Életrajz:
Nemes Nagy Ágnes Budapesten született 1922. január 3-án és 1991. augusztus 23-án halt meg. Sokoldalú munkát folytatott. Költő, műfordító, és esszéíró volt egy személyben. A bölcsészkaron végezte tanulmányait. 1945 és 1953 között a köznevelés című folyóirat munkatársa volt. 1946-ban férjével megalapította az Újhold című folyóiratot. 1958-tól szabadfoglalkozású író. Költészete erkölcsi és történelmi számvetés is egyben. Hosszabb idő eltelte után adta ki Szárazvillám (1957) és Napforduló (1967) című köteteit.
A költemény mondanivalója:
Természetesen nem lehet a vers elemzése közben mellőzni azt a történelmi körülményt, amelyet a vers írása közben a költőnő átélt. Fiatal költőként átéli a második világháborút, ekkor születnek első versei. Sőt mikor a kötet (Szárazvillám) 1957-ben kiadásra kerül, ekkor még éppenhogy lezajlik az 1956-os forradalom és szabadságharc, amelyet akkor még nem is ismer el az akkori politikai vezetés forradalomként. Egy összeomlott világ vette körül. A költészet jelentette számára az egyetlen menedékhelyet ebből a világból. A költői pályarajzából kiderül hogy nem írta, úgymond „futószalagon” a verseket, ez azt jelenti, hogy bizonyos költőkhöz képest keveset írt, de verseinek mindig nagyon fontos mondanivalója volt. Ebből az derül ki, hogy a költészet számára egy felelősségteljes hivatást jelentett.
A vers műfaja leginkább az ódához hasonlítható. (Olyan, mint például Csokonai: Reményhez, című verse.) Megszólítottja van a versnek: a költőnő mestersége, a költészet. Ünnepélyes hangulata van a versnek, érezhető rajta egyfajta emelkedettség, egyfajta erkölcsi súly. A címben megnevezi, hogy kinek címzi költeményét, de valójában a költeményt végig olvasva érezhető, hogy evvel a címmel akart egyfajta keretet adni érzéseinek, tapasztalatainak.
A vers kezdő sorában megszólítja mesterségét és az is kiderül, hogy csodálattal fordul tudománya felé. Tulajdonképpen ez az első két sor hordozza magában a vers mondanivalóját. Megfogalmazza, hogy ez a munka jelenti számára az élete értelmét. Az élet mulandó, születünk és meghalunk, de a költészete mutatja, hogy ő hátrahagy valamit, halála után műveiben él tovább a világban. A folytatásban a világ furcsaságaira, zűrzavarára utal, Egyszerre van „erkölcs” és „rémület”, „fény” és „vaksötét”, ezen ellentétes dolgok között örlődik. A rémülettel az üldöztetésekre, a bombázásokra, az ostromokra utal. De ezzel együtt nemcsak a házak, a városok lettek rommá, hanem körülötte az emberek is pusztultak, és ezáltal a polgári társadalom is romokban hevert. A „fény” és a vaksötét” az emberi értékek pusztulására, a kulturális, a szellemi élet romlására utalhat.
A második versszaktól indul egy hosszú hasonlat, amelyet természeti képpel ábrázol. A természeti képet költői pontossággal kapcsolja össze az egymással harcoló, és a világot romboló emberi agyvelők képével. Tehát a természeti folyamattal szeretné ábrázolni a történelmi és szellemi küzdelmeket. Mindezek az események hatnak a költőnő közérzetére is. Konkrét esemény is megjelenik, amelynek ő is személyes tapasztalója lehetett: Buda ostroma 1944 – 45 fordulóján. Testközelből érezhette a második világháború kíméletlenségei. Arra is utal azonban, hogy a világ, egész életünk állandó harcból áll, és ezt a „végtelen” szóval érzékelteti. Nem véletlen, hogy éppen Budát írja ebben a versébe, hiszen ott a történelem során gyakran voltak harcok. Ez a rész meglehetősen pesszimista gondolatokat ébreszt. A „végtelen” mellett még egy kifejezéssel nyomatékosít: „sejt – korom óta ismerős” eseményként jellemzi a háborút. Tehát ez a közérzet, ami a háborúval együtt jár, az gyakorlatilag vele születik, és elkíséri egész életét. Az alliterációkkal még jobban kiélezi a helyzetet: „vibrál és veszendő”, „fércelt, foszlandó”.
A „rojtosodik már a szív” a lelki fájdalomra utalhat. Ez a történelmi lét az emberi szót is veszélyezteti. Evvel akár átvitt értelemben a nyelv és a költészet helyzetére is gondolhatunk. A költő munkája éppen ezért állandó küzdelem és ellentmondás saját hivatásáért. A versszakot gondolatjellel zárja. Tudatosan el akarja különíteni a továbbiaktól, valamint jelzi a hosszú hasonlat gondolatmenetének végét. Nagy nyomás nehezedik a költőre, mert neki ilyen körülmények között kell verseit megírnia. Élete küzdelemből és ellentétek közti egyensúlykeresésből áll.
A hatodik versszak visszatér az első versszak által megkezdett gondolathoz:
„erkölcs és rémület között”- megismételi
„erkölcstelen rémületben” -
összekapcsolja a két szót egy kapcsolatba.
A költészet, szerinte, mint valamilyen mérték szétválasztja a „fényt” az „éjszakától”- valamifajta menedéket, biztonságot jelent számára.
Tulajdonképpen mestersége eszköz arra, hogy megfogalmazza élettapasztalatait, felismeréseit.
Költői eszközök:
Hasonlatát hosszan bontja ki, mégsem tűnhet túl részletezőnek. Tehát nem engedi, hogy képzelete elragadja, tudatos szerkesztésre vall, mert a mondanivalót nem áldozza fel egy túlzott költői kép kedvéért.
Ellentétekre épül a vers.
„Erkölcs és rémület”
„fényben s vaksötétben”
Hasonlat: „egyszerre fényben s vaksötétben, / mint egy villámszaggatta táj”
A szó, egy elvont fogalom konkrét dologgá tétele. Utána a vers megint egy mondatból áll, de szövegét logikusan tagolja, kevés gondolatjelekkel.
Vers szerkezete:
- Hét négysoros versszakból áll. Rímelhelyezés abcb. Tehát csak páros sorok rímelnek egymással, ezek is többségében asszonáncok (nem éles rímek), „élnem- vaksötétben”, „állhatatlan- összecsattan” stb.
- Ezek az asszonáncok az utolsó két versszakban már – már tiszta rímmé válnak.
Szavak:
- Sok jelzőt használ: „villámszaggatta”, „roppant”, „nagy” stb.
- Kevés igét használ
- Nincsenek archaikus szavak
- Jól megszerkesztett, minden szó közérthető, de észrevehető, hogy igényben fogalmazott, a köznyelvi szavaknál emelkedettebb hangulatú szavak.
Mondatok szintje:
- Az első két sor jelent egy mondatot, valamint a vers hátralevő része egy másikat.
- Mindkettő kijelentő mondat.
- Az írásjelek használata viszont gyakori: vessző különféle helyzetekben fordul elő.
- Értelmező szerkezet hatása: Mesterségem, te...
Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A Fertő tóA Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
Kapcsolódó doksikKopjáss Istvánt váratlanul kinevezik főügyésznek. Megválasztása azért meglepő, mert Makrócz a város kiskirálya, s egyben igen jó cimborája a helyi vezetőknek. Felesége, Line is elcsodálkozik ezen, de nem is firtatja, hogy miért pont férjét választották meg. Kopjáss elmondja feleségének, hogy valójában Makróczy elszólta magát: zsé, vé. Ez pedig egyet jelentett: „zsebre...
Tündérkert, 2. részHarmadik könyv 1. Báthory csodálattal vegyes áhítattal állt a szebeni vár főterén. Elmondása szerint látogatóba érkezett a gazdag szász városba, valójában azonban csellel be akarta venni azt. Kérte, sorakoztassák fel neki a város hadseregét, csak úgy, fegyverek nélkül. Mikor aztán mindenki, még az őrök is a nagy felvonulást figyelték, katonái, akik már...
Babits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el...