A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért - ezt nevezzük ellenreformációnak, melyet a jezsuiták, a Jézus Társaság tagjai irányítottak.
A barokk az olasz barocco (nyakatekert okoskodás) szóból származik. A barokk (szertelenség), történeti- és stíluskategória, a reneszánszt követő nagy korszak, és e korszak művészetének és irodalmának legfőbb stílusirányzata.
A kép forrása: https://irodalomnet.wordpress.com
Az irodalmi barokk
A barokk hatás az irodalomban a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg, hiszen óriási méretűek. Nélkülözhetetlen a meghökkentés, a gyönyörködtetés és a lenyűgöző hatás. Jellemző a virtuóz rímtechnika is, ezen kívül a bonyolult összetételű körmondatok (barokk triáda), a rokon értelmű mondatok, a halmozás és az erős érzelmi tartalom.
A túldíszítettséget a színes jelzők, metaforák, hasonlatok és zenei elemek (rím, alliteráció) adják. Leírása részletező. A barokk új műfajokat teremtett, mely a barokk eposzban érvényesült. Témája a halál és a mártírkultusz. Embereszménye az Athleta Christi (Krisztus bajnoka): a Krisztus tanaiért küzdő ember. Főbb képviselői: Tasso, Marino, Milton, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós.
Magyar barokk
Háttere a 17. századi történelmi események: Wesselényi-féle összeesküvés és a Rákóczi-féle szabadságharc. Bázisa az arisztokrácia és a papság. Nálunk többféle irányzata volt. Az egyházi barokk képviselője Pázmány Péter (jezsuita szerzetes), aki a szónoki beszéd mestere volt. Megteremtette a magyarnyelvű prózairodalmat és irodalomba emelte az élőbeszédet (prédikációk).
A kuruc küzdelmek irodalma II. Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseiből és Mikes Kelemen leveleiből áll. A közköltészet kibontakozása: Rákóczi-nóta, Csínom Jankó. Az erdélyi puritánus mozgalom irodalma a harmadik irányzat. A purers (tiszta) egy Angliából induló mozgalom. Célja a minden világi hatalomtól mentes egyház létrehozása. Támogatója Lorántffy Zsuzsanna, aki korszerűsítette az oktatást és olcsón adott ki könyveket. Jeles képviselője Apáczai Csere János, kinek fő műve: a Magyar Enciklopédia, ami az első tudományos mű magyar nyelven. Egy újabb irányzat az erdélyi emlékirat-irodalom. Ez főként önéletrajzi szépírói eszközökkel és történelmi háttérrel ábrázol. Képviselői Bethlen Miklós, aki tudósít Zrínyi haláláról és az első magyar írónő, Árva Bethlen Kata.
A főúri barokkot hazánkban Zrínyi Miklós és Gyöngyösi István képviselte. Gyöngyösi nászénekeket (epithalánium) írt, ami reneszánsz műfaj és híres emberek házasságáról szól. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária házasságának történetét A Márssal társalkodó murányi Vénusz című ének beszéli el. Ezzel olvasóközönséget teremt.
Szigeti veszedelem
Zrínyi életpályája
- A magyar barokk kiemelkedő alakja, politikus és hadvezér.
- A Török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói munkássága alapozta meg.
- Csáktornyán született, s Pázmánynál nevelkedett.
- Mélyen vallásos, katolikus nevelést kapott.
- Életének fő célját a Török kiűzésében látta.
- Műveinek első kiadása: Adriai Tengernek Syrenaia (szirén, sziréna: ébresztő) Groff Zrini Miklos. Részei szerelmes versek, epigrammák (Nem írom pennával), Szigeti veszedelem.
- Hadtudományi tanulmányai prózai alkotások: Tábori kis tracta (a hadsereg szervezésével foglalkozik: élelmezés fontossága), Vitéz hadnagy (az ideális katonai vezető bemutatása), Mátyás király életéről való elmélkedések (az ideális uralkodó megrajzolása), Az török áfium ellen való orvosság. Az áfium, vagyis ópium. Az állandó török uralom miatti bódultságban van az ország. Az állandó török jelenlét a magyarságot kábultságba taszítja, ellenszerre van szükség: állandó nemzeti hadsereg létrehozására (parasztság soraiból). Az anyagi fedezetet az uralkodó osztály és a papság adhatná.
- Később szervezkedni kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be tragikus halála: 1664-ben egy vadkan végzett vele.
A kép forrása: http://eletestudomany.hu
Témája
A mű latin címe: Obsidio Szigetiana, mellyel Zrínyi a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg: az eposzt. 1645-46. telén készítette el, forrása: horvát-magyar néphagyomány, históriás énekek, Istvánffy Miklós történeti munkája, Balassi vitézi versei és a görög-római eposzok. Dédapjának hősi 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzban, a témát eposzi magaslatra emelve: népek sorsára kiható esemény, Mo. Európa védőpajzsa. 15 éneke 1566 strófából áll, mely a szigetvári várostrom éve. Barokk jelleg benne - a monumentális kompozíción túl - a valóságos és realisztikusan ábrázolt események vallásos szférába emelése.
Antik és keresztény elemek
Alapja a protestáns prédikátorköltészet. A törököt Isten a magyarságra bűnei miatt küldi. Ezek a bűnök: az erkölcsi züllés, a hit elhagyása, a belső viszályok és a hadtudományban való járatlanság. A büntetés feloldása: a Török kiűzhető, ha a magyarság követi a szigetiek példáját (korának szóló figyelmeztetés).
Burkolt célzást tesz a Habsburg-elnyomásra is: "hamarosan elérkezik az idegen iga lerázásának ideje." Valószínűleg hatott Zrínyire Tasso: Megszabadított Jeruzsálem című műve is. Zrínyi eposzában egyaránt találhatóak antik és keresztény elemek. Az eposzköltő megtartja a klasszikus eposzok formáját, az eposzi kellékeket (segélykérés, múzsa, stb.).
A 2. versszak a témamegjelölés, a 3-6. pedig a segélykérés (invokáció), mely Szűz Máriát szólítja meg. Célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált, megvetve a világ javait.
A kép forrása: Wikipedia
Kompozíció
A mű három nagy egységre bontható. Az expozíció az első hat ének, ami az ostrom előzményeit és a két tábor közötti különbséget mutatja be. A törököt az elbizakodottság jellemzi nagy túlerejük miatt, ellenben a magyarokat az önfeláldozó hazaszeretet.
Az ostromot a 7-13. ének foglalja magába. A tizedik ének a nagy magyar diadal, a tizenharmadikban pedig a galambpostára reagálnak a várbeliek. A két utolsó ének a vár elestéről szól. Leírja Zrínyiék hősi halálát és bemutatja a halottak megdicsőülését. Mivel a hazáért haltak elnyerték a halhatatlanságot.
Jellemek
A két fél, a török és a magyar szemben áll egymással. A törököket a dicsőségvágy, vérszomj, a zsákmányszerzés vágya és a erőbeni fölény jellemzi. A magyarok között is van különbség aszerint, hogy a váron belül vagy kívül van. A váron kívüliek a bűnök hordozói. A várvédőket az önfeláldozó hazaszeretet, bátorság, hűség és baráti segítség jellemzi. A bentiek minden nemes erénnyel rendelkeznek, ezzel példát szolgáltatva a magyarság számára.
A főhős, Zrínyi Miklós, eszményített alak, aki a barokk embereszményt (Athleta Christi) megtestesíti. Ő nemcsak egy Figura Christi, vagyis Krisztus mása, hanem egy Imitatio Christi, ami Krisztus követőjét jelenti.
Az eposz nyelve és verselése
Maga a mű göcseji nyelvjárásban íródik, s követi a vitézi énekek stílusát (sok, szép, vitéz). Katonai kifejezések (latin, török kifejezések), valamint az igék halmozása miatt dinamizmus jellemzi. Az eposzt a magasztos, ünnepélyes és emelkedett hangvétel hatja át.
Verselése sajátságos, magyaros verselésű. Jellegzetessége a Zrínyi-strófa, ami négysoros és általában felező tizenkettes. Ütembontás szempontjából 6/6, az ettől való eltérés feszültséget kelt, tehát jelentéssel bír (7/5, 5/7). Bokorrím, vagyis rímképlete: a a a a.
A mű barokk vonásai
Témájában és műfajában is követi a barokk kívánalmakat, hiszen eposz és a halálról, múlandóságról, valamint a Krisztusi tanokról szól. Leírása részletező, díszítettségét a jelzők adják. Szintén barokk vonás a keresztény mártírium vállalása.
Ez az első eposz a magyar irodalomban. Követi az eposzi követelményeket, de új, egy keresztény mitológiát teremt (pl.: segélykérés Szűz Máriától).
A Mikulás ünnep eredete
Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
A Rongyos Gárda és a LajtabánságA Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Kapcsolódó doksik- Zrínyi Miklós összes költeménye / 2003, 192 oldal
- Zrínyi Szigeti veszedelem című műve mint barokk eposz / 2001, 3 oldal
- Kiss Krisztina - Zrínyi Miklós és a magyar barokk / 2004, 4 oldal
- Kölcsey Ferenc, Himnusz és Zrínyi második éneke című műveinek elemzése / 2007, 5 oldal
- Perjés Géza - Zrínyi Miklós és kora / 2008, 4 oldal
A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása
Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s...
Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájábanRadnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...
Mikszáth Kálmán - Tót atyafiakBevezetés költészetébe: “Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam”. Kenvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novelláiban szülőföldje parasztjait ábrázolja mély együtérzéssel. Hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem...
