II. (Kis) Károly Nápolyban született 1354 körül. Anjou-házi magyar, és III. Károly néven nápolyi király, valamint akháj fejedelem is volt. Nápolyban 1381. június 2-től, Magyarországon 1385. december 31-től haláláig uralkodott. A „Kis” melléknevet termete miatt kapta. Margittal kötött házasságából 3 gyermeke – Mária, Johanna és Nápolyi László – született. Apja Lajos durazzói herceg, anyja pedig Sanseverino Margit volt. [1] [2]
Apját korán elvesztette, ezért I. Johanna nápolyi királynő neveltette, majd 1365-ben V. Orbán pápa kérésére a magyar udvarba küldték Budára. I. Lajos király megkedvelte, így Károly 1371-től 1376-ig dalmát–horvát hercegi címmel a Délvidéket kormányozhatta. Amikor Johanna királynőnek nézeteltérése támadt a pápával, I. Lajos seregével Rómán át Johanna ellen vonult, s a királyságot elfoglalta, Johannát pedig börtönbe vetette, majd hamarosan megölette. Ezután Károly is összeveszett Rómával, ezért 1385-ben kiközösítették az egyházból. [1] [2]
Ekkor a magyar trónra törve, korábbi fogadalma ellenére magyar földre utazott. Kihasználva a magyar belviszályokat, megszerezte a koronát, s 1385-ben királlyá koronázta magát. Mária anyakirályné azonban nem nyugodott bele a hatalomátvételbe: 1386 februárjában merényletet szervezett ellene. A gyilkossági kísérlet után életben maradt Károlyt Visegrád várába zárták (állítólag mérget szórtak a sebére), de összeesküvői második próbálkozása sikerrel járt – a félholt királyt megfojtották. [1]
Tettei miatt pont a halála előtti napon átkozta ki a Pápa, ami miatt rendes egyházi szertartással csak 1390. február 3-án temették el a visegrádi Szent András kolostorban. [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._K%C3%A1roly
[2] http://gyurkovics.freeweb.hu
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A nagy gazdasági világválságA nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.
Amit Koszovóról tudni illikKoszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
Kapcsolódó doksik- Dr. Turóczi Antal - Digitális rendszerek II / 2013, 117 oldal
- Márki Sándor - II. Rákóczi Ferenc élete / 2012, 67 oldal
- Weisz Attila - Az Intel Pentium III. processzor jellemzői / 2002, 5 oldal
- Homoky Viktor - Zenetörténet VIII., Bécsi klasszicizmus II / 2010, 58 oldal
- A tájkép a XVII-XVIII. századi művészetben / 2001, 2 oldal
Jókai Mór élete és munkássága
1825. február 18-án született Komáromban (meghalt: 1904-ben), Jókay József ügyvéd harmadik gyermekeként. Nemesi származású. Pozsonyban, Komáromban, Pápán, Kecskeméten tanult. Erre az időszakra tehető a reformkor kezdete, a nemesi kiváltságok léteznek, Jókai azonban nem a földből akar megélni, értelmiségi pályára lép (polgárosodás szelleme, amely a nemesi társadalmat értelmiségi...
Ady Endre versciklusainak elemzéseA nyugat jelentősége Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény. 1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
Az arany ember (elemzés)A regény közlését „A Hon” című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják, hogy egy regénye sem készült olyan gyorsan, mint „Az arany ember”. S Balatonfüreden...
