Arcok > Magyar politikusok > Bugár Béla (1958 - napjainkig)

1958. július 7-én született Pozsonyban. Szlovákiai magyar politikusként vált ismertté. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa volt elnöke. Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. Tagja, majd 1998 és 2006 között alelnöke, 2006-ban pedig elnöke a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. Jelenleg Somorján él családjával. [1]

1977-ben felvették a Pozsonyban található Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karára, melyet 1982-ben fejezett be. Ezt követően tervezőmérnökként a Pozsonyi Nehézgépipari Vállalatnál helyezkedett el. 1990-ben a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd 1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként vált ismertté. 1990 és 1991 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökségi tagjaként vállalt szerepet a közéletben, majd megválasztották a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnökének (1991). [1][2]

1998. június 21-én az 1994-es parlamenti választásokon koalíciót alkotó három szlovákiai magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egy pártba tömörült, Magyar Koalíció Pártja néven. Az MKP első elnökévé Bugár Bélát választották, aki 2007-ig töltötte be ezt a tisztséget. [5][6]

A pártalakulást követő két szlovákiai parlamenti választáson a párt hozta a magyarság 10%-os etnikai arányának megfelelő eredményt: 1998-ban 9,12%-ot, majd 2002-ben 11,16%-ot. A jó eredménynek is köszönhetően a párt tagja lett az első és a második Dzrurinda-kabinetnek is, ahol Bugár Béla 1998-2006 között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (Országgyűlés) alelnöke, majd 2006-ban pár hónap erejéig annak elnöke lett. [5][6]

A párt és pártelnöke sikerét jelzi, hogy a második Dzurinda-kabinetben 4 fontos miniszteri pozíciót is sikerült megszerezniük:

- Az európai integrációért és kisebbségi jogokért felelős Miniszterelnök-helyettesi pozíciót (Csáky Pál)
- a Környezetvédelmi Minisztériumot (Miklós László)
- az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumot (Gyurovszky László) és
- a Mezőgazdasági Minisztériumot (Simon Zsolt) [7]

Az első szlovákiai európai parlamenti választásokat (2004) is sikerrel vette az MKP (13,24%), két képviselője tagja lett az Európai Parlamentnek (EP), akik a legnagyobb EP-frakcióban, az Európai Néppárt képviselőcsoportjában tevékenykednek. [6]

A 2006. június 17-én tartott választásokon ugyan szintén jól szerepelt az MKP (11,68%), s megtartotta a 150 fős szlovák parlamentben a 20 mandátumát, de kevesebb szavazatot kapott mint korábban, ezért nem lett a Fico-kabinet tagja. Emiatt a párt és Bugár Béla is ellenzékbe szorult, s le kellett mondania a házelnöki posztjáról. [5][6]

Bugár Béla nem lett pártelnök, mivel az MKP nem került be a szlovák kormányba. Bugár utódjaként 14 szavazatnyi különbséggel Csáky Pált választották meg a párt nyolcadik kongresszusán. Az új elnök idején az MKP támogatottsága jelentősen lecsökkent. [1][2][6]

Csáky Pál azzal vádolta vetélytársát, hogy a háttérből egy gazdasági lobbi irányítja. Bugár Béla határozottan cáfolta a gyanúsítgatást, és Csáky sem állt elő bizonyítékokkal, de szavát azzal próbálta megerősíteni, hogy a lobbiszervezet létezése – szerinte – nyílt titok. [3]

A jelentős fordulat ellenére a küldöttek higgadtan vették tudomásul a közgyűlés döntését az elnökválasztást illetően. Csáky székfoglalója nagyobb tapsot kapott, mint Bugár leköszönő beszéde, mivel a távozó elnök nehezen titkolta, hogy sérelmet érez. [4]

A Magyar Koalició Pártjának volt elnöke mandátumának lejártakor lezárta politikai pályafutását. Bugár a tisztújításkor kijelentette: kivonul a politikából, és csak abban az esetben vállalna újra tisztséget, ha süllyedő hajót kellene mentenie. [2]

Bugár Béla hamarosan üzleti vállalkozásba kezdett. Neki és feleségének is volt némi megtakarított pénze, így élt a Pongráczok – óriási ősparkkal körülvett, másfélezer négyzetmétert kitevő – kastélyát bíró társaság ajánlatával, majd a családi tartalékot jelentős hitellel kiegészítve 15 millió koronával szállt be a vállalkozásba. Mintegy száz személy luxusszínvonalú gondozásának, utókezelésének feltételeit akarják megteremteni, ahol nyugdíjasok és rokkantak számára szociális szolgáltatásokat is terveznek. [2]

A Bugár házaspár tanácsadásra és különböző szolgáltatásokra, ingatlanügyekre is kiterjedő BB+G nevű vállalkozását képviselőként nem vezethette, ezért annak képviseletét asszisztense, Vörös Péter látta el. [2]

2009-ben a belső viták hatására két társával ultimátumszerűen „felfüggesztette” tagságát az MKP parlamenti frakciójában. Bugárnak és a vele tartóknak nem sikerült megegyezniük az MKP vezetésével, ezért 2009 júniusában otthagyták az MKP-t, és Most-Híd néven új pártot alapítottak. [5]

Új pártjával a 2009. november 14-én, alacsony részvétel mellett (22,9%) megtartott szlovák önkormányzati választásokon a lehetséges 408 mandátumból mindössze 2-t sikerült megszerezniük az MKP 40 mandátumával szemben. (2005-ben még 58 mandátumot szerzett a magyarság egységes képviseletét ellátó MKP.) Ellenben a leadott magyar voksok tekintetében a Most-Híd 40%-os, míg az MKP 60%-os szavazati arányt összesített. [8]

A 2010-es választásokon új pártja 8,1%-kal biztos parlamenti bejutóként végzett, míg az MKP a szavazatoknak mindössze 4,3%-át kapta és kiesett. Ezután ismét az SZNT egyik alelnöke lett.

A Most-Híd párt kongresszusa 2021-ben kimondta a párt megszűnését és betagozódását a szlovákiai magyarok új közös pártjába, a Szövetségbe, amit az Összefogással és az MKP-val hoztak létre. Bár az új pártban platformként mindhárom párt elméletben tovább vitte a saját identitását, Bugár Béla egykori pártja valójában már a 2020-as választáson kimúlt. Akkor nemhogy a parlamentbe jutást jelentő öt százalékot, de még az állami támogatáshoz szükséges három százalékot sem sikerült megugrania. [9]



Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bug%C3%A1r_B%C3%A9la
[2] http://fenet.m3.sk
[3] http://www.hhrf.org
[4] http://www.origo.hu/nagyvilag/20070331bugar.html
[5] http://hu.wikipedia.org
[6] http://www.mkp.sk
[7] http://en.wikipedia.org/wiki/Party_of_the_Hungarian_Coalition
[8] http://www.dunatv.hu/otthon/hidpart.html
[9] https://azonnali.hu

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

• Bugárszki Zsolt - A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában / 2003, 16 oldal
  
  

Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Álomképekből szerkesztett színdarab, bölcseleti dráma vagy egy XVI. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultúra vezéregyénisége volt, sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Ez a műve még a legelsők egyike;...

Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...

Ady Endre: Csak jönne más Hódolni kergettem elébed A vágyak éhes csapatát, Nomád, vad, büszke csapatát A vérnek. Irigyellek, szánlak, utállak, Szerencsés koldusasszonya, Királyi koldusasszonya A Vágynak. Csak tudnék én mást úgy kívánni, Mint téged. Óh, csak jönne más. Egy más asszony. Valaki. Más. Akárki. Ady Endre minden tekintetben különleges, újszerű...

Bugár Béla kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál