(A cím fordítása: "Búcsúzik a hazától, a barátoktól és mindazoktól, akik számára oly kedvesek")
Költészetére a reneszánsz stilus a jellemző. Verseiben nagy hangsúlyt fektet a harmoniára. Fö témájuk általában a szerelem, és katonadal.
A XVI. század legkiemelkedőbb magyar költője Balassi Bálint volt. dalok. Verseiben ő szólal meg először magyarul. Verseit ciklusokba rendezte. Balassi költészetéből egész idáig hiányzott a hazaszeretet. A változás valószínűleg hazátlanságának köszönhető, hisz bujdosnia kellet Lengyelországba a tatárok hadjárata idején. A vers felépítése fölé és mellérendeltségi viszony, harmónia érvényesül a vers egészében. Uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Tehát szerkezet: hárompillérű verskompozíció e három pillér az 1, 5, és 9. strófa.
Első versszak: érezni lehet, hogy szeretettel gondol vissza a hazájára s megfigyelhető hogy a vers nem csak a vitézekről szól hanem egyúttal hozzájuk is.
Második szerkezeti egység a 2. versszaktól a 4. versszakig tart : a hangsúlyán érezni lehet az átélést, elégedettséget s azt hogy mennyire nagyra becsüli a vitézeket, még akkor is hogy tudatába van az életük nehézségeivel is. A harmadik strófában erre utal a következő részlet: Gyakorta kergetnek, s hol penig szaladnak, ezek után egészséget kíván nekik. Rendkívül dicsőnek tartja az ifjakat de ugyanakkor érezni a féltés a sorok közt: Éntűlem s Istentűl légyen már békesség!
Az ötödik versszak egyben a második pillér is. Érezni lehet szavaiban, hogy reméli neve nem mered feledésbe az idők során. A következő versszakban a táj leírás segítségével tökéletesíti a vers harmónia érzetét s a mezőket szépítik a csaták. A hetedik strófában barátainak emléke elkeseríti a költőt s a vers kicsit búskomor hangulatra vált. Itt érezhető a hangulat és érzelmi váltás a költő lekivilágában.
A vers ezen szakaszán megkezdődik a búcsúzás. A költő részletesen búcsúzik a múltjától, és fájdalmas hangvételben teszi ezt. Nem éreztető a versben a jövő jobbra valló fordulásának reménye.
Harmadik pillér: a kilencedik strófából kivehető életének nagy szerelméhez való búcsúzása is és a fájdalom melyet valószínű Losonzy Anna okozott neki. Már a strófa elején érezhető a jelző és a jezett szó közti feszültség, mely a hölgyhöz füzödö érzelmeit is képviseli: szerelmes ellenségem.
Az utolsó és egyben vers záró strófa a költő végleg elkeseredettségét bizonyítja.
Munkáságát értéktelenek tartja, úgy érzi versei csak fájdalmat s rossz kedvet okoztak neki s mintha úgy akarná megsemmisíteni e fájdalmakat, hogy kiírja magából azt hogy kívánsága lenne az hogy műveit tűzvész pusztítsa el s ezzel ő merüljön feledésbe.
A vers két idő sémában mozog az egyik a dicső mult a másik a fájdalmas jelent mutatja be s a jövőkép a vers egészéből hiányzik.
Végig érezni lehet a költő érzelmi váltásait s a harmóniát. Számomra Balassi költészete mindig tud új dolgokat mondani. A vers többszöri elolvasása után is mindig adott valami plusz érzést, ami számomra nagyon szimpatikussá teszi Balassi verseit hisz mindig valami újat kapok.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Valentin-napról
Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula
1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának...
Ady Endre költői forradalma
Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...
A barokk főúri reprezentáció és műfajai
I. "A főúri"
A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
