II. Ulászló 1456. március 1-jén született Krakkóban. Kázmér lengyel király és Albert magyar király lányának, Erzsébetnek elsőszülött fia, Dlugos neveltje. A lengyel Jagelló-dinasztia tagja, Zsigmond magyar király dédunokája, II. Lajos apja. Cseh királlyá I. Mátyással szemben 1471-ben választották. 1490-ben, Mátyás király halála után magyar királynak választották meg. Felesége Candale-i Anna, akit 1502-ben vett el. [1] [2]
1469-ben fellépett ugyan Podjebrád ellen – Frigyes császár bíztatására –, de azután tétlenül figyelte Mátyás és Podjebrád küzdelmét. [2]
Podjebrád halála után a husziták vezérének, Tovacovsky Stibornak támogatásával 1471. május 27-én cseh királlyá választották, majd augusztus 22-én megkoronázták. A koronázáskor megígért Mátyás elleni fellépésre csak 1474-ben szánta rá magát, de Boroszlónál csúfos kudarcot vallott apjával együtt. [2]
Mátyás halála után a magyar bárók azért választották meg, mert alapvető jellemvonásai gyenge uralkodóra mutattak. Választásakor a király hatalmát eleve súlyosan korlátozó feltételeket fogadtattak el vele: kikötötték a Mátyás által bevezetett újítások, köztük a hadiadó eltörlését, a nemeseknek "ősi jogaikba" való visszahelyezését, s a fontosabb ügyekben a döntés jogát a tanácsnak tartották fenn. [2]
1499-ben kiadták II. Ulászló guldinere-t, az első magyar pénzérmét, amelyen évszám is szerepelt. [2]
Uralkodását a királyi hatalom gyengesége jellemezte, ezért is nevezték Dobzse-nek (jelentése: „jól van”). Helyette Szapolyai István, Bakócz Tamás és Szathmári György kormányzott. A központi hatalom szétesett, Mátyás reformjainak nagy része megsemmisült. 1504-ben szélütés érte, így még kevésbé volt képes beleszólni az ország irányításába. Ulászló nem akadályozta meg azt sem, hogy lezüllesszék Mátyás híres fekete seregét. A királyi jövedelmek a töredékükre estek vissza, s előfordult az is, hogy nem volt pénz a különböző kiadásokra. [1] [3]
A törökökkel 1504-ben hét évre, 1510-ben újabb három évre békét kötött. Mindeközben a központi hatalom szétesése miatt a végvári zsoldosokat már nem volt miből fizetni, s a végvárak falai is omladozni kezdtek. [2]
1505-ben a Rákosi országgyűlés kimondta, hogy amennyiben II. Ulászló utód nélkül halna meg, akkor a magyar rendek többé nem választanak idegen uralkodót. [3]
Az 1514-es budai országgyűléssel szerette volna Werbőczy István elfogadtatni az általa összeállítottt jogkönyvet, a Hármaskönyvet (Tripartitum), amely gyűjtemény célja a jogalkalmazás megkönnyítése volt. A Hármaskönyv legfőbb alapelve volt, hogy a törvényeket az ország nemesei és a király együttesen hozzák, a Szent Korona nevében. Tükrözte azt a szellemiséget is, amely a nemesek jogfosztottságát természetesnek veszi. Mivel a Hármaskönyv elsősorban a köznemesek érdekeit szolgálta, az országgyűlés sem 1514-ben, sem később nem emelte törvényerőre, a vármegyék azt mégis évszázadokig használták (1844-ig). [4]
1514-ben a törökök ellen indított keresztes hadjárat a Székely Dózsa György vezette parasztháborúba torkollott, amit Szapolyai János erdélyi vajda csapatai vertek le. [1]
Ulászló Candale-i Anna francia hercegnőt 1502-ben vette el. Tőle született Lajos herceg, a trónörökös. 1515-ben Ulászló, Habsburg Miksa és I. Zsigmond bécsi királytalálkozóján a 9 éves Lajos trónutódlásában egyeztek meg. [1] [2]
Ulászló 1516. március 13-án halt meg Budán. [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ul%C3%A1szl%C3%B3
[2] http://gyurkovics.freeweb.hu
[3] Officina Nova - Királyok Könyve
[4] Szabó Péter – Történelem II.
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
A Benes-dekrétumokrólKét éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.
A berlini falrólA berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Kapcsolódó doksikA Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
A mítosz és mitológiaA görög mitológia jellemzése A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...
Az aranyszamár, 2. részThiasusnál, az előkelőnél: Az előkelő, akit Thiasusnak hívnak, egyik szolgájára bízza a szamarat. A szolga számtalan mutatványra meg tanítja meg Luciust. A csodaszamár gazdája hírét növeli, vannak akik csak ismerik meg Thiasust. Egyszer amikor az hivatalra tesz szert, játékokat rendez, amelyekre csodaszamarán érkezik. Ketrece előtt, hogy láthassák, sorban állnak az emberek, és...