Kereskedelem | Elektronikus Kereskedelem » Lévai István - Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények

SZAKDOLGOZAT LÉVAI ISTVÁN DEBRECEN 2002 ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM A FEJLETT ORSZÁGOKBAN, HAZAI EREDMÉNYEK LÉVAI ISTVÁN DEBRECEN 2002 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 2 1. 3 Az e-kereskedelem kialakulása 2. Az elektronikus kereskedelem szereplői, felosztása 2.1 Az elektronikus kereskedelem kialakításának és fejlesztésének résztvevői 2.2 Az e-kereskedelem lehetséges felosztásai 2.21 Zárt és nyitott rendszerek 2.22 Az e-kereskedelem a tranzakció típusai szerint 3. Gyakorlati megvalósítás 3.1 Az elektronikus kereskedelem jelenlegi helyzete 3.2 Az e-kereskedelem infrastruktúrája 3.3 Az elektronikus kereskedelem típusai 3.31 Vállalkozás-ügyfél B2C 3.32 Vállalkozás-vállalkozás B2B 5 5 6 6 7 8 8 9 10 11 13 4. E-business a fejlett országokban 4.1 E-BUSINESS, a rohamosan fejlődő ágazat 4.2 MOBIL E-BUSINESS COMMUNICATION 4.3 E-MARKETPLACES (elektronikus piacok) 4.4

Nemzetközi példák az állami szerepvállalásra 4.5 Nemzetközi Internetes kereskedelmi modellek (szolgáltatók) típusai 4.51 Reklám és hirdetési modellek (Advertising Model) 4.52 Ügynökségek, brókerek 4.53 Buy/Sell Fulfillment, Market Exchange, Business Trading,stb 4.6 Az elektronikus kereskedelem és közbeszerzés legfontosabb szervezetei 15 15 16 16 17 19 20 20 21 26 5. Elektronikus kereskedelem Magyarországon 5.1 Számítógépek Internet-alkalmazásának terjedése 5.2 B2C on-line vásárlás 5.3 B2B e-kereskedelem 5.4 B2A e-kereskedelem 5.5 Pénzügyi szolgáltatások 5.6 Hazai adatok, tendenciák 28 28 29 30 31 31 32 ÖSSZEFOGLALÓ 34 IRODALOMJEGYZÉK 35 ÁBRAJEGYZÉK 35 1 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények TÁBLAJEGYZÉK 40 Bevezetés Szakdolgozatom témájául a számomra igen izgalmas és érdekes elektronikus kereskedelmet választottam, középpontba az Internetet állítottam. Mivel én is - hacsak tehetem -

használom az Internet, ezért különösen érdeklődöm az e-business iránt, ami azt hiszen a modernsége miatt fogott meg. A jövőben ha lehet, szeretnék én is ezzel foglalkozni, vagy legalábbis alkalmazni Az Internet rohamos fejlődésének eredményeként egyre többen érdeklődnek e terület iránt. Mivel az e-business az interaktív kereskedelem egy szinte új, folyamatosan fejlődő vállfaja, ezért viszonylag kevés a publikált anyag és a hozzáférhető szakkönyv. Dolgozatom első részében az e-kereskedelem kialakulását mutatom be, külön kiemelve az elektronikus kereskedelmet, mint új fogalmat. Hiszen akárhogy is vesszük, az e-business - mint az Internet kereskedelmi célokra történő felhasználása - még új jelenség, nemcsak a magyarországi Internet-használók körében, hanem bizonyos külföldi országokban is. Ezt követően e-business szereplőit és azok kapcsolatát fejtem ki, majd az elektronikus kereskedelem zárt- és nyitott rendszereit,

valamint a tranzakciók típusait elemzem. A harmadik rész az e-kereskedelem gyakorlati megvalósítását tükrözi, ami az e-business jelenlegi helyzetét, infrastruktúráját és legfőbb típusait tartalmazza. Szakdolgozatom fő témája, vagyis „elektronikus kereskedelem a fejlett országokban” található a negyedik részben, melyben néhány statisztikai adattal, és ábrákkal igazolom az e-business rohamos fejlődését, ezen kívül kitérek a mobiltelefonos e-kereskedelemre, valamint az elektronikus piacokra is. Úgy gondolom, ez az a három típus, (e-business, mobil e-business communication, e-marketplaces) ami meghatározó lehet a jövő elektronikus kereskedelmét nézve. Szintén ebben a részben beszélek a legfontosabb nemzetközi Internetes kereskedelmi szolgáltatókról, akik ezen a piacon meghatározó helyet foglalnak el, majd az elektronikus közbeszerzés legmeghatározóbb szervezeteit taglalom. Az utolsó rész a dolgozat másik fő témáját: az

e-kereskedelem magyarországi helyzetét tartalmazza. Ebben a részben igyekeztem statisztikai adatokkal és táblázatokkal egy átfogó elemzést készíteni az országunkban zajló „e-business”-ről. Remélem, dolgozatom átfogó képet nyújt az e-business jelenlegi helyzetéről, hazánk és külföld e-kereskedelmi tevékenységéről, valamint a várható fejlődésről. 2 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 1. Az e-kereskedelem kialakulása Az információs társadalom szerves részei, a gazdasági folyamatok, a közigazgatási tevékenységek és a lakosság napi életének apró részletei egyre inkább az infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek felhasználásával valósulnak meg. Ez lehetett a kiindulópontja az e-kereskedelem kialakulásának, hiszen az Internet megjelenésével lehetővé vált a világ bármely pontjával való kapcsolatfelvétel, ezen belül az interaktív kereskedelem is. A korszerű

információs és kommunikációs technológiák a gazdaság mind több területén jelentek meg, alkalmazásuk megváltoztatta a hagyományos viszonyokat. Az új technika lehetővé teszi és erősíti globalizáció jelenségét, a földrészek közötti kommunikáció gazdaságossá teszi az országhatárok felett átnyúló gazdaságok, vállalkozások működését. Az Egyesült Államokban, ahol elsőként terjedtek el az új termékek és szolgáltatások, a gazdasági élet és a közigazgatás, valamint az oktatás területén, a vállalatok számára a liberalizmus, az egyén számára a jogi, személyi adatvédelmi szabályozás jelent meg legfőképpen. Az Európai Unió információs társadalmi direktíváiban az emberi élet minőségének javítását fogalmazta meg. Magyarország számára stratégiai szinten kell meghatározni azokat a területeket, ahol nem szabad lemaradnia az infokommunikációs alkalmazások szintjén, hogy ne szoruljon ki az ország a világ

dinamikusan fejlődő gazdasági rendszeréből, illetve meg kell határozni azokat a réseket, ahol sajátos lehetőségeiből adódóan eredményeket érhet el. Az USA-ban 1966-ban az Információs Szabadság Törvénye, 1986-ban az Egységes Információs Szabadság Törvénye és 1996-ban az Elektronikus Információs Szabadság Törvénye lépett életbe, megteremtve az infokommunikációs terület jogi szabályozását. Az Európai Parlament részére 1996-ban készített jelentés Internetes gazdaságról beszél. Újabb fogalom jelenik meg. E jelentés már tartalmazza, hogy ez a kultúrális, oktatási képzési szférára is kihat és társadalmi téren is lényeges előnyöket hoz Európa polgárai számára. Az Európai Unió Bizottságának számára 2000. márciusára Romano Prodinak, a bizottság elnökének vezetésével készült el az a tíz pontos javaslat, ahol az Internet alkalmazása kerül a középpontba, de megjelenik az elektronikus kereskedelem is, mint

kiemelt program. 3 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Magyarországon az Egységes Hírközlési Törvény kidolgozásának napjainkban zajló folyamata lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek együttesen gondolják át és vitassák meg a legfontosabb kérdéseket. A törvény tervezetében meghatározták az elektronikus kereskedelmet is Eszerint az: „Elektronikus kereskedelem: Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus értékpapír kereskedelmet, elektronikus fuvarlevelek kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, közbeszerzést, direkt marketing és ügyfélszolgálati tevékenységet stb. Az elektronikus kereskedelem

fogalomkörébe tartozó tevékenység végezhető az Interneten, keskeny sávú alkalmazásokon (Teletext), műsorszórással (Teleshopping), valamint off-line környezetben (katalógus alapú értékesítés CD-ROM útján), illetve távközlési csatornák és intézményi számítógép hálózatok kombinációja segítségével (Telebank szolgáltatások).” Az e-kereskedelem fejlődésének történetével összhangban három nagy területre bontható: először a vállalkozás és vállalkozás közötti információs és kommunikációs technológiákon alapuló üzleti tevékenységek alakultak ki „Business to Business” (B2B). Ezt követte a vállalkozás és fogyasztó, azaz „Business to Consumer” (B2C). Megjelentek a közigazgatás és vállalkozás „Business to Administration” (B2A) tevékenységek is. Szokás még „Consumer to Administration” (C2A) kapcsolatról is beszélni, ami pl. az elektronikus adóbevallás. A technika és az üzleti élet

fejlődése egyre több lehetőséget alakít ki, amelyekhez új nevek tapadnak: • e-bank, amit az Internetes vagy telefonos bankszolgáltatásra, • e-broker, ami az Internetes vagy telefonos értékpapír kereskedelemre, • e-aukció, amit elektronikus úton lebonyolított árverésre használnak. Az e-kereskedelem megjelenése számos problémát vetett fel: • A globalizáció kérdése. Kultúrális nyelvi nehézségek (mi lesz a közös nyelv) • Szerződéses és pénzügyi kérdések. Pl mikor lép érvénybe a szerződés • Szerzői jogi kérdések. Az elektronikusan terjeszthető termékek, pl zene kapcsán • Biztonság és magánélet kérdései. 4 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények • A teljeskörű elérhetőség biztosítása. • Az elterjesztés kérdése. A kis- és középvállalatok félnek, hogy le- és kimaradnak az ekereskedelembe történő belépés esélyéről, mert nem rendelkeztek kellő

információkkal a benne rejlő lehetőségekről. Egy bizonyos: a holnap vállalata és állampolgára számára az új technológia nélkülözhetetlen lesz. 2. Az elektronikus kereskedelem szereplői, felosztása Amikor az információs társadalomról beszélnek, gyakran felmerül a kérdés, hol tart ma Magyarország? Részese ennek a folyamatnak, vagy csak várományosa? A megközelítéstől függően kissé eltérő válaszok adhatók. Ha az infokommunikáció legkorszerűbb technikai eszközeinek, szolgáltatásainak hazai lehetőségeit vizsgáljuk, akkor elsősorban a globalizációnak köszönhetően, az ország nem áll rosszul. Jogosan állítható, hogy az információs társadalom jelen van Magyarországon is Az infokommunikáció eszközei új formákat, új módszereket biztosítanak a kommunikáció számára és így új lehetőségek nyílnak meg az egyén és a gazdálkodó szervezetek üzleti és magán ügyintézései előtt is. Új minőségű élet

kialakítására adatik meg a lehetőség De tud az ország ezzel élni? 2.1 Az elektronikus kereskedelem kialakításának és fejlesztésének résztvevői Az elektronikus kereskedelem természetes szereplői a közigazgatás, a gazdasági élet résztvevői és a lakosság. Így az adott ország kormánya, a közigazgatási, a gazdálkodó és szolgáltató szervezetei és az ezekkel kapcsolatban álló jogi és természetes személyek. Az e-kereskedelem folyamatának legfontosabb közvetlen szereplői az első 1. ábrán láthatók: az eladó - a távközlő-szolgáltató, az Internet-szolgáltató, a web-lap (portál market) rendszerkészítő, működtető, a logisztikai hátteret biztosító, a hitelesítő, a pénzügyi szervezet (bank) - a vevő. A folyamat valós résztvevőinek száma, mint látható majd, az e-kereskedelem típusától függ, de általánosan elmondható, hogy sokszereplős rendszerekről van szó. Nem említett közvetett szereplők a reklámszakemberek,

a tanfolyamszervezők és még sorolható. Látható (lásd. 1 ábra), hogy a hagyományos két üzleti „főszereplő”, az eladó és vevő közé, nagyszámú további résztvevő kerül. 5 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Az eddigi tapasztalatok szerint kiemelt szerepet játszik a környezeti feltételek alakításában az állam, amely az adott ország gazdasági életének fellendítésének várja az e-kereskedelem egyre szélesebb körű elterjedésétől, elterjesztésétől. Meghatározó érdekképviselettel és tőkeerővel rendelkeznek az informatika, a távközlés területén működő multinacionális cégek, és az e-kereskedelemben joggal új és nagyméretű piaci lehetőségeket látnak. 2.2 Az e-kereskedelem lehetséges felosztásai 2.21 Zárt és nyitott rendszerek Az elektronikus kereskedelem sokfajta módon megközelíthető, az egyik lehetséges felosztás szerint beszélhetünk zárt és nyitott e-kereskedelemről.

Mindkettő esetében előfordul kizárólag gazdálkodó szervezetek közötti kereskedelem, illetve gazdálkodó és magánszemély közötti kapcsolat. Zárt ciklus (2. ábra) alatt azt értjük, amikor az eladó és a vevő között a kapcsolat adott, a szereplők egymás számára - legalábbis elektronikus formában - ismeretek, és a tranzakció általában, újra és újra létrejön. Ilyen zárt láncú e-kereskedelemre példa, amikor az egyén vagy a vállalkozó szerződést köt a bankkal, és a számára szükséges pénzmozgásokat, ügyleteket elektronikus kapcsolaton keresztül bonyolítja le. Ma már Magyarországon is több bank javasolja a vállalkozóknak, hogy elektronikus kapcsolatot tartsanak fenn velük. A szükséges szoftvert a bank átadja, telepíti és az ilyen módon elintézett ügyleteknél, kedvezőbb kamatot biztosít, mint a hagyományos, személyes ügyintézésben. Zárt ciklus a termelő vállalat és állandó beszállítója közötti elektronikus

kapcsolat, amikor a munkakiadás és a visszaigazolás már ilyen módon valósul meg. Ennek egyik alváltozata, amikor a kapcsolat annyira zárt, hogy nem is Interneten, hanem Intraneten valósul meg. E fenti rendszerek is folyamatosan épülnek, bővülnek, de a szereplők közötti érdekek viszonylag állandóak. Az állandóság csak viszonylagos, hiszen változó világunkban a zárt láncoknál is a szolgáltatások bővítésének, a minőség javításának folyamatos szükségessége működik. A nyitott ciklusú (3. ábra) e-kereskedelem üzleti szempontból izgalmasabb, hiszen állandóan újabb és újabb vevőket kell megszerezni, és lehetőség szerint odaszoktatni. A zárt rendszerben 6 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények ismert a résztvevők számára szolgáltatások elnyeréséért teendő cselekvések lánca, biztonságosnak ítélhetik az üzleti tevékenység során szükséges pénzmozgások rendszerét is. Meghatározó

különbség, hogy a szereplők ezekben a nyílt ciklusú rendszerekben általában nem ismerik egymást. Ezért a hitelesítés, mint valós tevékenység - jogi aktus - és a bizalom, mint emberi tényező különösen fontos hangsúlyt kap. 2.22 Az e-kereskedelem a tranzakció típusai szerint Egy másik lehetséges felosztás tehető a tranzakció típusai szerint. Jelentős különbség van az ekereskedelem megszervezése és működtetése, ezzel összhangban a befektetett tőkeszükséglet mértéke között attól függően, hogy csak információ-mozgás valósul e meg ezen kereskedelem, szolgáltatás keretében, vagy valós tárgyi mozgás is. Az utóbbi esetben az ügyletben résztvevő szereplők száma is jelentősen nő (5. ábra) Ezen e-kereskedelmi kapcsolatok (lásd. 4 ábra) elsősorban szolgáltatás jellegűek, ahol csak információ közvetítés, szellemi termék mozgása történik, pl. menetrend adatok, tervezési feladatok, banki szolgáltatások. Az

információk alaptípusai itt a hagyományos ajánlatkérés, vagy szolgáltatás ajánlat, a megrendelés és/vagy szerződés, - az igényelt szolgáltatás - majd a pénzügyi ügyletek. Itt is megkülönböztethetőek az egyszeri kapcsolatok, pl. menetjegy-rendelés és telepítés, vagy a folyamatos pl. a banki ügyletek, esetenként a biztosító és biztosított közötti kapcsolat Ezekben az ügyletekben is léteznek jogilag még szabályozatlan területek, ahol az országhatár elvi átlépése ma még szabályozatlan tevékenységeket jelent, így a tervezés, megrendelés esetén az adó, járulékok fizetése, ha a vevő - szolgáltató - és az eladó más-más országban jogi környezetben tevékenykedik. Bonyolultabbak és több dimenziósak a rendszerek, ahol az információ mellett tárgyak mozgatására is sor kerül. Azaz az e-kereskedelem elektronikus folyamatait össze kell hangolni, a hagyományos (természetesen dinamikusan fejlődő) logisztikai rendszerekkel.

Egyszerűbb rendszer, ahol az eladó és gyártó nem különül el. A rendszer működtetését különösen nehézzé teszi, hogy az időtényező csak elektronikus formában történő információ-áramlás esetében, illetve 7 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények valós tárgyi mozgásoknál nagyságrendi eltérést mutat, ezért ezek összehangolása szükséges (5.ábra) Az 5. ábrán látható, hogy ebben az esetben az információk áramlata is bővül Ilyenkor a megrendelés, visszaigazolás is több szereplő között szükséges, kiegészülve egyéb okmányokkal: szállítási megrendelések és biztosítások, illetve garancialevelek, szervíz szolgáltatási ajánlatok, majd szerződések. A rendszer még nagyobb, ha az eladó és gyártó nem azonos, amely a globalizálódó világban egyre valószínűbb. Az esetek többségében a vevő számára nem látható módon többszintű sok országot érintő információs rendszerek

jönnek mozgásba a képernyőn megadott megrendelés hatására. 3. Gyakorlati megvalósítás Az áruk és szolgáltatások vásárlása sok apró elemből tevődik össze, és a hagyományos, illetve elektronikus kereskedelem ezen elemek megvalósítási módjában tér el egymástól. Míg a hagyományos kereskedelemben a vásárlás minden eleme személyesen, az eladó és vevő közvetlen kapcsolatában bonyolódik, a különféle médiumok (Internet) igénybevételekor ezek egyre kevésbé feltételeznek személyes találkozást a szereplők között. 3.1 Az elektronikus kereskedelem jelenlegi helyzete Az US National Science Foundation 1990-ben hagyta jóvá az Internet nem tudományos célokra történő használatát, de csak 1993-ra fejlesztették ki azokat a technológiákat, amelyek a világháló World Wide Web létrejöttét eredményezték. Az áttörést olyan szoftver kifejlesztése jelentette, amely képes az Interneten keresztül továbbítható olyan adatokat

generálni, amelyek egy felhasználói gépen vizuális képek formájában jelennek meg. Ezzel megkezdődött az Internethasználat „aranylázhoz” mérhető rohamos terjedése Amerikai adatok szerint a felhasználók száma az 1993-ban regisztrált 5 millióról 1997-re 62 millióra nőtt, majd alig 1 év alatt közel 100 millióra. A forgalom az Interneten száznaponként megduplázódik, azaz még gyorsabban, mint a domainnév-regisztráció, amelynek éves növekedési üteme 40-50%. A kereskedelmi nevek (com) 8 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 1997. január és július között 27 000-ről 765 000-re nőtt Ez a fejlődés ütem azóta sem csökkent le, hiszen az úttörő USA után a világ más fejlődő országaiban is megindult a gyors térnyerés is. Az Internet-használók földrészenkénti megoszlását az 1. táblázat mutatja (2000 június) Az Internet-felhasználás használati nyelv szerinti megoszlását mutatja a 2.

táblázat (2000 június). Az 1990-es évek elején az Interneten már a letölthető hasznos információk és szoftverek óriási gyűjteménye volt megtalálható. A hozzáférés azonban még igényelt bizonyos szakértelmet és rendszerismeretet a felhasználók részére. Rövid idő alatt számos olyan technológia, szabvány és protokoll jött létre, ami már önmagában megkönnyítette az Internet használatát, majd a keresőprogramok „browser”-ek kifejlesztésével (Netscape volt az elsők egyike azok közül, ami már a tranzakciók biztonságosságára is kiterjedt, és lehetővé tette bizonyos korlátok között a termékek pénzre történő elektronikus cseréjét) megnyílt a lehetőség arra, hogy az Internet a termékek és szolgáltatások piacává váljon. Mára már az elektronikus kereskedelem és az Interneten keresztül bonyolított kereskedelem gyakorlatilag szinonímává váltak. Annak ellenére, hogy e kereskedelem tényleges fejlődési üteme és

a 2002-ig előre jelzett várható fejlődés üteme impozáns, jelentős mértékben növekednie kell még ahhoz, hogy komoly veszélyt jelentsen a kereskedelem hagyományosabb csatornái számára. 1997-es amerikai adatok szerint a kereskedelmi bevételek megoszlását tekintve alig jelent még meg ez a kereskedelem. Ugyanakkor a Fortune 500 felmérése szerint, annak ellenére, hogy az e-kereskedelem egyik nagy előnyének tüntetik fel az egyenlő esély teremtését a kis- és nagyvállalatok számára, mégis a nagy cégek azok, amelyek az e-kereskedelem nagy részét magukénak mondhatják. Ez természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a nagy cégeknek ismert a márkaneve, kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkeznek, és ami ennél is fontosabb, megtehetik, hogy jelentős pénzeket fektessenek az ekereskedelembe, tudván azt, hogy a megtérülés még évekig várathat magára. 3.2 Az e-kereskedelem infrastruktúrája A hagyományos kereskedelemhez hasonlóan, az

e-kereskedelem is jelentős, de igen eltérő infrastruktúrát igényel. Nagyon leegyszerűsítve az e-kereskedelem infrastruktúráját négy alapelem adja: 9 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 1. hardver (PC-k, routerek, szerverek, a világháló stb) 2. hálózati szolgáltatók (azaz Internet hozzáférés) 3. szoftverek (a hardver üzemeltetéséhez szükséges csomagok és e-kereskedelem csomagok futtatására), 4. „képessé tevők” azaz „enables” (virtuális áruház - üzemeltetők, browserek, hirdetésfelvevők, fizetés, hitelesítés/tanúsítási szolgáltatások, szállítás stb.) Becslések szerint ebből a négy kategóriából jelenleg a hardverre költenek legtöbbet (10 - 30 milliárd USD-t), de ebben szerepel minden Internettel kapcsolatos hardver, nem csak az ekereskedelemhez szükséges része. A PC-k, szerverek, routerek és támogató hálózatok futtatásához szükséges szoftverekre fordított kiadások ugyan

csak egy kis részét teszik ki a szoftver piac bevételeinek, de korántsem elhanyagolhatók (300 - 900 millió USD 1996-ban). 1996-os adatok szerint a kereskedők mintegy 20 millió dollárt költöttek az e-kereskedelem eladói oldalát megvalósító, úgynevezett kulcsrakész szoftverekre, míg az Internet szolgáltatók mintegy 125 millió USD bevételhez jutottak. Végül a közvetítők akik lehetővé teszik az e-kereskedelem bonyolítását, az e-fizetést, e-biztosítást, végzik a hitelesítést, tanúsítást, szállítást stb., egy feltörekvő és növekvő piac szereplői. Amerikai felmérések szerint az e-kereskedelem infrastruktúrájának részesedése a GDP-ből meghaladta az autóipar és repülőgépipar együttes részesedését. 3.3 Az elektronikus kereskedelem típusai A elektronikus kereskedelmet a benne részt vevők kapcsolatai szerint, alapvetően a következő kategóriákra lehet felosztani: • vállalkozás-ügyfél (Business to Consumer B2C), •

vállalkozás-vállalkozás (Business to Business B2B), • vállalkozás-közigazgatás (Business to Administration B2A), • ügyfél-közigazgatás (Consumer to Administration C2A). 10 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Az elektronikus kereskedelem B2B és B2C szegmensei amerikai felmérések szerint igen jelentős fejlődést mutatnak, és az előrejelzés szerint 2002-re a forgalmuk megsokszorozódik (9-10. ábra) 3.31 Vállalkozás-ügyfél B2C Az e-kereskedelem köztudatban leginkább elterjedt formája a vállalkozás-ügyfél, azaz business to business: a B2C elektronikus kereskedelem, ezt kíséri a legnagyobb érdeklődés annak ellenére, hogy a business-to-business szegmens adja a forgalom jelentős részét. A B2C kereskedelem a vásárolt árukat tekintve két nagy csoportra oszthatók: anyagi és szellemi javakra. Ezek közül a szellemi javak kereskedelme a jelentősebb. Ennek egyebek között az is az oka, hogy olyan áruk

körében, amelyek fizikai valóságukban nem tapinthatók, nem vizsgálhatók meg, nem próbálhatók ki (fel), a hagyományos kereskedelem semmilyen többletet nem kínál az elektronikus kereskedelemmel szemben. Az elektronikus kereskedelem business-to-consumer szegmensét döntő módon a szellemi termékek, szolgáltatások kereskedelme határozza meg. Ez további alcsoportokra bontható: • szórakoztatás (felnőtt szórakoztatás, online játékok, zene.stb) • utazási szolgáltatások (repülő-, vonat- stb., jegyfoglalás, szállásfoglalás) • pénzügyi szolgáltatások (tőzsde, bank) • kiadványozás (könyvek, újságok) • szoftverek A kézzel fogható termékben megtestesülő áruk óriási választéka közül elsősorban az elektronikai cikkek, könyvek, lemezek, ruházati cikkek, virágok és élelmiszerek e-kereskedelme honosodott meg. Web-hely Az Internet rohamos terjedésével arányosan nő az Internet jelenlét is. A legtöbb cég Internetes

jelenléte egyszerű marketing helyet jelent. Céljuk nem az eladás, hanem csak a vásárlók becsalogatása az üzletbe. Az értékesítési helyek általában három egységre bonthatók: • marketing és értéknövelt információk: célja a vásárlók csalogatása, • katalógus: tartalmazza a termékekre vonatkozó részletes tájékoztatást, az árakat, 11 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények • rendelés feldolgozás: ebben az egységben tudja a vevő a rendelést feladni, a fizetést teljesíteni. A B2C e-kereskedelmi hely mindhárom elemet tartalmazza. Ezek lehetnek különálló vásárlóhelyek, de lehetnek „üzletközpontok” (shopping mall) is. A web-es üzletközpontok szerepét semmiképpen nem szabad összetéveszteni a hagyományos üzletközpontokéval. Míg egy hagyományos üzletközpont a vevő végignézi az összes üzletet a web-es üzletközpontokról egy gombnyomással tovább lehet állni.

Katalógus-navigálás A sikeres B2C e-kereskedelem egyik alapeleme a jó katalógus összeállítása, amelyben a vásárlók könnyen eligazodnak, gyorsan megtalálják a keresett terméket. Nem szabad, hogy néhány kattintásnál többre legyen szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a látogatók 80%-a megnézi a web-lapot és továbblép. Ahányszor a keresés során új helyre kell menjenek, 20%-uk tovább áll Vásárlás A vevőnek módot kell adni, hogy megtekinthesse a kiválasztott árukat, összesítést kérjen a fizetendő összegről, visszahelyezhesse az árukat a polcra, vagy akár teljes egészében elálljon a vásárlástól. Ha a vevő befejezte a válogatást, egy kattintás segítségével jut el a következő „felírás” oldalra, ahol egy felsorolásban látja a megjelölt áruk listáját, az árakat, a fizetendő végösszeget. Lehetővé kell tenni, hogy a vásárló meggondolja magát, és változtasson vásárlásain Fizetés-szállítás A B2C

e-kereskedelemnek ez az a pontja, ahol már biztonsági kérdések is felmerülnek. Amikor a vásárló vásárlási szándéka döntéssé alakul, kötelezettséget vállal a kiválasztott áruk átvételére, kifizetésére. Ez az a pont, ahol a megfelelő gombra kattintás szerződéskötésnek minősül A webnek ekkor célszerűen át kell váltani „biztonságos” üzemmódra, ami azt jelenti, hogy minden kommunikáció ettől a pillanattól kezdve olyan kódolt módon történik, hogy az információk csak azok számára elérhetők és főleg érthetők, akiknek azokat szánták. Szükség van arra, hogy a felhasználók higgyenek abban, hogy a kommunikáció biztonságos. A B2C e-kereskedelemben különböző fizetési módok terjedtek el: a csomagküldő szolgálatoktól átvett utánvétes fizetés, a csekkes fizetés, banki átutalás. Van példa arra is, hogy egyes cégek elfogadnak hitelkártyás fizetést nem biztonságos kommunikáció mellett is, de ezzel bizonyosan

megsértik saját banki számlaszerződésüket azon túl, hogy lehetőséget adnak az adatokkal való visszaélésére is. 12 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 3.32 Vállalkozás-vállalkozás B2B Az e-kereskedelem különböző vállfajai közül a business-to-business tranzakciók teszik ki a teljes forgalom közel 80%-át. Az üzleti vállalkozások közötti elektronikus kapcsolat nem új jelenség. A legfejlettebb országokban cégek az 1970-es, 1980-as években kezdtek számítástechnikai alkalmazásaikkal a vállalaton kívülre nyúlni, és a rendeléseket, számlákat, fuvarleveleket, feladási értesítéseket bérelt vonalakon működtetett hálózatokon (VAN), elektronikus adatcsere (EDI) formájában bonyolították. A VAN-ok installálásával és fenntartásával kapcsolatos költségek azonban ez elektronikus kommunikáció a kis- és középvállalatok számára gyakorlatilag elérhetetlenné tették, sőt még az EDI

felhasználó nagyvállalatok sem tudták sok esetben kiaknázni a benne rejlő összes lehetőséget, mivel partnereik nagy része nem volt felkészülve az alkalmazásra. Az Internet protokoll és Internet infrastruktúra megjelenésével a B2B jelentős fejlődésnek indult, egyrészt az EDI-n alapuló tranzakciók átalakulása, másrészt az új technológia által kínált megnövekedett lehetőségek következtében. Az Interneten keresztül használt EDI a VAN költségeinek mindössze egy tizedébe kerül és ezzel sokak számára vált elérhetővé és vonzóvá. A Boeing adatai szerint például, az EDI-VAN rendszerről az EDI-Internet rendszerre való áttérésekor megötszöröződött azoknak a vevőknek a száma, akik elektronikusan rendelnek alkatrészeket. A B2B e-kereskedelem növekedésének legfőbb hajtóereje A B2B üzlet növekedése elsősorban a következő okokra vezethető vissza: • a csökkenő beszerzési költségek, • kisebb

készletfinanszírozási költségek, • kisebb beszerzési ciklusidő, • hatékonyabb vevőszolgálat, • kisebb értékesítési és marketingköltségek • új értékesítési lehetőségek. Csökkenő értékesítési költségek A cégek jelentős költségeket és időt takaríthatnak meg a dokumentumok elektronikus cseréjével, valamint az ezt kísérő partnerkapcsolatok kiépítésével. További haszon, hogy az Internet segítségével szállítóikat szélesebb körből tudják kiválasztani. Kisebb készletfinanszírozás 13 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Minél nagyobb készleteket kénytelen egy cég raktározni, annál magasabbak a költségei és annál kisebb a nyeresége. A készletek forgási sebességének növelése csökkenti a készlet értéke utáni kamatveszteséget, a kezelési és raktározás költségeket. A készletszintek csökkentése ugyanakkor a gyártókapacitás jobb kihasználását

eredményezi, ami feleslegesség tehet esetleges gép és egyéb beruházásokat. A B2B elektronikus kereskedelem révén a gyártók folyamatosan tájékozódnak partnereik szükségleteiről. Kisebb ciklusidő A termékek előállításának vannak bizonyos fix költségei, pl. az amortizációs költségek, rezsi költségek. Az e-kereskedelem lerövidíti a termék értékesítéséig tartó ciklusidőt, és ezzel a terméket terhelő fix költségeket. Az elektronikus kapcsolat felgyorsítja az üzleti kommunikációt (rendelésfeladás, visszaigazolás, lerövidíti a ciklusidőket). Hatékonyabb vevőszolgálat A cégek bekapcsolják az Internetet vevőszolgálati munkájukba. Az Internet segítségével a vevők jobb és pontosabb információkhoz jutnak (termékleírások, stb.) Kisebb értékesítési és marketing költségek Az e-kereskedelemben az új vevők vagy ügyfelek nem jelentenek újabb költségeket. Mivel az értékesítési funkciók számítógépesítettek és

az értékesítési információkat egy szerver tárolja. Az automatizált rendelés-feldolgozási funkciók kiküszöbölik a manuális ajánlatkészítést. Az elektronikus katalógusok sokkal nagyobb információmennyiséget tartalmazhatnak, mint amit az értékesítő személyesen nyújthat az elektronikus rendelésfeladás pedig jelentősen lerövidíti az értékesítési ciklus idejét. Új értékesítési lehetőségek Az Internet lehetőséget ad arra, hogy a kis cégek új üzleti lehetőségekhez jutnak egyrészt azért, mert puszta jelenlétükkel alkalmat adnak rá, hogy potenciális partnereik megtalálhassák őket, másfelől az Internet olcsó eszközt biztosít ahhoz, hogy elektronikus úton maguk keressék meg mindazokat, akik partnereik lehetnének. Az e-kereskedelem új lehetőségeket teremt: • aggregát közösségek: azonos jellegű termékek szállítóit összefogó „üzletközpont”. Ilyen pl a Chemdex, cyber üzletközpont. Ez a funkció a

földrajzilag egymástól távol lévő vásárlói és eladói csoportoknak segít abban, hogy gyorsan egymásra találjanak. • aukciók: lehetőséget teremt arra, hogy a vevők az eladók felesleges készleteit licitálás útján megvásárolják. 14 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények • tőzsdék: az árutőzsdékhez hasonlóan működnek, csak elektronikus úton. 4. E-business a fejlett országokban 4.1 E-BUSINESS, a rohamosan fejlődő ágazat Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint öt éven belül az e-business el fogja érni a 2500 milliárd dollárt. Ez több mint Írország, Portugália, Hollandia, Spanyolország, és Olaszország együttes GDP-je. A Gartner-csoport számításai még ennél is merészebb, szerintük „csak” az Európai Unión belüli üzletkötések forgalma meghaladja a 2500 milliárd dollárt 2004re. Ahogy az e-business fejlődik, a gazdasági tranzakciók természete úgy tolódik

el a fogyasztók irányába. Főleg a tradicionális vállalatok előnyei lesz anyagiatlan az elektronikus úton vásárlók számára, akik össze tudják hasonlítani a termékek leírásait, árait, a termékek készletszintjeit, és az áruk szállításának feltételeit, követelményeit mindössze egy pár egér klikkeléssel. Az olyan stratégiai előnyök, mint például a világon mindenütt hozzáférhető azonnali válaszadás lesz a kulcs a jövőbeli versenyképességhez, ráadásul a fizikai helyhez kötöttség sem akadályozza a jövőbeli terjeszkedést. Mindezek az érvek szükségessé teszik a vállalkozásoknak, hogy lépést tartsanak a kereskedelem ez irányú fejlődésével. A világ legnagyobb B2B Internetes ellátó lánchálózata a GE Global Exchange Services, amely már most több mint százezer kereskedelmi partnerrel áll kapcsolatban világszerte. 1999. szeptember 6-án az IBM bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz a 35 fontosabb vállalathoz (pl.

Microsoft, Ariba), amelyek célul tűzték ki egy olyan szoftver bevezetését, mely tovább egyszerűsíti és gyorsítja az Internetes tranzakciókat. Az IDC hasonló arányú növekedést vár B2C üzletkötésekből, mely elérheti a 300 milliárd dollárt 2004-re. Az Internet megváltoztatja a kommunikációt és a kereskedelmet, de ez a változás olyan gyors hogy sok vezetés alábecsüli ennek erejét. Sokan várnak arra, hogy az e-business beérjen az évtized közepére, és majd akkor kialakítják saját e-business stratégiájukat. Az érvek sehol sem olyan bíztatóak az alkalmazására, mint az EU-ban. A mobilok sávszélességének megnövekedése, 15 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények valamint az euróra való áttérés új lehetőségeket teremt ez e-kereskedelemben. Az euró bevezetése nagyobb próbatétel a vállalkozásoknak, mint az Y2K. A nemzetközi valutamozgás kockázatának vége most már költségmegtakarítás, vagy

új piac szerzésének reményében az országhatárok nem jelentenek akadályt az EU-n belül. Az EU fogyasztók egyre inkább tekintenek az országhatáron túlra, jobb minőségű áruk és szolgáltatások illetve alacsonyabb árak reményében. Ez a vásárlói mentalitás lesz az igazi hajtóereje az e-business elterjedésének. Egy sikeres e-business általában egy gondosan felépített stratégia, illetve web-site elkészítésével kezdődik, de ez csak az első lépés. Az e-business magában foglal egy fogyasztó arculatú eladást, marketinget, szolgáltatási csatornákat, leltárvezetést és kézbesítést. 4.2 MOBIL E-BUSINESS COMMUNICATION Európa, ahol a rádiós telekommunikáció az élet szerves része, a gyors sebességű hálózatok a telefon és az Internet között, már csak hónapok kérdése. 2004-re Internet szakértők szerint a mobil eszközök és a rádiótelefonok számbelileg felül fogják múlni a hagyományos értelemben vett PC-k számát. Az

EU népességének több mint a fele rendelkezik rádiótelefonnal (Magyarországon ez a szám eléri a 3,5 milliót), 3 éven belül az európaiak 2/3-a rendelkezni fog vele, a legtöbben beépített Internet elérhetőséggel. A legnagyobb akadály a mobil e-business elterjedésében a sávszélesség. A mostani adatátviteli sebesség 14,4 kbps GSM (Global System for Mobil communication) rendszeren keresztül. Egy új csomagkapcsolási technológiával (GPRS - General Packet Radio Services) ez a szám fel fog ugrani 115 kbps-ra és ráadásul ennél a rendszernél kérhetünk adatszámlázást is. A legújabb elképzelések, mely eredményének megjelenése az évtized közepére várható, a harmadik generációs telekommunikációs hálózatok. Ennek sebessége 40x - 200x gyorsabb, mint a GSM rendszeré és alkalmas például valós idejű videó beszélgetésre is. A mobil e-business 1997 június 26-án született meg, amikor is az Ericsson, Motorola, Nokia együttesen

létrehozták a Wireless Aplication Protokoll-t (WAP). 4.3 E-MARKETPLACES (elektronikus piacok) 16 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Majdnem minden iparágban, a vezető vállalatok megállapodást kötnek egymással és együttes ellátási láncot hoznak létre, melyeket e-piacnak neveznek. Ilyen stratégiai megállapodást kötött egymással a KingFisher, Marc & Spencer, Tesco vagy például a Chrysler, Ford, Geneal Motors, Nissan és a Renault Convisint néven. Ezekhez a nagy e-piacokhoz néha több ezer szállítmányozó kapcsolódik. Ma már több mint 2500 ilyen e-piac működik és számuk napról napra gyarapszik Ezeknek az e-piacoknak az előnyei: • meglepően alacsony ár, • nagyobb választék, • növekvő ellátási sebesség. Kérdés, hogy mennyivel alacsonyabb ár? A Volkswagen és az Audi közösen elindította az egyik legnagyobb európai magán e-piacát, célozva ezzel a szállítási költségek 50%-os

csökkentését. 4.4 Nemzetközi példák az állami szerepvállalásra Egyesült Államok Az Egyesült Államokban 1997-ben a Clinton kormányzat a „Globális Elektronikus Kereskedelem Kerete” címen hirdette meg az elektronikus kereskedelem fejlesztését célzó politikáját. Ennek alapján a „munkamegosztás” az alábbiak szerint alakult: a kormány elsősorban az új tevékenység pénzügyi, jogi, illetve a piacra jutást szabályozó feltételeit határozza meg, beleértve a vámrendszert, az adóztatást, az elektronikus fizetési rendszereket az „egységes kereskedelmi kódot”, a szellemi termékek védelmét, a személyi biztonsági feltételek megteremtését, a tartalmi és műszaki szabványok meghatározását. Az Egyesült Államokban alapvetően piaci alapon működő e-kereskedelmet terveznek, amely az önszabályozáson alapszik majd. Japán A kormány itt az e-kereskedelemmel kapcsolatban az állam feladatai közé elsősorban a fejlesztés és

elterjesztés támogatását sorolja. Ez a hagyományos gazdasági szabályoknak az átalakítását jelenti, hiszen ezek döntő többsége ebben a formában nem alkalmazható, vagy kiegészítésre szorul ahhoz, hogy az elektronikus gazdaságra is érvényes legyen. 17 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Korea Koreában az állam itt három törvény szerepét emelte ki, a „Számítógép-hálózatok hozzáférésének ösztönzése” törvényt, amely lehetőséget ad a nem kívánatos tartalmak terjesztőinek büntetésére és ezzel összhangban növelték a telekommunikációs Etikai Bizottság hatáskörét. A másik két jelentős terület az Elektronikus kereskedelem törvénye és a Digitális aláírás törvénye, mindkettőt 1998-ban fogadták el. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság kormánya az információs telekommunikációs technológiák gyors elterjesztésében, az ország vállalkozóinak az alkalmazásában és

fejlesztésben történő támogatásban látja a lehetőséget, hogy az ország ismét vezető ipari hatalommá váljon. Ezzel összhangban a kormány 1999-ben elfogadta az e-commerce@its.bestuk programot, amelynek célja, hogy az országban legyen a világon a legjobb környezet az e-kereskedelem számára. Jelentős előnyként fogalmazták meg, azt a tényt, hogy a web nyelve az angol. A kormányzat saját feladatként definiálta: • biztosítani kell, hogy minél többen rendelkezzenek a megfelelő eszközökkel és a hálózatok mindenkit elérjenek, • el kell érni, hogy a gazdaság szereplői bízzanak az e-kereskedelem jövőjében, • meg kell teremteni a biztonságos e-kereskedelem feltételrendszerét. A Miniszterelnöki Hivatalban a tárcák e-kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységét hangolják össze és havonta(!) állapotjelentést készítenek. Írország A kormány kis, rugalmas és az üzleti világgal szorosan együttműködő csapat

felállításával kívánja az e-kereskedelem terjesztését és terjedését elősegíteni annak érdekében, hogy Írország kiemelkedő szerepet töltsön be a világ e-kereskedelmében. Ettől várja a kormány a nemzetközi telecom cégek további betelepülését az országba. 1999 januárjában az ír kormány az EU-val közösen meghirdetett akciótervében lehetővé tette a cégek számára, hogy az elektronikus kereskedelmük megteremtéséhez szükséges feltételek, infrastruktúrák egy részét pályázati úton elnyert támogatásból biztosítsák. 18 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Németország Itt az e-kereskedelem nem kiemelt program, hanem csak a fejlesztési projektek közé tartozik. Elterjedését elsősorban a kis- és középvállalatok területén szorgalmazzák kormányzati támogatások formájában. Ennek érdekében regionális ügynökségeket hoztak létre 2001-ig az ilyen jellegű, modell értékű megoldások

létrehozása állami támogatást élvez. A szabályozás oldalról a döntő lépés az 1997. Évi az „Információs és kommunikációs szolgáltatások” és a „Médiaszolgáltatásokról” szóló törvények életbe lépése jelentette. Ezek egyértelművé tették a szolgáltatók felelősségét, az adatvédelem, az e-kereskedelem területén alkalmazandó digitális aláírás és a fiatalkorúak védelme terén. A törvény szerint a digitális aláírás alkalmazására többek között a közbeszerzési eljárások, szoftveralkalmazás, állampolgárok és vállalatok, on-line-banking és on-line-szolgáltatások során van lehetőség. Franciaország Nyugat-európai viszonylatban alacsony az Internet elterjedtsége Franciaországban. A kormány programjaiban ösztönzi az elektronikus kereskedelem elterjesztését, beleértve a jogszabályokra, az adózásra, a fizetési rendszerek biztonságára, a fogyasztók védelmére vonatkozó előírásokat. Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsának 2000. márciusi ülésének előkészítő szakmai anyagaiban az ekereskedelem, mint R Prodi a Bizottság elnöke által megadott kiemelt tíz pont közül egy szerepelt. A 2000 júniusi ülésre készített előterjesztés három nagy feladatcsoportot különböztet meg. A harmadik csoport az Internet használatának ösztönzését szolgálja Ezek között első helyen szerepel az e-kereskedelem elterjesztésének elősegítése. Vajon hosszú távon melyik az ok és melyik az okozat? Az Internet használatának elterjedése többek között éppen az e-kereskedelem és ennek hatására a gazdaság élénkítésének lehetőségét segíti elő. 4.5 Nemzetközi Internetes kereskedelmi modellek (szolgáltatók) típusai 19 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 4.51 Reklám és hirdetési modellek (Advertising Model) Az ún. reklám web-modell a hagyományos médiaközvetítőnek új közegben való alkalmazása,

amikor egyéb szolgáltatásokat is tartalmaz (e-mail, chat, fórumok). Ezekbe reklámüzeneteket ágyaznak be. Előfordulhat, hogy a közvetítő közeget üzemeltető számára ezek a reklámfelületek jelentik a tényleges jövedelemforrást. • Generalized Portal - Általános portál Nagy tömegű forgalom jellemzi, tipikusan több 10 millió látogatóval havonta, így ezek a böngészőprogramok, mint Excite, AltaVista és Yahoo, AOL. • Personalized Portal - Személyesített portálok A portálokat a felhasználók személyre szólóan használhatják. Ezek (pl MyYahoo!, My.Netscape) lehetővé teszik a személyes igények meghatározását és kiszolgálását • Specialized Portal - Szakosított portálok Ezt a portált "vortal"-nak (vertical portal) is nevezik. Itt nem a nagy tömegű mennyiség a fontos, hanem az exkluzív felhasználói kör. (Általában 0,5 - 5 millió látogatója van havonta) Pl: egy olyan web-oldal, amelyet általában golfozók,

lakásvásárlók keresnek fel. • Attention/Incentive Marketing - Figyelemfelhívó/kapcsolatkezdeményező marketing Ez a modell arra ösztönzi a látogatókat, hogy a tartalom áttekintése mellett töltsenek ki kérdőívet, kérdéssorokat. • Free Model - Ingyenes szolgáltatók Valamit ingyen ad a felhasználónak. Pl: ingyen web-oldalt (pl Free Merchant), Internet hozzáférést, elektronikus üdvözlőkártyákat (BlueMountain). • Bargain Discounter - Alku-diszkont modell Legismertebb a Buy.com, ahol az árukat általában azok költségén vagy az alatt árusítják és a profitot reklámozás segítségével biztosítják. 4.52 Ügynökségek, brókerek A brókerek a "piaccsinálók", ők hozzák össze az eladókat és a vásárlókat, majd lebonyolítják a tranzakciókat. A piacok, illetve a tranzakciók lehetnek: business-to-business (B2B), business-to20 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények consumer (B2C), vagy

consumer-to-consumer (C2C) típusúak. A brókereknek az a haszna, hogy minden tranzakcióra jutalékot számolnak. 4.53 Buy/Sell Fulfillment, Market Exchange, Business Trading,stb Buy/Sell Fulfillment E típushoz tartoznak a különböző ingatlanközvetítő (http://www.ingatlanforrascentralnethu), (http://www.ingatlan-budahu), partnerkereső szolgálatok, munkahely közvetítők A különböző on-line pénzügyi brókervállalkozások, pl. e-trade (http://www.etradecouk), (http://www.budabrokerhu), ahol a vásárlók a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó vételi és eladási megbízásokat adnak. Speciális brókerek azok, amelyek adott régiót (pl Európa, Ázsia) fednek le (http://www.dljdirectcom) Néhány modell (http://wwwcarsdirectcom) nagy tömegű adattal, de kis jutalékkal dolgozik, hogy az ügyfél számára a legkedvezőbb árakat biztosítsa. Market Exchange A B2B piacok a leggyorsabban fejlődő modellje. Jó példa erre (http://wwwmetalsitecom) vagy

(http://www.chemconnectcom), ahol a partnerek fém, illetve vegyi anyagokat kínálnak, keresnek Ezekben a modellekben a brókerek az áru értéke után számítanak jutalékot. A nagy kereső szolgáltatók is pl. Yahoo is kialakított egy speciális kereső szolgálatot (http://b2byahoocom) Business Trading Community Ez az a fajta web-oldal lényeges és összefoglaló formája az információknak és dialógusoknak. Vásárlói útmutatókat tartalmaznak termékleírásokkal, szolgáltatói és termékszótárakkal, napi üzleti híreket és cikkeket, ajánlatokat. Buyer Aggregator B2B típusú szolgáltatás, ahol a szolgáltatás tárgya a cím-információ. Az Accompany cég által felállított modell egy olyan vásárlói nyilvántartás kezelésén alapul, ami lehetővé teszi azt, hogy az egyéni potenciális vásárlókat lehessen kezelni az Interneten keresztül. 21 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Distributor Egy katalógus

típusú modell, ami nagyszámú gyártót és szolgáltatót kapcsol össze a vásárlókkal. A tranzakciók brókereken keresztül történnek. A vásárló számára ez egyrészt a piachoz való gyorsabb hozzáférési időt, több üzletkötést, másrészt beszerzési költség csökkentését is jelenti. Pl. NECX (http://wwwnecxcom) Virtuall Mall Ez egy olyan web-oldal, ami egyszerre több on-line kereskedőt szolgál ki. A bevásárlóközpont általában belépési, havi és/vagy tranzakciós jutalékokat számít fel, pl.Yahoo!Stores Metamediary Mohanbir Sawhney által létrehozott modell. Összehozza a vásárlókat és az on-line kereskedőket, valamint pénzügyi befektetési és minőségbiztosítási szolgáltatásokat is nyújt. Egy virtuális áruház, ami a tranzakciókat feldolgozza, a megrendeléseket nyilvántartja, számláz és fogadja a befizetéseket, pl. Amazons Shops Auction Broker Az aukciós bróker típusú web-oldal az eladók és vevők közötti

árveréseket közvetíti. A bróker a eladótól jutalékot kér, ami általában a tranzakció értékével arányos pl. eBay, AuctionNet, Onsale Reverse Auction A fordított aukció egy ún. "mondd meg a te áradat" üzleti modell, ami a résztvevők oldaláról "ajánlati árgyűjtemény"-nek is neveznek. A gyakorlatban a Priceline alkalmazta először A potenciális vásárló megadja azt a legmagasabb árat, amit ő fizetne a meghatározott áruért, a többi a bróker dolga. A bróker jutaléka a realizált és a tényleges ár közötti különbség alapján képződik, illetve a tranzakciós díj. Classifieds 22 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Azon árucikkek árulistájának szolgáltatása, amelyeket egyrészről el akarnak adni, másrészről meg akarnak vásárolni. Változó, hogy árakat közölnek e, vagy nem közölnek, de a listák közzé tételéért fizetni kell, függetlenül attól, hogy a tranzakció

létrejött e. Search Agent Böngésző típusú kereskedelmi rendszer (pl. intelligens szoftver vagy "robot", amit arra használnak, hogy egy árunak vagy szolgáltatásnak a vásárló által specifikált legkedvezőbb árát megtalálja, hogy automatikusan teljesítse az ember számára munka és időigénye feladatokat, pl.: DealtTime, MySimon, RoboShopper, R U Sure, ShopFind, pl. a "fejvadász" ügynökségek lehetnek ilyentípusú brókerek, oly módon, hogy - a munkát keresők számára - kilistázzák a megadott specifikumok alapján az elérhető álláshelyeket, pl.: CareerCentral Infomediary Model Vannak olyan vállalkozások, amelyek ún. információ-közvetítők, információkat gyűjtenek és más üzleti vállalkozásoknak eladják. A felhasználható részletes információért cserébe, (pl Interneten szörfözés, vásárlási szokások) az információ-közvetítők általában ingyenes Internet hozzáférést (NetZero), vagy ingyenes

hardvert (eMachines.com) ajánlanak A modell más irányba is képes működni: ellátja a vásárlókat információkkal, pl.: melyek azok az aktuális vállalkozások, amelyek az ő pénzéért versengenek. Ilyen például a Gomez • Recommender System Az ún. ajánlási rendszer egy olyan web-oldal, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználók információkat cseréljenek a különböző termékek és szolgáltatások minőségéről, továbbá azokról a cégekről, eladókról, akiktől ők vásároltak és jó vagy rossz tapasztalatokat szereztek, pl.: Deja.com, ePinions A Click the button még egy kicsit továbbmegy azzal, hogy ezt a modellt egy böngészővel is integrálja. • Advisory, Content Supplier Modell A tanácsadó modellek olyan tartalom szolgáltatók, amelyek valamilyen speciális szakterületre adnak tanácsot, ilyen tanácsadási szolgáltatások, pl. adó, könyvvitel, jogstb 23 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények A

tanácsadás speciális formája a befektetési tanácsadás, pl. EMX (http://wwwemxcouk), EPO.COM (http://wwwepocom), TheStreetCOUK (http://wwwthestreetcouk), Interactiv Investor International (http://www.iiicouk), Financial Engines (http://www.financialenginescom) Két alapformája létezik: pénzügyi bróker (függő és független),.pl: A Directadvisecom független befektetési tanácsadó Az infomediary modellnek a legalapvetőbb formája a NYTimes.com Merchant Model A klasszikus nagykereskedelmi és kiskereskedelmi termék és szolgáltatás közvetítés, "e-tailers" modellnek is nevezik. Néhány esetben a termékek és szolgáltatások speciálisak: • Virtual Merchant Virtuális kereskedő: olyan üzlet, ami csak a weben keresztül működik ("a.ka, pure-play etailers") A szolgáltatás kereskedés példája a Facetime, ami önmagát "application service provider"-nek nevezi. pl: Amazon, eToys, Eyewire, OnSale Catalog Merchant A

katalógus-kereskedés azt jelenti, hogy a levélben történt megrendelés áttevődik a web-oldalon alapuló üzletre, pl. ChefsCatalog • Surf and Turf Egy tradicionális áruház, ami web-oldalon is kínálja a termékeit. A modellnek megvan az a veszélye, hogy elosztási és nyilvántartási zavarok alakulhatnak ki, pl. Gap, Lands End, B&N • Bit Vendor Olyan kereskedő, aki szigorúan csak digitális termékeket és szolgáltatást forgalmaz. Manufacturer Model A "termelői profil" modell lehetővé teszi, hogy a gyártók a vásárlókat direkt módon - kizárva a nagykereskedőket - elérhessék, ezáltal rövidítve az elosztási láncolatot. A romlandó termékeknél, mint pl. a friss virágoknál fontos a gyors szállítás, pl Flowerbud Affiliate Model 24 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények A "beágyazott" modell azon a helyen kínál vásárlási lehetőséget, ahol az emberek az Interneten általában

szörföznek. Beágyazott web-oldalra való klikkelés után általában már is az ahhoz tartozó kereskedő web-oldalára léphetünk. Az Amazoncom általános licencjoggal rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozóan. Pl: BeFree, revenuenet Community Model A "közösségi" modell életképessége a felhasználók lojalitásán alapul. A felhasználók, általában érzelmi okokból sok időt töltenek ezeken az oldalakon. • Voluntary Contributor Model Az "önkéntes közreműködésen" alapuló modellt - National Public Radio, mint nem profitorientált rádióállomás - "NPR modell" is nevezik. A modell a felhasználónak egy olyan közösségét jelenti, ahol a web-oldalt önkéntes adományokkal támogatják. Knowledge Networks Az ún. tudás alapú vagy szakértői web-oldalak általában fórumként üzemelnek, ahol az emberek információk után kutatnak. A szakértők lehetnek egy cég alkalmazottai, önkéntesek, vagy bárki a weben,

pl.Deja, ExpertCentral, KnowPost, Xpertsite, Abuzz Jutalék alapú modellek, pl: Guru, Exp. Subcription Mode Az előfizetésen alapuló modell esetében a felhasználók fizetnek a web-oldalra, pl. Wallstreet Journal, Consumer Reports. Az újságokban lévő hírtartalom kevésbé sikeresnek bizonyult, mint az előfizetésen alapuló modellek hírtartalma, pl. Slate A Jupiter Communications 1999-es felmérése azt mutatja, hogy az Internet felhasználók 46%-a nem fizet azért, hogy a papírok, újságok tartalmát a web-oldalon olvassák. Utility Model A segéd modell egy mérő eszköz arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatást hogyan kell számlázni. Pl. FatBrain, SoftLock, Autentica • Auditing models Pl. számviteli, könyvviteli, biztonsági rendszer, kontroll rendszer 25 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények A nagy nemzetközi auditor cégek: KPMG, E & Y, D & T, Price Waterhouse,.stb • Do it Yourself A csináld magad mozgalomban

az egészségügytől a mezőgazdaságon át a különböző barkácsolásig végeznek szolgáltatásokat. 4.6 Az elektronikus kereskedelem és közbeszerzés legfontosabb szervezetei SIMAP Single Market Project: az európai egységes piac. Az Európa Bizottság DG XV igazgatósága az elektronikus közbeszerzés legjobb módszereinek elterjesztésére indította el a SIMAP projektet, melynek 1996 októberében indított honlapját (http://simap.euint) két év alatt közel félmilliószor keresték meg, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az EU-ban 400 ezer beszerző és több millió szállító van, a beszerzések éves értéke meghaladja a 720 milliárd ECU-t. A cél az egyes országok beszerzési szabályainak harmonizálása, és beszerzési rendszereinek koordinálása, hogy biztosítsák a nyílt, szabályozott, tárgyalásos eljárásokat. Feladatuk a közbeszerzési dokumentációk minőségének javítása, a versenytárgyalási felhívások

terjesztésének elősegítése, a beszerzők és a szállítók közötti elektronikus adatcsere ösztönzése és a közbeszerzési piac információk javítása. A SIMAP kísérletében a 15 EU országból 109 végpont regisztráltatta magát 1998 márciusáig. Ezek közül mintegy 53% az aktív: Németországból, Görögországból, Írországból, Luxemburgból, Hollandiából, Portugáliából és az Egyesült Királyságból. Az 1998 első negyedévében elküldött 257 megkeresés közül a legtöbbet - csökkenő sorrendben - a görögök, luxemburgiak, németek és angolok készítették. GCat és S-Cat Nagy Britanniában a Central Computer and Telecommunication Agency (CCTA) ügynökség felelős az információtechnológia eredményes és hatékony használatáért és beszerzéséért a brit közszférában. A CCTA két, katalógus-használaton alapuló sémát bocsátott közre: • a GCat katalógusban több mint 200 fő szállító 200 000 információtechnológiai

és telekommunikációs terméke lelhető fel 26 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények • az S-Cat katalógus, ami az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos szolgáltatások ajánlatait tartalmazza, 12 kategóriára lebontva. Az alkalmazott beszerzési eljárások megfelelnek az EU előírásainak. Mind a két katalógus elérhető az Interneten: GCat http://www.gcatcouk, S-Cat http://tap.cctagovuk/scat/scatopennsf NASA Ames Technology Commercialization Center A NASA ATCC program a NASA és a University of Texas, Austin együttműködési megállapodása alapján működik. A NASA-nál kifejlesztett technológiák kereskedelmi elterjesztésére hozták létre kísérleti jelleggel kezdő vállalkozók számára. Electronic Commerce Resource Center Az ECRC honlapja (http://www.ecrcorg) elérhetővé teszi az összes regionális közbeszerzési, oktatási és képzési információforrást, ami a felhasználókat az e-kereskedelem

témakörében érdekelheti. Sok ezek közül ingyenes Az ügyfelek az USA integrált polgári-katonai ipari bázisával kapcsolatban álló csoportok: gazdaságfejlesztő szervezetek, oktatási intézmények, a közbeszerzéssel foglalkozó kormányzati szervek. CommerceNet A CommerceNet (http://www.commercenetnet) az egyik legnagyobb professzionális szervezet, amely pár év alatt az USA-ból kiindulva világméretűvé nőtte ki magát. 1994-ben alapították a kaliforniai Szilícium Völgyben, 1998-ban 500 szervezet és cég volt a tagja: vezető bankok, távközlési szolgáltatók, értéknövelt szolgáltatók, Internet szolgáltatók, on-line szolgáltatók, szoftver gyártó cégek. A CommerceNet non-profit piac és üzletfejlesztő cég. Céljuk az e-kereskedelem könnyűvé, megbízhatóvá és általánossá tétele. A CommerceNet stratégiája: • Az e-kereskedelem és a technológiai trendek kutatása és fejlesztése • A piac meghatározó szereplőinek

hálózati összekapcsolása. 27 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények • Folyamatos és kedvező politikai célkitűzések támogatása. A CommerceNet tagok • hozzáférnek a rendszeresen közzétett kutatási eredményekhez • részt vehetnek a különböző rendezvényeken, projektekben és kísérletekben. The Open Group A csoport tagjainak összköltségvetése 55 milliárd US dollár, tehát valóban mértékadó világviszonylatban. Az Open Group (http://wwwopengrouporg) tagjai számára megbízható és védett intranetes, extranetes és Internetes kapcsolatokat biztosít a szervezeti alkalmazásokhoz, megvalósíthatja a fejlesztési elképzeléseket a gyakorlatban, illetve a termékfejlesztést befolyásolhatja. 5. Elektronikus kereskedelem Magyarországon 5.1 Számítógépek Internet-alkalmazásának terjedése Magyarországon 1998-ban a KSH adatai szerint mintegy 300 000 háztartásban volt személyi számítógép. A

háztartásokban található számítógépek viszonylag kis hányada (25-30%) alkalmas az Internethez történő csatlakozásra. Ennek megfelelően az Internet-használó háztartások száma nyugat-európai összehasonlításban viszonylag alacsony. Magyarországon a számítógépet és az Internetet használó polgárok jelentős része a munkahelyén (vagy az iskolában) kerül kapcsolatba az új technológiával, és elsősorban ott használja, ez 1998-ban 250 000 Internet-használót 28 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények jelentett, ez a szám 1999-re megkétszereződött és elérte a lakosság 5%-át, ami már megközelíti a 6%-os EU átlagot (USA-ban ez 16%). KSH adatok szerint 1999 májusában 62 000 Internet előfizetőt tartottak nyilván, ezek legnagyobb szolgáltatók szerinti megoszlását a 3. táblázatban látható Az Internet-használók átlagéletkora 30 év alatti, jellemzően 19-24 éves kor között, általában magasabb

iskolai végzettségűek, diplomásak és karrierjük elején vannak. Jellemzően nagyvárosokban élnek és jövedelmük magasabb a magyarországi átlagnál. Az Interneten mintegy 2,5 millió magyar web-oldal található, ezek jelentős része cégekhez, vállalkozásokhoz kapcsolódó. Az Internet-hozzáférési díjak a magyar háztartás számára rendkívül magasak, annak ellenére, hogy a szolgáltatók kedvezményes csomagokat is kínálnak. A telefonköltségek is meglehetősen borsosak, bár mind a Matáv, mind a mobil szolgáltatók kedvezményes díjcsomagokat kínálnak az esti-éjszakai szörfözők részére. Sajnos a korábbi éjszakai 150 Ft-os kedvezmény 2002.0731-től megszűnik, amely hátrányosan érinti a modemes interneteléréssel rendelkezőket. Az e-kereskedelem jelenlétét és fejlődési lehetőségeit Magyarországon alapvetően meghatározzák a fenti adatok. A cégek jelentős része meglehetősen inaktív Annak ellenére, hogy a web-lapok száma

gyorsan növekszik, ez a legtöbb esetben mindössze a passzív jelenlétre korlátozódik. Ezek a cégek vagy még nem ismerték fel az e-kereskedelem fontosságát, vagy rendelkeznek már valamilyen kezdetleges projekttel. Nagyon kevés olyan cég van ma még Magyarországon, amelyik már átfogó elektronikus kereskedelmi stratégiával rendelkezik. 5.2 B2C on-line vásárlás A Business to Customer kereskedelem Magyarországon a csomagküldő áruházakkal kezdődött a 90-es évek elején. Az on-line vásárlás Magyarországon meglehetősen kezdetleges, bár az on-line üzletek száma napról napra nő. 1999-ben mintegy 60 on-line üzlet volt található az Interneten Az on-line értékesítések bevételei a KSH adatai alapján egyenlőre még rendkívül alacsonyak (4. táblázat). 29 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Lakossági kikérdezések alapján Magyarországon az Internetes üzletet felkeresők 90%-a nem vásárol, egyrészt

azért mert az on-line vásárlás túlságosan drága, másrészt azért, mert a virtuális áruházakban nem elég bő a kínálat (30-30%). Ma Magyarországon a B2C csak olyan árukat és szolgáltatásokat kínál a vásárlók számára, amelyek a kiskereskedelemben is a vevők rendelkezésére állnak. A B2C szegmens részére az elektronikus fizetés általában még nem megoldott, az on-line üzletek szinte kizárólag az utánvétes fizetési módot választják. Ez a vevőknek is jobban megfelel, hiszen elég nagy a bizalmatlanság az elektronikus fizetéssel szemben. Az elektronikus fizetést lehetővé tevő, nagyon kis számú on-line áruházak egyrészt Secure Socket Layer protokollt (SSP), másrészt a Visa MasterCard, a Microsoft és az IBM együtműködésével 1997-ben kifejlesztett Standard Electronic Transaction (SET) szabványt használják. 5.3 B2B e-kereskedelem Jelenleg a B2B e-kereskedelemben résztvevő cégek az elektronikus adatcserét (EDI) elsősorban

arra használják, hogy továbbítsák egymásnak a hagyományosan papír alapon elküldött dokumentumokat: • megrendeléseket, • visszaigazolásokat, • raktárkészlet információkat. Gátat szab a B2B EDI alapon történő bővülésének az a tény, hogy az EDI bevezetése viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, és jelentős költségekkel jár, ezért a kis- és középvállalkozások egyáltalán nem vesznek részt benne. Az olyan nagy cégek, mint a General Motors, Hewlett Packard, Metro, Audi természetes módon támaszkodnak az infokommunikációs technológiákra és elvárják mindazoktól a kis- és középvállalatoktól, amelyek beszállítóikként kívánnak megjelenni, hogy ehhez alkalmazkodjanak. Gyakran jár ez azzal a paradox helyzettel, hogy a szállítók EDI útján kapják a megrendeléseket, majd ezeket kinyomtatják, és manuálisan viszik be az adatokat saját termelésirányítási rendszereikbe. A B2B e-kereskedelem terjedését gátolja

ezenkívül még az a tény is, hogy az elektronikus aláírásnak nincs joghatálya, a digitális aláírásra és hitelesítésre vonatkozó törvény még nem született meg, így számlázni EDI útján egyáltalán nem lehet. 30 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Magyarország EDI szolgáltatói a Matáv, amelynek EDInet szolgáltatása 1996-ban indult és mára már országos hálózatot üzemeltet, és az Ediport, amely az AT & T nemzetközi EDI hálózathoz nyújt hozzáférést. 5.4 B2A e-kereskedelem Magyarországon történtek már kísérletek arra, hogy az üzleti szféra az egyes hatóságokkal elektronikus úton kommunikáljon, ennek módját is elsősorban az EDI biztosítja. Több állami hatóságnál vezették be az EDI-t, így többek között az APEH-nél, a KSH-nál és a VPOP-nél. Az APEH kidolgozott egy elektronikus adóbevallási eljárást, amelyet 1997 augusztusában vezetett be és lehetővé tette, hogy a

legnagyobb vállalatok ÁFA bevallásaikat elektronikus úton nyújtsák be. Ehhez elektronikus formában elkészített nyomtatványt kell manuálisan kitölteni, majd X400 hálózaton keresztül lehet elküldeni a feldolgozó központba. A KSH a vállalkozásoknak azt a körét célozta meg, akik a kötelező statisztikai adatszolgáltatók körébe tartozak és tőlük fogad elektronikus úton a gazdálkodási tevékenységükre vonatkozó információkat. A VPOP a legnagyobb importőrökkel és exportőrökkel van elektronikus kapcsolatban, akik a nap 24 órájában, on-line módon nyújthatják be vámokmányaikat vámoltatás céljából. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy a hatósági munka gyorsabbá és egyszerűbbé tételével javítsák azt az üzleti környezetet, amelyik az államháztartás bevételeihez leginkább hozzájárul. 5.5 Pénzügyi szolgáltatások A 90-es évek végén 1998-1999-ben jelentek meg az on-line banki szolgáltatások, amelyek főleg

információk (pl. számlainformációk, árfolyam) lekérdezését tették lehetővé az ügyfelek számára Néhány olyan bank van csak, ahol az Internetes banki szolgáltatások köre ennél bővebb, pl. forint átutalások, bankkártya letiltás. Ezeket a szolgáltatásokat néhány pénzintézet - Internet helyett saját szoftver és modemes kommunikáció segítségével kínálja ügyfelei részére 31 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Tőzsdei szolgáltatások is igénybe vehetők elektronikusan, ezek közé tartoznak a tőzsdei információk, árfolyamok, on-line kereskedelem. Ezek a tőzsdei szolgáltatások is saját szoftver és modemes kommunikáció segítségével valósulnak meg, az Internetes tőzsdei kereskedelem is megindult 1999-ben (befejezésre vár). 5.6 Hazai adatok, tendenciák Magyarországra jellemző adatok láthatók a 6. és 7 ábrán Az eddigi tapasztalatok alapján a kiskereskedelmi forgalom elsősorban (lásd. 8

ábra) az értékpapír-forgalom, zenebeszerzés mellett megjelent a könyv+CD, az elektronikai termékek és ajándéktárgyak forgalma is megjelent a hazai e-kiskereskedelemben. 1999-ben indult, sokak szerint sokszorosára növekszik ez a forgalom, értéke azonban 2002-ig sem éri el a 2500 millió Ft-ot. Magyarországon az E kereskedelem még kezdeti korszakában van. Fejlesztésének meghatározó tényezői: az infrastruktúra, a gazdasági és jogi környezet. Néhány jellemző adat az infrastruktúráról, gazdálkodókról és fejlődésről: • Magyarországon 1990-ben a 100 lakosra számított telefon-ellátottság aránya 10 alatt volt, s valahol a vonaligénylők 10 évig várakoztak. Ma a 100 lakosra számított vezetékes távbeszélő állomások számának mutatója meghaladja a 35-öt. • Ma már négy mobilszolgáltató kínál kapcsolatot a telefon-előfizetők részére, közös ellátottsági mutatójuk 2000 elején eléri a 16-17%-os értéket. 1999

végén beindultak az IP alapú szolgáltatások, 2000 elején pedig a WAP-technológiájú Internet-elérési szolgáltatás • A PC-ellátottság alakulására jellemző, hogy 1999 végén a lakosság mintegy 30%-a jelezte, hogy otthonában van PC, ezzel egyező eredményre jutott a KSH Lakásviszonyok1999 felmérése, amely több mint 10 000 fős reprezentatív minta alapján kimondta: a lakások közel 15%-ában van személyi számítógép • Az elmúlt öt év átlagában az Internet-használat fejlődése hasonló ütemű volt, száma évente csaknem megduplázódott. 32 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények • Az Internet elterjedését két program támogatja: a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program és az IRISZ (korábban SuliNet). Az első mintegy 120 ezer host-gépen keresztül 400-500 ezer felhasználó számára biztosít kapcsolatot, az utóbbi 1300 közép, illetve általános iskola számára - 150-200 ezer

felhasználónak - teszi lehetővé a világháló elérését (lásd. 5 táblázat) Magyarországon a számítógépes hálózatok jelentőségének felismerése, használata a tudományos kutatás és a felsőoktatás területén kezdődött meg és vált alapjává az Internet-használat későbbi általános elterjedésének. E folyamat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ma a magyar felsőoktatási és kutatási szektor egésze jó minőségű, nagy sebességű Internet-hozzáféréssel rendelkezik. A hazai Internet-alkalmazók számának alakulás látható a 6. sz táblázatban Az előrejelzések szerint a lakosság mintegy 9-10%-ának lesz 2001-re Internet-hozzáférése. Ennek értelmezéséhez azonban tudni kell, hogy a Szonda Ipsos-Gfk felmérése szerint a hozzáférők közül 506 000en használják havonta egyszer az Internetet. Azaz jelenleg a lakosság igen szűk, 45% körüli rétege tekinthető valós Internet-használónak Az EDI rendszert hazánkban közel 400

vállalat alkalmazza. E rendszeren keresztül bonyolódó forgalom 1998-ban 27,7 milliárd Ft volt, amely 1999-re 80,5 milliárdra nőtt. A forgalom 2002-re az előrejelzések szerint elérheti a 400 milliárd Ft-ot (8. ábra) A rendszer terjedését a nagy vállalatok esetében elősegítheti, hogy 1999. január 1-jétől a jövedéki dokumentumokat az ügyfeleknek közvetlenül elektronikus úton kell benyújtani a VPOP illetékes hatóságának. Azaz a rendszer alkalmazása, az elektronikus kommunikáció kötelező formában jelenik meg ebben a szférában. Ez mind az ismeretek megszerzését, mind az ajánlatos infrastruktúra kialakítását szükségessé teszi. A jó működési tapasztalatok, időmegtakarítás, könnyebb ügyintézés különösen sokat lendítene ezen új lehetőségek elterjedésében. Mindezekből levonva a következtetést köztünk és külföld között elég nagy a különbség az ekereskedelmet nézve, úgy hogy van hova fejlődnünk. Ezt a

fejlődést legfőképpen az gátolja, hogy az Internet drága, tehát attól nem kell tartanunk, hogy az Internet-felhasználók száma rohamosan növekedni fog, ez maga után vonja az elektronikus kereskedelem alacsony szinten maradását is. A jövőre nézve reméljük, hogy olcsóbban „kapaszkodhatunk” fel a világhálóra, ugyanis Magyarországon sajnos csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy legyen Internetük. Amíg 33 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények ez így lesz, addig a magyarországi e-kereskedelem nem várhat akkora fejlődésre, mint a külföldi megfelelője. Összefoglaló Dolgozatomban bemutattam az elektronikus kereskedelem külföldi és magyarországi helyzetét, legfontosabb szervezeteit és mai jellemzőit, amit statisztikai adatokkal - ábrákkal és táblázatokkal támasztottam alá. Az Internetet állítottam a középpontba, ami a fejlett országokban az érettség szakaszába lépett, a közepesen fejlett

országokban – így hazánkban is – a közelmúltban indult igen gyors fejlődésnek (gondolok itt az Internet-használók/szolgáltatók számának folyamatos növekedésére, a szükséges infrastruktúra kialakulására). Ez a fejlődés remélhetőleg maga után vonja az e-business országon belüli folyamatos fejlődését is. Bemutattam az e-kereskedelem kialakulásának lépéseit, legfontosabb típusait (B2A, B2B, B2C) és szereplőit, valamint „az elektronikus kereskedelem jelenlegi helyzete” című fejezetben néhány ábraelemzéssel kifejtettem az e-business várható fejlődési eredményeit. Ezt követően tértem rá dolgozatom egyik fő témájára: az e-business külföldi helyzetére. Ebben a részben kitértem a külföldi országok Internetes kereskedelmének állami szabályozására, valamint bemutattam a legfontosabb nemzetközi e-kereskedelmi modellek típusait, legfontosabb szervezeteit, amik a legmeghatározóbb szereplői az elektronikus

kereskedelemnek. Másik fő témám az e-kereskedelem hazai helyzete volt, melyben a Magyarországon zajló B2A, B2B, B2C e-kereskedelmi folyamatot jellemeztem. Statisztikai adatokkal elemeztem a hazai Internetes szolgáltató cégek országon belüli megoszlását, jellemzőit, a várható e-kereskedelmi forgalmat, valamint az Internet-felhasználók számának alakulását. Összefoglalva: a magyarországi e-kereskedelem még eléggé kezdetleges a külföldihez képest. A hazai cégek csak mostanában kezdenek rájönni arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki 34 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények megtalálható az Interneten. Ennek egyetlen akadálya az, hogy az Internet és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások még mindig drágák, s sajnos hazánkban még mindig a megfizethetőség az első rendű szempont. Ebből következik, hogy addig, amíg a világháló nem megfizethető országunkban, s csak egy kis szegmens engedheti meg

magának, az e-kereskedelmi cégek nem várhatnak akkora gazdasági előnyökre, mint amit talán külföldön megkapnának. Irodalomjegyzék • Elektronikus kereskedelem – Dr. Mojzes Imre, Talyigás Judit Budapest, 2000 • Internet Magyarországon – Nyírő A., Turi L 1999 • Telecordia (www.netsizercom) • Global Internet Statistics (www.glrearchcom) Ábrajegyzék 1. 2. 3. 4. 5. ábra. Az e-kereskedelem legfontosabb közvetlen szereplői ábra. A zárt e-kereskedelem, ezen belül a B2B egyik formája ábra. Nyitott e-kereskedési ciklus jellemző B2B, B2C és B2A esetében is ábra. Csak információ-áramlást tartalmazó e-kereskedelem ábra. E-kereskedelem tárgyi mozgások során 35 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 6. ábra Hazai kiskereskedelmi e-forgalom 1999-ben 7. ábra Hazai kiskereskedelmi e-forgalom előrejelzések 8. ábra A vállalkozások közötti elektronikus kereskedelem alakulása Magyarországon 9. ábra A

világ B2C e-kereskedelmének alakulása (milliárd USD) 10. ábra A világ B2B e-kereskedelmének alakulása (milliárd USD) Bank 1. ábra: Távközlés E L A D Ó K Internet WEBkészítő Logisztika Egyéb Hitelesítő Információ áramlás elektronikus úton 36 V E V Ő K Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Vevő 1. 2. ábra: Vevő 2. Vevő 3. Szolgáltató Eladó Vevő 4. Vevő 5. 3. ábra: Termelő vállalat Beszállító 4. ábra: Különböző típusú információk Eladó Szolgáltatók 5. ábra: Eladó Logisztikai szolgáltatók 37 Vevő Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Vevő IT szolgáltatók 6. ábra: 30 25 Könyv+CD 26% Zene 15% Értékpapír, tőzsde 13% Irodai eszköz 10% Elektronikai termékek 8% Ajándéktárgy 8% 20 15 10 5 0 1. név 7. ábra: 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Hazai kiskereskedelmi e-forgalom előrejelzések (Millió Ft) 1998 1999

2000 2001 8. ábra: 38 2002 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 400 350 300 250 200 150 100 EDI/Internet-EDI (Mrd.Ft) 50 0 1998 1999 2000 2001 2002 9. ábra: 300 250 200 A világ B2C e-kereskedelmének alakulása (Mrd.USD) 150 100 50 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 10. ábra: 300 250 200 150 A világ B2B e-kereskedelmének alakulása (Mrd.USD) 100 50 0 1997 1998 1999 2000 2001 39 2002 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Táblajegyzék 1. táblázat Az Internet-használók földrészenkénti megoszlása 2. táblázat Az Internet-felhasználás használati nyelv szerinti megoszlása 3. táblázat Internet előfizetők megoszlása Magyarországon 4. táblázat Kiskereskedelem bevételei Magyarországon (milliárd Ft) 5. táblázat Magyarországi szolgáltatók jellemzői 6. táblázat A hazai Internet-alkalmazók számának alakulása 1. táblázat: Host (millió) Host/1000 lakos

Felhasználók Afrika 0,22 0,30 2,5 Ázsia 5,08 1,41 36,9 Európa 12,01 16,48 49,0 Óceánia 1,47 49,77 10,3 Közép-Amerika 0,31 2,43 1,6 Dél-Amerika 0,71 2,10 9,5 Észak-Amerika 52,77 176,47 128,8 2. táblázat: Ország Felhasználók (millió) Az összes felhasználó % Angol 172,3 51,3 Japán 27,3 8,1 Német 19,9 5,9 Spanyol 19,5 5,8 Kínai 18,0 5,4 Francia 13,2 3,9 Koreai 11,7 3,5 40 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények Olasz 10,0 3,0 Skandináv (összesen) 8,1 2,4 Portugál 7,7 2,3 Magyar 0,7 3. táblázat: Axelero 30.000 Elender 17.000 DataNet 10.000 Euroweb 5.000 4. táblázat: Növekedés az Csomagküldő Növekedés az On-line B2C Növekedés az előző év %-ban (Mrd. Ft) előző év %-ában (Mrd. Ft) előző év %-ában ÉV Összesen 1996 2.569 1997 2.950 14,8 7,00 19,8 - 1998 3.560 20,6 8,45 20,7 0,03 1999 3.918 10,1 9,30 10,1 0,10 5,5

- 233,3 5. táblázat: Szolgáltató Felhasználók száma Nemzetközi Belföldi sávszélesség sávszélesség Datanet 10.000 3,5 mbps 100 mbps Elender 167.000 8 mbps 4 mbps Euroweb (180 cég) 2,5 mbps 10 mbps Hungarnet 260.000 34 mbps n.a Axelero 30.000 10 mbps 10 mbps 41 Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények 6. táblázat: 1997. június 1998. június 1999. június 2000. június 2001. június 90.000 180.000 200.000 220.000 240.000 - 6.000 100.000 140.000 160.000 Kormányzati szektor 5.000 7.000 9.000 11.000 13.000 Vállalati 6.000 25.000 120.000 216.000 332.000 11.250 57.000 125.000 213.000 344.000 Egyéb N/a N/a 9.000 17.000 41.000 Átfedés -3.000 -31.000 -57.000 84.000 -141.000 109.250 298.000 506.000 733.000 989.000 Egyetemi hálózat Sulinet felhasználók Otthoni, kisvállalati felhasználók Összesen 42