Középiskola > Kötelező olvasmányok > Móricz Zsigmond - Rokonok

Kopjáss Istvánt váratlanul kinevezik főügyésznek. Megválasztása azért meglepő, mert Makrócz a város kiskirálya, s egyben igen jó cimborája a helyi vezetőknek. Felesége, Line is elcsodálkozik ezen, de nem is firtatja, hogy miért pont férjét választották meg. Kopjáss elmondja feleségének, hogy valójában Makróczy elszólta magát: zsé, vé. Ez pedig egyet jelentett: „zsebre váglak”. Mindenkinek ezt mondogatta, miközben üdvözölte az embereket, ezt megtudván a közgyűlés nem Makróczyt, hanem Kopjáss Istvánt nevezte ki főügyésznek.

Kopjáss ahogyan nézegeti az aktákat, s az ügyeket, egyre inkább rájön, hogy mindenhol jelen van a korrupció. A hír, hogy főügyész, minden kedves ismert és eddig ismeretlen rokonhoz is eljut, akik most pénzt kérnek tőle. Minden rokona csak ezért keresi meg, és kínál fel különböző üzleti lehetőségeket – Berci bácsi is csak Kopjáss pénzére pályázik. Nem véletlenül, hiszen ha valakinek hirtelen felviszi az Isten a dolgát, akkor minden létező és nem létező rokon jelentkezik, hogy pénzre van szüksége – rokonok között pedig úgy illik, hogy segítik egymást. Kopjáss számára megvételre ajánlják fel a Boronkay-villát, méghozzá alacsony áron.

Kardics bácsi, a helyi takarékpénztár igazgatója is közli, hogy ők ketten végül is rokonok, s ennek mentén rá akarja venni őt, hogy segítsen a Sertéstenyésztő üzemet újraindítani. Kopjáss utánanéz az ügynek, s óriási csalásokat fedez fel. Rendet akar teremteni. A Sertéstenyésztő ügyeit kezdi tisztán látni, s úgy érzi, végre győzhet, elérheti minden célját, mert a kezében van mind a polgármester, mind Kardics bácsi. Közben igyekszik az összes rokonnak valamilyen állást szerezni.

Boronkay búcsúestélyén vesznek részt feleségével, amikor hazafelé menet észreveszi, hogy a Városházán ég a villany a polgármester szobájában, de ekkor még nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek. Másnap bemegy dolgozni, s látja, hogy felforgatták a Sertéstenyésztő aktáit, s minden bizonyítékot, amit idáig megszerzett, eltüntettek.

Bemegy a polgármesterhez, mert feljelentést akar tenni, de a polgármester kineveti, és elmagyarázza a főügyésznek, hogy ő azért töltheti be ezt a posztot hosszú idő óta, mert bár segítette a rokonait, soha egyiknek sem szerzett állást a városnál. Kiderül, hogy Berci bácsi, tulajdon nagybátyja is átverte Kopjásst.

Úgy érzi elveszett, s letaglózva hagyja el a polgármester szobáját. Nemsokára jön a hír, hogy Kopjáss pisztollyal öngyilkosságot kísérelt meg. A polgármester, s Kardics bácsi is azonnal intézkednek, hiszen a város legbecsesebb emberéről van szó, akinek életéért mindent meg kell tenni.

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• Móricz novellái / 2010, 2 oldal
  
  
• Móricz Zsigmond műveinek elemzése / 2000, 14 oldal
  
  
• Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Úri Muri című műveinek elemzése / 2006, 4 oldal
  
  
• Fendrik Bertalan - Móricz Zsigmond, Sárarany / 2007, 5 oldal
  
  
• Móricz Attila - Digitális fényképezés / 2000, 31 oldal
  
  

Az 1920-as években Móricz Zsigmond a „történelmi osztály"-ban keresi az erőt a magyar ugar felszámolásához, a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. „A Tündérkert” (1922) c. történelmi regénye után azt kutatja, hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek, az ezeréves nemesi Magyarországnak. A cím azt sejteti: nincs. Az életet kitölti a léha...

Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk válaszolni, sokféle szemszögből meg kell vizsgálnunk. Létezik tudományos módszer – ekkor az irodalmat, mint tudományt vizsgáljuk, s jutunk el egy általános definícióig -, létezik olyan közelítés, amely során költők a témáról megfogalmazott gondolatainak felhasználásával próbálunk megoldást találni, és létezik egy olyan módszer is, amihez...

Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a...