Arcok > Történelmi arcok > Lev Davidovics Trockij (1879 - 1940)

Zsidó származású, orosz marxista államférfi, forradalmár, a Vörös Hadsereg alapítója. Eredeti neve Bronstein. 1879. november 7-én született az oroszországi Janovkában. Apja, David Leontyijevics Bronstein jómódú gazdálkodó; Trockijnak két testvére született [1]

1888-ban Odesszába ment tanulni, ahol a kultúra iránti érdeklődése fokozódni kezdett – különösen a könyvek érdekelték. A Szent Pál reáliskolában folytatta tanulmányait, de a hetedik osztályt már Nyikolajevben végezte, ahol a forradalmi eszmékkel is megismerkedett. Kezdetben a narodnyikizmus (liberális-anarchista ideológiai nézet, amely a parasztságot tekintette a szocialista forradalom vezető erejének) volt rá kiemelkedő hatással, ezért a marxizmus ellenfelének érezte magát. [1]

1897-től részt vett a későbbi bolsevik forradalmár, Ivan Andrejevics Muhin által vezetett Délorosz Munkásszövetség munkájában, így egyre inkább a szociáldemokrata hatás érvényesülését lehetett megfigyelni munkásságában. 1898-ban letartóztatták marxista szervezkedésért. A börtönben vette feleségül Alexandra Szokolovszkaját. Ezt követően négy évre Szibériába száműzték. [1] [2]

Száműzetése ideje alatt ismerkedett meg a marxista Dzerzsinszkijjel és Urickijjel. Egy irkutszki narodnyik újságba kezdett marxista szellemű cikkeket írni, Antid Oto álnéven. Írt az orosz paraszti életről, Hauptmannról, Ibsenről, Nietzschéről, Gorkijról. Olvasta az Iszkra néhány példányát, valamint Lenin „Mi a teendő?” című művét is. Trockij néven, hamis útlevéllel szökött meg száműzetéséből. [1]

Lenin sugalmazására külföldre szökött. Bécsbe ment, majd Viktor Adler segítségével tovább Zürichbe, Akszelrodhoz. 1902-ben Párizson keresztül Londonba érkezett, ahol találkozott Leninnel, Zaszuliccsal és Martovval. A legnagyobb hatással Lenin volt rá, aki felismerte a 23 éves fiatalember tehetségét, intelligenciáját, Trockij azonban ennek ellenére sem rokonszenvezett Lenin ideáival. Elutasította a „hivatásos forradalmárokból” álló csoport elképzeléseit. A mensevikek (Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt jobbszárnyához tartozó csoport tagjai) oldalára állt, és Lenint is többször durván támadta, például az OSZDMP második kongresszusán. 1903-ban megismerkedett második feleségével, Natalja Szedovával. 1904-ben a mensevikekkel is szakított, és 1917-ig frakción kívülinek tekintette magát. [1] [2]

1904-ben, Münchenben került kapcsolatba Parvusszal, az akkor baloldali német szociáldemokratával. Kezdett formát ölteni Trockij permanens (folyamatos, egész világot átölelő) forradalmi koncepciója. (Oroszországban a megkésett történelmi fejlődés miatt a burzsoá demokratikus forradalom és a szocialista forradalom szorosan összekapcsolódik) [1]

1905-ben Genfben tartózkodott, de októberre a nagy sztrájkok idejére már Szentpétervárra ment. Vezető szerepe volt a Pétervári Szovjetben, majd annak Végrehajtó Bizottsága elnökévé is választották. A Szovjet tagjait 2 hónap után letartóztatták, majd 1907-ben életfogytiglani száműzetésre ítélték. Hamarosan újra megszökött; először az Urál hegységbe ment, sarkkutatónak adva ki magát, majd rövid időre visszatért Pétervárra, de hamarosan ismét Londonba utazott. [1]

Itt megismerkedett Makszim Gorkijjal és a német Rosa Luxemburggal. Részt vett a párt V. kongresszusának munkájában. Bécsben telepedett le, ahonnan Berlinbe is gyakran átlátogatott. Kapcsolatot tartott az ausztromarxizmus (a reformizmus osztrák változata) képviselőivel, Hilferdinggel és Kautskyval, de a német szociáldemokrácia balszárnyával, Karl Liebknechttel is érintkezett. [1]

1908-tól a Pravda című lapot szerkesztette; mind a bolsevikoktól, mind a mensevikektől elszigetelődött. 1909-ben, Bécsben alapította meg a "trockista" Pravdát. [1] [2]

1914-ben Svájcban, majd Franciaországban folytatott háborúellenes propagandát. A háború kitörésekor távozni kényszerült Bécsből, ahonnan Franciaországba költözött. A Martovval alapított Goloszba, illetve a Nase Szlovóba írt. 1916-ban kiutasították Franciaországból, ezért az Egyesült Államokba utazott. Kapcsolatba került egy helybeli szociáldemokrata mozgalommal, így folytathatta háborúellenes propagandáját [1] [2]

A februári cári rendszer elleni forradalom hírére elhagyta Amerikát, s 1917. április végén érkezett haza. Kapcsolatot épített ki a Petrográdi Szovjet Forradalmi Katonai Bizottsággal. Egyetértett Lenin azon téziseivel, melyek a proletárforradalom napirendre tűzéséről szóltak. [1]

1917-ben, egy júliusi puccskísérlet után az Ideiglenes Kormány elfogatta, de az ellenforradalmi veszély növekedése miatt jobbnak látták Trockijt szabadon engedni. Nem sokára az egyre inkább bolsevik befolyás alá kerülő Pétervári Szovjet elnökének választották. 1917. augusztusában a bolsevik párt, valamint a Központi Bizottság tagja lett. [1]

Trockij irányította a Szovjet 29 tagú Forradalmi Katonai Bizottságának tevékenységét, s tagja lett az ad hoc Politikai Bizottságnak is. Lenin után a forradalom második legtekintélyesebb vezetője lett. [1]

1917 végére a kormány külügyi népbiztosává választották, de hamarosan lemondott posztjáról; Hadügyi népbiztos, majd a Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke lett. A Vörös Hadsereg megszervezésében jeleskedett. 1918-ban részt vett a breszt-litovszki béketárgyalásokon. [1] [2]

1919-ben Kolcsak és Vrangel csapatait szétverte, 1919. október 2-án pedig Szentpétervár védelmében játszott fontos szerepet. 1920 nyarán aktívan részt vett a lengyelországi hadjárat megszervezésében. [1]

Tagja lett a Politikai Irodának, mely akkoriban a legfelső politikai irányító testületnek számított. 1920-ban a közlekedési hálózat, a vasút helyreállításában vállalt szerepet, ami alapfeltétele volt a polgárháború miatt romokban heverő gazdaság élénkítésének. Ekkor vált általánosan ismertté, mint a „gazdaság militarizátora”, és a „munkáshadseregek” szervezője. [1]

Trockij 1923. végén a munkásdemokrácia követeléseit tűzte zászlajára, majd a baloldali ellenzék vezetője lett. [1]

1924 folyamán Sztálin, Zinovjev és Buharin irányítása alá került a párt, akik Trockijt „bonapartizmus” vádjával politikailag elszigetelték. Trockij „permanens forradalom” elmélete állt szemben a „szocializmus egy országban” ideával. Zinovjev és Kamenyev már 1925. januárjában ki akarta záratni Trockijt a KB-ből, de akkor csak a hadügyi népbiztosi tisztségétől tudták megfosztani. [1]

1927-re Trockij már nyíltan szembehelyezkedett az egyre erősödő sztálini uralommal: ellenforradalmi tüntetést szervezett Leningrádban, ami miatt őt és Zinovjevet is kizárták a pártból. [1]

1928. elején a GPU (Állami Politikai Igazgatóság, azaz a szovjet titkosrendőrség) rendelkezése értelmében száműzték Oroszországból. Alma-Atában (Kazahsztán) élt 1929-ig, majd Konstantinápolyban, valamint Prinkipóban telepedett le. 1933-ban Franciaországban, Barbizonban, 1935-től Norvégiában, majd 1937-től haláláig Mexikóvárosban élt. [1]

1939-ben Trockij felfedte a nyilvánosság előtt Sztálin és Hitler szövetségét.

1940. augusztus 20-án Sztálin ügynöke, Ramon Mercader halálosan megsebesítette Trockijt, aki másnap belehalt sérüléseibe.
Íróasztalán éppen a bolsevik Politikai Bizottság és a szovjet politikai rendőrség titkos történetével foglalkozó feljegyzések tornyosultak, amikor koponyájára lesújtott (a később a Szovjetunió Hőseként Moszkvában eltemetett) Ramon Mercader jégtörő csákánya. [1] [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Trockij
[2] http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/trockij.htm

A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik, ennek megfelelően frekvenciája 30 PHz és 3 EHz (30ˇ1015 Hz és 3ˇ1018 Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ezért élettanilag veszélyes.

A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

• Benkő Levente - Magyar nemzetiségi politika Észak-erdélyben (1940-1944) / 2003, 35 oldal
  
  
• Kurila Levente Péter - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény / 2022, 2 oldal
  
  
• Közelségben levés, távolságtartás, a párkapcsolati dinamika / 2020, 8 oldal
  
  
• Lévai István - Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények / 2002, 44 oldal
  
  
• Kurila Levente Péter - A házasság és az élettársi kapcsolati formák megszűnése / 2022, 3 oldal
  
  

Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága, a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő, játéka, ereje, emelkedettsége. Írásaiban a hangok, hangulatok tarka képet alkotnak, az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán, az...

"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit... Az ember, leglényege szerint szimbólum, üzenet, amely csak Akkor jön világra, ha megértették, ha elismerte valaki. Egyébként a létének nincs több jelentése vagy realitása, mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán." Angyal András A szerzőről Angyal András (1902-Erdély...

Első ének A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz...

Lev Davidovics Trockij kortársai:

- Otto Von Bismarck
- Alexandria Viktória
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Heinrich Luitpold Himmler
- Theodor Herzl
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Mao Ce Tung
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Joachim von Ribbentrop
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Willy Brandt
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi