Középiskola > Műelemzések > Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése

A barokk

A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.

A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért - ezt nevezzük ellenreformációnak, melyet a jezsuiták, a Jézus Társaság tagjai irányítottak.

A barokk az olasz barocco (nyakatekert okoskodás) szóból származik. A barokk (szertelenség), történeti- és stíluskategória, a reneszánszt követő nagy korszak, és e korszak művészetének és irodalmának legfőbb stílusirányzata.


A kép forrása: https://irodalomnet.wordpress.com

Az irodalmi barokk

A barokk hatás az irodalomban a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg, hiszen óriási méretűek. Nélkülözhetetlen a meghökkentés, a gyönyörködtetés és a lenyűgöző hatás. Jellemző a virtuóz rímtechnika is, ezen kívül a bonyolult összetételű körmondatok (barokk triáda), a rokon értelmű mondatok, a halmozás és az erős érzelmi tartalom.

A túldíszítettséget a színes jelzők, metaforák, hasonlatok és zenei elemek (rím, alliteráció) adják. Leírása részletező. A barokk új műfajokat teremtett, mely a barokk eposzban érvényesült. Témája a halál és a mártírkultusz. Embereszménye az Athleta Christi (Krisztus bajnoka): a Krisztus tanaiért küzdő ember. Főbb képviselői: Tasso, Marino, Milton, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós.

Magyar barokk

Háttere a 17. századi történelmi események: Wesselényi-féle összeesküvés és a Rákóczi-féle szabadságharc. Bázisa az arisztokrácia és a papság. Nálunk többféle irányzata volt. Az egyházi barokk képviselője Pázmány Péter (jezsuita szerzetes), aki a szónoki beszéd mestere volt. Megteremtette a magyarnyelvű prózairodalmat és irodalomba emelte az élőbeszédet (prédikációk).

A kuruc küzdelmek irodalma II. Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseiből és Mikes Kelemen leveleiből áll. A közköltészet kibontakozása: Rákóczi-nóta, Csínom Jankó. Az erdélyi puritánus mozgalom irodalma a harmadik irányzat. A purers (tiszta) egy Angliából induló mozgalom. Célja a minden világi hatalomtól mentes egyház létrehozása. Támogatója Lorántffy Zsuzsanna, aki korszerűsítette az oktatást és olcsón adott ki könyveket. Jeles képviselője Apáczai Csere János, kinek fő műve: a Magyar Enciklopédia, ami az első tudományos mű magyar nyelven. Egy újabb irányzat az erdélyi emlékirat-irodalom. Ez főként önéletrajzi szépírói eszközökkel és történelmi háttérrel ábrázol. Képviselői Bethlen Miklós, aki tudósít Zrínyi haláláról és az első magyar írónő, Árva Bethlen Kata.

A főúri barokkot hazánkban Zrínyi Miklós és Gyöngyösi István képviselte. Gyöngyösi nászénekeket (epithalánium) írt, ami reneszánsz műfaj és híres emberek házasságáról szól. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária házasságának történetét A Márssal társalkodó murányi Vénusz című ének beszéli el. Ezzel olvasóközönséget teremt.

Szigeti veszedelem

Zrínyi életpályája

- A magyar barokk kiemelkedő alakja, politikus és hadvezér.
- A Török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói munkássága alapozta meg.
- Csáktornyán született, s Pázmánynál nevelkedett.
- Mélyen vallásos, katolikus nevelést kapott.
- Életének fő célját a Török kiűzésében látta.
- Műveinek első kiadása: Adriai Tengernek Syrenaia (szirén, sziréna: ébresztő) Groff Zrini Miklos. Részei szerelmes versek, epigrammák (Nem írom pennával), Szigeti veszedelem.
- Hadtudományi tanulmányai prózai alkotások: Tábori kis tracta (a hadsereg szervezésével foglalkozik: élelmezés fontossága), Vitéz hadnagy (az ideális katonai vezető bemutatása), Mátyás király életéről való elmélkedések (az ideális uralkodó megrajzolása), Az török áfium ellen való orvosság. Az áfium, vagyis ópium. Az állandó török uralom miatti bódultságban van az ország. Az állandó török jelenlét a magyarságot kábultságba taszítja, ellenszerre van szükség: állandó nemzeti hadsereg létrehozására (parasztság soraiból). Az anyagi fedezetet az uralkodó osztály és a papság adhatná.
- Később szervezkedni kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be tragikus halála: 1664-ben egy vadkan végzett vele.


A kép forrása: http://eletestudomany.hu

Témája

A mű latin címe: Obsidio Szigetiana, mellyel Zrínyi a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg: az eposzt. 1645-46. telén készítette el, forrása: horvát-magyar néphagyomány, históriás énekek, Istvánffy Miklós történeti munkája, Balassi vitézi versei és a görög-római eposzok. Dédapjának hősi 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzban, a témát eposzi magaslatra emelve: népek sorsára kiható esemény, Mo. Európa védőpajzsa. 15 éneke 1566 strófából áll, mely a szigetvári várostrom éve. Barokk jelleg benne - a monumentális kompozíción túl - a valóságos és realisztikusan ábrázolt események vallásos szférába emelése.

Antik és keresztény elemek

Alapja a protestáns prédikátorköltészet. A törököt Isten a magyarságra bűnei miatt küldi. Ezek a bűnök: az erkölcsi züllés, a hit elhagyása, a belső viszályok és a hadtudományban való járatlanság. A büntetés feloldása: a Török kiűzhető, ha a magyarság követi a szigetiek példáját (korának szóló figyelmeztetés).

Burkolt célzást tesz a Habsburg-elnyomásra is: "hamarosan elérkezik az idegen iga lerázásának ideje." Valószínűleg hatott Zrínyire Tasso: Megszabadított Jeruzsálem című műve is. Zrínyi eposzában egyaránt találhatóak antik és keresztény elemek. Az eposzköltő megtartja a klasszikus eposzok formáját, az eposzi kellékeket (segélykérés, múzsa, stb.).

A 2. versszak a témamegjelölés, a 3-6. pedig a segélykérés (invokáció), mely Szűz Máriát szólítja meg. Célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált, megvetve a világ javait.


A kép forrása: Wikipedia

Kompozíció

A mű három nagy egységre bontható. Az expozíció az első hat ének, ami az ostrom előzményeit és a két tábor közötti különbséget mutatja be. A törököt az elbizakodottság jellemzi nagy túlerejük miatt, ellenben a magyarokat az önfeláldozó hazaszeretet.

Az ostromot a 7-13. ének foglalja magába. A tizedik ének a nagy magyar diadal, a tizenharmadikban pedig a galambpostára reagálnak a várbeliek. A két utolsó ének a vár elestéről szól. Leírja Zrínyiék hősi halálát és bemutatja a halottak megdicsőülését. Mivel a hazáért haltak elnyerték a halhatatlanságot.

Jellemek

A két fél, a török és a magyar szemben áll egymással. A törököket a dicsőségvágy, vérszomj, a zsákmányszerzés vágya és a erőbeni fölény jellemzi. A magyarok között is van különbség aszerint, hogy a váron belül vagy kívül van. A váron kívüliek a bűnök hordozói. A várvédőket az önfeláldozó hazaszeretet, bátorság, hűség és baráti segítség jellemzi. A bentiek minden nemes erénnyel rendelkeznek, ezzel példát szolgáltatva a magyarság számára.

A főhős, Zrínyi Miklós, eszményített alak, aki a barokk embereszményt (Athleta Christi) megtestesíti. Ő nemcsak egy Figura Christi, vagyis Krisztus mása, hanem egy Imitatio Christi, ami Krisztus követőjét jelenti.

Az eposz nyelve és verselése

Maga a mű göcseji nyelvjárásban íródik, s követi a vitézi énekek stílusát (sok, szép, vitéz). Katonai kifejezések (latin, török kifejezések), valamint az igék halmozása miatt dinamizmus jellemzi. Az eposzt a magasztos, ünnepélyes és emelkedett hangvétel hatja át.

Verselése sajátságos, magyaros verselésű. Jellegzetessége a Zrínyi-strófa, ami négysoros és általában felező tizenkettes. Ütembontás szempontjából 6/6, az ettől való eltérés feszültséget kelt, tehát jelentéssel bír (7/5, 5/7). Bokorrím, vagyis rímképlete: a a a a.

A mű barokk vonásai

Témájában és műfajában is követi a barokk kívánalmakat, hiszen eposz és a halálról, múlandóságról, valamint a Krisztusi tanokról szól. Leírása részletező, díszítettségét a jelzők adják. Szintén barokk vonás a keresztény mártírium vállalása.

Ez az első eposz a magyar irodalomban. Követi az eposzi követelményeket, de új, egy keresztény mitológiát teremt (pl.: segélykérés Szűz Máriától).

Cikkünkben a magyar gyártású Turán harckocsicsalád három tagját mutatjuk be. Mindhárom tankot a második világháború alatt készítették, néhány száz darabos tételben. A Skoda-licenszre épülő Turán sorozat utolsó változata a Turán III. volt, ami a Weiss Manfréd Műveket ért bombatámadások miatt nem készülhetett el.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

• Zrínyi Miklós életpályája és prózai művei / 2002, 2 oldal
  
  
• Zrínyi Miklós összes költeménye / 2003, 192 oldal
  
  
• Dr. Zrínyi Miklós - Intelligens lágy anyagok / 2004, 32 oldal
  
  
• A Barokk - Pázmány Péter és Zrinyi Miklós / 2000, 13 oldal
  
  
• Zrínyi Szigeti veszedelem című műve mint barokk eposz / 2001, 3 oldal
  
  

I. Hol terem a magyar vitéz? “A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy lány." Az ötéves Vicuska a közeli falu urának, Ceceynek a lánykája. A hétéves Gergő apja kovács volt Pécsett, de már meghalt. Egy félszemű török riasztja meg a két gyereket. A bokorba bújnak előle, de mikor az elköti a szürke lovat, amit a kisfiú nagyapja bízott rájuk, Gergő nagy bátran elé...

A trilógia utolsó része, amelyben Ábel a neki ajándékozott hajójeggyel elutazik Amerikába, s bepillantást nyer az amerikai emberek életébe. Mielőtt még elutazik, segít apjának megszabadulni újdonsült feleségétől, mivel az új feleség hamar kimutatta a foga fehérét. Miután sikerül elérni, hogy az új feleség elköltözzön, Ábel felkészül az új kalandra. Kelemen pap tanítja...

A nyugat jelentősége Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény. 1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...