1958. július 7-én született Pozsonyban. Szlovákiai magyar politikusként vált ismertté. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa volt elnöke. Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. Tagja, majd 1998 és 2006 között alelnöke, 2006-ban pedig elnöke a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. Jelenleg Somorján él családjával. [1]
1977-ben felvették a Pozsonyban található Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karára, melyet 1982-ben fejezett be. Ezt követően tervezőmérnökként a Pozsonyi Nehézgépipari Vállalatnál helyezkedett el. 1990-ben a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd 1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként vált ismertté. 1990 és 1991 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökségi tagjaként vállalt szerepet a közéletben, majd megválasztották a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnökének (1991). [1][2]
1998. június 21-én az 1994-es parlamenti választásokon koalíciót alkotó három szlovákiai magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egy pártba tömörült, Magyar Koalíció Pártja néven. Az MKP első elnökévé Bugár Bélát választották, aki 2007-ig töltötte be ezt a tisztséget. [5][6]
A pártalakulást követő két szlovákiai parlamenti választáson a párt hozta a magyarság 10%-os etnikai arányának megfelelő eredményt: 1998-ban 9,12%-ot, majd 2002-ben 11,16%-ot. A jó eredménynek is köszönhetően a párt tagja lett az első és a második Dzrurinda-kabinetnek is, ahol Bugár Béla 1998-2006 között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (Országgyűlés) alelnöke, majd 2006-ban pár hónap erejéig annak elnöke lett. [5][6]
A párt és pártelnöke sikerét jelzi, hogy a második Dzurinda-kabinetben 4 fontos miniszteri pozíciót is sikerült megszerezniük:
- Az európai integrációért és kisebbségi jogokért felelős Miniszterelnök-helyettesi pozíciót (Csáky Pál)
- a Környezetvédelmi Minisztériumot (Miklós László)
- az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumot (Gyurovszky László) és
- a Mezőgazdasági Minisztériumot (Simon Zsolt) [7]
Az első szlovákiai európai parlamenti választásokat (2004) is sikerrel vette az MKP (13,24%), két képviselője tagja lett az Európai Parlamentnek (EP), akik a legnagyobb EP-frakcióban, az Európai Néppárt képviselőcsoportjában tevékenykednek. [6]
A 2006. június 17-én tartott választásokon ugyan szintén jól szerepelt az MKP (11,68%), s megtartotta a 150 fős szlovák parlamentben a 20 mandátumát, de kevesebb szavazatot kapott mint korábban, ezért nem lett a Fico-kabinet tagja. Emiatt a párt és Bugár Béla is ellenzékbe szorult, s le kellett mondania a házelnöki posztjáról. [5][6]
Bugár Béla nem lett pártelnök, mivel az MKP nem került be a szlovák kormányba. Bugár utódjaként 14 szavazatnyi különbséggel Csáky Pált választották meg a párt nyolcadik kongresszusán. Az új elnök idején az MKP támogatottsága jelentősen lecsökkent. [1][2][6]
Csáky Pál azzal vádolta vetélytársát, hogy a háttérből egy gazdasági lobbi irányítja. Bugár Béla határozottan cáfolta a gyanúsítgatást, és Csáky sem állt elő bizonyítékokkal, de szavát azzal próbálta megerősíteni, hogy a lobbiszervezet létezése – szerinte – nyílt titok. [3]
A jelentős fordulat ellenére a küldöttek higgadtan vették tudomásul a közgyűlés döntését az elnökválasztást illetően. Csáky székfoglalója nagyobb tapsot kapott, mint Bugár leköszönő beszéde, mivel a távozó elnök nehezen titkolta, hogy sérelmet érez. [4]
A Magyar Koalició Pártjának volt elnöke mandátumának lejártakor lezárta politikai pályafutását. Bugár a tisztújításkor kijelentette: kivonul a politikából, és csak abban az esetben vállalna újra tisztséget, ha süllyedő hajót kellene mentenie. [2]
Bugár Béla hamarosan üzleti vállalkozásba kezdett. Neki és feleségének is volt némi megtakarított pénze, így élt a Pongráczok – óriási ősparkkal körülvett, másfélezer négyzetmétert kitevő – kastélyát bíró társaság ajánlatával, majd a családi tartalékot jelentős hitellel kiegészítve 15 millió koronával szállt be a vállalkozásba. Mintegy száz személy luxusszínvonalú gondozásának, utókezelésének feltételeit akarják megteremteni, ahol nyugdíjasok és rokkantak számára szociális szolgáltatásokat is terveznek. [2]
A Bugár házaspár tanácsadásra és különböző szolgáltatásokra, ingatlanügyekre is kiterjedő BB+G nevű vállalkozását képviselőként nem vezethette, ezért annak képviseletét asszisztense, Vörös Péter látta el. [2]
2009-ben a belső viták hatására két társával ultimátumszerűen „felfüggesztette” tagságát az MKP parlamenti frakciójában. Bugárnak és a vele tartóknak nem sikerült megegyezniük az MKP vezetésével, ezért 2009 júniusában otthagyták az MKP-t, és Most-Híd néven új pártot alapítottak. [5]
Új pártjával a 2009. november 14-én, alacsony részvétel mellett (22,9%) megtartott szlovák önkormányzati választásokon a lehetséges 408 mandátumból mindössze 2-t sikerült megszerezniük az MKP 40 mandátumával szemben. (2005-ben még 58 mandátumot szerzett a magyarság egységes képviseletét ellátó MKP.) Ellenben a leadott magyar voksok tekintetében a Most-Híd 40%-os, míg az MKP 60%-os szavazati arányt összesített. [8]
A 2010-es választásokon új pártja 8,1%-kal biztos parlamenti bejutóként végzett, míg az MKP a szavazatoknak mindössze 4,3%-át kapta és kiesett. Ezután ismét az SZNT egyik alelnöke lett.
A Most-Híd párt kongresszusa 2021-ben kimondta a párt megszűnését és betagozódását a szlovákiai magyarok új közös pártjába, a Szövetségbe, amit az Összefogással és az MKP-val hoztak létre. Bár az új pártban platformként mindhárom párt elméletben tovább vitte a saját identitását, Bugár Béla egykori pártja valójában már a 2020-as választáson kimúlt. Akkor nemhogy a parlamentbe jutást jelentő öt százalékot, de még az állami támogatáshoz szükséges három százalékot sem sikerült megugrania. [9]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bug%C3%A1r_B%C3%A9la
[2] http://fenet.m3.sk
[3] http://www.hhrf.org
[4] http://www.origo.hu/nagyvilag/20070331bugar.html
[5] http://hu.wikipedia.org
[6] http://www.mkp.sk
[7] http://en.wikipedia.org/wiki/Party_of_the_Hungarian_Coalition
[8] http://www.dunatv.hu/otthon/hidpart.html
[9] https://azonnali.hu
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Sopron történeteA Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
TengeralattjárókA tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.
Kapcsolódó doksik- Bugárszki Zsolt - A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában / 2003, 16 oldal
Móricz Zsigmond: Rokonok
Rövid tartalom Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...
AbigélSzereplők: Vitay Georgina, Vitay tábornok, Gina édesapja, Mimó néni, Gina nagynénje, Kuncz Feri hadnagy, Gina szerelme, Marszell, Gina francia nevelőnője, Zsuzsanna testvér, Gina prefektája, Torma Gedeon, a Matula Lánynevelő Intézet igazgatója, Kis Mari, diák, Torma Piroska, diák, Kalmár Péter, osztályfőnök, Kőnig, magyar- és latintanár, Horn Mici, a Matula egykori növendéke...
József Attila költészete a 30-as évek második felébenEzidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés...
Bugár Béla kortársai:
- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál
