A mű a trilógia első része. Az Ábel a rengetegben Ábel bemutatkozásával kezdődik: már az első bekezdésben sok mindent megtudunk róla, családi állapotáról, körülményeiről, de a történelmi korszakról is képet kapunk – látható, hogy egy nagyobb közösség láncolja magához a kisebbséget.
Ábel édesapja közbiztonsági erdőpásztor, aki fenn lakik a hegyen egy kis kalyibában, s csak akkor tér haza, mikor élelme fogytán van. Ábel egyedüli gyermek, amit nem bán, mivel szülei őt is csak bajosan tudják iskolába járatni és ruhával ellátni. Még fiatal, csupán tizenöt éves.
A nevezetes nap, amely fordulatot hoz Ábel életében, a Szent Mihály napját követő nap, vagyis szeptember harmincadika. A cselekmény tehát Mihály napon kezdődik el. Ábel édesapja hazatér és a családi vacsoránál csapdát állít fiának. Elszegődteti őt a Hargitára erdőpásztornak. A párbeszéd stílusa, fondorlatossága, ami Ábel és édesapja közt lejátszódik, csak ízelítő. A cselekményben sokszor találkozhatunk és szórakozhatunk majd a szellemességeken, amikor Ábel az eszével győz.
Ábel és édesapja másnap elindulnak a Hargitára. A családtól kap egy kecskét, két tyúkot és elemózsiát is. Mikor elérnek a kunyhóhoz, ott találnak egy beteg kutyát, akit megetetnek, s meggyógyítanak. Ábel el is nevezi őt Bolhának. Hűséges, hasznos társsá válik gazdája mellett.
Másnap megjelenik a bank igazgatója, s tájékoztatja Ábelt arról, hogy mi a munkája, mit várnak tőle. A kitermelt fáért vásárlók fognak jönni szekerekkel, nekik kell átadni, de ellenőrizendő a felrakott mennyiség is, majd át kell venni a pénzt, és a könyvelést is meg kell csinálni. Azokkal a fákkal pedig, amelyeket a vihar dönt ki, s a favágók nem dolgoznak fel, szabadon gazdálkodhat.
Ábel rövid idő alatt berendezkedik, a sajátjából eladott fa ellenében könyveket kér, ami a fizikai igénybevétel utáni felfrissülést, s egyben művelődést jelent számára. Nagyon hiányzik neki otthona, ráadásul a tél is korán beköszönt.
A Hargitán különféle embertípusokat ismerhet meg, jót és rosszat egyaránt. Egy csaló miatt életveszélyes helyzetbe is kerül. A csaló neve Fuszulán. Teherautóval szállítja el a több szekérnyi fát, s mikor fizetésre kerülne a sor, csak egy papírdarabot mutat fel Ábelnek, amivel igazolja, hogy ő a pénzt már előre kifizette a banknál. Még szerencse, hogy a bankigazgató éppen akkor jön Ábelhez, sikerül megkötözniük a csalót, s az igazgató magával viszi.
Másnap azonban megjelenik az egyik bank pénztárosa és egy csendőr. Ábellel tudatják, hogy az igazgató és Fuszulán autóbalesetet szenvedtek. Az igazgató súlyos sebeket ejtett magán, meg kellet operálni, s Fuszulánnak nyoma veszett. Ábel remegni kezd a hír hallatán.
A bank pénztárosa a terepfelmérést követően elmegy, de a csendőr marad, hiszen bármikor felbukkanhat a csaló, hogy bosszút álljon, amiért Ábel segédkezett elfogásában. A csendőr szinte minden elemózsiát képes felfalni Ábel elől, aki ezt nem nézi jó szemmel.
Egyik alkalommal a csendőrnek már valami jó kis pecsenyére fáj a foga, ezért elmegy vadászni, s egy dögevő sassal tér haza. A sas húsának undorító bűze van, de a csendőr utasítására Ábelnek is enni kell belőle. Ábel beteg lesz, s napokig csak fekszik a kunyhóban, míg csendőr társa el-eltűnik hosszabb időkre, s eközben leöli, majd megeszi Ábel háziállatait.
Ábel gyanít valamit, s kiderül, hogy a csaló és a csendőr összejátszanak. A történet végén mind a ketten önkéntesen feladják magukat a rendőrségen. Ábel édesapja szomorú hírt közöl Ábellel: szeretett édesanyja betegeskedése után meghalt.
A mű végén olvashatjuk, hogy Ábel visszamondja az erdőpásztori állását, s nekiindul meghódítani a várost.
Amit a Tátra hegységről tudni illik
A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.
A villámháborúA Blitzkrieg német kifejezés, magyar megfelelője: villámháború, amely főként a II. világháborúban a német Wehrmacht által indított különböző hadműveletek stratégiáját és taktikáját jelenti (Magát a "Blitzkrieg" kifejezést sohasem használták hivatalosan a németek).
A húsvéti ünnepkörHúsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
Kapcsolódó doksik- Tamási Áron, prezentáció / 2019, 10 oldal
- Járfás Ágnes - Tamási Áron franciául / 2016, 6 oldal
- Tamási Áron, Ábel a rengetegben, tartalom és rövidített részletek / 2016, 26 oldal
- Tamási Zsolt - A felcsíki római katolikus papság az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban / 2015, 17 oldal
- Tamási Áron, Ábel a rengetegben, tartalom / 2016, 4 oldal
Mit tanult Odüsszeusz a küklopsz-kalandból?
Útjuk során Odüsszeusz és társai a küklopszok által lakott, szőlőt, gabonát gazdagon termő szigettel szemközti partra érkeztek. A küklopszok hatalmas, félszemű óriások voltak, akik sem az isteneket, sem a törvényt nem tisztelték. Odüsszeusz a küklopszok iránti kíváncsisága által vezérelve, tizenkét társával áthajózott az óriások földjére. Rövidesen ráleltek egy barlangra...
Gárdonyi Géza, Egri csillagok tartalomI. Hol terem a magyar vitéz? “A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy lány." Az ötéves Vicuska a közeli falu urának, Ceceynek a lánykája. A hétéves Gergő apja kovács volt Pécsett, de már meghalt. Egy félszemű török riasztja meg a két gyereket. A bokorba bújnak előle, de mikor az elköti a szürke lovat, amit a kisfiú nagyapja bízott rájuk, Gergő nagy bátran elé...
Goriot apó (elemzés)A történetíró a francia társadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az írnoka legyek. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket, csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit, s jellemeket rajzolok, kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit, típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével, talán sikerül megírnom azt a történelmet, melyről a historikusok...
 |
Anonymus | 2025. április 28. |
|---|---|---|
| Nagyon jó ez az összefoglalás, egy kicsit hosszú, de legalább leírja lényeget ❤️ | ||
