Középiskola > Műelemzések > Petőfi Sándor Az ítélet című versének elemzése

A mű 1847 áprilisában keletkezett, kevesebb, mint egy évvel az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc előtt. Petőfi harmadik pályaszakaszát jól jellemzi ez a költemény.

A vers műfaja forradalmi látomásvers, a sorok rímtelen hexameterek. A mű szerkezetileg három egységre tagolható.

Az első egység (s a vers) a költemény egyetlen kérdő mondatával indul. A szerkezeti rész allegorikus, végigvonul rajta a világtörténelmet vérfolyammal azonosító metafora. A folyam "ködbevesző szikláibul a hajdannak" ered, senki nem emlékszik rá, hogy hogyan kezdődött a békétlenség. A vérfolyam a jelenben is folyik - írja a költő, s nem is lesz vége egyhamar. "Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója." A költő előrevetíti, sejteti e vészt a természeti fogalmakat használó első részben, amely a hetedik sorig tart.

A második egységben megjelenik a költőideál újszerűsége, a költő-próféta ("Rettenetes napokat látok közeledni."). A jelenlegi béke leírására Petőfi igen érzékletes természeti képeket használ: "Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána / A földrendítő mennydörgést szokta előzni." A földrendítő egy egyedi szóösszetétel, a költő ezzel is érzékelteti a mennydörgés nagyságát. A következő sorokban a jövendőhöz szól a költő egyes szám második személyben. A költői képek egyeztetésével tökéletes a hatás: a fátyol is hangsúlyozza azt a sejtelmességet, amely később kimondva jelenik meg: "meggyujtván a sejtés tündéri tüzét", a képet egy alliteráció is erősíti. A következő sorban újabb betűrímmel találkozunk; majd Petőfi a jövőt egy kontraszttal jellemzi, ami érzelmi ambivalenciát tükröz az elkövetkező történésekkel szemben: "Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta, / Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök / És örülök szilajan". Az ezt követő sorokban a háború istenét említi a költő, aki "páncélját s kardját markába szorítván" hívja végső, mindent eldöntő csatára a világ népeit. Ez a kép mitologikus, a háború istene a görög mitológiában Árész (a római mitológiában Mars), akinek attribútumai a kard és a pajzs. A végső csata után két nemzet fog elkülönülni, ezek nem származás, hanem erkölcsi érték alapján fognak összetevődni: "A jók s a gonoszak." Az eddig mindig vesztes jó akkor győzni fog, de a végső győzelem ára a vértenger. Az egyszavas mondat ("Mindegy.") törést jelent a vers menetében a többsoros mondatok után, ez váltást, változást érzékeltet, s egyben a második egység szerkezeti határa is.

A harmadik egység némileg ellentétet alkot a második egységgel, hiszen itt biblikus képekkel találkozhatunk a második egység mitologikus képeivel szemben. A harmadik rész (utolsó négy és fél sor) az apokalipszis képeit tárja elénk: "Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet, / Az örök üdvesség." A költő megfogalmazza: nem kell a békéért a mennybe mennünk, hanem maga a menny fog a földre szállni, tehát igen bizakodó a vers zárása.

Ez a költemény jól példázza Petőfi Sándor világnézetét, a teleologikus történelemszemléletet, miszerint az emberiség az általános boldogság felé halad, és ennek eléréséhez az eszközünk az egyéni és nemzeti szabadság.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Petőfi Sándor - Az apostol / 2010, 2 oldal
  
  
• Tápai Edina - Petőfi népdalköltészete vázlat / 2005, 1 oldal
  
  
• Gondolatok Petőfi Apostoláról / 2000, 2 oldal
  
  
• Bagoly Andrea - Petőfi Sándor tájköltészete / 2002, 2 oldal
  
  
• Petőfi Sándor életműve / 2005, 4 oldal
  
  

A hazaszeretet az iránt az ország iránt való érzelmi kötődés, ahol élünk vagy ahol születtünk. Ez megjelenhet tetteinkben, viselkedésünkben vagy szavainkban. A hősisség lehet a hazaszeretet tettbeli megnyilvánulása vagy egy közösség érdekében végzett önzetlen cselekvés. Ez a két fogalom kedvelt témája a magyar verseknek. Általában együtt jelennek meg és az ideális hazafit jellemzik...

Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...

Szereplők: Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége Teréza, özvegy...