Tatjana Anyeginhez írt szerelmes vallomását méltán nevezik a világirodalom legszebb ilyen témájú alkotásának. Puskin tökéletes pontossággal adja vissza az általa oly hűen ábrázolt jellem naiv tisztaságát, romlatlan lelkesedését, amellyel a szelíd vidéki lány elérhetetlen eszményképe felé fordul szerelmével. Szerelmével, amely nem csak múló fellángolás, hanem egy gazdag érzelmi életet élő lány örökös és megismételhetetlen szerelme, amellyel csak egy férfit tüntet ki életében. Ez a férfi nem más, mint az olvasmányélmények hőseivel azonosított, és szinte már a tökéletesség határáig heroizált nagyvilági ifjú, Jevgenyij Anyegin.
Tatjana hatalmas lelki erőt és bátorságot merítve úgy dönt, nem hagyja, hogy érzelmei ne léphessenek át a plátói szerelem korlátain, örök vágyakozásra és kínzó várakozásra kárhoztatva őt. Ezért írja meg levelét, melyben nyíltan feltárja lelkének legféltettebb titkát: szerelmes Anyeginbe.
Míg a levél kezdetén fogalmazása udvarias, tán kissé távolságtartó is, addig egy véletlenül előtörő vallomás után bizalmas, szinte már könyörgő hangon szólal meg. Önbecsülését és kisasszonyi tartását háttérbe szorítva kéri kedvesét, ne utasítsa vissza szerelmét, ne legyen hűtlen a tudatalatt neki rendelt védelmező, óvó szerephez.
Anyegint felkészületlenül éri Tatjana érzelmeinek kendőzetlen rohama, az "ártatlan szív áradása". Bár a lányban saját nőideálját véli felfedezni, mégis elutasítja, hiszen lelke mélyén érzi, csapongó természetével nem lenne képes beilleszkedni a vidéki élet unalmas világába, monoton egyhangúságába. Gondolatainak, érzelmeinek kifejezése ismételten tökéletes, érvelése logikus, és minden bizonnyal őszinte is.
A sors helyett Puskin képzelete által teremtett irónia, hogy a regény végére a szerepek felcserélődnek. A szende, visszahúzódó vidéki lányból nagyvilági hercegné lesz, aki a moszkvai dámák megszokott életét éli. A vándorlása végén éppen Moszkvában partot ért Anyegin, látva Tatjana társadalmi helyzetének és világszemléletének ilyetén megváltozását, beleszeret az immár felnőtté ért asszonyba. Szerelmi ostromának eszköze a levél is, amelyet Tatjánához írt.
A levél tartalma voltaképpen megegyezik az előbbi levélben foglaltakkal. Önérzetének mellőzésével nyíltan megvallja szerelmét, oktalanul felróva kedvesének érzelmei visszautasításának vétkét. Rajongása mindent elsöprően őszinte, árnyalt jellemének ez az első igazán tiszta megnyilvánulása. Szakítva addigi "dandys" életfelfogásával, csak most vált képessé arra, hogy igazán szeressen. Nem érzi át azonban, hogy megalázó szerelmével nem csak önmagának, hanem magasztalt kedvesének is kínzó szenvedést okoz.
A mű végkifejletében ismét megmutatkozik Tatjana lelkének tökélye, erkölcsének, mikor nyíltan visszautasítja Anyegin bántó ajánlatát. Bevallja ugyan a még mindig lángoló, kislányos szerelmének meglétét, mégis beletörődik a sors által neki rendeltekbe, nem válik hűtlenné férjéhez.
Ez a rendíthetetlen erkölcsi tartás emeli Puskin Tatjánáját a világirodalom legszebb nőalakjai közé.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
Az erdőirtásról
Az egyik legnagyobb fenyegetést éghajlatunkra – az üvegházhatást okozó anyagok növekvő kibocsátása mellett – a trópusi erdők kiirtása jelenti. A föld esőerdőinek közel a fele tűnt el az elmúlt három évtizedben, ami mintegy ötven éven belül környezeti katasztrófához is vezethet, ha a fakitermelő cégek nem változtatnak a jelenlegi politikájukon.
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Középiskolai anyagok
Tonio Kröger
A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...
Istenes versek a magyar irodalomban
"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...
Beszterce ostroma
Bevezetés
Mikszáth elmeséli, hogy sokszor szokott együtt vacsorázni gróf Pongrácz Károllyal. Ilyenkor, beszélgetéseik alkalmával gyakran felszínre került a híres Pongrácz-család múltja. Az ősök közül a legizgalmasabb élet alighanem a különcködő Pongrácz Istvánnak jutott, melyet Mikszáth annyira érdekesnek talált, hogy megkérte a még élő családtagokat, hadd írja...
