokratikus és diszkriminatív jelleg gyanúját. Július 13. Kolozsvár új polgármestere bejelenti: fokozatosan eltávolíttatja a szinte valamennyi épületen lobogó nemzetiszínű zászlók tömegét, mert egy nyugati újságíró találó megjegyzése szerint "olyan ez a város, mintha a román csapatok tegnap foglalták volna el". Július 16. Az Országos Akkreditációs Tanács elfogadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1999-ben, a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként létrehozott nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem februárban előterjesztett akkreditációs kérelmét. A

kolozsvári Babeş és Bolyai Egyetemek 1959. évi összevonása után most jön létre az első, román állam által akkreditált magyar nyelvű egyetem Erdélyben. Július 31. A hagyományokhoz híven megemlékeznek az 1849 július 31-ei fehéregyházi csatában elesett honvédekről és a világszabadság költőjéről. Augusztus 1. A III Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben a nemzetpolitikai tanácskozás részvevői megfogalmazzák: "a Kárpát-medencei magyarság elvárása, hogy az Amerikai Egyesült Államok-típusú olvasztótégely helyett a majdani Egyesült Európa a nemzetek Európája legyen." Augusztus 15. A világ összes gyermekéért celebrál szentmisét a nagyváradi bazilikában Tempfli József. Nagyboldogasszony napján a megyéspüspök a család és a gyermekvállalás fontosságára hívja fel a figyelmet. Augusztus 22. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök helyesli a határon túli magyarság autonómia-törekvéseit. Augusztus 25. A

"Párbeszéd az autonómiáért" ideiglenes címet viseli az RMDSZ országos választási programjának tervezete, amely letölthető az RMDSZ honlapjáról. A programbizottsághoz bárki megjegyzéseket, javaslatokat juttathat el. Szeptember 4. Az SZKT Markó Béla szövetségi elnököt választja az RMDSZ államfőjelöltjévé, majd megszavazza a szenátorok és képviselők jelölésének - az úgynevezett előválasztásoknak a -szabályzatát. Az egyhangúlag elfogadott választási program a romániai magyarságon belüli széleskörű társadalmi konzultációsorozat eredménye, így az tartalmazza a különböző civil, szakmai és ifjúsági szervezetek és egyházak javaslatait is. Szeptember 9. A kulturális, vagyis a személyi elvű autonómiát sem tartja elfogadhatónak a román Parlament jogi szakbizottsága. Fél évvel az SZNT területi autonómiastatútum-tervezete után az EMNT által az összes romániai kisebbségre vonatkozóan kidolgozott

kerettörvénytervezetet is elutasítja. Szeptember 10. A VI Civil Fórum konferenciáját megelőzően Kolozsváron 68 szervezet részvételével megalakul a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. Szeptember 10. A második magyar-magyar parlamenti csúcstalálkozó során létrejön a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma. A testület az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből áll és a Magyar Állandó Értekezlet munkáját kiegészítve működik. Határozatban ítéli el a vajdasági magyarokat ért attrocitásokat. Szeptember 18. A Magyar Ifjúsági Értekezlet által Székelyudvarhelyen "Autonómia: cél vagy eszköz" címmel megrendezett konferencián történészek, politikusok, önkormányzati és gazdasági szakértők értekeznek a közösségi önrendelkezés jogi, gazdasági és társadalmi kérdéseiről, lehetőségeiről. Szeptember 23. Az új szövetkezeti kerettörvény szenátusi megszavazásával megnyílik az út

a modern szövetkezetek megalakulása előtt. Kidolgozásában jelentős szerepet vállal az RMDSZ Szeptember 29. Széleskörű konzultáció-sorozat kezdődik az RMDSZ államelnök-jelöltje szakterületenként fejezetekre osztott programjának kidolgozása végett. Markó Béla elsőként az RMDSZ képviselőivel, szenátoraival, tisztségviselőivel, szakembereivel folytat megbeszélést. Szeptember 30. Markó Béla Bukarestben ismerteti az RMDSZ október elején sorra kerülő urnás, valamint közvetett előválasztásainak ütemtervét. "A nyitottság, amelynek jegyében az előválasztásokat megszerveztük, rendkívül pozitív fogadtatásnak örvend a romániai magyarság körében: olyan személyek is vállalták a szenátori, illetve a képviselői tisztség elnyeréséért a megmérettetést, akik néhány hónappal korábban még egy, a Szövetség ellen induló alternatív politikai szervezet létrehozásán dolgoztak." Október 1-2. A Királyhágómelléki

Református Egyházkerület, valamint a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezésében "Áldás, népesség" címmel konferenciára kerül sor Nagyváradon. Célja felmérni a magyarság katasztrofális demográfiai helyzetét, a népességfogyás következtében aggasztóvá váló jövőt, illetve megoldásokat keresni a válságos helyzet kezelésére. Október 2-10. Elkezdődnek az előválasztások Nemcsak RMDSZ-tagkönyvvel, de magyar igazolvánnyal is lehet szavazni. Az MPSZ nem támogat, és nem indít jelöltet az előválasztáson, mert antidemokratikusnak tartja az RMDSZ előválasztási szabályzatát. Október 6. Aradon 79 év után először emlékezhet a vértanúkra a magyarság a kiszabadított Szabadság-szobornál, ahol mintegy ezren róják le kegyeletüket a 155 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornok emléke előtt. Október 6. Az Európai Bizottság Brüsszelben elfogadja a Románia és Bulgária 2007-ben történő

csatlakozására vonatkozó jelentést. Biztonsági záradéka szerint a két ország csatlakozása egy évet késhet, amennyiben megtorpanás következik be a reformok terén. Október 7. Az MPSZ Kovászna megyei vezetői úgy döntenek, Emil Constantinescu pártjának listáin indulnak jelöltjei, mert a román párt támogatja a Székelyföld autonómiáját. Október 8. A sepsiszentgyörgyi evangélikus-lutheránus templomban beiktatják püspöki tisztségébe Adorjáni Dezsőt, a nyugalomba vonuló Mózes Árpád utódját. Október 8-10. A Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlése úgy dönt: az erdélyi ifjúság helyzete miatt, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezésre nehezedő nyomás feloldása érdekében újból tárgyalást kezdeményez a MIÉRT-tel. Október 10. A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör kezdeményezésére a Millenniumi Emlékparkban kopjafás emlékművet állítanak Székelyföld ’56-os mártírjainak. Előadások hangzanak el "Az 1956-os

Szoboszlay-per székelyföldi mártírjai" címmel a kultúrotthonban, ahol a "Lángoló október, 1956" című kiállítás is megtekinthető. Október 11. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke ellenzi, hogy az MPSZ-jelöltek a parlamenti választásokon román pártok listáin induljanak, mivel ez veszélyeztetné az autonóm magyar politikát. Október 11. "Médiabefutó 2004" néven az RMDSZ és a Transindex közös szervezésében háromfordulós nagyszabású romániai tehetségkutató program indul. Célja romániai magyar ifjú tehetségek felfedezése, tehetségük kibontakoztatásának mediatizálása. Október 14. Kisebbségi törvény kidolgozásáról tárgyal Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarestben Varujan Pambucciannal, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa vezetőjével. Október 14. Közös oktatástámogató programot indít a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és a Moldvai Csángó-magyar

Szövetség. Céljuk, hogy anyagi alapot biztosítsanak a magyar nyelv oktatásának további csángó falvakban történő bevezetésére, illetve a gyermekek nyolcadik osztály utáni továbbtanulásának támogatására. Az MCSSZ felmérése szerint még 15-20 olyan faluban kellene elindítani a magyar oktatást, ahol 1950. évi megszüntetése óta semmiféle anyanyelvi tevékenységre nem kerülhetett sor. Október 17. A tordai csata 60 évfordulóján rendezett ünnepségen felavatják az ótordai honvédtemetőt, ahol kopjafás emlékoszlop állít emléket a csatában elesett több mint 2.500 magyar katonának, a hét márványtábla pedig az ott eltemetett 240 katona nevét hirdeti. Október 18-19. Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt összevont ülésén az EPP vezetősége további támogatásáról biztosítja az RMDSZ-t "az erős parlamenti képviseletre való törekvésében", és ezzel kapcsolatosan határozatot fogad el. Október 19.

Önállóan indul az MPSZ a parlamenti választásokon Vezetői kisebbségi szervezetként nyújtják be a bukaresti központi választási irodánál a fenyőfát ábrázoló jelvényt és a választási részvételhez szükséges aláírásokat. Október 20. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége közleményben emlékeztet: az MPSZ becsapja a magyarságot, mert korábbi kijelentései ellenére bejelentette indulási szándékát, miközben több román pártnak támogatást ígért, amennyiben listáikon indulhatnak jelöltjei, annak ellenére, hogy "minden magyar részt vehetett az előválasztásokon, minden magyar jelöltethette magát", és az MPSZ számos tagja befutó helyen szerepel az RMDSZ listáin. A közlemény felhívja a figyelmet arra is, hogy aki az MPSZ-t támogatja az az elrománosításra, a magyarellenes politikára, az erdélyi magyarság jövőjének szétrombolására szavaz. Október 21. Az RMDSZ benyújtja a Markó Béla államelnöki jelölését

tartalmazó dossziét, valamint a 268 ezer támogató aláírást a bukaresti Központi Választási Irodához. Október 21-22. Az első erdélyi magyar állásbörzére az E-meló Erdélyi Munkaközvetítő Hálózat szervezésében a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában kerül sor, ahol 520 állásajánlattal várják az érdeklődőket. Október 24. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége a még fennmaradt értékek megőrzésének szándékával első ízben rendezi meg Pusztinán a Szeret menti népdalvetélkedőt a csángó oktatási programban résztvevő gyermekek számára, akik olyan falvakat képviselnek mint Buda, Diószén, Frumósza, Klézse, Külsőrekecsin, Lábnyik, Lészped, Magyarfalu, Pusztina, Somoska, Trunk. Október 24. Ünnepi beszédek hangzanak el az alkenyéri vasútállomáson elhelyezett Kinizsiemlékműnél a kenyérmezei csata 525 évfordulójának szentelt megemlékezésen A helyszínen aratott győzelmet 1479-ben Báthori István és

Kinizsi Pál a törökök felett. Október 26. A Központi Választási Iroda egyhangúlag úgy dönt, hogy az MPSZ a tagsági névjegyzékek meghamisításával törvénysértést, okirat-hamisítást követett el, és nem indulhat a parlamenti választásokon. Október 26. Markó Béla Marosvásárhelyen bemutatja "Együtt Európába - integráció, autonómia, jólét" című államelnök-jelölti programját. A program központi gondolatait ismertetve rámutat: Erdélynek vissza kell kapnia súlyát, szerepét az ország életében. Október 26. A romániai magyarság parlamenti képviseletéről és az autonómia kérdéséről tárgyal Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. A kétoldalú megbeszélésen egyetértenek a magyarság politikai képviseletének fontosságában. Október 28. Az MPSZ nem vesz részt szervezetten a parlamenti választásokon, de tagjait támogatja abban, hogy egyénileg Emil

Constantinescu ex-államfő Népi Akció pártja (AP) színeiben méressék meg magukat. November 4. Markó Béla RMDSZ-elnök a határon túli magyarok támogatására létrehozott alap stabilizálásának kérdését veti fel Kiss Péter magyar kormány kancelláriaminiszterrel Kolozsváron folytatott megbeszélésén, ahol felkéri a magyarországi kormánypártokat, hogy még egyszer vizsgálják felül a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontjukat. Kiss Péter beszámol a hárompillérű új magyar nemzetpolitikáról, amely a szülőföldön való boldogulást szorgalmazza. November 9. Átadják a nemrégiben restaurált sepsikillyéni unitárius műemléktemplomot, amelynek felújítása, szakszerű kijavítása a román és a magyar kormány közös anyagi és szakmai erőfeszítésének eredményeként valósult meg. November 9. Sepsiszentgyörgyön megnyitják a Magyar Kulturális Intézet székelyföldi fiókját. Az intézménynek

elsősorban az a célja, hogy a három székely megye kulturális együttműködését megerősítse, tevékenységi körét kiszélesítse. November 10. A Képviselőház és a Szenátus együttes ülése megszavazza a 2005 évi állami költségvetési törvényt. Az RMDSZ közel 200 milliárdos többlet-finanszírozási alapot fogadtat el, amely a magyarlakta települések konkrét beruházásait, illetve kisebbségi programok lebonyolítását teszi lehetővé. November 11. Erdélyi magyar értelmiségiek választás előtti üzenetben hívják fel a figyelmet a sorra kerülő választások rendkívüli tétjére. November 11-12. A MÁÉRT VIII ülésén a határon túli magyar szervezetek vezetői egyöntetűen az "igen"-t szorgalmazzák a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson. November 13. Leleplezik a Kovászna megyei volt munkaszolgálatos katonák emlékművét, így Csíkszereda után már Sepsiszentgyörgyön is emlékjel figyelmeztet a testet,

lelket nyomorító időszakra. November 14-18. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői arra buzdítják a romániai magyarságot, hogy vegyen részt a parlamenti választásokon, és az egység jegyében szavazzon. November 23. A legnagyobb magyarországi pártok a romániai törvényhozási választásokon való részvételre biztatják a romániai magyarságot. Képviselőik hangsúlyozzák: végtelenül fontos, hogy a romániai magyarság megőrizze és megerősítse parlamenti képviseletét. November 23. Az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei Kovászna és Brassó megye határán elhelyezik a Székelyföld feliratú táblát, amely arra figyelmeztetné a Háromszékre érkezőket, hogy beléptek Székelyföld területére. A rendőrség percek alatt eltávolítja a táblát November 23. A csíkkozmási teleháznál ünnepélyes keretek között felavatják a Hargita Hálót, amely szélessávú internetet biztosít a csíki teleházak, polgármesteri

hivatalok, civil és egyházi szervezetek, oktatási intézmények, magán- és jogi személyek számára. November 25. Budapestre érkezik az RMDSZ ifjúsági busza, amelyen 30 erdélyi fiatal két hét alatt 14 erdélyi városban próbálta felmérni az elvándorlás főbb okait. "Itt akarjuk elmondani az itt tanulóknak, illetve az itt dolgozó erdélyi fiataloknak: van út hazafelé". Nem kell a szülőföldről elvándorolni azért, hogy értékeket és megélhetést találjanak. November 26. Marosvásárhelyen 1907-ben állítottak először szobrot II Rákóczi Ferencnek, aki a más népekkel való békés együttélést és kölcsönös együttműködést hirdette kiáltványában, amelyet Erdély együtt élő népeihez intézett. "A magyarság ma is toleráns, de elfogadhatatlan, hogy másodrendű népként kezeljék saját szülőföldjén" hangzik el a mostani szoboravatás során. November 28. Kevesebb mandátumot kap az RMDSZ Ez egyrészt a parlament

taglétszámának módosulásával, másrészt az RMDSZ-listákra leadott szavazatok számának csökkenésével magyarázható. November 30. Gyergyószentmiklós RMDSZ-es többségű helyi tanácsa ellenszavazat és tartózkodás nélkül első városi tanácsként megszavazza a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó népszavazási indítványát. A népszavazást 2005 január 30-ára írják ki. December 1. Budapesten megalakul, és megkezdi munkáját a Szülőföld Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Kerekasztal. Célja a gazdasági, üzleti együttműködés fejlesztése a határon túli magyarok lakta régiók vállalkozóival, és ezzel elősegíteni e területek fejlődését. A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, a Szülőföld Alap létrehozásával, illetve hitelprogrammal kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását. December 4. A nemzetiségek jogállásról

szóló törvényt kidolgozó szakemberekből álló testület Marosvásárhelyen tartja első ülését, ahol körvonalazódik a készülő törvénytervezet tartalma, illetve a jogszabály általános kerete. December 4. Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ programbizottsága, amelynek tagjai a Szövetség 2004. évi választási programja alapján olyan javaslatokat készítenek elő, amelyek bekerülhetnek a kormányprogramba. December 6. Az RMDSZ megkezdi a kormánykoalíciós tárgyalásokat a Szociáldemokrata Párt - Román Humanista Párt pártszövetséggel. December 6. A Velencei Bizottság véleményezi a román helyhatósági választási törvényt, rámutatva többek között, hogy helyi voksoláson nem szabad országos szervezetekre szabott kritériumokat alkalmazni. December 7. Budapesten a Sándor-palotában Mádl Ferenc köztársasági elnök Köztársasági Elnöki Érdemérmet ad át Böjte Csaba ferencrendi szerzetesnek nevelő, az árvákat, rászoruló

gyermekeket felkaroló, mély hitből és emberségből fakadó áldozatos tevékenységéért. December 7. Az RMDSZ azt ajánlja a romániai magyaroknak, hogy Adrian Nastaséra, a Szociáldemokrata Párt elnökére adják szavazataikat az elnökválasztás második fordulójában. December 9. Kolozsváron felavatják a Gy Szabó Béla Emlékházat A jeles művész 16 évig, 1969-tól haláláig élt a Bolyai utca 6. szám alatti épületben A hagyaték gondozója elmondja: az emlékház feladata a művész emlékének ébren tartása. December 12. Az elnökválasztások második fordulóját Traian Băsescu, a DA szövetség jelöltje nyeri meg. December 15. A romániai magyar történelmi egyházak elöljárói megfogalmazzák az egész erdélyi magyarságot érintő, illetve egyházi vonatkozású elsődleges követelményeiket, amelyeknek képviseletét feltétlenül elvárják az RMDSZ országos vezetőségétől. December 16. Lósy Schmidt Edének, a budapesti Magyar Műszaki

Múzeum megalapítójának, az első műszaki lexikon szerkesztőjének tiszteletére egykori szülőháza falán emléktáblát avat a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. December 18. Marosvásárhelyen az SZKT és a SZET együttes ülésén olyan döntés születik, miszerint az RMDSZ a liberális-demokrata D.A Szövetséggel kezd kormánykoalíciós tárgyalásokat. Ugyanott ünnepli megalakulásának 15 évfordulóját az RMDSZ December 20. A Magyar Ifjúsági Tanácsnak a pécsi Magyar Ifjúsági Konferenciáról kiadott közleménye szerint a felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták a magyar kormány felelősségét a december 5-ei népszavazás eredménytelensége miatt. A határon túli ifjúság küldöttei szerint nem elegendő pénzügyi támogatásokkal "elintézni" a magyar nemzeti egység kérdéskörét, mert a határon túli magyarság mindenekelőtt együttérzést, az összetartozás erősítését várja a magyar kormánytól és minden magyartól.

December 26. Négypárti koalíciós kormányának listáját ismerteti tévényilatkozatában Călin Popescu Tăriceanu, az új román miniszterelnök. Az Igazság és Igazságosság (DA) liberálisdemokrata szövetség kormányzásban résztvevő partnerei a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt (PUR). Az RMDSZ négy miniszteri tárcát kap, így súlyának megfelelően jelen van a kormányban. December 29. Románia új kormánya nem sokkal az eskütétel után jóváhagyja az egységes, 16 %-os adókulcs bevezetését. 2005 Január 9. A román kormány a prefektusi és alprefektusi tisztségek leosztása kapcsán úgy döntött, hogy az RMDSZ négy (Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó-Szörény) megye élére delegálhat prefektust, illetve nyolc megye élére alprefektust. Az RMDSZ lemondott a Krassó-Szörény megyei prefektusi tisztségről. Január 14. Az RMDSZ Kovászna, Máramaros és Beszterce-Naszód megye után megszerezte a

negyedik prefektusi helyet is Mehedinti megyében, amelyre Madaras Lázárt jelölték. Az RMDSZ-nek ugyanakkor nyolc jelöltjét nevezték ki Szilágy, Maros, Hargita, Szatmár, Arad, Brassó, Krassó-Szörény és Temes megye élére kormánymegbízott-helyettesnek Január 15. A Koltay Gábor rendezésében készült "Trianon" című történelmi dokumentumfilm kolozsvári vetítését követően a megye prefektusa kérte az ügy kivizsgálását, amelynek következtében az ügyészség vizsgálatot indított a szervezők ellen, arra hivatkozva, hogy más erdélyi városokhoz hasonlóan Kolozsváron is engedély nélkül vetítették a filmet Január 15. A Kovászna megyei Liberális Párt-Demokrata Párt (PNL-PD) és a Román Humanista Párt (PUR) úgy döntöttek: többé nem tiltakoznak az ellen, hogy a megye prefektusa magyar nemzetiségű, RMDSZ által jelölt személy, cserébe viszont azt kérik, hogy a megyei tanácsban és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri

hivatalban legyen biztosítva a románok képviselete Január 15. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén döntöttek a Szövetség által kinevezendő államtitkárok személyéről. Az RMDSZ a külügyi, az integrációs, a kisebbségi, a környezetvédelmi, a nemzetvédelmi, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális és vallásügyi tárcákhoz, valamint a titkosszolgálathoz jelölne államtitkárokat. Január 16. Az info-kommunikációs technológiák területén történő együttműködés kereteit meghatározó megállapodást írt alá Budapesten Nagy Zsolt romániai és Kovács Kálmán magyar informatikai és távközlési miniszter. A 2005 évre szóló magyar költségvetés 200 millió forinttal támogatja az erdélyi magyar területek szélessávú közösségi Internethozzáférési pontjainak létesítését. Január 17. Beiktatták hivatalába Markó Attilát, a román kormány kisebbségügyi államtitkárát, a

miniszterelnöki hivatalhoz tartozó Kisebbségi Hivatal új vezetőjét. Január 17. Több román miniszterből áll delegáció élén Călin Popescu Tăriceanu román kormányfő hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, ahol Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök fogadta. A román kormányfő találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel és Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével is. Január 18. Niculescu Antont, az RMDSZ integrációs ügyekért felelős alelnökét külügyi államtitkárrá nevezték ki. Január 18. Az RMDSZ Operatív Tanácsának bukaresti ülésén újabb államtitkárjelöltek személyéről hoztak döntést. A határozat értelmében Demeter Attilát az Ipari és Szolgáltatásügyi Minisztériumba, Korodi Attilát a Környezetvédelmi Minisztériumba, Kötő Józsefet a Nevelésügyi és Kutatási Minisztériumba, míg Székely Ervint az Egészségügyi Minisztériumba jelöli államtitkárnak az RMDSZ. Január 19. A román tanügyminiszter

kijelentette, hogy tárcájánál "hallani sem akar" az RMDSZ által kezdeményezett államtitkári kinevezésről. Január 19. A gyulafehérvári Fellebbviteli Bíróság az Alburnus Maior környezetvédő szervezet fellebbezése alapján felfüggesztette a román kulturális tárca 2004-ben kibocsátott határozatát, amely megszüntette a verespataki zóna régészeti védettségét. A döntés után a zöldek képviselői találkoztak, és megbeszélést folytattak a környezetvédelmi miniszterrel, valamint a verespataki bányaprojekt felülvizsgálatával megbízott szakemberekkel. A találkozó létrejöttében Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor közvetített, Kelemen Hunor képviselő pedig részt vett a tárgyalásokon. Január 21. A kommunista diktatúra egykori magas rangú tisztviselője, Hajdú Győző hívta fel Mona Muscă művelődési miniszter figyelmét a "Trianon" című film erdélyi bemutatósorozatának

"törvénytelenségére". A szervezők ellen indított kivizsgálás miatt tiltakoztak a magyar történelmi egyházak vezetői és az Európai Parlament magyar képviselője, Gál Kinga is. Egy román országos kereskedelmi televízió, az Antena 1 bemutatja a "Trianon" című dokumentumfilmet és vitát kezdeményez arról. A román sajtó lesújtó véleményt alkotott a film művészi és dokumentációs értékéről, s azt magyar sajtótermékek is bírálták. Január 21. Marosvásárhelyen örök nyugalomra helyezték Fülöp G Dénes erdélyi lelkipásztort. A lelkészt több ezren kísérték utolsó útjára Temetésén részt vettek magyarországi és erdélyi közéleti személyiségek, politikusok. Fülöp G Dénesnek ítélték oda a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat, amelyet a budapesti Bethesda Gyermekkórház főigazgatója emlékére alapítottak. A díjat azonban már csak a kitüntetett családja vehette át Január 21-22.

"Kereszténység és közélet" címmel egyházi konferencia zajlott a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban a helyi római katolikus plébánia, az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat szervezésében. A negyedik alkalommal megtartott rendezvényen arra kerestek választ, hogy megoldás-e az Európai Unió az erdélyi magyarság számára. Január 22. Nagyváradon vitafórumot és gálaműsort szerveztek a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Január 24. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Frunda György RMDSZ-es szenátort, Románia ET-küldöttségének tagját választotta a monitoring bizottság elnökévé. Január 25. Szegeden befejeződött a magyar-román regionális konferencia A magyar és a román határrégió önkormányzatai, civil szervezetei, vállalkozásai és oktatási intézményei 28 projektet valósítottak meg az EU PHARE CBC programjának közel 1 millió eurós támogatásával derült ki az eddigi

együttműködés elemzése során. Magyarország uniós csatlakozásával a PHARE CBC program helyét az Interreg III/A program veszi át, ebbe az együttműködésbe a magyar és a román szervezeteken túl már szerbiai pályázók is bekapcsolódhatnak. Január 27. A kormányalakítási tárgyalások során 7-re emelkedett az RMDSZ javaslatára kinevezett államtitkárok száma. Koalíciós feszültséget okozott az igazságügyi tárca államtitkárainak kinevezése. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt parlamenti képviselőt jelölte a tisztségre, a tárcavezető azonban függetlenek kinevezése mellett döntött. A miniszterelnök támogatta az igazságügyi miniszter döntését, így az RMDSZ jelöltje helyett a szatmárnémeti Kibédi Katalin megyei főügyész foglalhatta el az államtitkári tisztséget. A tanügyminiszter nem kapta meg a kormányfő támogatását, így az RMDSZ jelöltje, Kötő József a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár lett.

Politikailag előrelépésnek számít, hogy a Szövetségnek sikerült államtitkárt bejuttatnia a Külügyminisztériumba, amely mindeddig elérhetetlen volt a magyarság számára. Január 29. Ilyés Gyula szatmári polgármestert választották az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) élére. A OÖT ülésén ismertették az RMDSZ prioritásait: kisebbségi törvénytervezet összeállítása, a decentralizáció megvalósítása, a jelenlegi túlméretezett gazdasági régiók átszervezése. Takács Csaba ügyvezető elnök a Szülőföld programmal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzati képviselőknek Erdélyben kellene megteremteniük a magyar közösség életszínvonalának elemeléséhez szükséges eszközöket, nem pedig magyarországi forrásokra várni; Erdély hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében tudatosan kellene irányítani a befektetéseket és a fejlesztési stratégiákat. Január 29. Mircea Miclea román oktatási

miniszter Kolozsváron kijelentette, hogy nem támogatja az RMDSZ kérését, amely a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar nyelvű természettudományi és társadalomtudományi kar kialakítására irányul Január 29. Elhalasztották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tisztújító ülését, amelyen határozatot fogadtak volna el a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazások kérdésében is. A elhalasztás oka elsősorban az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács között kirobbant nézeteltérés, amely abból adódott, hogy az SZNT az EMNT-től független szervezetként kíván a továbbiakban működni. Január 31. A kolozsvári Központi Tájékoztatási Iroda tájékoztatása szerint csökkenő tendenciát mutat a magyarigazolvány-kérelmek száma. Országszerte öt személy adta vissza igazolványát a népszavazás eredménye elleni tiltakozása jeléül. A Romániában működő huszonegy státusirodát átszervezik. Február 1. A

román képviselőház RMDSZ-frakciójának élére Márton Árpád képviselőt, a frakcióvezető-helyettesi tisztségbe pedig Varga Attila, Seres Dénes és Kovács Attila képviselőket választották. A háznagyi tisztséget Kelemen Hunor tölti be Február 2. Az Európai Néppárt felkérte Gheorghe Ciuhandut, a romániai Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőjét, hogy az RMDSZ-szel együttműködve járuljon hozzá egy kereszténydemokrata polgári mozgalom kialakításához. Az RMDSZ támogatja egy erős román néppárti alakulat létrehozását, ugyanakkor továbbra is önálló politikai szervezetként kíván működni. Február 2. A magyar kormány javaslata alapján Mádl Ferenc köztársasági elnök Haáz Sándor néprajzkutatónak és Muzsnay Árpád közéleti szervezőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar

Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta a Kárpát-medencei magyar kulturális örökség megőrzése és erősítése érdekében kifejtett munkájuk elismeréseként. Farkas Árpád költő, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap főszerkesztője visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. A kitüntetés visszautasítását megindokoló levelében úgy fogalmazott, hogy az érdemrendet a magyar államfő azon kormány által megfogalmazott előterjesztés alapján adományozza, amely a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közösségeket Magyarország és állampolgárai kifosztásának szándékával. Február 4. Călin Popescu Tăriceanu román kormányfő az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöki tisztségébe nevezte ki Asztalos Csaba Ferencet, aki 2002-től a testület RMDSZ-es tagja. Február 5. Markó Béla

RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes Kolozsváron megbeszélést tartott az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel. Markó Béla kijelentette, hogy a kultusztörvény kidolgozása és elfogadása a kormány 2005. évi prioritásai közé tartozik A találkozón az egyházfők a restitúciós folyamat gyorsítását kérték. Február 7. Továbbra sem sikerült megállapodni Kovászna megyében a dekoncentrált intézmények vezető tisztségeinek szétosztását illetően, miután a román koalíciós pártok képviselői nem jelentek meg a tervezett tisztségek elosztására irányuló tárgyaláson. A román pártok elégedetlenségének oka az, hogy a választásokon elért megyei eredmények alapján az RMDSZ a tisztségek 87,4 %-ának betöltésére tart igényt. Február 12. Gyergyószentmiklóson ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Az ülés szervezői a magyar és az angol nyelven írt dokumentációt a hagyományos székely rovásírással is ellátták.

A jelenlevők levelet intéztek a magyar kormányfőhöz, Románia elnökéhez és a román kormányhoz, amelyben támogatást kértek a székelyföldi területi autonómia megvalósításához. Az SZNT ugyanakkor felhívást intézett az RMDSZ képviselőihez, hogy vállalják fel az SZNT által kidolgozott törvénykezdeményezést Székelyföld Autonómia Statútumáról és még a folyó parlamenti ülésszakban terjesszék a parlament elé. Az SZNT marosszéki küldöttei leszavazták Csap József elnök azon kezdeményezését, hogy az SZNT váljon ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból. Február 16. A Liberális Párt-Demokrata Párt (PNL-PD), az RMDSZ és a Román Humanista Párt (PUR) elnökei aláírták a román törvényhozási és a kormányzati stabilitást biztosító kormánykoalíciós működést szabályozó protokollumot. A dokumentum szabályozza a koalíción belüli döntéshozási mechanizmust annak érdekében, hogy a kormányzat hatékonyan és a parlament

támogatásával működhessen. Február 17. Az RMDSZ és a PNL elnökei megállapodtak abban, hogy a Kovászna megyei decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztási arányát 50-50 %-ban állapítják meg abban az esetben, ha az RMDSZ átengedi a PNL-PD Szövetségnek a megyei tanács alelnöki és Sepsiszentgyörgy egyik alpolgármesteri székét. Február 18. Traian Băsescu román államfő egy televíziós interjúban ismételten elutasította az etnikai elvű autonómia gondolatát, miután gyergyószentmiklósi ülésén a Székely Nemzeti Tanács arról döntött, hogy az államfőhöz fordul autonómia-törekvéseinek támogatása érdekében. Február 19. A Magyar Polgári Szövetség Székelyudvarhelyen tartott elnökségi ülésének résztvevői eldöntötték, hogy új magyar pártot alapítanak, amelynek programjában szerepelni fog az autonómia és az erdélyi autonóm intézményi rendszer létrehozása. A párt bejegyeztetéséhez összesen 25

ezer aláírást kell összegyűjteni legalább 18 megyéből és Bukarestből, megyénként minimum 700-700 aláírást. Február 21. Az RMDSZ politikusai megbeszélést folytattak a Magyar Felsőoktatási Tanács tagjaival. Az intézetek rektorai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás kiterjesztését, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretén belüli magyar nyelvű oktatás újjászervezése érdekében szükségesnek tartják egy magyar nyelvű kar létrehozását. Markó Béla kijelentette: kérni fogja, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését a román kormány is támogassa. Február 21. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közleményében elfogadhatatlannak nevezte és visszautasította azt, hogy az RMDSZ önálló autonómiatervezetet nyújtson be a parlamentbe. A püspök ezt a romániai magyarság képviseletének kisajátításaként értelmezte. Február 22. A Velencei Bizottság bírálta a román

helyhatósági választási törvény 2004 évi módosítását. A bizottság értékelése szerint a törvény privilégiumokat biztosít a parlamenti képviselettel már rendelkező kisebbségi szervezetek számára. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet illetékes bizottsága az ugyancsak 2004-ben módosított román parlamenti választási törvény azonos rendelkezést tartalmazó cikkelyének hatályon kívül helyezését javasolja. Február 23. Markó Béla államminiszter hivatalos látogatást tett Budapesten Megbeszéléseket folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel, Magyar Bálint oktatási miniszterrel, Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel és Somogyi Ferenc külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnökkel történt megbeszélés fő témája volt az őszre tervezett bukaresti magyar-román kormányközi tárgyalás előkészítése volt. Február 25. A román parlament megszavazta a szakbizottságok és

küldöttségek összetételét Az RMDSZ a következő bizottságokban képviselteti magát: Verestóy Attila szenátort a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését felügyelő bizottságba, illetve a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségébe, Seres Dénes képviselőt a Bukarest-Chişinău parlamentközi bizottságba, Frunda György szenátort az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének román küldöttségébe, Kovács Attila képviselőt az EBESZ Parlamenti Közgyűlési Küldöttségébe, Szabó Károly szenátort a Nyugat-európai Unió Közgyűlési Küldöttségébe, Kerekes Károly képviselőt a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlési Küldöttségébe, Sógor Csaba szenátort és Király András képviselőt az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába, Eckstein-Kovács Péter szenátort, Tamás Sándor és Máté András képviselőket pedig a Parlament Európai Integrációs Bizottságába

választották. Március 2. Az amerikai Külügyminisztérium közzétette Romániáról készített országjelentését. A dokumentum szerint a román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. Romániát elmarasztalják a "diszkriminatív választási törvénye" miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás - többek között a Magyar Polgári Szövetség - indulását a 2004. évi helyhatósági választásokon A dokumentum szerint a moldvai csángó gyermekek magyar nyelvű oktatását is jelentősen akadályozzák a román hatóságok, és nem teszik lehetővé a magyar nyelvű római katolikus szertartást. Március 4-5. Eörsi Mátyás képviselő, a Szabad Demokrata Szövetség ügyvivője EcksteinKovács Péter RMDSZ-es szenátor meghívására Kolozsvárra és Nagyváradra látogatott A képviselő a kettős állampolgárságról

tartott előadást a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Az EU-perspektívák témakörében ezt követően tervezett előadás megtartása meghiúsult: az egyház visszamondta a Református Kollégiumban történt helyfoglalást, a Sapientia EMTE székházában (Bocskai-ház) pedig 25-30 fős csoport - nagyrészt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az MVSZ Erdélyi Társasága tagjai - állta a képviselő útját. A szórólapokkal felszerelt tüntetők lehazaárulózták az SZDSZ-es politikust a kettős állampolgárság ellenzése miatt,és antiszemita megjegyzéseket tettek. A Sapientia EMTE vezetősége elhatárolta magát az egyetem területén történt incidenstől. Március 5. Tőkés László püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján azt javasolta, hogy hozzák létre a romániai magyarság reprezentatív fórumaként működő Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet, amelyre az erdélyi magyar társadalom valamennyi fontos tényezője (egyházak, politikusok, közéleti

személyiségek) is hivatalos lenne. Március 7-9. A Hajdú-Bihar - Bihor Euro-régió együttműködési kapcsolat továbbfejlesztésének és újabb közös programok lehetőségei felkutatásának témakörében magyar-román együttműködési konferenciát rendeztek Debrecenben. Március 9. Erdélyi értelmiségiek egy csoportja tiltakozó közleményben fejtette ki álláspontját az Eörsi-látogatás során történt incidens kapcsán. Az aláírók "az egyetemes emberi jogokkal és a közérdekű kérdések megvitatásához szükséges kulturált párbeszéd követelményeivel ellentétesnek" tartották a képviselő szólásszabadságát korlátozó tüntetést. A tiltakozó értelmiségiek nyilatkozatukban különösen veszélyesnek minősítették, hogy gyűlölködő, kirekesztő, olykor antiszemitának bekiabálások is elhangzottak. Március 9. A Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén újabb közös parlamenti bizottságok és nemzetközi

küldöttségek összetételét hagyták jóvá, amelyekben részt vesznek az RMDSZ képviselői és szenátorai is. Az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába Sógor Csaba szenátort, a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségébe Verestóy Attila szenátort, a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvénykezdeményezések kidolgozásának közös bizottságába Kerekes Károly képviselőt és Puskás Bálint szenátort, a két ház együttes ülései szabályzatát módosító és kiegészítő határozat kidolgozásának közös bizottságába Varga Attila képviselőt és Eckstein-Kovács Péter szenátort, a Román Rádió és Televízió Társaság tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságba Kelemen Hunor képviselőt, míg a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző közös állandó bizottság vezetői testületének alelnöki tisztségébe Verestóy Attila szenátort választották. Március 13. Az

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésén újraválasztották tisztségébe Tőkés László elnököt, és meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát. Kompromisszumos megoldás született az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közötti együttműködésről. Az ülésen résztvevők határozatban kérték, hogy a Magyar Állandó Értekezletre kapjanak meghívást az SZNT és az EMNT képviselői is. Március 15. Mádl Ferenc köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából több magyar közéleti személyiséget is állami kitüntetésben részesített. Az államfő Sütő drámaírónak az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az magyarság szülőföldön való boldogulásának, kisebbségi jogai védelmének érdekében erdélyi András erdélyi végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, Szabó Árpád unitárius püspöknek az

erdélyi magyar unitárius közösség hitéletének és nemzeti önazonosságának sokoldalú fejlesztése és megerősítése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata), Kerekes Gábornak, az RMDSZ ügyvezető alelnökének a magyar-román gazdasági és önkormányzati kapcsolatok sokoldalú fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta. Március 15. A nemzeti ünnepről megemlékező központi rendezvényt Marosvásárhelyen tartották. Március 17. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Bélához írt levelében leszögezte, hogy nem kíván az RMDSZ elnöke által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért című, "választási propagandacélokat szolgáló konzultációsorozatba bekapcsolódni", viszont feltett

célja "az autonómia tárgyában érdemi párbeszédet folytatni". Az EMNT feltételekhez kötötte az RMDSZ elnökével tervezendő tárgyalásokat. Többek között azt kérték, hogy az RMDSZ ne nyújtson be önálló törvénytervezetet az autonómia ügyében, hanem támogassa az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács által a román parlamenthez benyújtott autonómia-tervezeteket. Március 17. Az RMDSZ munkacsoportja nyilvánosságra hozta a kisebbségi törvény tervezetét. A Szövetség képviselői és szenátorai a következő hét elejéig módosító javaslatokat fogalmazhattak meg, ezt követően a tervezetet közvitára bocsátják a többi kisebbségen és a romániai magyar nemzeti közösségen belül. A tervezet értelmében a kisebbségi szervezetek az egyesületek és alapítványok működéséről szóló jogszabály alapján is tevékenykedhetnek, ugyanakkor csak abban az esetben vehetnek részt az önkormányzati és parlamenti választásokon,

amennyiben a kisebbségi törvény előírásai alapján jegyzik be őket. Március 19. Az RMDSZ szervezésében a marosvásárhelyi Bernády Házban került sor az 1990. márciusi tragikus események 15 évfordulójára emlékező ünnepségre Az egykori résztvevők közül jelen volt a megemlékezésen Sütő András és Király Károly is. Az RMDSZ Maros megyei szervezete az erre a célra létrehozott Szolidaritás Alapból anyagi támogatást adott át az áldozatok hozzátartozóinak. A rendezvénnyel párhuzamosan emlékeztek Marosvásárhely "fekete márciusára" a Kultúrpalotában Kincses Elődnek, az események egykori főszereplőjének szervezésében. Március 29. Együttműködési megállapodást írtak alá a román kormányban részt vevő politikai alakulatok, a PNL-PD Szövetség, az RMDSZ és a Román Humanista Párt (PUR) Kovászna megyei szervezeteinek képviselői, amelynek értelmében az RMDSZ 18, a PNL-PD Szövetség 15 dekoncentrált intézmény

élére nevezhet ki vezetőt, de csakis mind a négy politikai alakulat egybehangzó támogatásával. Március 31. A kormány elé került a kisebbségi törvénytervezet, de az RMDSZ döntése szerint az arról szóló egyeztetések a benyújtás után is folytatódnak. A nem magyar nemzeti kisebbségek még nem fejtették ki nyilvánosan álláspontjuk e tervezettel kapcsolatban. Április 1. Az erdélyi magyar protestáns egyházak püspökei levélben jelezték az RMDSZ elnökének, hogy nem tartják célszerűnek a kisebbségi törvénytervezet jelenlegi formájában történő előterjesztését. Az egyházfők kifogásolták, hogy a tervezet nem tartalmazza az autonóm közösség fogalmát, nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között, nem ismeri el az egyházak és a civil szféra szerepét a kisebbségi közösségek fennmaradásában, valamint nem tartalmazza a nemzetiségek jogát az önálló egyetem alapításához,

továbbá hiányolják a felekezeti oktatás kötelező állami finanszírozására vonatkozó előírást is. Április 4. Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kezdeményezésére szakmai konferenciára került sor a felsőoktatás és a kutatás területét átfogó magyarországi támogatások felhasználásáról. Április 5. A román kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek közösségeitől 1940 szeptember 6-a és 1989. december 22-e között jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi rendelet végrehajtási szabályait. Az oktatási, kutatási és egészségügyi célokra használt ingatlanok, illetve politikai pártok, külképviseletek által székházként használt épületek esetében a visszaszolgáltatásra jogosultak választhatnak a természetbeni visszaszolgáltatás, valamint az értékpapír és pénzösszeg formájában történő kárpótlás között. Április 7. A magyar államfő az egyetemes magyar

kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta Sütő Andrásnak. Április 9. Csíkszépvizen tartotta 2005 évi közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség fejlesztési lehetőségeit, és bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet. Április 12-14. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége többnapos látogatást tett Romániában. Április 17. Tíz református parókia tüntetést szervezett a marosvásárhelyi Bolyai Líceum épülete előtt. A mintegy 1500 résztvevő az ellen a bírósági ítélet ellen tiltakozott, amely a marosvásárhelyi városvezetés javára döntött a Bolyai Líceum épületének

visszaszolgáltatása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A tüntetésen jelen volt Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosai is. Április 18. A Project on Ethnic Relation (PER) vitát szervezett az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetről. Április 21. A bukaresti kabinet újra elhalasztotta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Noha előzőleg az igazságügyi és művelődésügyi tárca láttamozta a tervezetet, és csupán a külügyminisztérium fogalmazott meg fenntartásokat, a kormányülésen az előbbi két tárca újabb kifogásokat emelt. A jogszabálynak a kormány által történő elfogadása nem függ a Velencei Bizottság és az EBESZ véleményezésétől, amelyet a kabinet már korábban igényelt. Április 23. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen közös tanácskozást tartott az autonómia és Románia

integrációja kérdéskörről. A küldöttek határozatban kérték az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy amennyiben a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvényes létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát, léptesse életbe Romániával szemben a védzáradékot, amely egy évvel elhalasztaná az ország uniós csatlakozását. Április 25. Miután az Európai Parlament március 13-án nagy többséggel megszavazta Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, Luxemburgban ünnepélyesen aláírták a csatlakozási szerződést, amelynek értelmében az ország 2007. január 1-jétől az EU teljes jogú tagja lesz. A szerződést román részről Traian Băsescu államfő, Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, Răzvan Popescu Ungureanu külügyminiszter, valamint Leonard Orban EUfőtárgyaló látta el kézjegyével. Az Európai Parlament

ajánlásokat fogalmazott meg Bukarest számára, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell, különben a 2007 januárjában esedékes belépés egy év halasztást szenvedhet. Május 2. A rendkívüli esőzések okozta bánsági árvizet április végén gátszakadás súlyosbította, több település került teljesen víz alá. A Temes és Bega folyón kialakult katasztrófahelyzet felszámolásának elősegítésére Magyarország vízügyi, katonai és humanitárius segítséget ajánlott fel Romániának. A bánsági árvízkárosultak megsegítésére gyűjtést szervezett az RMDSZ is. Az Ügyvezető Elnökség központi csoportot hozott létre, amely összehangolja a gyűjtőmunkát. Az adakozás első napján, május 2-án, 60 millió lej gyűlt össze az RMDSZ miniszterei és államtitkárai jóvoltából. A parlamenti frakciók is megkezdték a gyűjtést. Április 30. Befejeződött Nagyváradon a helyi polgármesteri hivatal,

civil szervezetek és az egyházak által a szervezett "Festum Varadinum" rendezvénysorozat, amelynek keretében több fórumot, valamint "A tavasz színei" címmel könnyűzenei sztárparádét is szerveztek. Április 30. Kolozsváron a Protestáns Teológia dísztermében fennállásának 15 évét ünnepelte a Bolyai Társaság. A szervezet 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy újra létrehozza a Bolyai Tudományegyetemet. Április 30. A Székely Nemzeti Tanács nyílt levelet intézett a román igazságügyi miniszterhez. Az SZNT úgy véli: a helyi tanácsok által hozott és a Székelyföld autonómiája ügyében kiírandó népszavazás megszervezését célzó határozatok megsemmisítésével a prefektúrák és a törvényszékek megsértették a szólásszabadsághoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, megakadályozva egyes községek lakóit abban, hogy a népszavazás során kifejezzék véleményüket az autonómia kérdésében.

Május 2. Megszületett az első ideiglenes ítélkezés a tiszai ciánkatasztrófa négy éve tartó perében a budapesti Fővárosi Bíróságon. A bírósági döntés értelmében a romániai bányavállalatnak 85 %-kal vissza kell fognia termelését. A termelési kapacitás visszavétele azonnali hatályú, függetlenül attól, hogy a vállalat fellebbez-e, vagy sem. Amennyiben önkéntesen nem fogja vissza azonnal termelési kapacitását, akkor azt a román-magyar jogsegély egyezmény alapján a romániai igazságügyi minisztériumnak kell kikényszerítenie. A Transgold SA. termelése azonban jóval a budapesti bírósági ítéletben engedélyezett érték alatt van, Románia EU-csatlakozási szerződésének Magyarország által is szentesített környezetvédelmi fejezetében a Transgold termelését 2010-ig engedélyezték. Május 3. A magyar integrációs tapasztalatokból tanulhatnak romániai szakemberek az Európai Unió ikerintézményi programja keretében

jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A 800 ezer euró költségvetésű közös, magyar-román projekt irányítására a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység kapott felhatalmazást. Május 5. Eddig mintegy háromszázan írták alá azt a Transindex hírportálon közzétett levelet, amely bírálja a december 5-ei népszavazás sikertelensége miatt az erdélyi magyarok megvigasztalását célul kitűző rendezvényeket. A levél elsősorban a magyar állami pénzből is támogatott nagyváradi koncertre utal. Május 5-6. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány és a magyarországi Gazdasági Közlekedési Minisztérium közös szervezésében a kis- és középvállalkozók EU-csatlakozásra történő felkészítését célzó, "Az EU házhoz jön" című konferenciasorozat két újabb állomása Székelykeresztúron és Szászrégenben volt. Május 5-7. Az RMDSZ volt a házigazdája az Európai

Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) és a FUEN Küldöttek Gyűlése 50., Bukarestben megrendezett jubileumi kongresszusának. Az eseményre mintegy 140 résztvevő érkezett 26 európai és közép-ázsiai országból. A kongresszus határozatban támogatta a romániai nemzetiségek státusát szabályozó kisebbségi törvénytervezetet. Május 8. Lemondott a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József A 67 éves politikus korára hivatkozva kívánta abbahagyni elnöki tevékenységét. Az SZNT Állandó Bizottsága két nappal később közölte, hogy nem tekinti véglegesnek az elnök lemondását. Május 9. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: még a 2008 évi választások előtt sor kerül a Szövetség megújulására. Ennek érdekében kész tárgyalásokat folytatni azokkal, akik kiszakadtak a szövetségből, de csak egy feltétellel: Tőkés és a többiek térjenek vissza az RMDSZ-be és fejtsék ki, hogyan képzelik el annak megújulását, nyitását,

az előválasztások megszervezését. Politikai partnerségről azonban nem hajlandó tárgyalni sem a SZNT-vel, sem az EMNT-vel, sem pedig az MPSZ-szel. Május 14. Közel háromszázezer ember részvételével zajlott a hagyományos pünkösdi csíksomlyói búcsú. A szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta, a szentbeszédet Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes tartotta. Május 14. Visszavonta lemondását Csapó József a Székely Nemzeti Tanács elnöke Május 15. A Bákó megyei Rekecsinben letették az első magyar iskola alapkövét A moldvai csángók számára épülő magyar iskola kezdeményezője a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítvány. Május 17. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága határozatot fogadott el a Székelyföld autonómia-tervezetének parlament elé terjesztésével kapcsolatban. A testület május 25-éig a törvényhozás elé terjeszti autonómia-tervezetét, amelynek benyújtásához kéri

a kormány és az RMDSZ minden képviselőjének és szenátorának támogatását. A beterjesztési eljárás elindításához elegendő egy szenátor vagy egy képviselő támogatása. Május 17. Bukarestben találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel. A találkozóra a román Európai Integrációs Minisztérium által szervezett, "A visegrádi négyek tapasztalatai egy évvel az EU-integráció után" című kétnapos konferencia adott alkalmat. Május 21. Az RMDSZ bejelentette, hogy Önkormányzati Főosztálya keretében Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Iroda alakult, amelynek fő feladata tanácsadás a magyar gazdálkodók számára, illetve a SAPARD-programokról szóló tájékoztatás. Az iroda vezetője Gáti Attila. Május 21. Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében megrendezték a második nemzetközi autonómia-konferenciát. Az előadók

bírálták az RMDSZ által kidolgozott, a román kormány által elfogadott kisebbségi törvénytervezetet. Május 22. Varujan Pambuccian, a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának elnöke a román sajtónak elmondta: a nemzeti kisebbségi szervezetek elégedettek a kisebbségi törvénytervezettel, amelynek "végső formájáról még a választások előtt megegyeztek". Pambuccian természetesnek tartja, hogy a törvény legfőbb haszonélvezője az RMDSZ legyen, mivel számbelileg a magyar a legnagyobb kisebbség. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy e tervezet a többi romániai kisebbség érdekeit is figyelembe veszi. Május 22. Kolozsváron tartotta első közgyűlését a nem kormányzati szervezeteket tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. Az esemény a magyar nem kormányzati szervezetek jogi érdekvédelmi célból létrehozott összefogásának első lépéseként értékelhető. Az MCSZESZ elnökének Bodó Barnát választották.

Május 23. Az amerikai képviselőház kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A dokumentum konkrét intézkedéseket ajánl Romániának a teljes körű és méltányos ingatlan-visszaszolgáltatás érdekében. Az amerikai képviselőházi határozati javaslatot Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be Tom Tancredo republikánus képviselőtársával együtt, majd további 19 képviselő támogatta aláírásával. A határozat jogi értelemben nem kötelező érvényű, de fontos állásfoglalás és politikai üzenet Románia kormányának. Május 26. Tőkés László református püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként kiadott állásfoglalásában újból elítélte az RMDSZ által kidolgozott és a román kormány által

elfogadott kisebbségi törvényt. Május 27. Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában Markó Béla fogadta Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökét. Szilágyi a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácstól kapott felhatalmazást egy brüsszeli székhelyű Kárpát-medencei iroda létrehozására, ennek kapcsán kereste meg az RMDSZ elnökét, akivel az erdélyi magyarok ügyének európai fórumok előtti képviseletéről tárgyalt. Május 27-28. Marosvásárhelyen a Bernády György Alapítvány szervezésében kétnapos konferenciát szerveztek "Törvény a nemzeti kisebbségek jogállásáról" címmel. A nyolcadik alkalommal megtartott konferencia középpontjában a parlamenti előterjesztésre váró romániai kisebbségi törvény állt. Május 28. A romániai történelmi egyházak elöljáróinak állandó értekezlete szervezésében kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Nagyváradon az elkobzott ingatlanokról. A

Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában zajló tanácskozáson a magyar történelmi egyházak mellett jelen voltak az ortodox, a görög-katolikus valamint az ágostai hitvallású evangélikus (szász) egyház képviselői is. Közös állásfoglalásban kérték a román parlamenttől és kormánytól, hogy még 2005-ben záruljon le az egyházi ingatlanok romániai visszaszolgáltatása. A dokumentumot az ortodox egyház képviselői nem írták alá Május 28. Szatmárnémetiben "Integrációs törekvések és a kisebbségben élő magyarság" címmel rendezték meg a VII. Jakabffy Napokat Május 29. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében felavatták a Don-kanyarban elesett áldozatok emlékművét. Bocskay Vincének, Sánta Csabának és Dóczy Andrásnak a római katolikus temető főbejáratához állított alkotását a történelmi magyar egyházak és az izraelita hitközség képviselői

szentelték fel. Erdély-szerte több településen emlékeztek meg a II. világháború áldozatairól Május 30. Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak együttes frakcióülésén megállapították, milyen kritériumoknak kell eleget tenniük az Európai Parlamentbe delegált RMDSZ-es megfigyelőknek. Az RMDSZ várhatóan három megfigyelővel rendelkezik majd Strasbourgban. Az együttes frakcióülés döntésének értelmében minden RMDSZ-es törvényhozó egyénileg megpályázhatja a tisztséget, de kötelező az EP néppárti frakciójához (EPP) valócsatlakozás. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ liberális platformjának vezetője elfogadhatatlannak tartja a kötelező EPP-tagságot előíró döntést, és platformegyeztetést kezdeményez a kérdésben. Június 3. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészeti irodának adományozta

2004. évi nagydíját A rangos elismerést a norvégiai Bergenben vette át Benczédi Sándor építész a dán koronahercegtől és az Európai Bizottság kulturális biztosától. Június 4. Erdély-szerte megemlékeztek a trianoni békeszerződés 85 évfordulójáról A Magyarok Világszövetségének felhívására a békeszerződés aláírásának időpontjában, román idő szerint 18 órakor megszólaltak a történelmi egyházak templomainak harangjai. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Trianon-konferenciát rendezett az évforduló napján. Június 6. A Székely Nemzeti Tanács azzal a kéréssel fordult az RMDSZ képviselőihez és szenátoraihoz, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló SZNT-törvénytervezetet terjesszék elő a parlamentben. A frakció tagjai úgy döntöttek, taktikai okokból nem vállalják a statútum benyújtását, mert véleményük szerint akadályozná a kisebbségi törvénytervezetet. Június 10. Az RMDSZ

kijelölte Európa Parlamenti megfigyelőit Szabó Károly, Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor szeptembertől látja el feladatát, ám mivel Románia csak megfigyelőket küldhet, megőrzik otthoni mandátumukat is. Az RMDSZ kötelezően az EPPfrakcióhoz kötötte jelenlétüket Június 14. Felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a román kormány az igazságügyi reformot és a restitúciós törvényt tartalmazó jogszabálycsomagot, amely lehetőséget ad az ellenzék számára, hogy három napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kabinet ellen. Június 17. Az RMDSZ kijelölte képviselőit a Román Televízió és Rádió vezetőtanácsába A Szövetséget mindkét intézmény igazgatótanácsában egy-egy tisztség illeti, emellett még egyegy póttagot delegálhat. Titkos szavazással az Operatív Tanács megerősítette a Román Televízió igazgatótanácsi tisztségében Gálfalvi Zsoltot, póttagként pedig Stanik Istvánt jelölte. A

Román Rádió igazgatótanácsába Ágoston Hugót jelölték, a testület póttagja Sebesi Karen Attila lett. Június 17. Vendégházat, szimbolikus követséget avatott Steiner Pál, Budapest V kerületének főpolgármestere Torockón. A múlt századi épületet - amely teljesen romos állapotban került a tulajdonukba - erdélyi falumentő programjának keretében vásárolta meg, és állíttatta helyre a budapesti önkormányzat. Június 17-18. Tőkés László meghívására szatmári és szilágysági magánlátogatásra Romániába érkezett Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Mádl 17-én délután a helyi magyar önkormányzati és állami vezetőkkel találkozott Szatmárnémetiben, majd a Láncos templomban, a református tanévzáró rendezvényen vett részt. 18-án Schönberger Jenő püspökkel találkozott, majd Szárazbereken megkoszorúzta a Bocskai-szobrot. A köztársasági elnök délután Zilahon részt vett a "Szilágyság - Arccal Európa

felé" című tanácskozáson, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Zilahi Református Egyházmegye szervezett, ezt követően megkoszorúzta a zilahi Wesselényi-szobrot, majd Érmihályfalvára látogatott. Június 18. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa Az RMDSZ döntéshozó testülete megvonta a szövetség féléves kormányzati részvételének mérlegét, módosította az Országos Önkormányzati Tanács szervezeti és működési szabályzatát, meghallgatta az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége vezetőinek beszámolóit, és megszavazta az új Nemzeti Szabadelvű Kör platformként történő elismerését. Június 24. "A holnap autonómiája" címmel konferenciát rendezett az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete. A tanácskozás azt kísérelte meg felmérni, milyen következményekkel járna, ha Székelyföld elnyerné a területi autonómiát. A vitaindító alapját az képezte, hogy a három székely

megye jelenleg 14 %-kal járul hozzá más megyék önkormányzatainak finanszírozásához. A tanácskozáson részt vevő Varga Attila parlamenti képviselő hangsúlyozta: az autonómia nem alapvető emberi jog, hanem államszervezési kérdés. Június 24. A magyar államfő a Köztársasági Elnök Érdemérmével tüntette kis Berszán Lajos esperes-plébánost a gyímesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium megalapításáért, a magyarságtudat fejlesztéséért, valamint Borbáth Erzsébetet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola nyugalmazott igazgatóját a csángómagyar értelmiség nevelésében kifejtett munkájáért. Június 25. Szórványt képviselő csoportosulás alakult Kalotaszegen az RMDSZ Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei parlamenti képviselőinek részvételével. Az alakuló ülést kezdeményezők szerint miniszteri és államtitkári szinten a Székelyföld "túlképviselt" a szórványhoz képest, így

szükségessé vált az összefogás a szórvány gondjainak hatékonyabb képviseletéért. Június 26. A román államfő jóváhagyta Tokay György volt RMDSZ-es parlamenti képviselő kinevezését Románia litvániai nagykövetévé. Amennyiben a parlament külügyi bizottsága elfogadja a jelölést, Tokay György személyében először kerülhet nagyköveti rangba romániai magyar. Június 27. Figyelemfelkeltő békés tüntetést szervezett mintegy 400 résztvevővel a nagyváradi református egyház a Lórántffy Zsuzsanna református gimnázium sportpályájának visszakövetelése érdekében. A sportpályát a városi önkormányzat évekkel korábban a református gimnázium használatában hagyta, fél éve viszont úgy döntött, hogy az ortodox egyház rendelkezésére bocsátja. Június 30. A határon túli magyaroknak nyújtott támogatások rendszerének átalakítását szorgalmazták a Jakabffy Elemér Alapítvány által szervezett vita résztvevői Kolozsváron.

A tanácskozáson hangsúlyosan merült fel az EU-s pályáztatási formák bevezetése, a támogatásoknak az uniós pályázatok megszerzéséhez szükséges önrész előteremtésére való fordítása. Június 30. Sógor Csaba és Garda Dezső RMDSZ-es szenátor és parlamenti képviselők benyújtották a román képviselőház Állandó Bizottságához a Székely Nemzeti Tanácsnak a Székelyföld autonómia-statútumára vonatkozó törvénytervezetét. A 2004-ben visszautasított tervezet néhány formai módosítás és tartalmi kiegészítés után került ismét benyújtásra. Július 4. A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa egyhangú döntést hozott arról, hogy a háromszéki MPSZ-szervezetek testületileg a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség tagjaivá váljanak. Július 4-7. A Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ szervezésében Tusnádfürdőn "Ifjúság és az Európai Unió" címmel került sor a II. Kárpát-medencei

Diákszemináriumra Július 6. Kedvezőtlenül véleményezte az Alkotmánybíróság a kormány által felelősségvállalással június 22-én benyújtott törvénycsomagot. A testület kifogásolta az igazságügyi törvénycsomagnak azokat a cikkelyeit, amelyek a bíróságok, törvényszékek és ügyészségek vezetői mandátumának lerövidítésére irányultak. Július 7. Bejelentette lemondását a román kormányfő, arra hivatkozva, hogy az Alkotmánybíróság a kormány által felelősségvállalással benyújtott törvénycsomag elutasításával meghiúsította az igazságügyi reformot. A kormány lemondása esetén ősszel előrehozott választásokat tartanak Romániában. Július 8. Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa Az OT állásfoglalása szerint Romániában elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás átfogó reformja, és az Alkotmánybíróság döntése fékezi azokat az intézkedéseket, amelyeket ezen a területen az

európai integráció és a belső demokrácia érdekében is mielőbb meg kellene hozni. A testület nem tartja feltétlenül szükségesnek az előrehozott választásokat, de figyelembe véve a liberális-demokrata szövetség egyértelmű döntését, a szövetség támogatja a választások megrendezését célzó kezdeményezést, mert fontosnak tartja a koalíciós partnereivel való szolidaritást. Július 9. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral, a Fidesz-MPSZ elnökével az időszerű politikai helyzetről. A pártelnökök áttekintették az RMDSZ és a Fidesz viszonyát, beleértve az Európai Néppárton belüli együttműködés kérdéseit. Július 11. A román kormány sürgősségi rendelettel érvénybe léptette a múlt rendszerben elkobzott javak visszaszolgáltatását rendező törvényt. Július 12. Nyílt levélben fordult a Magyar Polgári Szövetség Călin Popescu Tăriceanuhoz és a

kormányhoz, amelyben a választási törvény megváltoztatását szorgalmazza. Július 13. A román parlament megszavazta az igazságügyi törvénycsomag új változatát A szenátus és a képviselőház jogi bizottságai a törvénytervezetnek azon a négy cikkelyén változtattak, amelyeket alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság. Az RMDSZ az ellenzékkel, a Konzervatív Párttal és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjával együtt szavazott. A szövetség álláspontja szerint még így, "megcsonkított" formájában is jobb, ha ezt a törvényt elfogadja a parlament, mintsem beláthatatlan időre elnapolni az igazságügyi reformot. Július közepe A romániai magyar tanulók sikerrel zárták a 2005-ös vizsgaszessziókat mind a kisérettségi, mind az érettségi szintjén. Az adatok összegyűjtése, feldolgozása és értékelése folyamatban van. A 2004-2005-ös iskolai évben az ország 17 megyéjében 13216 tanuló iratkozott magyar

tannyelvű VIII. osztályba Ezek közül 11470-en jelentek meg a kisérettségin. 7993-an sikeresen vizsgáztak, ami 69 %-os arányt jelent Románia-szerte 250.000 VIII-os végzett közül kisérettségire jelentkezett 238091 tanuló Közülük 161967 (70,4 %), sikeresen vizsgázott. A magyar nyolcadikos végzettek eredményei tehát nagyjából megfelelnek az országos eredményeknek. A magyarul végzett diákok közül 7216-an iratkoztak be az érettségire. Július 15. A magyar egyházak által ellenjegyzett formában fogadta el a román kormány a felekezeti törvény tervezetét. A jogszabály biztosítja az egyházak autonómiáját, és lehetővé teszi, hogy állami támogatással az óvodától az egyetemig működjön a felekezeti oktatás. Július 17. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által évente megszervezett Bolyai Nyári Akadémián elkezdődött az idei képzés. Az akadémia költségeihez ebben az évben hozzájárult a román kormány Etnikumközi

Kapcsolatok Főosztálya is. Július 17-24. Tusnádfürdőn 16 alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Az idei rendezvény címe "Összetartozunk - Az Európai Unió kihívása és lehetősége" volt, az előadások e köré az átfogó téma köré csoportosultak. Július 19. Brüsszelből hazatérve Tăriceanu kormányfő visszavonta lemondási szándékát, ezzel elhárult az előrehozott választások veszélye az erdélyi magyarság feje fölül. A kormányfő július 20-án politikai nyilatkozatot tett a parlamentben, amelyre bizalmi szavazást kért Július 21. Az oktatási minisztérium jóváhagyásával ősztől további két településen tanulhatják választott tantárgyként a magyar nyelvet a moldvai csángó-magyar gyermekek. Moldvában 45 faluban mintegy 9.000-re becsülik a szakemberek a magyarul beszélő iskoláskorú gyermekek számát, ennek 10 %-át, mintegy 950 gyermeket sikerült eddig bevonni az iskolán

kívüli vagy iskolai magyar nyelvű foglalkozásokba. A 950 iskolás közül körülbelül 700 a hivatalos állami oktatásban tanulja magyar anyanyelvét. Jelenleg 12 településen tanulják a magyar nyelvet kérésre, fakultatív tantárgyként heti 3 órában - az iskolában Július 22. A XVI Bálványosi Nyári Szabadegyetem e napi előadásain részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki utoljára 2001-ben látogatott el a szabadegyetemre. Ez alkalommal nyilvános párbeszédet folytatott Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Markó ugyanaznap tárgyalt Orbán Viktor Fidesz-elnökkel is A két politikus megállapodott abban, hogy alakulataik szoros, rendszeres és kiszámítható kapcsolatot tartanak fenn egymással a jövőben. A legnagyobb magyarországi ellenzéki part vezetője leszögezte, a Fidesz fontosnak tartja, és minden eszközével támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, valamint a gazdasági fejlesztési régiók

átalakítását célzó erőfeszítéseit. Július 22. Több mint kétéves pereskedés után sikerült a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári főépületére felszereltetni azokat a kétnyelvű táblákat, amelyek az intézmény, illetve az azt működtető alapítvány nevét tartalmazzák román és magyar nyelven. Július 25. Életbe lépett az ingatlan-visszaszolgáltatás és az igazságszolgáltatás reformjáról szóló 2005/247-es számú törvénycsomag. Az ingatlan-visszaszolgáltatásról szóló törvény a kommunista államhatalom által elkobozott ingatlanok teljes körű restitúcióját írja elő. Július 27. Marosvásárhelyen megkezdődött a Félsziget Fesztivál A szervezők ötvenezer látogatóra számítanak. Július 30. Fehéregyházán felavatták a Petőfi Sándor halálának helyét jelző és az egyetemes magyarság összetartozását jelképező, felújított ispánkúti Petőfi-emlékművet. Augusztus 1. A Romtelecom magyar nyelvű

tudakozó szolgálatot indított be A megfelelő hívószámok alkalmazásával külföldről is igénybe vehető a szolgáltatás, amelyet Nagy Zsolt távközlési miniszter sajtótájékoztató keretében indított el. Augusztus 1. Megszűnt a Romániai Magyar Szó című, Bukarestben szerkesztett országos napilap. A felszámolásra gazdasági okok miatt került sor Augusztus 1. A román oktatási és kutatási miniszter jóváhagyta a szilágysomlyói önálló IVIII osztályos magyar iskola létrehozását Az új magyar tannyelvű iskola a 2005-2006-os tanévben kezdi el működését. Augusztus 2. Kovács Kálmán magyar informatikai miniszter Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel együtt avatta fel a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot. Augusztus 6. A magyar nemzetiségű román állampolgárok számára létrehoztak egy, a közigazgatással kapcsolatos információkat tartalmazó magyar nyelvű honlapot (www.onkormanyzatro), amelyet Veress Emőd és

Kerekes Gábor RMDSZ-es közigazgatási ügyvezető alelnökök mutattak be kolozsvári sajtóértekezletükön. Augusztus 10. Határidő nélkül ugyan, de támogatja a koalíció az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét. A jogszabályt a következő ülésszakon a képviselőház plénuma elé viszik, és elfogadják. A koalíciós Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke ismertette A határozat annak a megállapodásnak a része, amelyet a liberális és a demokrata párt, a konzervatívok, valamint az RMDSZ vezetői kötöttek, és amelyben a házelnökök menesztése és a közigazgatási törvény módosítása mellett kötelezték el magukat. A nyilatkozat zárszavában említi a kisebbségi törvény támogatására vonatkozó koalíciós megállapodást. Augusztus 12-15. Első alkalommal szervezte meg gyergyószentmiklósi ifjúsági nemzeti táborát az Egyesült Magyar Ifjúság és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. A szervezők - nyilatkozataik szerint - a

magyarság nemzettudatának és egységének megerősítését tekintik legfőbb céljuknak. A rendezvény látogatottsága nem mérhető a marosvásárhelyi félsziget vagy a tusnádi nyári egyetem látogatottságához, 300-500 erdélyi és magyarországi fiatal vett részt a programokon. Augusztus 15. Bozóki András miniszterhez intézett nyílt levelében visszautasította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Csángó-díjat Kallós Zoltán, azzal indokolva döntését, hogy Magyarországon nincs meg a megfelelő akarat a romániai szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására. Augusztus 17. Elmélyültek az ellentétek a Magyar Polgári Szövetségben annak következtében, hogy egyre többen bírálják Szász Jenő elnök politizálását és vezetési stílusát. A székelyudvarhelyi kibővített elnökségi ülésen kizárták a szervezetből Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi

elnököt. Augusztus 18-23. Újabb pusztító árvíz sújtotta Romániát A károk meghaladták az 1 milliárd új lejt. Az idei harmadik árvíz az ország 30 megyéjét érintette, 14 ember halálát valamint számottevő károkat okozott. Több eltűntnek nyilvánított személyt még kerestek A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében regisztrálták. Augusztus 19. Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzatiság és a háromszéki magyar közösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért. A kitüntetést Lamperth Mónika belügyminiszter adta át. Augusztus 20. A Szent István napi ünnepségek központi rendezvényét a Maros megyei Szentistván településen tartották meg. Kolozsváron a hetedik alkalommal megrendezett, hagyományos Szent István-napi, néptánc-találkozón hat ország tíznél több kisebbségi és

hagyományőrző együttese vett részt. Augusztus 22. Calin Popescu Tariceanu átalakította kormányát, négy tárca élén történt változás. A minisztercserék nem érintették az RMDSZ minisztereit A parlament két házelnökének leváltását jóváhagyó koalíciós egyezség és a kormányátalakítás ellenére a román koalíciót továbbra is feszültségek terhelik. Augusztus 22. Az aradi városnapok keretében az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla miniszterelnök jelenlétében felavatták a magyar-román Megbékélés Parkját. Az ünnepségen felvonták a román, illetve a magyar nemzeti lobogót, és az Európai Unió zászlóját. A Megbékélés Parkjában ezentúl állandóan lengeni fog a három lobogó. Augusztus 23. Mintegy a legújabb árvíz utórezgéseként a Korond-SzékelyudvarhelySzékelykeresztúr háromszögben elterülő magyar településeket teljesen elmosta a hirtelen felhőszakadás. Augusztus 23. Jelképesen letették az árkosi volt

Agronómusházban létesítendő Székelyföldi Fejlesztési Kutatások Intézete és Európai Uniós Képzőközpont alapkövét. Augusztus 26. A bonchidai Bánffy Kastélyban megtartották az Építettörökség-helyreállító Szakképző Központ hivatalos megnyitóját. Augusztus 26. Traian Băsescu román államfő meglátogatta az árvízsújtotta Székelyudvarhelyet és környékét. (A kormány képviselői, köztük a miniszterelnök és a miniszterelnök-helyettes már korábban voltak a helyszínen.) Farkaslakán az államfő kijelentette: kellemes benyomást szerzett számára a helyiek szolidaritása, akik nekifogtak a rendbetételnek, és nem vártak arra, hogy a katonák lapátolják ki a sarat a házaikból. Augusztus 26-28. Negyedik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Partiumi Magyar Napokat. Az ez évi rendezvény a tavaly elhunyt világhírű hegedűművész, Ruha István emléke előtt tisztelgett. Szeptember 1. Az amerikai Bechtel vállalat

gyakorlatilag teljesen felfüggesztette az északerdélyi autópálya építési munkálatait (az év folyamán egyébként különben egyetlen kilométer sztráda sem épült), és elbocsátotta utolsó 540 alkalmazottját is, miután a román szállítás és közlekedésügyi tárca nem folyósította a szerződés szerinti összeget. Gheorghe Dobre szállításügyi, építkezési és turizmusért felelős miniszter találkozott a Bechtel vezetőségével, de nem született megállapodás a felek között. A Tariceanu-kabinet új szerződést szeretne kötni az építővállalattal, és nem tartja prioritásnak az észak-erdélyi pálya megépítését. Szeptember 3-4. "Fiatalság az információs társadalomban" címmel negyedik alkalommal rendezték meg a Miért-akadémiát Félixfürdőn,. Szeptember 4. A székelyföldi árvíz sújtotta települések megsegítésével foglalkozó Országos Operatív Munkacsoportot hozott létre az RMDSZ. A munkacsoport minden

lehetséges forrást mozgósítani kíván az árvizek okozta károk mielőbbi felszámolása érdekében, ugyanakkor nyomon követi a Székelyföldön augusztus 23-a és 24-e között zajlott, precedens nélküli pusztítást végző árvíz nyomán keletkezett károk összesítését. Szeptember 6. A Nagy-Románia Párt négy szenátora a felsőház Állandó Bizottságánál a magyar igazolvánnyal rendelkező miniszterek lemondását követelte, és azt is kérték beadványában, hogy a román kormányba soha ne fogadjanak be olyan személyt, akik kérték és megkapták a szóban forgó iratot. Szeptember 6. A kisebbségi törvénytervezetről tárgyalt Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Markó Attila kisebbségügyi államtitkár a Velencei Bizottság szakértőivel. Szeptember 7-9. A moldvai csángó-magyarok számára Rekecsinben építendő iskola helyzetéről, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem első öt évének tapasztalatairól, valamint

az árvíz sújtotta udvarhelyszéki falvak állapotáról tájékozódott Erdélyben a budapesti közgyűlés kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága. Szeptember 8. Együttműködési megállapodást kötött a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem és a Szolnoki Főiskola. A magyarországi intézményben aláírt, három évre szóló dokumentum többek között diákok és oktatók cseréjét, valamint a tudományos tevékenységekben való együttmunkálkodást tartalmazza. Szeptember 9. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának erdélyi körútja során a magyarországi közszolgálati televízió vezetősége megállapodást írt alá az egyik legjelentősebb, nagyváradi székhelyű kábelszolgáltatóval. A szerződés értelmében az MTV egyes csatornáját októberben egész Erdélyben lehet fogni. Szeptember 10. Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa. A testület az RMDSZ

közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározását, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelését, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavételét tűzte napirendre. A megbeszélésen az egyik leghangsúlyosabban felvetődő kérdés a tankönyvfordítások helyzete és minősége volt Szeptember 12. Pedagógustüntetéssel vette kezdetét a 2005-2006-os romániai tanév, amelynek során a tanügyi szakszervezetek általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha az oktatási tárca nem tesz eleget béremelésre és az oktatás jobb finanszírozására irányuló követeléseiknek. A három és fél millió elemi, általános és középiskolás diák közül ebben az évben 200 ezren folytatják vagy kezdik meg magyar nyelven tanulmányaikat. Három új, önálló magyar iskola nyitotta meg kapuit: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban az idéntől már csak magyar osztályok működnek, Szilágysomlyón új

általános jött létre, Déván pedig a félkész állapotban lévő Téglás Gábor Szórvány-központban kezdődött el az oktatás. Szeptember 22. Sürgősségi kormányrendelettel november végéig meghosszabbították az államosított mezőgazdasági területek és erdők visszaigénylésének szeptembere 22-ére kitűzött határidejét. Ennek ellenére az eredetileg kitűzött időpontban elkezdik az addig beérkezett a kérelmek elbírálását. A prefektusok 300 milliós pénzbüntetést is kiróhatnak azokra a polgármesterekre, akikről bebizonyosodik, hogy késleltetik a visszaszolgáltatási folyamatot. Szeptember 22-23. A Magyar Professzorok Világtalálkozójának a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem új koronkai campusában tartott kétnapos rendezvényén mintegy 15 országból érkező húsz professzor tartott előadás-sorozatot a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás jelenéről és jövőjéről. Szeptember 23. Alkotmányellenesnek

nyilvánította és vitára bocsátás nélkül elutasította a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet a képviselőház közigazgatási szakbizottsága A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezetet Sógor Csaba szenátor, valamint Becsek Garda Dezső képviselő júniusban nyújtotta be. A székelyföldi autonómiatervezet megvizsgálás végett a képviselőház plénuma elé kerül, mert a szakbizottság döntése csak konzultatív értékű. Szeptember 24. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben fordult a magyar Országgyűléshez, azt kérve, hogy a magyar törvényhozás csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, ha területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak. Szeptember 24-25. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület. A kétnapos

rendezvény során az érdeklődők könyvbemutatókon, kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt, megtekinthették a zsoboki alkotótáborban készült képzőművészeti munkákat, 25-én Vasas Samu-emléktáblát avattak, és elhelyezték a Kós Károly Emlékház alapkövét. Szeptember 25. Az egyetem új campusában tartották meg a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának 2005-2006-os egyetemi évi ünnepélyes tanévnyitóját. Az eseményen felavatták Bolyai János mellszobrát Ötödik alkalommal nyitottak tanévet Csíkszeredában is, Kolozsváron pedig negyedszerre került sor évnyitóra a Sapientián. Szeptember 26. Megkezdte megfigyelői tevékenységét az Európai Parlamentben a 35 román képviselő - köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség három megfigyelője, Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor képviselők, valamint Szabó Károly szenátor -, akik megfigyelői státusuknak megfelelő

jogosítványok erejéig részt vesznek a parlamenti munkában. Szeptember 27. Kolozsváron folytatódott az a két éve elkezdett tanácskozás-sorozat, amely az erdélyi magyar kis- és középvállalkozások uniós felkészítését szolgálja. A Szülőföld Program keretében a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által szervezett "Az EU házhoz jön" elnevezésű rendezvényt eddig Románia 29 településén 37 alkalommal, mintegy ötezer vállalkozó részvételével bonyolították le. Szeptember 28. Az észak-erdélyi autópálya megépítése mellet foglalt állást a Babeş-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. A testület szerint életbevágóan fontos Erdély, de egész Románia számára is bármilyen infrastrukturális kapcsolat, amely összeköttetést teremt az ország és Nyugat között, az autópálya nem számít luxusnak, egyszerűen égetően szükség van rá a régióban. Az egyetemek számára ezek az infrastrukturális

összeköttetések a versenyképesség egyik feltételét képezik. Szeptember 29. Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter és Markó Attila államtitkár Bukarestben fogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosát, Rolf Ekeust és szakembereit. A tárgyalás napirendjén többek között a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Ekeus főbiztos kifejtette: alapjában véve elégedett a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, és együttműködéséről biztosította az RMDSZ tisztségviselőit. Szeptember 30. A Székely Nemzeti Tanács tiltakozott amiatt, hogy a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította a Székelyföld autonómiájának tervezetét, és úgy értékelte, hogy ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. Október 1. Életbe lépett az a

belügyminiszteri rendelet, amellyel a román állampolgárok számára módosították a kiutazás feltételeit. A rendelet alkalmazása óriási felháborodást váltott ki, mivel az országból kilépni szándékozó román állampolgárnak okirattal kell igazolnia utazása célját és a kint-tartózkodás körülményeit, így rokonlátogatáshoz is elengedhetetlen a fogadó személy által küldött meghívó. A magyar-román határon a hétvégén több ezer személyt fordítottak vissza. Az RMDSZ tiltakozott: nem fogadja el, hogy Románia megnehezítse állampolgárai, köztük a romániai magyarok számára a Magyarországra történő kiutazást, és minden eszközt igénybe vesz a helyzet orvoslására. Október 3. Az Európai Parlamentben ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusai. Hantz Péter és Kovács Lehel István a Hagyományos Nemzeti Kisebbségekért, az Alkotmányos Régiókért és a

Regionális Nyelvekért elnevezésű pártközi munkacsoport ülésén a romániai magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását nevezték a legsürgetőbb kérdéseknek. Elmondásuk szerint a romániai közoktatás magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak, ami szerintük a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottsága miatt állandósult. A BBTE nyilatkozatban utasította vissza a két magyar oktató állításait Október 3. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen elkezdődött a tanév A megnyitó keretében az egyetem dísztermének előcsarnokában felavatták Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát. A BBTE-n az idei tanévben közel 12 ezer magyar nemzetiségű diák tanul, zömük anyanyelven. Október 3. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tiltakozott a román Művelődési Minisztériumnak az ell4en a döntése ellen, amely a

magyar nyelven megjelenő kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezi kilátásba. Október 7. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Koordinációs Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezett. A résztvevők javaslatot fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy hozzák létre az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet. Az alternatív szervezetek képviselői azt szeretnék, ha az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet a MÁÉRT-hoz hasonlóan működne és az erdélyi magyar szervezetek, történelmi egyházak, valamint civil fórumok képviselőit tömörítené. Október 8. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményt adott ki, amelyben leszögezte: a kisebbségi törvény tervezete jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért az EMNT elnöksége szakértői véleményezés alapján összeállított beadványt intézett a Velencei Bizottsághoz. Október 8. Marosvásárhelyen tartotta III ülését a Határon Túli Magyar

Szervezetek Fóruma A tanácskozáson nem vett részt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselője, mert kifogásolta a napirendi pontok általános voltát, valamint azt, hogy Tőkés Lászlót nem hívták meg a fórumra. A résztvevő 14 magyar érdekvédelmi szervezet vezetője zárónyilatkozatot fogadott el és határozott egy szakértői csoport létrehozásáról, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolná össze. A zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezték ki a magyar kormánynak azzal a szándékával, hogy a magyar Alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Üdvözölték a nemzeti vízum bevezetését, és igényüket fejezték ki a kettős állampolgárság iránt. Október 13. A román szenátus megszavazta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény legvitatottabb kitételét, miszerint a romániai kisebbségek államalkotó tényezők. Október 14. A kolozsvári

Krónika és a budapesti Napi Gazdaság napilapok szervezésében Félixfürdőn román-magyar üzletember találkozóra került sor. A rendezvényen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz-MSZP elnöke is, aki ezt követően Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel találkozott Nagyváradon. Október 15. "Az autonómia formái és megvalósulásuk tanulságai" címmel rendezett szemináriumot Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations. A tanácskozáson Frunda György RMDSZ-es szenátor ismertette az RMDSZ régió-módosítási elképzeléseit. Eszerint Románia 15 régióra oszlik majd, ezek közül az egyikben a magyar lakosság alkotja a többséget, a számbeli kisebbségben lévő románok pedig pozitív diszkriminációban részesülnek. Október 17. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezésében több erdélyi városban tüntettek a kolozsvári BabeşBolyai Tudományegyetem

szétválása révén létrehozandó önálló magyar állami egyetemért, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami társfinanszírozásáért, valamint a közoktatásban tapasztalható magyerellenes diszkrimináció ellen. Kolozsváron körülbelül ötszázan, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön 100-150-en, Nagyváradon közel százan vettek részt a gyertyás-könyves tüntetésen. Október 17-18. Brüsszelbe látogatott az erdélyi történelmi egyházak küldöttsége, amely mindenekelőtt az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kért segítséget az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseitől, a Brüsszelben működő egyházi szervezetek képviselőitől. Október 18. Román állami támogatást kapott a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai műszaki tanszékének két kutatási projektje. A magyar alapítványi egyetem által elnyert 4,4 milliárd lej összegű állami támogatás precedens

értékű, mert a román állam mindeddig csak akkreditált magánegyetemek számára biztosított támogatást. A két csíkszeredai pályázat keretében három éven át jelentős romániai egyetemekkel végeznek majd közös kutatómunkát az EMTE képviselői. Október 20. A Bukarestben megtartott első közös magyar-román kormányülésen tizenöt dokumentumot írtak alá a felek. A "Bridges into the Future" ("Hidak a jövőbe") című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok elmélyítéséről és kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi.

Jegyzőkönyv rendelkezik a Románia Távközlési és Információs Technológiai Minisztériuma és a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt Együttműködési Megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar-Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, amely a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazásáról rendelkezik. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. A magyar-román államhatár rendjével kapcsolatban külön megállapodás rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a

román-magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Románia Kulturális és Egyházügyi Minisztériuma közötti 2006-2008. évi kulturális együttműködési munkatervet. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légi szállítás terén megvalósítandó együttműködésről. Október 22. Kedvezően véleményezte a Velencei Bizottság az RMDSZ által kidolgozott és a kormány által előterjesztett kisebbségi törvénytervezet. A testület meghívta soros ülésére Markó Béla RMDSZ-elnök miniszterelnök-helyettest, hogy ismertesse a román kormány és a szövetség álláspontját Október 23. Erdélyben is megemlékeztek az 1956-os magyarországi forradalom

49 évfordulójáról. A városokban ünnepi műsorokkal, istentisztelettel egybekötött rendezvényeken tisztelegtek a magyar forradalom áldozatainak emléke előtt. Kolozsváron a Magyar Operában gálaesetet szerveztek, a Duna Televízió az erdélyi fővárosból közvetítette élőben ünnepi műsorát. Október 24. A román szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte pedig az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a jogszabályból. Mind az elutasítás, mind a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet törlése annak következménye, hogy a kormánykoalíció pártjaihoz tartozó szenátorok közül is voksoltak a kormány által beterjesztett jogszabály ellen. Október 26. A Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség közleményben kérte az RMDSZ csúcsvezetésének azonnali lemondását. Az elnökségi közlemény azt követeli, hogy az RMDSZ vonja vissza az

elutasított kisebbségi törvénytervezetet és az egyházakkal, az erdélyi magyar civil társadalommal és más magyar érdekvédelmi szervezetekkel közösen alkosson egy új autonómia-kódexet. Október 27. Markó Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben fogadta Habsburg Ottót, a Páneurópa Nemzetközi Szövetség tiszteletbeli elnökét. Október 28. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatban rögzítette: a Iasi-i Római Katolikus Püspökség hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat. Bírságot az egyházi autonómiára való tekintettel nem rótt ki a testület. Október 28-29. A modern várost kialakító polgármester emlékére rendezett marosvásárhelyi Bernády-napok rendezvénysorozat keretében Csíki Boldizsár zeneszerző, karmester vehette át a Bernády Alapítvány ez évi kitüntetését. Október 29. Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron

egyeztetett az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel a restitúcióról, a felekezeti oktatást szabályozó törvénytervezetről, illetve a kultusztörvényről, amely jelenleg a szenátus napirendjén szerepel. November 3. Közös nyilatkozatot adott ki az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, az Erdély Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács. Az aláíró szervezetek bírálták a parlament előtt lévő jogszabályt, és több követelést fogalmaztak meg az RMDSZ, a magyar kormány, valamint az Európai Unió illetékes testületei irányában. November 4. Aláírásgyűjtést kezdeményezett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanító oktatók körében az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért. Az ívek összesítése után az aláírásokat az egyetem

szenátusa elé terjesztik, és kérik a magyar karok létrehozását. A BBTE önálló magyar karainak létrehozása több éve húzódik, létrehozásának egyik legfontosabb akadálya mindeddig a magyar oktatók egy részének ellenállása volt. November 4. Marosvásárhelyen ülést tartott az Országos Önkormányzati Tanács Az RMDSZ által létrehozott szervezet döntést hozott arról, hogy a szövetség prefektusai decemberben lemondanak politikai tisztségükről. Erre azért van szükség, mert a parlament előtt lévő decentralizációs törvénycsomag vitára bocsátott módosító tervezete szerint a kormánybiztosoknak egy hónapon belül választaniuk kell a prefektusi poszt és a politikai tisztség között. November 7. A képviselőház Állandó Bizottsága elutasította Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kérését, hogy a ház sürgősségi eljárással tárgyalja a kisebbségi törvénytervezetet. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a bizottság -

a szokásos 45 naptól eltérően - 30 napos határidőt fogadott el arra, hogy a szakbizottságok összeállítsák és benyújtsák jelentéseiket. November 7. Az Európa Tanács jogi bizottsága elfogadta a Frunda György által készített jelentést. Ezzel áttörést sikerült elérni a kisebbségi autonómia kérdésében, mivel a dokumentum először említi hivatalosan a kulturális autonómiához való jogot. A jelentés megállapítja, hogy az anyaországoknak joguk van segíteni a határon túl élő nemzeti kisebbségeket abban, hogy megőrizzék és fejlesszék identitásukat. A jelentés egyben az első olyan ET-dokumentum, amely kulturális autonómiáról beszél. Ugyanakkor hidat épít az Európa Tanács és az Európai Unió között, kérve az Uniót, hogy vegye át azokat a jelentéseket és egyezményeket, amelyeket az Európa Tanács már kidolgozott, és alkalmazza a saját politikájában. A jogi bizottság elfogadott jelentéséről az Európa Tanács

Közgyűlése dönt, várhatóan 2006 januárjában. November 11-12. A Korunk folyóirat szervezésében "Társadalomalakító elképzelések és a hatalom mechanizmusai a Kárpát-medencében 1944/45-1968 között" címmel kétnapos történésztanácskozás zajlott Kolozsváron. November 11-12-13. Részlegesen betemették a Kolozsvár főterén több mint egy évtizede tátongó gödröket. November 13-án a Nagy-Románia Párt kolozsvári szervezetének néhány tagja gyertyákat gyújtott a kutatóárok megmaradt részében, tiltakozván a városháza döntése ellen. A kolozsvári gödörből csupán egy körülbelül 10x10 négyzetméter alapterületű árok maradt, amelyben nemrégiben értékes római kori leletekre bukkantak a régészek. Ezt a kőlapokkal fedett római kori udvart üveglappal boríttatja le a polgármesteri hivatal. November 18. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó

törvénytervezet támogatásáról. A testület aggodalmát fejezte ki a jogszabály vitája során elhangzott nacionalista felszólalások miatt. November 18. Hivatalosan is megkezdte a párttá alakulásához szükséges aláírások gyűjtését a Magyar Polgári Szövetség. November 18-19. Az Erdélyi Múzeum Egyesület "A Magyar Tudomány Napja Erdélyben" kétnapos fórumot rendezett Kolozsváron. A Vízi E Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgált. November 21. A Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtési akciója kapcsán nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A Takács Csaba által jegyzett közlemény arra figyelmeztet, hogy a párttörvény értelmében minden állampolgár csak egy politikai pártnak lehet tagja. Az ügyvezető elnök szerint "az MPSZ vezetői nyilatkozataikban tévesen

tájékoztatnak: nem egyszerű támogató aláírásokat gyűjtenek, hanem ezáltal az aláírók párttagságot is vállalnak". November 23. Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moscovici-jelentést. A szöveg élesen bírálja, és azonnali cselekvésre szólítja fel Romániát, ha 2007. január 1-jén csatlakozni kíván az Európai Unióhoz Az EP továbbra is szigorú monitoring alatt tartja Romániát, és adott esetben támogatni fogja a védzáradék alkalmazását is. A jelentésben a Külügyi Bizottság kifejezi aggodalmát a kisebbségi törvény elfogadásának késlekedése és a választási törvény kisebbségekre nézve diszkriminatív volta miatt, és felszólítja Romániát, hogy tartsa be koppenhágai politikai kritériumokat. A jelentés megerősíti, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveivel összhangban további lépésekre van szükség a romániai magyar

közösség védelme érdekében. A dokumentum követeli továbbá az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának felgyorsítását, és felszólítja Romániát, hogy biztosítson megfelelő finanszírozást a romániai magyar kisebbségi felsőoktatás számára. December 2. A román-magyar közös kormányülés nyomán adódó lehetőségek számbavétele, a térségi adottságok és programok bemutatása céljából "Integráció - Térség - Együttműködés" címmel, magyarországi és romániai szakértők, kormányzati tisztségviselők bevonásával Csíkszeredában konferenciát és térségi szakmai fórumot szervezett a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. December 2-3. Jubileumi közgyűléssel és díjátadással ünnepelte Nagyváradon megalakulásának 85., illetve újjáalakulásának 15 évfordulóját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. December 2-3. Marosfőn ülésezett a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsa

A tanácskozás egyik fő célja annak a folyamatnak a beindítása volt, amelynek következtében kialakulhat az a közösség, amely 10-15 év múlva meghatározó szerepet vállalhat a romániai közéletben. December 5. Kedvezően fogadták az erdélyi politikusok a magyar kormánynak azt az alkotmánymódosító kezdeményezését, amellyel az alaptörvényben rögzíteni kívánja, hogy a határon túli magyarság a nemzet része. December 7. Három Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-es képviselő felhívást intézett a két megye román civil társadalmához, hogy kezdjenek párbeszédet a térség reális helyzetéről, mivel az itteni románokat "paravánként használják különböző figyelemfelkeltő politikai manőverekre". Antal Árpád András és Tamás Sándor Kovászna megyei képviselők, valamint Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy a két megye helyzetét nem megfelelően ismertették az utóbbi

időszakban. A kisebbségi törvény kapcsán újra feléledt magyarellenes propaganda középpontjában a székelyföldi románok állnak. December 10. Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Küldötteinek Tanácsa, amely értékelte az egy éves kormányzást. December 12. A Székely Nemzeti Tanács nemzetközi felügyelettel történő helyzetrendezést kért Székelyföld autonóm státusához az ENSZ Biztonsági Tanácsától, valamint az ENSZ főtitkárától. Az SZNT követelte, hogy a világszervezet tekintse kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését, és felszólította Románia parlamentjét a Székelyföld Autonómia-Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. A szervezet külön nyilatkozatban kérte, hogy Románia addig ne lehessen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nem rendelkezik területi autonómiával. December 15. Az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta a Romániáról szóló

Moscovici-jelentést. Egy 247 igen és 224 nem szavazattal, 12 tartózkodással elfogadott módosítással az EP a kisebbségek kapcsán "kulturális autonómiára" cserélte az önkormányzatiságnak a jelentés szövegében korábban megfogalmazott elvét. A végleges szövegben az EP "elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt", és "nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedések vannak életben a választási törvényben". December 17. Megalakulásának 16 évfordulóját ünnepelte Marosvásárhelyen az RMDSZ Az ünnepség alkalmával a magyar érdekvédelmi szervezet ezúttal is kiosztotta az Ezüstfenyő Díjakat azoknak a személyeknek, akik "a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek". A díjban romániai magyar parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, tisztségviselők, egyházi

méltóságok, jogászok és vállalkozók egyaránt részesültek