Kövér László 1959. december 29-én, a Veszprém megyei Pápán született. Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet (1939) nyugdíjas adminisztrátor. Testvére, Szilárd (1964) jogász. 1987-ben vette feleségül Bekk Mária néprajz-történelem szakos középiskolai tanárt. Házasságukból három gyermekük született: Vajk (1988), Botond (1989) és Csenge (1994). [3]
1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban. 1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. Oklevelét az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogtudományi karán szerezte 1986-ban, majd az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkásként dolgozott, majd fél évre ismét bevonult. [1][2][3]
1987-ben ösztöndíjat kapott az MTA-Soros Alapítvány jóvoltából – feladata egy éven keresztül a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatása volt. 1984-től 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja, szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984-től 1990-ig alapító szerkesztője a Századvég című társadalomelméleti folyóiratnak, majd 1985-ben szervezési feladatokat látott el a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozó körül. Ugyanebben az évben az első díjat vehette át az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Duna menti népek konföderációs elképzeléseiről írott Halhatatlan utópia című dolgozatáért. [3]
A KISZ-től való függetlenülés gondolata először az 1985. évi szarvasi táborban fogalmazódott meg a Bibó kollégistáiban. Elképzeléseiket 1988-ban meg is valósították. Kövér László egyike volt a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) létrehozó harminchét fiatalnak. 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották a küldöttek, e tisztségét pedig 1989. október 15-én, a Fidesz II. kongresszusán megerősítették. A Magyar Narancs című pártlap függetlenné válásáig a lap felelős kiadója volt 1989 októberétől 1990 júliusáig. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának a Fidesz képviseletében. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagjaként tevékenykedett 1990 júniusától, majd 1994-ben a szervezet elnökének nevezték ki. [3]
1990-ben a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben az országgyűlési választásokon. 1991. október 15-ig a közigazgatási, önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság, 1991. október 15-től a mentelmi és összeférhetetlenségi különbizottság tagjaként munkálkodott. 1990 decemberében megválasztották a nemzetbiztonsági különbizottság elnökének, mely tisztségét 1993. április 26-ig töltötte be, majd lemondott megbízatásáról frakcióvezetővé választása miatt. Ez utóbbi pozícióját az 1998-as választási győzelemig töltötte be. Ezután tagként dolgozott tovább a nemzetbiztonsági bizottságban. 1992 februárjában, a IV. kongresszuson újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson alelnökévé választották. Nagyban hozzájárult a párt működési szabályzatának kidolgozásában, mely dokumentum többek között eltörölte a felső korhatárt, mint gátló tényezőt a pártba való belépéshez. Az 1994. évi országgyűlési választásokon újra Veszprém megye 3. számú, Pápa központú választókerületében indult, de az első fordulóban az összes szavazat 13,36 százaléka csak a negyedik helyre volt elegendő. Veszprém megyében listavezető volt, a parlamentbe pártja országos listájának harmadik helyéről került be. Az Országgyűlésben a nemzetbiztonsági állandó bizottságban dolgozott. 1994. augusztus 30-tól 1995. szeptember 4-ig, majd 1995. december 1-jétől újra a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagjaként tevékenykedik. A bizottság felhatalmazása alapján részt vett az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is. 1995. szeptember 5-től november 30-ig tagja volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak. [3]
Az 1998-as országgyűlési választásokon a Veszprém megyei listáról szerzett mandátumot, majd a választások után az országgyűlés a Fidesz-FKgP-MDF kormány Titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterévé (1998-2000) nevezte ki. Ezzel párhuzamosan az országgyűlés Fidesz-frakciójának frakció-vezető helyettesévé választották. 2000-től egy éven keresztül a párt elnöki tisztségét is betöltötte, amikor Orbán Viktor távozott a párt éléről, miniszterelnöki teendőire hivatkozva. [1]
2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, majd újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, s a ciklus végéig annak alelnökeként dolgozott. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke is volt. [1]
A Fidesz számára kudarccal végződő 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerzett mandátumot, s ezúttal a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választják; frakciójának pedig helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnöke lett, s a Fidesz 2003-as átszervezésekor újra is választották. [1]
A hírekbe elsősorban nem szakpolitikusi munkájával, hanem rendre lakossági fórumokon tett, keményebb felszólalásaival került be. Legnagyobb botránya az akasztásos beszédéből lett, amikor egy lakossági fórumon azt mondta a 2002-es kampányban, hogy "menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és szöget és kössük fel magunkat" – ezzel azoknak üzent, akik ellenezték a Fidesz által közzétett tervezetet, mi szerint élni kéne az olimpia megrendezésére kiírt pályázati lehetőséggel. Emellett a Fidesz 2002. februári kongresszusán is emlékezetes beszédet mondott, akkor strigákról (emberből állattá változó lényekről) beszélt. Azt mondta: "Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról, s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva." [1]
Horn Gyulának is odaszúrt korábban: "Odajutottunk kérem tisztelettel, hogy 94-ben egy effektív hazaáruló lett Magyarország miniszterelnöke." [1]
A Fidesz országos választmányának elnöke korábban egy lakossági fórumon gengszternek és megélhetési romának nevezte Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét. Kijelentése szó szerint így hangzott: „Ha azt akarjuk, hogy a cigányok tíz-tizenöt év múlva megerősödő csoporttudata, néptudata, nemzettudata arra épüljön, hogy mi vagyunk – a többségi magyarok – az ellenségeik; azt gondolják, hogy az ő nyomorúságos helyzetükért mi vagyunk a felelősek, akkor ne keressünk partnereket a cigányság körében, akkor hagyjuk a magyarországi cigányságot meghódíttatni a Horváth Aladár féle gengszterek által”. A roma vezető becsületsértési pert indított Kövér László ellen, majd a bíróság negyedmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte Kövér Lászlót. [4]
A későbbiekben Kövér László már sokkal megfontoltabban fogalmazott. A privatizáció kapcsán "Gyurcsány-bandáról", mint vérszívó pióca-elitről beszélt. Elmondása szerint a kormány a privatizációt az "amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra" elv alapján vezeti. [1]
"Olyan gigantikus, sátáni erőkkel kell megküzdeni, amelyekhez képest szinte mi nem is létezünk" – hangzott el egy kőszegi lakossági fórumon Kövér László nyilatkozatában. A Fidesz választmányi elnöke arra is kitért, hogy ez az erő legfőképpen a gazdaságon és a médián keresztül gyakorol hatást az emberekre. 2005 őszén Villányban pedig azt mondta: ma két Magyarország létezik, ahol a nemzet áll szemben egy szűk elittel, egy luxusbaloldallal, mely csak saját érdekeit tartja szem előtt. [1]
A Fidesz számára szintén sikertelen 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe. Az újonnan megalakuló országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjává és a frakció helyettes vezetőjévé nevezték ki. [1]
2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét államfővé választották, az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte házelnöknek.
2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-éig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.
2018. május 8-án ismét a Magyar Országgyűlés elnökévé választották.
Forrás:
[1] https://www.orszaggyuleselnoke.hu
[2] http://hu.wikipedia.org
[3] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/k308.htm
[4] http://www.epa.oszk.hu
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Tücsök és Hangya :)A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.
Sopron történeteA Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
Kapcsolódó doksik- Kövér Gergely - Önvédelmi háború és szabadságharc I / 2020, 4 oldal
- Kövér Tamás - Segédlet a munkavédelem tantárgyhoz / 2009, 78 oldal
- Kövér Tamás - Képernyő előtti munkavégzés / 2009, 66 oldal
Nagy László József Attila című versének értelmezése
Egy költői sors “józan zárómérlege” Nagy László költői pályájának kritikus időszakában, 1962 körül írta József Attilához címzett versét, mely 1965-ben a Himnusz minden időben című kötetben látott napvilágot. 1956 után a hivatalos kultúrpolitika “antiszocialistának” bélyegezte úgy Nagy Lászlót, mint lírai alkotásait, ezért versei 1965-ig nem...
A legyek uraAz ún. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. műve nyitotta meg. Gyerekhősök a XIX. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. A nevelési célzatú, romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon, az ősi, vad környezeten, a természeti erőkön. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a...
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzéseMárai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...
Kövér László kortársai:
- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál
