Történelem | Középiskola » Kövér Gergely - Önvédelmi háború és szabadságharc I.

6. évfolyam – történelem Önvédelmi háború és szabadságharc I. Az uralkodó, V. Ferdinánd a nyár végén azt követelte, hogy Magyarország ne állítson fel hadsereget, és ne folytasson önálló pénzügyi politikát, például ne adjon ki saját pénzt. A Batthyány-kormány látta, hogy békés úton ezt a helyzetet nem lehet megoldani, ezért lemondott. Új kormány alakult, az Országos Honvédelmi Bizottmány. Elnöke Kossuth Lajos lett Ő toborzó útra indult, és a pénzhiány miatt ún. Kossuth-bankókat bocsátott ki Minderre azért volt szükség, mert időközben a Habsburg-párti, közismerten magyarellenes Jellasics csapataival megtámadta az országot. A magyar csapatok 1848 szeptember 29-én Pákozdnál (a Balatontól nem is messze) győzelmet arattak a betolakodók felett. Jellasics csapatai Bécs felé menekültek ki az országból, a magyar honvédek a határig követték azokat, viszont Bécs közelében vereséget szenvedtek. A magyar honvédcsapatok

irányítója Görgey Artúr volt. Neki kellett átszerveznie és megerősítenie a honvédsereget, hiszen várható volt a császári haderő támadása. Feladat: 1. Mit követelt V Ferdinánd? 2. Miért mondott le a Batthyány-kormány? Hogy hívták az új kormányt, ki lett ennek az elnöke? 3. Hol, mikor győztük le a horvát csapatokat? 4. Ki lett a honvédsereg vezetője? Önvédelmi háború és szabadságharc II. Windisch-Gratz (vindisgréc) támadása: Bécsben a nem ép elméjű osztrák V. Ferdinándot lemondatták, és a fiatal Ferenc Józsefet választották császárrá. Ő nem koronáztatta meg magát királlyá, tehát a magyar alkotmányra sem esküdött meg. Windisch-Gratz tábornok vezetésével az osztrák haderő megtámadta Magyarországot. Görgei látva az ellenség erőfölényét, visszavonult Buda alá. A főváros menthetetlennek látszott, ezért a téli hidegben az országgyűlés, a kormány és a fegyvergyár is Debrecenbe költözött (kelet

felé). A honvédek Kápolnánál vereséget szenvedtek. Ezt az osztrák győzelmet túlértékelve Ferenc József kiadta az olmütz-i (olmüc) alkotmányt, amelyben Magyarországot a Habsburg Birodalomba olvasztották, s a magyar alkotmányt felszámolta. Időközben a lengyel Józef Bem (Bem József) vezetésével a honvédek Erdélyből kiverték a császári csapatokat, s visszaszorították a román felkelőket is. A dicsőséges tavaszi hadjárat A honvédsereg tavasszal kezdte meg az ellentámadást. A győztes helyszínek a következők voltak: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Komárom és Buda - május 21.-én a honvédsereg bevette Budát, ezzel az ország felszabadult. A Függetlenségi Nyilatkozat 1849. április 14-én, Debrecenben az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Magyarország államformája alkotmányos királyság maradt, király viszont nem volt, a kormányzó lett az államfő Kossuth Lajos személyében.

Új kormány (Szemere-kormány) alakult, a miniszterelnök Szemere Bertalan lett. Feladat: 1. feladat: Nézd meg a térképet! A nemzetiségi felkelések színhelyeiből állapítsd meg, hogy kik szálltak szembe a magyarokkal? Segítségül írom, hogy 3 folt van a térképen! 2. feladat: Hogy hívták az osztrák tábornokot? 3. feladat: Hová költözött az országgyűlés, a kormány és a fegyvergyár? 4. Milyen pontokon győztek a magyarok az osztrákok felett? 5. Mikor, hol mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását? Ki lett Magyarország kormányzója? 6. feladat: Nézd meg az alábbi honvédzászlóban szereplő ún Kossuth-címert! Milyen különbségeket vélsz felfedezni e címer és a mostani, ún. kiskoronás magyar címer között?