Irodalom | Középiskola » A Barokk - Pázmány Péter és Zrinyi Miklós

A Barokk – Pázmány, Zrinyi A reneszánszot és a manierizmust követő korstílus és stílusirányzat. Idő: kb. 1600–1750 Maga a szó (barocco) olasz eredetű, mely a szillogisztika (a logikában és a retorikában bizonyítási forma) egyik nyakatekertséget, bonyolultságot kifejező alakzatának neve. Mint oly sok korstílus elnevezése, ez is gúnynévként ragadt a korszakra. Ideológiai, társadalmi háttér: az európai refeudalizáció és rekatolizáció (re = újra). Célkitűzése: a reneszánszban jelentkező szekularizáció és profanizáció, valamint vallási területen a r eformáció által megbomlott egység helyébe a k atolikus vallás jegyében újraegységesíteni Európát és a világot is. Az eszme terjesztői, a barokk műveltség és az ellenreformáció gondolatának legfontosabb hordozói a jezsuiták. A rendet 1540-ben Loyola Szent Ignác alapította Spanyolországban Az ellenreformáció gyors terjedését az 1545-ös tridenti zsinaton

magárataláló katolikus egyház mellett éppen a jezsuita rend rendkívüli szervezettsége, tökéletes felépítése, katonás fegyelme és az általuk kialakított újfajta magas színvonalú oktatási rendszer (Ratio studiorum) biztosította. A rekatolizáció gyors sikerét a “cuius regio, eius religio” (=akié a hatalom, azé a vallás) elv alkalmazása, valamint a gyorsan megmerevedő protestáns vallások és az elkényelmesedett prédikátorok is okozták. A jezsuiták sikerének titka a “modus vivendi” elv, a rendkívül gyors alkalmazkodás a helyi körülményekhez. (Nagyon közel álltak az egész Távol-Kelet katolizálásához.) Új embereszmény: a “miles Christi”, “athleta Christi” (=Krisztus katonája, atlétája), azaz az intellektuálisan és fizikailag is felkészített férfi, aki képes megvédeni vallását. Művészet: Irodalom: A barokk átveszi a későhumanista Scaliger Arisztotelész-interpretációját, mely szerint a legmagasabb rangú

műfaj az eposz és a tragédia; s az arisztokratikus ill. közirodalomban ezek a meghatározó műfajok. Eposz: Tasso: Megszabadított Jeruzsálem Marino: Az elpusztított Milton: Elveszett paradicsom Jeruzsálem /B etlehemi gyermekgyilkosságok Camoes: Lusiada Zrínyi: Szigeti veszedelem Tragédia (dráma): Lope de Vega: A kertész kutyája (A világirodalom egyik legtermékenyebb drámaírója; több ezer drámát írt. Ezek közül elsősorban vígjátékai maradtak fenn, és élnek tovább napjaink színpadán is.) Calderón: Az élet álom (A barokk a spanyol irodalom fénykora) A köz- és populáris regiszterben megjelenik a regény is. Meghatározó szerepre azonban csak a XVIII. század közepétől tesz szert (Cervantes: Don Quijote; Grimmelshausen: A kalandos Simplicissimus) Képzőművészet: A barokk válasza a reformáció puritanizmusára a pompa, a gazdagság, a látvány, az illúzió, a mozgalmasság és dinamizmus. A meggyőzés a tömegekre irányul,

ezért a dogmákat a teológia elvont szférájából az érzékek és érzelmek mindenki számára érthető szintjére kell áttenni. Wölfflin 1888-as ‘A reneszánsz és a barokk’ című tanulmányában hasonlítja össze a két korszak művészetét: reneszánsz barokk vonalszerű festői felületi (síkbeli) mélybe nyúló (térbeli) zárt forma alakzatokba (geometriai nyitott forma kényszerített kompozíció) egymás mellé rendelt sokaság alárendelt egység (domináns (egyenrangú elemek felsorolása) felsőbbrendű középponttól függő viszony) feltétlen világosság feltételtől függő áttekinthetőség A hatás legfőbb eszköze a mozgalmasság, a szenvedély, a nagy tömegek mozgatása, az illúziókeltés (Babits M.: Psychoanalysis Christiana) (Bernini, Caravaggio, Velasquez, Rubens, Rembrandt, Goya, Maulbertsch, Troger, Mányoki Ádám; zene: Bach, Monteverdi, Vivaldi, Händel) Magyar barokk A XII.-XVI században a polgárság rést

tudott ütni a feudalizmus rendszerén, harcot indított a gazdasági és a társadalmi hatalomban való részesedésért. A társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A gazdasági feltételek, a technikai adottságok akkor még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A XVI század végétől kezdve Európában újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák. A reformáció támadásai következtében megingott a katolikus egyház is. Ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért, s ezt a harcot egy új szerzetesrend kiválóan végzett katonái, a jezsuiták irányították. Ez volt a társadalmi háttere a barokknak, mely az európai művelődés történetében a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusiránya. A barokk hatás az irodalomban mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen

meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás, a csodálkozás felkeltése leginkább formai külsőségekkel érhető el. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a merész gondolattársításokon alapuló, újszerű költői képek bőségét, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat s ezek eredményeképpen az ünnepélyes érzelmeket kifejező patetikus stílus. Különösen kedvelte a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatokat, a rokon értelmû mondatok, szavak halmozását, az erős érzelmi tartalmú kifejezéseket, olykor a drasztikusabb népiességek is a légies könnyedség, kecses finomság társaságában. Nagymértékben továbbfejlesztette az irodalom nyelvi lehetőségeit. A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből, epizódból felépülő poklot, földet, mennyet egybeölelő monumentális szerkezetet, s ez

főképp a barokk eposzban érvényesült. A reneszánszot a magyar irodalomban is jó másfél évszázados barokk korszak követi, s ez kb. a XVII század elejétől az 1770-es évekig, a felvilágosodás kezdetéig tart Pázmány Péter (1570–1637) A régi magyar kultúrtörténet, de szinte az egész hazai művelődéstörténet azon kevés alakja közé tartozott, aki teljes ívű emberi és művészi pályát futott be. 1570-ben Nagyváradon született kálvinista családban. 1582-ben mostohaanyja és Szántó István, az első magyar jezsuita hatására katolizál. 1587-ben belép a jezsuita rendbe Egyetemi tanulmányait Bécsben és Rómában végzi, majd Grazban és Selyén tanít. 1616-ban túróci prépost, majd esztergomi érsek. 1629-ben bíboros 1637-ben Pozsonyban hal meg Pázmány, a politikus: Európai látókörű államférfi, a király után a második ember az országban. Élete utolsó éveire kiérlelt politikai meggyőződése és célja egyensúlyt

teremteni Erdély és a királyi Magyarország között. “A protestáns Erdély biztosítéka a m agyar szabadságnak, a királyi Magyarország pedig annak, hogy Magyarország szíve katolikus marad.” (Legfőbb politikai ellenfele és vitapartnere Bethlen Gábor fejedelem volt.) Pázmány, az iskolaalapító, a kultúratámogató: 1635-ben Nagyszombaton hozza létre az első magyar jogfolytonos egyetemet (ma: Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem). Bécsben megalapítja a Pázmáneumot, a magyar kultúra bécsi központját. Megalapítja a gyöngyösi, a homonnai, a győri és a szatmári jezsuita nevelőintézetet. Kulturális célokra egymillió forintot költött Pázmány, az író, a vallástérítő: Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába állította. Művei: Prédikációk Felelet Magyari Istvánnak Öt szép levél Alvinci Péterhez Keresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv) Az isteni igazságra vezérlő

kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója) Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve) Pázmány a stílusművész, a nyelv mestere: “Ő a magyar próza atyja és törvényhozója. Ha őt olvasom, nem érzem a nyelvújítás szükségességét, nem látom azt a hi ányt, melyre egy század múlva, a X VIII. század elején döbbentek rá. De bizonyos, hogy előtte gyökeresebb, velősebb volt a prózánk” (Kosztolányi Dezső) Stílusának jellemzői: 1.) Bonyolult, tudatosan felépített körmondatok 2.) Képekben való láttatás 3.) Könyvműveltség és életismeret 4.) Riedl Frigyes: “Prózája a közmondásokból virágzott” közmondások: Könnyű a borból ecetet csinálni, de nehéz ecetből bort. Kövér hasnak nincs éles elmélkedése. és az élőbeszéd keveredése. Bagolynak nincsenek sólyom fiai. Kérkedékenyben jó vitézt, sokat kodácsoló tyúkban szaporán tojót nem

láttam. Amely orca bocskorbőrré lett, nem tud szégyent. Zrínyi Miklós (1620-1664) Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban. Apja 1626-ben meghalt. A végrendeletében a f ia nevelését a k irályra és Pázmány Péterre bízta Zrínyi így Habsburg és királyhű és katolikus nevelésben részesült. 1637-től Csáktornyán élt Ettől kezdve szinte szünet nélkül indított kisebb-nagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette. A bécsi udvar kényszerítette, hogy részt vegyen a török elleni harmincéves háborúban. 1646-ban tábornokká, 1647-ben horvát bánná nevezték ki. 1646–50: Házasság Draskovich Mária Eusebiával (szerelmes verseiben Violának nevezi) 1652: Házasság Löbl Máriával. 1655: Mellőzik a nádorválasztásnál 1664: Diadalmas téli hadjárat. 1664 november 18-án meghal a Csáktornya melletti Karsuveci erdőben (A közvetlen szemtanú, a Zrínyinél vendégeskedő

Bethlen Miklós önéletírásában elsőként veti fel kételyét a titokzatos vadkannal szemben.) Művei: a. Prózai művei: Tábori kis tracta Átfogó katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete. Vitéz hadnagy Katonai elmélkedések laza gyűjteménye; középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. Mátyás király életéről való elmélkedése Mátyást az ideális uralkodónak tartja, s megrajzolásánál Zrínyi sokat merít Machiavelli: A fejedelem című művéből, mely a reneszánsz politológiai gondolkodásának, a hatalom gyakorlásának máig alapvető műve. (Machiavelli: “A cél szentesíti az eszközt”) Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság 1. rész: Helyzetkép felrajzolása Zrínyi európai-, sőt világkontextusban vizsgálja az ország helyzetét, s rámutat arra, hogy egyetlen hatalomnak sem áll érdekében a magyarság segítése (elsősorban a török elleni harcban). A belső helyzetet

az önzés, a széthúzás gyengíti 2. rész: Az önálló és állandó hadsereg felállításának igénye, mely parasztokból állna, a nemesség anyagi támogatásával. “Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé. A mi nemes szabadságunk ez ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában Hic nobis vel vincendum, vel moriendum est” (Livius: Ab urbe condita című művéből vette; XVI. könyv 49: Hannibál az Alpokon átkelő seregének mondja: “Hic vincendum, aut moriendum, milites, est.”) (Ez a gondolat teljesedik ki Vörösmarty Szózatában: “Itt élned, halnod kell!”) a.) Verses művei: 1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia. A cím emblematikus és enigmatikus. A szirén a barokk esztétikában a költő jelképe (Tasso és Marino is használja); az Adriai-tenger pedig a Zrínyi birtok és Magyarország határa. A cím

jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. Tudatos kötetkompozíció: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio (=záróbeszéd) zárja. Vitéz hadnagy (1650-1653) című munkája nem egységes értekezés, hanem több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye; ezekben az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng. Az 50-es években egyre inkább ráébredt arra, hogy saját céljai és a m agyarság érdekei ellentétben állnak a k irályi udvar politikájával, s szervezettebb közéleti tevékenységbe kezdett. Elképzelései között szerepelt a f üggetlen magyar nemzeti királyság megteremtése. 1656-57 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát, s benne Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott

egy erős független, centralizált magyar állam kiépítésére. Reményeit II Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette, de az ő szerencsétlenül végződő lengyelországi hadjárata és halála meghiúsította a személyéhez fűzött terveket, s a török megtorló intézkedései tönkretették Erdély számottevő erejét. Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb nagyszabású hadjáratra készül Magyarország ellen is, s a várható események érlelték meg legmegrázóbb röpiratát: Az török áfium ellen való orvosságot (1660-61). E röpirat végső tanulsága, hogy a magyar senkitől nem várhat segítséget, önerejére kell támaszkodnia. Az 1663-ban megindult háborúban, amikor a Montecuccoli vezetése alatt álló császári sereg képtelen volt feltartóztatni a Bécs felé irányuló offenzívát, a bécsi udvar sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. A Montecuccoli által irányított háború a szentgotthárdi

győzelem ellenére 1664 őszén a szégyenletes és megalázó vasvári békével zárult, s ez az udvar legszilárdabb híveit is az ellenzék táborába sodorta. Zrínyi erőteljesebb szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be korai halála: 1664 november 18-án Csáktornya mellett, vadászaton egy felbőszült vadkan áldozatául esett. Halálával a magyarság elvesztette függetlenségi mozgalmának leghivatottabb vezérét. Szigeti veszedelem: Műfaja: eposz Miért az eposzt választotta? a.) A Scaligerig visszanyúló barokk esztétikai értékítélet ezt tartja a legmagasabb rendűnek b.) Dédapja emlékének, az elérendő esztétikai, poétikai és morális célnak a nagyformátumú műfaj felel meg. Rájátszások, átvételek, eposzi kellékek: 1. versszak: a.) Vergilius Aeneisének egyik középkori másolatában szintén hivatkozik a korábban írt szerelmes versekre. b.) Tudatos kötetkompozícióra vall, Zrínyi elhelyezi művét a

kötet egészében c.) Jellemzi saját költői természetét, mikor önmagát Vénusz és Mars fiának vallja, s a feladat erkölcsi súlya kényszeríti Mars mellé. 2. versszak: A propozíció első sora Vergilius magyarítása: “Arma virumque cano”. A további sorok az eposz konkretizálása. 3. versszak: Invokáció. Megszólítás: Musa! (Kalliopé, az eposzírás múzsája); a stellárium (=csillagkoszorú) már a Szűzanyára utal. Miért a Szűzanya? a.) Tasso Megszabadított Jeruzsálemében szintén hozzá fordul (barokk konvenció átvétele) b.) Magyarország védőszentje (akihez Szent István felajánlotta az országot) Enumeráció (=seregszemle): A tudatos szerkesztés folytán távol kerül egymástól a két sereg bemutatása: 1. ének – török, 5 ének – magyar. Isteni gépezet: A politeista antik eposzban az istenek mozgatása könnyen megoldható (sok van). A monoteista vallásban problémákat vet föl. A műben a keresztény mitológia alakjai

a meghatározóak, s csupán színezőelemként van jelen a Vergiliusnál is szereplő Alecto fúria ill. Alderán a török varázsló. Epitheton ornans: A hagyományos értelemben nincs állandó vagy eposzi jelző, szereplői azonban megőrzik az eposzi hősök egytömbből-faragottságát. Jellembeli változás csupán a két főhős esetében figyelhető meg. Zrínyi és Szulejmán azonos erkölcsi szintről indulnak, a török vezérből azonban zsarnok lesz, Zrínyi viszont megdicsőül. Verselés: Vitatott. Zrínyi maga is mentegetőzik a horatiusi fordulattal az esetleges hibákért Horváth János véleménye szerint a felező tizenkettesnek szabadon kezelt változata; e változások funkcionális vizsgálata még nem feldolgozott. Ovidius hatását mutatja a mű 15 énekre bontása (Metamorphoses). Vergiliustól veszi át Juranics és Radivoj tragikus kalandjának motívumát (Nisus és Eurialus). Tassótól a szerelmi szálak szövését, a kétféle szerelemfelfogást,

-szembeállítást veszi át. Történelem Eposz A Bécs felé vezető hadjárat része A kereszténység és pogányság – egy közjáték – a szigetvári élet-halál ostrom csupán. Magyarország harca, ahol és a t ét Európa megmaradása. Szulejmán halála megtöri ill. Ez a mozzanat segíti Zrínyit, gyengíti a törökök hatalmát; bár hogy a tárgy megfeleljen az folytatódnak a török harcok, a eposzi birodalom nem nyeri már vissza formátumú tárgy). Zrínyi kezétől régi fényét. hal meg Szulejmán. A belső vár is kigyulladt (a A pokol tüzeként jelenik meg, a szárazság miatt). túlvilági erők bekapcsolásával. Zrínyi halála a kitörés miatt. Nem végezhet vele emberi kéz, konvencióknak (nagy egy távoli golyó teríti le. Zrínyinek a műben több paradoxont kellett hitelesítenie: 1.) Egy küzdelemnek csak akkor van tétje, hitele, ha a szembenálló felek megközelítően azonos nagyságrendűek. (itt hatalmas

túlerő: 100000 ⇔ 2500) 2.) A magyar vereség átalakítása erkölcsi győzelemmé Hitelesíti: a.) Erkölcsi, eszmei szinten: Zrínyi és a magyarság összeforrott, erkölcsös közösség; a mű végére széthúzóvá váló török sereg ellentéte. De ellentétei az író Zrínyi korának magyarságának is, és megvalósítói is azoknak az eszméknek, melyeket a költő–hadvezér prózai munkáiban kifejt. b.) Tartalmilag, szerkezetileg: Kisebb epizódokra bontja a történetet, ahol a szembenálló felek létszáma megegyezik. Az első ostromot csak a tizedik énekben írja le. Az eposzi konvencióknak megfelelően szereplőket rendel egymás mellé a két táborból: Zrínyi – Szulejmán; Deli Vid – Demirhám A mű legnagyobb előnye a rendkívül tudatos kompozíció: – expozíció: 1–6. ének Három szálon indítja a cselekményt: – Isten haragja az égben – Arszlán budai basa vállalkozása – Zrínyi imája A három szálat a harmadik énekben

fogja össze Zrínyi. – fő cselekmény: 7–13. ének Az átgondoltan elhelyezett epizódok felerősítik egymást: A 10. ének nagy magyar sikerét egyszerre ellenpontozza és előrevetíti Juranics és Radivoj tragikus kalandja. A 12. énekben történik a török sereg lázadása, ezt előzi meg Delimán és Cumilla tragikus szerelme, ezt ellenpontozza Deli Vid és Borbála házastársi hűségen alapuló szerelme. Az ismétlődő mozzanatok ritmikusan tagolják a művet: török haditanács (8., 13 ének); Deli Vid és Demirhám párviadalai (8., 11, 15 é nek) Szerkezeti és világképi szükségszerűség a galamb elfogása, hiszen a véletlen, a szerencse forgandósága a barokk világkép egyik központi gondolata. – befejezés: 14–15. ének A 14. énekben az alvilág, a pokol erői kapcsolódnak be a küzdelembe, a 15-ben a mennyei légió is, s ez nem csupán a kötelező isteni gépezet szerepeltetése a műben, hanem ezzel Zrínyi a barokk egyik legfőbb

kompozíciós eljárását, a fény és árnyék, fény és sötétség elvét alkalmazza. A barokk világképének megfelelően Zrínyi és a magyar sereg apoteózisával (=mennybemenetel) ér véget az eposz. Zrínyiben az 1640-es években érlelődött meg az a gondolat, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől. A magyar fő és középnemesség buzdítására írta meg 1645-46 telén a szigeti veszedelem című eposzt. Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát és a költő dédapja, Zrínyi Miklós hősies küzdelmét és a török felett aratott győzelmét mutatja be. „A mű története: Szulimán, megostromolja Magyarországot és a k ereszténység felszámolására törekszik. A hazára nehezedő veszély óriási, de egy kis vár Isten segítségével megtöri a haza ellen nyomuló törököt, s önfeláldozásával megmenti a hazát.” A szigetiekben a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet,

önfeláldozás, erkölcsi tisztaság. Ilyen védősereg ellen nem elégséges a törökök számbeli fölénye. Ezért hihető, hogy a török győzelme Szigetvárnál csak látszatsiker Valójában veszítenek, hiszen seregük szétzüllik, vezérük elpusztul, miközben a szigetiek hősök lesznek. Az események három cselekményszálon indulnak el: - Isteni rendelkezés az égben (látomás) - Arszlán budai pasa palotai várakozása (reális ábrázolás) - Zrínyi imája (látomás és realizmus) A három szál a 3. é nekben fonódik össze (Zrínyinek ebben az énekben elbeszélt siklósi győzelme fordítja Eger helyett Szigetvár felé a feldühödött szultánt). A vár ostroma csak a hetedik énekben kezdődik. A terjedelmes bevezetőben megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit. A hosszú bevezető arra szolgál, hogy hihetővé tegye azt, hogy nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó sereget. A vár

ostromát bemutató hét ének szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A tömörítésre példa, hogy Zrínyi 10 os trom helyett egyetlen hatalmas ostromot ír le a X. énekben A változatosságot az epizódok kitűnő elhelyezésével oldja meg a költő. A végkifejletet bemutató utolsó két ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék ellen, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig felviszik a mennybe, akik így diadalmaskodnak. A barokk eposz verselése négyütemű felező 12-es. Halhatatlanságát biztosító nagy műve a Szigeti veszedelem. A nyomtatott kiadásban az Obsidio cím szerepel, amelyet Szigetianára fordítunk. Ezzel a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt. E művét 1645-46 telén

vetette papírra Dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzában. Barokk jelleg benne a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. A költő már legendássá vált várvédelmét a törökök és a magyarok, sőt a törökök és a keresztény Európa világméretû harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emelte. Megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, az eposzi kellékeket. A költemény első strófája korábbi szerelmes verseire hivatkozik, az 5 . sor pedig pontos fordítása Vergilius eposzának megfelelő sorának. A 2 versszak a téma megjelölés A 3-6 szakasz a segélykérés. Zrínyi múzsaként Szűz Máriát szólítja meg Célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse, azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált,

megvetve világi javait gazdagságát. A XVI. századi históriás ének és a protestáns jeremiádok (siralmas énekek) vallásos történelemszemléletét folyatatja a Szigeti veszedelem. A feszület előtt térdeplő Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszméknek megfelelően, Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig mártíromsággal tiszteli meg. Előrevetítődik tehát a vár eleste, de egyben annak bonyolult mûvészi feladatnak a megoldása is, hogy az utolsó szálig elpusztuló védősereg győztesként tűnjék fel a várat mégis elfoglaló sereggel szemben. A védősereg felkészül az ostromra, s Zrínyi szózatot intéz katonáihoz. Az ezután következő magyar seregszemle meggyőzi az olvasót, a védősereg a legkitűnőbb harcosokból áll, kapcsolatuk a kapitánnyal kölcsönös megbecsülésen alapul. Ilyen egység és erkölcsi fölény fokozatosan megtöri az óriási létszámú, aljas indokból harcoló török sereget. Az

utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyetegek és angyallégiók is beavatkoznak. Zrínyi közelébe senki sem mer menni, távolról janicsárgolyók végeznek vele. A mártírok lelkét Gábriel vezetésével angyali légió viszi "Isten eleibe". Az eposz célzata, saját korának szóló figyelmeztetése, felhívása a mûvészet ereje által nyilvánvaló: a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölénnyel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt. Zrínyi mûvészi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke 1566 strófából áll, ez utalás az ostrom évére. A Szigeti veszedelem Zrínyi kisebb költeményeivel együtt az Adriai-tengernek Syrenaia címmel jelent meg. "Zrínyi remeke a lángelme egyéni ténye volt: váratlan és elszigetelt kiemelkedés a fejlődés átlagából. Következménye: elszigetelt magány nemzedéken át, a közönséggel szemben" A költő hallhatatlanságát biztosító nagy műve a Szigeti veszedelem. Ezzel

meghonosítja a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt, az eposzt. 1645-46 telén írta a művet, dédapjának, a szigetvári hősnek állít emléket benne, felidézi az 1566-os eseményeket. Az eposz magán viseli a barokk jegyeket: monumentális kompozíciókat fest, a valóságos és reálisan ábrázolt eseményeket a misztikus és vallásos szférába emeli. Az ellentéteket kiélezi lüktetés, dinamizmus jellemzi nemcsak a képek megrajzolását, de a nyelvezetét is. A költő a már legendássá vált várvédelmet a törökök és a magyarok, sőt a pogányok és a keresztény Európa világméretû harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolja - ezzel a t émát eposzi magaslatra emelte. A mû forrásai: általában a klasszikus eposzok (Homérosz, Vergilius: Aeneise (ennek kezdő öt sorát szinte szó szerint átveszi), Tasso olasz nyelvû barokk eposza: a Megszabadított Jeruzsálem vannak keresztény és antik mitológiai (vallási) utalások is bőven a mûben.

A mû szerkezetében megtartja a klasszikus eposzok kötelező formai hagyományait, az ún. eposzi kellékeket. A 15 énekből álló mû első része a témamegjelölés vagy propozíció: „Fegyvert s vitézt éneklek, Az török hatalmát ." A 3-6 szakasz a segélykérés. Zrínyi múzsaként Jézus anyját, Szűz Máriát szólítja meg Könyörög a szentséges királynéhoz, hogy az igazságnak megfelelően írhasson eposza hőseiről. Célja: az ideálteremtés: Zrínyi követendő példaképpé emelt hős, azért is hallhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt hősi halált, megvetve világi javait, gazdagságát. A feszület háromszor hajlik meg Zrínyinek, jelezve, hogy elfogadja áldozatát. A 16 s zázadi históriás énekek, protestáns jeremiádnok protestáns jeremiádok vallásos szemléletét folytatja az eposzban Zrínyi. A magyarok Isten adományai, a sok jótett ellenére hálátlan ok, bűnökbe merültek. Ezért a sorscsapásokat,

a törököket is Isten büntetésül küldi rájuk Haragjának vesszeje az újabb török hadjárat. Mihály arkangyalt elküldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával - Alektóval - gerjessze fel Szulimán szultánban a gyűlöletet a magyarok ellen. Az Isten bosszújának eszköze Szulimán roppant hadának megindulása Magyarország ellen. A barokk eposz hőse - Zrínyi Miklós - más, mint a magyar urak. Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszméknek megfelelően Krisztus katonájaként mutatja be. Isten mártíromsággal tiszteli meg, csatavesztését, közelgő halálát jutalommá változtatja. Előrevetítődik a vár leste, de a várvédők (mind egy szálig elpusztulnak) győztesként kerülnek ki a várat elfoglaló torok elleni harcból. Halálukban megdicsőülnek A siklósi győzelem után (Zrínyi fölényes győzelmet arat a törökökön) Szulimán megváltoztatja eredeti tervét, Eger helyett Szigetvárat fogja elpusztítani. A védők felkészülnek az

ostromra, Zrínyi szózatot intéz katonáihoz. A szultánnak csupán serege megszámlálhatatlan sokaságában van minden reménye, hatalma és ereje. Ezzel szemben a várbeliek maroknyi csapata erkölcsileg fölötte áll a roppant zsoldos seregnek. Zrínyi tudatosítja katonáiban, hogy összetartással, egységgel, bátorsággal és erős hittel nem lehetetlen legyőzni a világbíró császárt. Hitüket erősíti a „nagy kereszténység" beléjük vetett bizalma. Megesküsznek a katonák, hogy mindenképpen emberek s vitézek maradnak, s késszek teljesíteni szent kötelességüket. Ezután következik a seregszemle. A harcok sora meggyőzi az olvasót a végváriak erkölcsi fölényéről. A 13 énekben már a török támadók veresége is nyilvánvalóvá válik maga Szulimán is beleegyezik az ostrom feladásába. Egy váratlan fordulat visszatéríti az eseményeket a történelmi realitáshoz. A törökök elfogják a védők postagalambját, kiderül, hogy a

védők alig 500-an maradtak, azok is többnyire sebesültek, s több rohamot már nem bírnak ki . A barokk eposz szemlélete szerint az utolsó nagy támadásba nem csak angyalok, de pokolbéli szörnyetegek is beleavatkoznak. Zrínyi bátran kitör a lángoló várból 500 ka tonájával, mindnyájan támadó harcban vesztik életüket, Zrínyit csak janicsárgolyó tudja leteríteni, senki sem mer a közelébe menni, de utat vág magának meg utoljára a megrémült törökök között és Szulimánt is megöli. Miután teljesítették itt e földön feladatukat, a szigetiek megdicsőülnek, angyalok viszik őket hangos muzsikával Isten országába, „Isten elejibe". Az eposz (tanulsága) célzata saját korának szóló figyelmeztető felhívás: a szigeti vitézek erkölcsi fölényével megmenthető az ország, ki lehet ûzni a törököt. Számos utalás van a mûben a jelen és a jelen és a jövő feladataira is: a szigeti hős fiát és utódait is inti az ő

példájának követésére. Az eposz 15 éneke 1566 s trófából áll (utalás a szigetvári ostrom évére). A Szigeti veszedelem Zrínyi kisebb költeményeivel (köztük szerelméhez, Violához írt verseivel is) együtt az Adriai tengernek syrenaia címmel jelent meg nyomtatásban Bécsben 1651-ben