Középiskola > Műelemzések > Mit tanult Odüsszeusz a küklopsz-kalandból?

Útjuk során Odüsszeusz és társai a küklopszok által lakott, szőlőt, gabonát gazdagon termő szigettel szemközti partra érkeztek. A küklopszok hatalmas, félszemű óriások voltak, akik sem az isteneket, sem a törvényt nem tisztelték. Odüsszeusz a küklopszok iránti kíváncsisága által vezérelve, tizenkét társával áthajózott az óriások földjére.

Rövidesen ráleltek egy barlangra, benne sok-sok sajtot, túrót, bárányt találtak. Hiába kérték társai, hogy a juhokat és terményeket vigyék el, s térjenek vissza a hajóra, sajnos Odüsszeusz nem hallgatott rájuk (s ezt a későbbiekben nagyon meg is bánta), mindenképpen találkozni akart az óriással. Ez a hi-ba, ez a kíváncsiság hat társa életébe került.

Az est közeledtével a küklopsz hazatért nyájával a barlangba, hatalmas sziklával eltorlaszolta annak bejáratát, majd megfejte állatait. Amikor észrevette az embereket, szíves vendéglátás helyett, melyben Odüsszeusz reménykedett, kegyetlen fogadtatásban részesítette őket: kettőt azonnal megevett közülük.

Odüsszeusznak minden cselszövésére, eszére szüksége volt, hogy társai és saját életét megmentse: kö-vetkező este, amint „embervacsoráját” befejezte a küklopsz, Odüsszeusz finom borral leitatta, majd egy tüzesre izzított husánggal megvakította a félszeműt.

Korábban, mikor az a nevét megkérdezte, Odüsszeusz találékonyan azt mondta, neve: Senkise, így a fájdalmas üvöltést meghallva a többi küklopsz hiába sietett a barlang elé és kérdezték ki bántotta, Polüphémosz azt felelte, Senkise, így társai hamarosan magára hagyták.

Odüsszeusz társait a hármasával összekötözött juhok közül a középsőre erősítette, ő maga pedig a leg-nagyobb kos gyapjába kapaszkodva jutott ki a szörnyű barlangból másnap reggel, amikor az állatokat kiengedte legelni a küklopsz. Kiszabadulásuk után az emberek a hajóra terelték a juhokat és elindultak a tengeren.

Amikor még hallótávolságon belül voltak, Odüsszeusz odakiáltotta igazi nevét a megvakított óriás-nak, aki dühében eldobott egy hatalmas sziklát, és majdnem eltalálta a hajót.

Beteljesedett tehát Télemosz Eurümidész jóslata: Odüsszeusz elvette Polüphémosz szeme világát. Ám Odüsszeusz is drágán meglakolt a kalandért: a küklopsz megátkozta, s Poszeidón segítségét kérte, hogy sohase jusson haza, vagy ha mégis, nagy baj várjon otthon rá.

A küklopsz kaland során Odüsszeusz két nagy hibát vétett, melynek komoly következményei lettek. Az első a kíváncsiság. Drága áron, hat társa élete árán kellett megtanulnia, hogy a túlzott emberi kí-váncsiság veszélybe sodorhatja, és akár a vesztét is okozhatta volna. Mielőtt engedne az ember a kí-váncsiságának, mindig mérlegelnie kell cselekedeteinek következményét. Odüsszeusz is rájött, hogy nem lett volna szabad önfejűnek lennie, meg kellett volna fogadnia társai tanácsát, és el kellett volna hagyni az óriás barlangját, még mielőtt az megérkezett.

Másik hibája az önteltség: hősnek, sebezhetetlennek képzelte magát, és büszkén odakiáltotta nevét a megvakított küklopsznak, aki megátkozta, és az átok révén okozója lett Odüsszeusz hosszú bolyongá-sának. Megtanulta, hogy csak akkor árulja el a nevét, ha meggyőződött arról, hogy nem akarják bánta-ni, és tisztelik őt, mint amikor végül hazaérkezik és leszámol a kérőkkel.

Ugyancsak meg kellett volna tanulnia, hogy fogadja meg mások, például társai tanácsát: ha megfogadta volna, és nem kiabál vissza Polüphémosznak többször is, haragtól vezérelve, talán nem vonja magára Poszeidón dühét. Minden ember követ el hibákat, de ha tanul belőle, az hasznára válik.

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Összeállításunkban bemutatjuk a földrengésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, a különféle földrengés-skálákat és a magyarországi földrengéshelyzetet. Iszonyatos érzés lehet, amikor a szilárd, biztosnak hitt talaj hirtelen inogni kezd a lábunk alatt. Hazánk szerencsére viszonylag biztos alapokon fekszik, más helyeken azonban annál gyakrabban reng a föld.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• Dr. Bartos-Elekes István - Számítógép-vezérelt konduktometriás titrálás / 2019, 17 oldal
  
  
• Paizs Zoltán - Geopotenciális modell számítása GRACE bázisvonal alapján / 2005, 33 oldal
  
  
• Mítosz és mitológia / 2020, 20 oldal
  
  
• Völgyi Lajos - Hőcserélésnél mit, hogyan, miért végzünk / 2010, 24 oldal
  
  
• Thékes István - Számítógép által támogatott nyelvtanulás, applikációk, onlinefelületek és feliratok / 2023, 143 oldal
  
  

A mű 1847 áprilisában keletkezett, kevesebb, mint egy évvel az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc előtt. Petőfi harmadik pályaszakaszát jól jellemzi ez a költemény. A vers műfaja forradalmi látomásvers, a sorok rímtelen hexameterek. A mű szerkezetileg három egységre tagolható. Az első egység (s a vers) a költemény egyetlen kérdő mondatával indul. A szerkezeti rész...

A romantika forrása az a társadalmi méreteket öltő illúzióvesztés volt, amely a francia forradalom után fogta el főleg Nyugat-Európa népeit. A romantikusok kiábrándultak a józanészbe és a korlátlan fejlődésbe vetett hitükből, valamint csalódtak a polgári eszményekben. A politikai háttér megnyilvánult a kor művészetében, úgy a képzőművészetekben, mint a zenében és az...

A barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...