Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Dr. Ipolyi-Topál - Amit a laktózérzékenységről tudni kell

haziorvosblog.hu Dr. Ipolyi-Topál Gitta Amit a laktózérzékenységről tudni kell A tehéntej-intoleranciának két formája van: a tejfehérjékkel szembeni allergia és a laktózérzékenység. A tejfehérje-allergia esetén minimális mennyiségű tej fogyasztása is panaszokat okoz, a bélrendszeri tünetek mellett csalánkiütés, ekcéma, légzőszervi panaszok is előfordulhatnak. Ilyenkor maga az immunrendszer fordul a tejfehérje ellen Szerencsére ez a forma ritkább. Hihetetlenül elterjedt azonban a laktóz-érzékenység, nagyon gyakran maguk a betegek sem tudják, hogy ez állhat panaszaik hátterében. Most ez utóbbival foglalkozunk részletesebben. A tejcukor, vagyis laktóz lebontását a szervezetben a bélbolyhok felszínén elhelyezkedő laktáz nevű enzim végzi. Már akinek van Ugyanis előfordul, hogy genetikailag nincs, vagy pedig valamilyen átmeneti betegség miatt "elveszik". Legtöbbször ez az átmeneti ok egy fertőzéses hasmenés, amely

során a nagy igénybevételtől lekopik a bélnyálkahártya felszíne, így egy időre eltűnik róla a laktáz is. Ezért van az, hogy érdemes a hasmenés fennállása alatt kerülni a tejtermékek fogyasztását. Az úgynevezett "felnőtt típusú" laktázelégtelenség oka genetikai. A csecsemő bárhová is születik a világon, megfelelő mennyiségű laktáz enzimmel rendelkezik, amíg ez a fejlődéshez szükséges, hiszen az anyatej is tartalmaz tejcukrot. Ugyanakkor abban már óriási különbségek vannak, hogy ez a tejcukorbontó képesség megmarad-e felnőtt korra. A skandináv népeknél 5-15 százalékos a laktózérzékenyek aránya, a japánoknál 90 százalék. Összességében az emberiség háromnegyede nem tudja megemészteni a tejcukrot felnőtt korában (Azt, hogy a tejcukorbontó képesség a korral fokozatosan vész el, kiválóan mutatja, hogy a japán óvodásoknak még csak harminc százaléka érzékeny a laktózra.) haziorvosblog.hu Dr.

Ipolyi-Topál Gitta Kutatók ezt az óriási etnikai eltérést a népek mezopotámiai szétválására vezetik vissza. E forgatókönyv szerint valaha a normális állapot a laktózbontó képesség korral való elvesztése, vagyis a felnőttkori laktózérzékenység volt, csak akkor még nem volt neve, mert nem ittak tejet. Azoknál a népeknél azonban, amelyek állattartással kezdtek foglalkozni, a tej az étrend része maradt, majd bekövetkezett egy "génhiba", amelynek következtében a tejcukorbontó képesség felnőttkorig fennmaradt, és ezt az érintettek továbbörökítették. A magyar lakosság 15 százaléka nem tudja megemészteni a tejcukrot, a többiek génhibásak. Tünetek Ha a tejcukor az emésztés során nem bomlik elemeire, a laktóz a vastagbélbe jut, ahol viszont a normálisan is jelenlevő baktériumok megerjesztik, és ebből a folyamatból lesznek a panaszok: puffadás, hasi görcsök, hasmenés jelentkezik. Gyermekeknél a súlygyarapodás

elmaradása kell, hogy gyanús legyen. Érdekesség, hogy a laktáz jelenléte nem mindent vagy semmit jellegű, vagyis elképzelhető olyan eset, hogy napi két deciliter tejjel könnyedén megbirkózik az emésztés, de fél liter már panaszokat okoz. Más szóval teljesen egyedi, hogy mekkora a laktózbontó kapacitás, ezt többnyire a betegek maguk kitapasztalják. Annak is van jelentősége, hogy a tejtermék milyen jellegű. Az erjesztett termékeket, vagyis joghurtot, kefírt, sajtot jobban bírják a laktózérzékenyek, hiszen az erjedés már részben végbement, a bélbaktériumoknak kevesebb munka maradt. A napjainkban használt diagnosztikai módszer éppen a laktózt erjesztő baktériumok tevékenységét használja ki. Az erjedés során többek között hidrogén is keletkezik, mely a bélből felszívódva a keringésbe, onnan pedig a tüdőbe kerül, vagyis a kilégzett levegőből mérhető. Az eljárás lényege, hogy a páciens éhgyomorra laktózt tartalmazó

tesztitalt fogyaszt el, majd három órán át 30 percenként mérik a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a módszer 100 betegből mindössze 40-nél mutatja ki a laktózérzékenységet, valamint módosíthatja az eredményt az előzetes antibiotikumszedés is. "Több évtizedes tapasztalat azt mutatja, és az irányadó szakkönyvek is azt írják, hogy a laktózérzékenyég diagnózisához nem szükséges eszközös vizsgálat. - mondja Dr Topál László gasztroenterológus főorvos- Rendkívül egyszerű diagnosztikai lehetőség azonban, hogy a beteg átmenetileg kihagyja a tejet az étrendjéből, majd pedig újra napi fél-egy liter tejet iszik. Ha érzékelhető különbség van a két állapot között, vagyis a tej fogyasztása után puffadás és hasmenés jelentkezik, egyértelműen kimondható a laktóz-érzékenység diagnózisa." haziorvosblog.hu Dr. Ipolyi-Topál Gitta Kezelés Elméletileg folyamodhatunk a

tejtermékek teljes mellőzéséhez is, de ebben az esetben a kalciumot feltétlenül pótolni kell mesterségesen, hiszen hiányállapot léphet fel, ami csontritkuláshoz, csonttörésekhez vezethet. Kevésbé radikális és nagyon praktikus megoldás, a tejet tartalmazó étkezések előtt laktáz enzimet tartalmazó rágótabletta. Végül pedig alternatívát jelenthet az eleve laktózmentes termékek fogyasztása, ez a verzió anyagilag megterhelőbb lehet. Dr Topál László főorvos felhívja a figyelmet arra, hogy számos egyéb betegségre, például magas vérnyomásra szedett gyógyszer segédanyagai között szerepelhet laktóz, így ezek a gyógyszerek panaszt okozhatnak. A terápia összeállításánál ezt az előnyök és hátrányok mérlegelésével figyelembe kell venni. Miután az emberiség 75 százakéka nem bírja a tejet, és a genetikusok is a laktázhiányos génvariánst tartják erdetinek, felmerül a kérdés, hogy tényleg élet, erő, egészség-e a

tej? Hogyan lehetséges, hogy a keleti és mediterrán népek nem szenvednek csontritkulásban, noha sokan közülük soha nem isznak tejet? Gyuricza Ákos dietetikus szerint a kulcs az ázsiai étrendben van. "A sok hal, tengeri herkentyű, rák, szója, tofu fogyasztással elegendő kálciumot visznek a szervezetbe. A mediterrán népek pedig - a halfogyasztás népszerűsége mellett- sok olajosmagból készült ételt, édességet esznek, és az aszalt gyümölcsök is rendkívül népszerűek." A szakember szerint a tej természetesen továbbra is "élet, erő egészség", hiszen minden életfontosságú aminosavat tartalmaz, és kiemelkedő kalciumtartalma mellett sok más fontos ásványi anyag megtalálható benne. Ráadásul érdekesség, hogy a kálcium felszívódását, hasznosulását a maga a tejcukor és fehérje egyaránt segíti. Ha "folyékony" tejet nem is tud fogyasztani valaki nagy mennyiségben, az erjesztett készítményekkel,

sajtokkal vagy a laktáz pótlásával ez az ásványianyag-bevitel megoldható akár tejtermékből is, ha nem szívleljük az ázsiai menüt. Ezzel együtt érdemes nyitottnak lenni akár a mediterrán, akár az ázsiai étrend egyes elemeire, mert más egészségügyi szempontból nagyon pozitív elemei is vannak ezeknek a konyháknak