Középiskola > Műelemzések > Eszmék Az ember tragédiájában

Madách a mű során megkísérelte bemutatni az emberi történelem uralkodó eszméit és azok sor-sát. Szerinte a múlt, a jelen és a jövő ilyen szempontból egy folyamat, ahol minden korszaknak megvan a saját domináló eszméje, amely kiteljesülése után önmagába fordul át és „elbukik”. Madáchra ebben a felfogásban Hegel filozófiája volt hatással (a Hegel-dialektika). Ádám az élet célja után kutatva mindig az adott kor eszméje iránt lelkesedik, Lucifer azonban hideg logikájával bizonyítja annak tökéletlenségét, embertelenségét. Az ezután következő szín pedig az előző kor ellentettjének tekinthető, így a mű láncszerűen halad előre.

A távoli ókorban, az egyiptomi civilizációban Ádám a fáraó alakjában éli át a zsarnokságot. A köz teljesen alá van rendelve az egyéni akaratnak, de ez a kapcsolat kölcsönösen rossz: Ádám nem talál boldogságot, a nép pedig szenved. Éva hívja fel erre figyelmét, Ádám pedig lelkesülten hirdeti meg a zsarnokság ellentettjét: a korlátozatlan szabadságot. Ennek otthona, Athén azonban meg is adja erre az ellenpéldát. Ebben a színben, a teljes szabadságban, pontosan az előző korral ellentétes képet kapunk: a köz elnyomja az egyént. Ádám ezután a hedonizmusba menekül, s így Rómában a társadalom és a köz darabokra hull, az egyén kénye a meghatározó. Az emberek saját igényeik szerint cselekednek, nem törődvén másokkal. Eddig tartottak az ókori színek.

A középkorban a meghatározó eszme a testvériség, a kereszténység. Konstantinápolyban azon-ban Ádámnak látnia kell, hogy egyetlen, kiterjedt eszme szintén káros hatású: aki nem tud a társadalomba beilleszkedni (jelen esetben a kereszténység egy ágazatába), annak buknia kell.

Prágában a vallással ellentétben a tudomány kerül előtérbe. Ezt azonban az emberek nem értékelik, nem fontos nekik. Ádám elalszik, s egy rövid bepillantást nyerhetünk a Tragédia egyetlen ún. „szintézis-színébe”, Párizsba és a francia forradalom korába. Hasonlóan az athéni színhez, itt is az egyén köznek való alárendeltsége a kérdés, illetve a nép befolyásolhatósága. Madách mégis követendőnek tartja a szabadság eszméjét. Prágába visszatérvén az Ádám-tanítvány beszélgetésben megfogalmazza Madách a saját ars poeticáját. A tudomány, az univerzális tudás céltalanságáról beszél, helyette a szabályokat felrúgó művészetet (a romantikát) hirdeti. Ezt keresi Ádám immáron az író jelenében, a kezdődő kapitalizmusban. Amit talál, az csak szürkeség, az egyéni érdek maga alá gyűri a művészeteket. A következő színek már a jövőben játszódnak: a Falanszter a tudomány egyéniséget, érzelmeket eltaposó utópiáját, míg az Eszkimóvilág a mű során felsorakoztatott eszméket alapjaiban vonja kétségbe.

A mű mondanivalója, hogy nem létezik olyan tökéletes eszme, mely elhozná az emberiség Ádám által keresett jobb korát. A cél, melyet a Mennyekben Lucifer, az űrben Ádám, a mű végén Isten fogalmaz meg: az örökös, kitartó harc és küzdelem eszméje, még akkor is, ha az a történeti színek tanulságát ismervén végtelen és eredményt nem hoz.

Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van. A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket.

Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.

Cikkünk célja a guargumi bemutatása, amely évekkel ezelőtt a dioxin- és pentaklórfenol-szennyezés miatt került az európai országok figyelmének középpontjába. A guargumi (más néven guarenyv, guargyanta vagy guarmézga) a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjának endospermiumában található mézga.

• Mezei József - Eszmék és történelmi korok megvalósulása Az ember tragédiája című műben / 2001, 6 oldal
  
  
• Max Planck - A tudományos eszmék eredete és hatása / 2005, 10 oldal
  
  
• Dupcsik-Repárszky - Etikai kérdések a történelemoktatásban IV. Ordas eszmék és híveik a 20. század első felében / 2012, 13 oldal
  
  
• Totalitárius eszmék és rendszerek Európában az 1920-as, 1930-as években tétel / 2010, 3 oldal
  
  
• Eszmék nyomában / 2005, 114 oldal
  
  

A Tamás bátyja kunyhója nem hibátlan műalkotás, helyenként hatásvadász elemeket fedezhetünk fel benne, s a szereplők lelki folyamatainak ábrázolása sem tökéletes. E regény sokkal inkább a felháborodás szülte vitairat azok ellen, kik érvekkel próbálták igazolni a rabszolgaságot. A történet valóságos lexikona a rabszolgaságnak. Megrázó alkotás, de egyben szórakoztató is. Az írónő...

A mű Aiszkhülosz – Agamemnón c. művének folytatása, amelyben Oresztész visszatér. Főbb szereplők: - Oresztész – Agamemnón fia - Püladész - Elektra – Agamemnón leánya - Dajka - Klütaimnésztre - Aigiszthosz - Szolga - Az argoszi rabnők kara A cselekmény Argoszban, az Agamemnón palotája előtti téren játszódik. Tíz év távollét után Phokiszból...

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...