Történelem | Középiskola » Az ókori Róma III. századi nagy válsága

Az ókori Róma III. századi nagy válsága Bevezető: Válság alatt a következőket értjük: - Az állam illetve a birodalom rendszere politikailag meggyengül, a központi hatalom szétesik. - A gazdaság lesüllyed, a termelő erők nem fejlődnek, a termelés visszaesik, a termelés és a fogyasztás egyensúlya megbomlik. - Az osztályharc kiéleződik, a gazdagok, és a szegények közötti ellentét fokozódik. - A nép elégedetlensége növekszik, ez a helyzet felkeléshez, illetve forradalomhoz vezet. - A társadalmi rendszer elavul, és új társadalmi forma alakul ki. A Severusok (i.u 193-235) A III. sz elején Rómában válságos helyzet alakul ki A politikai rendszer meggyengült, a gazdasági élet visszaesett, a császárok egymást követték a trónon. Végül a dunai provinciák jelöltje Septimus Severus (193-211) kezébe került a hatalom, aki katonai császár volt. A hadsereg megerősítése sok pénzt igényelt, amit csak az adók növelésével tudott

előteremteni. Uralkodása alatt a központi hatalom megszilárdult, és a római birodalom megerősödött. Severust fia Caracalla követte (211- 217) aki folytatta apja politikáját. A római polgárjogot kiterjesztette a provinciákra 212-ben. Ezáltal a tartományok gazdaságilag megerősödtek, különösen Egyiptom, Gallia, és Hispánia. A császár sok fürdőt és szökőkutat épített Róma városában. Leghíresebb szökőkút Fontana Trevi A katonacsászárok korszaka (235-284) Ebben az időszakban a birodalom északi részén megkezdődött a Germánok támadása. Keleten a perzsa birodalom jelentett veszélyt a rómaiak számára. A birodalom az ismétlődő támadások következtében és a gyakori császárváltozások miatt tovább gyengült. A III. sz végén a mélypontra jutott birodalmat Aurelianus császár (270-275) kemény fellépése mentette meg. Megnövelt számú hadseregével visszaverte a külső támadásokat, leverte a lázadókat. A határ biztosabb

védelme érdekében feladta Daciát, s így a limes újra a Dunánál húzódott. A gazdaság is válságba került. Csupán a tartományok gazdasága fejlődött a keleti területeken A támadó hadjáratok következtében a rabszolgák száma is csökkent, így áruk nőtt. A gazdaságok alapját a latifundiumok (nagy gazdaság) végezték. Ekkor már megjelentek a birodalom keleti területén a colonusok (szabad földbérlők) voltak. A szabad bérlők alkalmazása enyhítette a munkaerőhiányt, de a piacra kerülő áruk mennyisége csökkent. Ez már átmentet jelentett a rabszolgatartó társadalmi rendszer és a feudalizmus között. A III sz végén két jelentős katonacsászár nevét említjük meg: Decius és Probus. Ők sikerrel állították meg a barbárok támadását keleten és északon. Pannónia A római birodalom fontos része volt a mai Dunán-túl melyet Pannónia tartománynak nevezték. 50 ezer római katona védte ezt a határvonalat A tartomány első

helytartója Hadrianus volt a későbbi római császár. Pannónia központja Aquincum a mai Óbuda A tartomány híres városai voltak a következők: - Savaria - Albaregia - Sofiane - Arabona - Skarbantia / Szombathely / Székesfehérvár / Pécs / Győr / Sopron Fontos római központ volt Gorsium, melynek a feltárása folyamatban van. Pannóniát korszerű úthálózat kötötte össze a római birodalommal. A római városok helyén értékes műemlékek találhatók