Irodalom | Középiskola » Tamási Áron, prezentáció

Tamási Áron 1897-1966 „Törzsében székely volt, fia Hunniának Hűséges szolgája bomlott századának.” A gyermekkor  Születési neve: Tamás János  1897. szeptember 20-án született Farkaslakán (Románia)  Apja: Tamás Dénes, földműves  Anyja: Fancsali Márta  Testvérei: Gáspár, Ágnes, Anna, Erzsébet   szegény székely család gyermeke Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért szülei úgy döntöttek, hogy taníttatják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát. Iskolák, munkahelyek  Farkaslaka (elemi iskola)  Székelyudvarhelyi Katolikus Főgimnázium (halála után felveszi a nevét)  Kolozsvár – jogi tanulmányok (első diploma)  Kereskedelmi Akadémia (1922-ben kapott diplomát)  Nevét ekkor változtatta Tamás Jánosról Tamási Áronra  Tanulmányait befejezve banktisztviselőként helyezkedett el Kolozsváron, majd Brassóban  26

éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba (alkalmi munkás, banktisztviselő) Írói munkássága  Írói karrierje Amerikában kezdődött, onnan küldte haza kéziratait.  Szász Tamás, a pogány című novellájával megnyerte a Keleti Újság novellapályázatát.  Lélekindulás című novelláskötetére (1925) azonnal felfigyeltek az irodalom képviselői (székely népballadák, népdalok ihlették a novellákat).  1926 májusában hazatért Kolozsvárra.  Rövid időn belül szűkebb hazájában és Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író lett.  A két világháború között gyors egymást követően jelentek meg novelláskötetei, regényei. Ismertebb művei:  Ábel a rengetegben (regény)  Ábel az országban (regény)  Ábel Amerikában (regény)  Énekes madár (székely népi játék)  Jégtörő Mátyás (regény)  Szülőföldem  Csalóka szivárvány (színjáték)

 Tamási Áron összes novellái  Bölcső és bagoly (regényes életrajz)  Gyökér és vadvirág (válogatott novellák)  Erdélyi csillagok (elbeszélések)  Jégtörő Mátyás (regény) Élete Magyarországon  1944-ben feleségével Budapestre költöztek (Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát)  1943-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt  1945 és 1947 között parlamenti képviselőként is tevékenykedett  1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből, akadémiai levelező tagságától is megfosztották  ekkoriban jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt  1956 szeptemberétől 1957 áprilisáig a Magyar Írók Szövetségének társelnöke volt  1966. május 26-án hunyt el Budapesten  kívánságára Farkaslakán, szülőfalujában temették el Tamási Áron síremléke Farkaslakán Tamási Áron emlékműve Az író

születésének 75. évfordulóján avatták fel a falu temetőjének erre a célra kialakított s később parkosított, majd a főút felől székely kapuval ellátott részében a Tamási Áron sírkertet, közelében a Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor faragta emlékművel, a „tonnás hegyibeszéd”-del, ahogy Sütő András nevezte. Az emlékmű hatalmas hargitai kőtömbjét a Tamási-novellák domborított faragású alakjai borítják