Középiskola > Műelemzések > Nemes Nagy Ágnes - Mesterségemhez c. művének elemzése

Életrajz:

Nemes Nagy Ágnes Budapesten született 1922. január 3-án és 1991. augusztus 23-án halt meg. Sokoldalú munkát folytatott. Költő, műfordító, és esszéíró volt egy személyben. A bölcsészkaron végezte tanulmányait. 1945 és 1953 között a köznevelés című folyóirat munkatársa volt. 1946-ban férjével megalapította az Újhold című folyóiratot. 1958-tól szabadfoglalkozású író. Költészete erkölcsi és történelmi számvetés is egyben. Hosszabb idő eltelte után adta ki Szárazvillám (1957) és Napforduló (1967) című köteteit.

A költemény mondanivalója:

Természetesen nem lehet a vers elemzése közben mellőzni azt a történelmi körülményt, amelyet a vers írása közben a költőnő átélt. Fiatal költőként átéli a második világháborút, ekkor születnek első versei. Sőt mikor a kötet (Szárazvillám) 1957-ben kiadásra kerül, ekkor még éppenhogy lezajlik az 1956-os forradalom és szabadságharc, amelyet akkor még nem is ismer el az akkori politikai vezetés forradalomként. Egy összeomlott világ vette körül. A költészet jelentette számára az egyetlen menedékhelyet ebből a világból. A költői pályarajzából kiderül hogy nem írta, úgymond „futószalagon” a verseket, ez azt jelenti, hogy bizonyos költőkhöz képest keveset írt, de verseinek mindig nagyon fontos mondanivalója volt. Ebből az derül ki, hogy a költészet számára egy felelősségteljes hivatást jelentett.

A vers műfaja leginkább az ódához hasonlítható. (Olyan, mint például Csokonai: Reményhez, című verse.) Megszólítottja van a versnek: a költőnő mestersége, a költészet. Ünnepélyes hangulata van a versnek, érezhető rajta egyfajta emelkedettség, egyfajta erkölcsi súly. A címben megnevezi, hogy kinek címzi költeményét, de valójában a költeményt végig olvasva érezhető, hogy evvel a címmel akart egyfajta keretet adni érzéseinek, tapasztalatainak.

A vers kezdő sorában megszólítja mesterségét és az is kiderül, hogy csodálattal fordul tudománya felé. Tulajdonképpen ez az első két sor hordozza magában a vers mondanivalóját. Megfogalmazza, hogy ez a munka jelenti számára az élete értelmét. Az élet mulandó, születünk és meghalunk, de a költészete mutatja, hogy ő hátrahagy valamit, halála után műveiben él tovább a világban. A folytatásban a világ furcsaságaira, zűrzavarára utal, Egyszerre van „erkölcs” és „rémület”, „fény” és „vaksötét”, ezen ellentétes dolgok között örlődik. A rémülettel az üldöztetésekre, a bombázásokra, az ostromokra utal. De ezzel együtt nemcsak a házak, a városok lettek rommá, hanem körülötte az emberek is pusztultak, és ezáltal a polgári társadalom is romokban hevert. A „fény” és a vaksötét” az emberi értékek pusztulására, a kulturális, a szellemi élet romlására utalhat.

A második versszaktól indul egy hosszú hasonlat, amelyet természeti képpel ábrázol. A természeti képet költői pontossággal kapcsolja össze az egymással harcoló, és a világot romboló emberi agyvelők képével. Tehát a természeti folyamattal szeretné ábrázolni a történelmi és szellemi küzdelmeket. Mindezek az események hatnak a költőnő közérzetére is. Konkrét esemény is megjelenik, amelynek ő is személyes tapasztalója lehetett: Buda ostroma 1944 – 45 fordulóján. Testközelből érezhette a második világháború kíméletlenségei. Arra is utal azonban, hogy a világ, egész életünk állandó harcból áll, és ezt a „végtelen” szóval érzékelteti. Nem véletlen, hogy éppen Budát írja ebben a versébe, hiszen ott a történelem során gyakran voltak harcok. Ez a rész meglehetősen pesszimista gondolatokat ébreszt. A „végtelen” mellett még egy kifejezéssel nyomatékosít: „sejt – korom óta ismerős” eseményként jellemzi a háborút. Tehát ez a közérzet, ami a háborúval együtt jár, az gyakorlatilag vele születik, és elkíséri egész életét. Az alliterációkkal még jobban kiélezi a helyzetet: „vibrál és veszendő”, „fércelt, foszlandó”.

A „rojtosodik már a szív” a lelki fájdalomra utalhat. Ez a történelmi lét az emberi szót is veszélyezteti. Evvel akár átvitt értelemben a nyelv és a költészet helyzetére is gondolhatunk. A költő munkája éppen ezért állandó küzdelem és ellentmondás saját hivatásáért. A versszakot gondolatjellel zárja. Tudatosan el akarja különíteni a továbbiaktól, valamint jelzi a hosszú hasonlat gondolatmenetének végét. Nagy nyomás nehezedik a költőre, mert neki ilyen körülmények között kell verseit megírnia. Élete küzdelemből és ellentétek közti egyensúlykeresésből áll.

A hatodik versszak visszatér az első versszak által megkezdett gondolathoz:

„erkölcs és rémület között”- megismételi
„erkölcstelen rémületben” -

összekapcsolja a két szót egy kapcsolatba.

A költészet, szerinte, mint valamilyen mérték szétválasztja a „fényt” az „éjszakától”- valamifajta menedéket, biztonságot jelent számára.

Tulajdonképpen mestersége eszköz arra, hogy megfogalmazza élettapasztalatait, felismeréseit.

Költői eszközök:

Hasonlatát hosszan bontja ki, mégsem tűnhet túl részletezőnek. Tehát nem engedi, hogy képzelete elragadja, tudatos szerkesztésre vall, mert a mondanivalót nem áldozza fel egy túlzott költői kép kedvéért.

Ellentétekre épül a vers.

„Erkölcs és rémület”
„fényben s vaksötétben”

Hasonlat: „egyszerre fényben s vaksötétben, / mint egy villámszaggatta táj”

A szó, egy elvont fogalom konkrét dologgá tétele. Utána a vers megint egy mondatból áll, de szövegét logikusan tagolja, kevés gondolatjelekkel.

Vers szerkezete:

- Hét négysoros versszakból áll. Rímelhelyezés abcb. Tehát csak páros sorok rímelnek egymással, ezek is többségében asszonáncok (nem éles rímek), „élnem- vaksötétben”, „állhatatlan- összecsattan” stb.
- Ezek az asszonáncok az utolsó két versszakban már – már tiszta rímmé válnak.
Szavak:

- Sok jelzőt használ: „villámszaggatta”, „roppant”, „nagy” stb.
- Kevés igét használ
- Nincsenek archaikus szavak
- Jól megszerkesztett, minden szó közérthető, de észrevehető, hogy igényben fogalmazott, a köznyelvi szavaknál emelkedettebb hangulatú szavak.
Mondatok szintje:

- Az első két sor jelent egy mondatot, valamint a vers hátralevő része egy másikat.
- Mindkettő kijelentő mondat.
- Az írásjelek használata viszont gyakori: vessző különféle helyzetekben fordul elő.
- Értelmező szerkezet hatása: Mesterségem, te...

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

Az elf bar, magyarra fordítva manórúd egy édes, nikotin tartalmú folyadékkal feltöltött, akkumulátorral ellátott, eldobható elektromos cigaretta, ami mindenféle karbantartás nélkül használható a megadott alkalommal. Népszerűsége az egyszerűségében rejlik: nem kell karbantartani, a színes-mintás rudacskák pedig a fiatalok stílusához illeszkednek.

Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.

• Dr. Nemeskéri Gyula - Munkaelemzés / 2003, 28 oldal
  
  
• Dr. Nemes Zsuzsanna - Vírusos májbetegségek és kezelési lehetőségeik / 2005, 6 oldal
  
  
• Nemes József - Kivonat a robbantási technológiai előírás elemeiből a robbantómester részére, Szeizmikus biztonsági távolságok / 2009, 34 oldal
  
  
• Nemes József - Munkavédelem, munkabiztonság / 2010, 30 oldal
  
  
• Tojás - és hústermelő baromfifélék nemesítése / 2010, 43 oldal
  
  

Főbb szereplők: - Szilvai Tódor - Mariska – árva leány, Szilvai gyámleánya - Kamilla kisasszony – Mariska nevelőnője - Szilvai Gyula, alias Liliomfi – Szilvai Tódor unokaöccse, színész - Szellemfi – Liliomfi barátja, színész - Kányai – fogadós - Erzsi – fogadós leánya - Swartz – pesti fogadós - Swartz Adolf – a pesti fogadós...

A mű Aiszkhülosz Agamemnón és az Áldozatvívők című művének folytatása. Szereplők: - Oresztész - Apollón papnője - Apollón - Athéna - Klütaimnésztra szelleme - Erüniszek kara A cselekmény első fele Delphoiban, Apollón temploma előtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik. Apollón papnője az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve...

Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük. Arisztokrata, erőszakos földesúr volt, és ugyanazt a fékezhetetlen, tomboló, a földi örömöket végig élvező életet élte, mint kora főnemesei általában. 1578-ban szerelemre gyúlt a horvát bán felesége Losonczy Anna iránt. 1584 karácsonyán érdekházasságot...