II. Ulászló 1456. március 1-jén született Krakkóban. Kázmér lengyel király és Albert magyar király lányának, Erzsébetnek elsőszülött fia, Dlugos neveltje. A lengyel Jagelló-dinasztia tagja, Zsigmond magyar király dédunokája, II. Lajos apja. Cseh királlyá I. Mátyással szemben 1471-ben választották. 1490-ben, Mátyás király halála után magyar királynak választották meg. Felesége Candale-i Anna, akit 1502-ben vett el. [1] [2]
1469-ben fellépett ugyan Podjebrád ellen – Frigyes császár bíztatására –, de azután tétlenül figyelte Mátyás és Podjebrád küzdelmét. [2]
Podjebrád halála után a husziták vezérének, Tovacovsky Stibornak támogatásával 1471. május 27-én cseh királlyá választották, majd augusztus 22-én megkoronázták. A koronázáskor megígért Mátyás elleni fellépésre csak 1474-ben szánta rá magát, de Boroszlónál csúfos kudarcot vallott apjával együtt. [2]
Mátyás halála után a magyar bárók azért választották meg, mert alapvető jellemvonásai gyenge uralkodóra mutattak. Választásakor a király hatalmát eleve súlyosan korlátozó feltételeket fogadtattak el vele: kikötötték a Mátyás által bevezetett újítások, köztük a hadiadó eltörlését, a nemeseknek "ősi jogaikba" való visszahelyezését, s a fontosabb ügyekben a döntés jogát a tanácsnak tartották fenn. [2]
1499-ben kiadták II. Ulászló guldinere-t, az első magyar pénzérmét, amelyen évszám is szerepelt. [2]
Uralkodását a királyi hatalom gyengesége jellemezte, ezért is nevezték Dobzse-nek (jelentése: „jól van”). Helyette Szapolyai István, Bakócz Tamás és Szathmári György kormányzott. A központi hatalom szétesett, Mátyás reformjainak nagy része megsemmisült. 1504-ben szélütés érte, így még kevésbé volt képes beleszólni az ország irányításába. Ulászló nem akadályozta meg azt sem, hogy lezüllesszék Mátyás híres fekete seregét. A királyi jövedelmek a töredékükre estek vissza, s előfordult az is, hogy nem volt pénz a különböző kiadásokra. [1] [3]
A törökökkel 1504-ben hét évre, 1510-ben újabb három évre békét kötött. Mindeközben a központi hatalom szétesése miatt a végvári zsoldosokat már nem volt miből fizetni, s a végvárak falai is omladozni kezdtek. [2]
1505-ben a Rákosi országgyűlés kimondta, hogy amennyiben II. Ulászló utód nélkül halna meg, akkor a magyar rendek többé nem választanak idegen uralkodót. [3]
Az 1514-es budai országgyűléssel szerette volna Werbőczy István elfogadtatni az általa összeállítottt jogkönyvet, a Hármaskönyvet (Tripartitum), amely gyűjtemény célja a jogalkalmazás megkönnyítése volt. A Hármaskönyv legfőbb alapelve volt, hogy a törvényeket az ország nemesei és a király együttesen hozzák, a Szent Korona nevében. Tükrözte azt a szellemiséget is, amely a nemesek jogfosztottságát természetesnek veszi. Mivel a Hármaskönyv elsősorban a köznemesek érdekeit szolgálta, az országgyűlés sem 1514-ben, sem később nem emelte törvényerőre, a vármegyék azt mégis évszázadokig használták (1844-ig). [4]
1514-ben a törökök ellen indított keresztes hadjárat a Székely Dózsa György vezette parasztháborúba torkollott, amit Szapolyai János erdélyi vajda csapatai vertek le. [1]
Ulászló Candale-i Anna francia hercegnőt 1502-ben vette el. Tőle született Lajos herceg, a trónörökös. 1515-ben Ulászló, Habsburg Miksa és I. Zsigmond bécsi királytalálkozóján a 9 éves Lajos trónutódlásában egyeztek meg. [1] [2]
Ulászló 1516. március 13-án halt meg Budán. [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ul%C3%A1szl%C3%B3
[2] http://gyurkovics.freeweb.hu
[3] Officina Nova - Királyok Könyve
[4] Szabó Péter – Történelem II.
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
A Mikulás ünnep eredeteSzent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Önvédelem és intézkedéstechnika, II. kötet / 2021, 54 oldal
- A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon, II. József kora / 2010, 2 oldal
- 1948. évi XIII. törvénycikk a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról / 2021, 4 oldal
- Lőrincz Etel - Tájegységek-kézműves mesterségek-korok és stílusok II. (Erdély) / 2011, 66 oldal
- Somogyország II. (K-P) / 2007, 51 oldal
II. Ulászló kortársai:
