Két nagy verse van, amelyek szintézis (összegző) versek. A Dunánál és a Hazám „megrendelésre” készültek, bizonyos értelemben „programversek”. A Szép Szó önálló kötetekben is megjelent különszámaihoz írta őket a költő bevezető versnek, de túlnőttek az alkalom keretein.
A Dunánál
A szép Szó negyedik-ötödik száma Mai magyarok régi magyarokról címmel történelmi tanulmányokat tartalmazott. Az antológiát József Attila A Dunánál című (1936) költeménye vezette be. Az óda három részből épül fel: az elsőben a költő odafordul a tárgyhoz, a másodikban kinyilvánítja felfogását róla, a harmadikban pedig levonja belőle a magatartást meghatározó következtetést.
Az I. rész főmotívumát a Duna képe és ennek asszociációi alkotják. Az egész részt áthatja a víz ősképe, mely az idő örökké egy, mégis újuló áramlását érzékelteti. A közvetlen környezet, a rakodópart lépcsőjéről szemlélt folyó látványával kezdődik a költemény. A messziről áramló víz a múltat idézi fel. A folyó hullámai és történelem, az eső és a múlt a költő belső világában eggyé válnak. A költő szerint az embernek a történelmi idő zaklató kérdéseivel szembe kell néznie.
A strófák hat jambikus lejtésű sorból állnak. A sorok szótagszáma: 11-10-11-10-10-10, a szakasz rímképlete: a-b-a-b-c-c. A keresztrímes első négy sor minden szakaszban ellentétes mégis összetartozó jelenségeket mutat be.
A II. rész összefoglaló válasz az I. részben felmerült kérdésekre: a jelen embere csak „százezer ős” tapasztalatát elsajátítva munkálkodhat, az ősök küzdelmei pedig a jelen emberének erőfeszítéseiben nyerik el értelmüket.
Ez a rész tételeket fogalmaz meg, ezért megváltozik a strófaszerkezet és a hangnem. A versszakok végéről elmarad a két páros rímű zárósor, és minden sorpár egy teljes mondat, egy-egy kijelentés.
A III. részben a költemény hangja ünnepélyes és emelkedett lesz. A költő a múltból és a jelenből vonja le a tanulságot a jövő számára. Először saját közvetlen múltját veszi birtokba, aztán egyéni létét kiterjeszti az őssejtig valamennyi ősre, végül már az egész világot felöleli. Ez a részlet a keleti filozófiák hatását mutatja. A történelembe a múlt minden eseménye egyenrangúan beletartozik. A teljes múltat a költő a történelmi harcok két típusával, a nemzeti és osztályküzdelmekkel érzékelteti. Az utolsó két sorban jelenik meg a „rendezni” ige, ami nemcsak a Duna-völgyi népek megbékélését és összefogását jelenti, a felhívás egy nagy társadalmi rendezésre s az abban való részvételre is vonatkozik.
A strófák meghosszabbodnak, nyolc keresztrímű sorból állnak. A mondatok is nagyobb ívet írnak le, nemegyszer átnyúlnak a következő sorba.
Hazám
A Hazám című vers 1937-ben íródott. Bevezetőnek szánta a költő a Szép Szó önálló Mi a magyar? című különszámához. A mű hét szonettből áll, a szerkezete három részre osztható.
Az I. rész (1. szonett)jelenti a bevezetést. A költő itt az ország helyzetét akarja bemutatni. Megszemélyesítést használ („tapsikolnak a jázminok”). A szép tájjal állítja szembe a „nemzeti nyomor”-t.
A II. rész a tárgyalás, amely a mű leghosszabb része (2-6. szonett).
A 2. szonettben a költő az ország bajairól ír. „Ezernyi fajta népbetegség”-így kezdődik a hosszú felsorolás, ami az olvasóban lázító hatást kelt. A költő szíve mélyéből tör ki a felkiáltás: „Föl kéne szabadulni már!”.
A 3. szonettben a parasztság helyzetét mutatja be. A földművelők élete nehéz, hiszen a földesúr sok esetben elűzi őket otthonról. A választások idején karhatalom kíséretében mennek szavazni („Cicáznak a szép csendőrtollak”).
A 4. szonettben az úri Magyarország egyik nagy problémájával, a tömeges kivándorlással foglalkozik. A költő hangulatfestő kifejezést használ: „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”.
Az 5. szonett a munkások helyzetét ecseteli, akinek körülményeik nyomorúságosak. A költő joggal kérdezi: „miért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart?”. A munkabérről gúnyosan jegyzi meg: „kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért”.
A 6. szonett leírja, hogy az országban a rettegés légköre uralkodik („Fortélyos félelem igazgat”). A hatalmon lévők erőszakkal és megtévesztéssel uralkodnak. A költő joggal bírálja azokat, akik egyénileg akarnak kiemelkedni.
A III. rész (7. szonett) jelenti a befejezést. A költő minden elmaradottsága ellenére szereti szülőföldjét. „Édes hazám, fogadj szívedbe”-ez a kérése igen megható. József Attila félti az országot egy még rosszabb sorstól: a hitleri uralomtól. Ezt fejezik ki sorai:
„Addj magyarságot a magyarnak
hogy mi ne legyünk német gyarmat.”
A vers nagyszabású áttekintést ad az ország állapotáról. Leírása valósághű. A költő nemcsak a jelenről ír, hanem a jövőről is. Előre látja, hogy népünk felszabadul. Akkor majd a „hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezete” fogja intézni az ország ügyeit. Ez eredetileg Széchenyi mondása volt; ebből is látszik, hogy a költő mennyire tisztelte a magyar múlt haladó hagyományait.
A szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
A Kokárda történeteA trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Kapcsolódó doksikEzidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés...
József Attila A Dunánál c. versének elemzéseA vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre...
József Attila Külvárosi éj című művének elemzéseA Külvárosi éj, az 1932-es kötet címadó verse, a gazdasági világválság, az elszegényedés, az elégedetlenség, a tömegmozgalmak, a kivándorlási hullám idejében keletkezett. A forradalmi hullám apadtával sem csökkent József Attila költészetének forradalmi ereje, inkább mélyebbre hatol és magasabbra szárnyal. Az 1931. év végén születik a Munkások, az új típusú munkásábrázolás...