Középiskola > Műelemzések > Thomas Mann - Márió és a varázsló elemzés

A Márió és a varázsló 1930-ban jelent meg, és a történet személyes, olaszországi élményen alapul. Az író egyes szám első személyben szól. Az értelmezők Cippolát sokszor azonosították Mussolinivel, és a novellát szimbolikusnak tekintették, pedig erről szó sincs. Az író az olasz fasizmust jeleníti meg.

Az elbeszélő családjával együtt egy itáliai fürdőhelyen tölti szabadságát. A bevezető rész az itt szerzett tapasztalatokról, kellemetlen élményekről és megaláztatásokról számol be. Már a szálloda személyzetének a viselkedése is sértő, el is üldözi őket a szállodából egy panzióba. A strandon a gyerekek között "tekintélyvitákra" kerül sor. Majd egyesek a nyolcéves kislány meztelenkedésében (fürdőzésében) hazájuk becsületének, a nemzet méltóságának megsértését látják.

A novella elbeszélés, viszonylag rövid terjedelmű epikai mű prózai formában. Cselekménye zárt, rendszerint egyetlen eseményt vagy eseménysort mutat be, kevés szereplővel. Második, terjedelmesebb része a hipnotizőr bűvész Cipolla fellépését és mutatványait tárja elénk. A "varázsló" visszaél helyzetével, és az embereket megfosztja akaratuktól. Megalázó dolgokat műveltet velük, bábszerű engedelmességre kényszeríti, megtáncoltatja őket.

Cipolla egész magatartása, módszere, a fasizmus működésének mechanizmusát világítja meg allegorikusan. A bűvész legfőbb törekvése a másokon való uralom megszerzése. Erre készteti testi csúfsága, sikertelensége a nőknél. A hatalom megszerzéséhez felhasználja a hipnózist, az erőszakot, helyzete mégis labilis. A közönség először ellenszenvesnek és nevetségesnek tartja, de sikerei és módszerei hatására engedelmeskedik neki. Egy római úr nem akar a varázslat hatalmának engedni, de csak rövid ideig tud ellenállni. A történet akkor jut el a tetőpontra, amikor a bűvész Máriót, a rokonszenves pincérfiút hívja fel a színpadra. Őt is hipnotizálja, és eléri, hogy az ifjú a visszataszító bűvészben kedvesét lássa, és megcsókolja. Márió azonban magához térve, lelövi a varázslót.

A mű a fasizmus nyomasztó rémületes légkörét idézi fel, közvetve a passzív ellenállást, a tagadás nem elég, csak a tett, a valóságos harc segít. Az író követi a realizmus hagyományait: az eseményeket időrendben adja elő a szereplőket külsejük leírásával, cselekedeteik bemutatásával beszéltetésükkel jellemzi.

Az erőszakot csak erőszakkal lehet legyőzni. Cipolla a fasiszta eszmét jeleníti meg, az ő bukása a fasizmus bukása is egyben. Az elbeszélőnek a történetét záró kommentárja a szituáció ellentmondását jelzi. "Rettenetes vég, szörnyű, végzetes befejezés. És fölszabadító vég mégis."

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.

• Thomas Mann - Márió és a varázsló, elemzés / 2011, 3 oldal
  
  
• Thomas F. Gieryn - Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nemtudománytól / 2014, 22 oldal
  
  
• Thomas Mann - Tonio Kröger, Hans Hansen életszemlélete / 2002, 2 oldal
  
  
• Sipos Margit Erika - Thomas Gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban / 2016, 5 oldal
  
  
• Thomas Nagel - Az egyenlőség politikai eszménye a modern politikai filozófiában / 2005, 2 oldal
  
  

- 1933-ban született a vers Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán. - Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt. Előzmények: A már említett múzsa csak közvetlen kiváltója lehetett a vallomásnak, hiszen a versből egy már megérlelt szerelmi élmény tükröződik. Korábbi szerelmi élmények: - Gebe Márta (makói...

A szonettek általános jellemzése William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...

Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...