Irodalom | Középiskola » Zrínyi Miklós életpályája és prózai művei

Zrínyi Miklós életpályája és prózai művei A barokk hatás az irodalomban, mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat. Különösen kedvelte a bonyolult összetételű mondatokat, szavak felhalmozását, ez főképp a barokk eposzban érvényesült. Legnagyobbjai: a spanyol Cervantes: Don Quijote, az olasz Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, az angol Milton: Az elveszett paradicsom, a magyar Pázmány Péter és Zrínyi Miklós. A reneszánszot a magyar irodalomban jó másfél évszázados barokk korszak követi. A magyar barokk kiemelkedő alakja Zrínyi Miklós. 1620-ban született Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Zrínyi Miklós a horvátországi Ozlay várában vagy

Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban. Édesapja korán meghalt, végrendeletében fiai, Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Zrínyi így Habsburg-hű és mélyen vallásos, katolikus nevelésben részesült: a jezsuiták iskolájában, majd egyetemen tanult. Szünet nélkül indított kisebbnagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tartotta 1646ban kinevezik tábornoknak, 1647-ben horváth bánnak 1663-ban a bécsi udvar sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. 1664 elején vezetett a Dunántúl déli részén, a hadtörténelemben világhírűvé vált „téli hadjáratot”. Zrínyi erőteljes szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be tragikus halála 1664. november 18-án Lírai versei felejthetőek, erre maga is rájött és abba is hagyta. Tudományos prózái jelentősek Prózaművei: 1646: Tábori kis trakta

című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, létszámáról, ellátásáról szól. (Zrínyi találta ki a hadtápot, ő szervezte meg, hogy minden csapatot kövessen a tábori konyha.) 1650-53: Vitézi hadnagy című munkája több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye, ezekben az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng. Az erkölcsi alapok: tanult legyen, erkölcsös legyen, fegyelmezett legyen 1656-57: Mátyás király életéről való elmélkedések. Itt a nemzetközi uralkodó típusát mutatja be. Mátyás volt számára a példakép 1660-61: Az török áfium ellen való orvosság című röpiratát 1705-ben ki is nyomtatták. Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb hadjáratra készül Magyarország ellen. A mű alapgondolata: olyan hadsereget kell szervezni, amely saját erőből űzi ki a törököt. Van egy

magyar szállóigévé vált mondata: „ne bántsd a magyart”. Fő műve a Szigeti veszedelem (latinul Obsido-Szigetiana). Ez volt az első eposz a magyar irodalomban. 15 énekből áll Tasso művének alapjaira készült Azt a célt tűzi ki, hogy olyan példát állítson elő a török ellen harcoló magyar elé, mint amilyet dédapja állított. A barokk jelleg benne a monumentális kompozíción túl, a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szféra emelése. invokáció: segélykérés Szűz Máriától Eposzi kellékek: propozíció: témamegjelölés enumeráció: a magyarság bűnei és Szulimán dicsérete 1 télen, 3 hónap alatt írta meg. Az antik mitológiai vonás szerepel művében Számára a példa: Vergilius: Aneisa. Bibliai motívum: Isten haragja Megtartja az eposzi kellékeket Szűz Máriát kéri meg, hogy segítsen: Zrínyit, Szigetvár hősét Krisztus katonájaként mutatja be, akit az Isten vértanúsággal

tisztelt meg. Farkasics Péter elsiratása: Zrínyi egyik vitézét siratja Ezután a seregszemle következik. A magyar sereget úgy mutatja be, mintha a sereg kitűnő harcosokból, bátor vitézfikből állna. A seregek összecsapnak Zrínyi az égő várból kirohanva megöli Szulejmánt. A legveszedelmesebb ellenségétől, nemcsak az országot, hanem a kereszténységet is megmentette. Zrínyi Magyarországot helyre akarta állítani, egységessé szervezni: Életének központjában az állam állt. Zrínyi ars poeticája: „Nem írom pennával, Fekete tentával, Csak szablyám élével Az én örök híremet.” Metafora: összevont hasonlat, ami egy szóval fejezi ki a hasonlót a hasonlítottal. Fokozás: Valaminek egyre nagyobb fokát kifejező szavak halmozása (szívem, lelkem, szerelmem)