József Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse.
Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll.
A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat, hallás. A vers szemlélete, hogy felülről lefelé halad, és gyönyörködik a tájban. Oda-vissza tekint, párhuzamos konkrét látvány, és amit belát (hegy, út, lomb, patak). Egyedül van, a konkrét tájat nézi, de a nőt látja benne. A tájjal felidézi a női alakot, áttetsző testetlenségben jelenik meg, a női alakmozgásban van ez asszociációk sora mivel a mozgás miatt átlibben a tájon, valamint amikor nevet azt a kerek fehér kövekhez hasonlítja.
A 2. egységben már fokozódik a szenvedély, zaklatottabbá válik, s a mű egy felkiáltással kezdődik (óh) ezért érezhetjük a mű indítását szenvedélyesnek és ezt erősítik az igék használata is. A mű cselekvésekben gazdag, mozgalmas, hangutánzó szavak fordulnak elő benne (óh, zengem, sikoltom). Az egész második egység összesen 2 mondatból áll, ez fejezi ki a műben a nyugtalanságot és a szenvedélyt.
A 2. és a 3. egységet a „szeretlek” szóval kapcsolja össze. Az édes mostoha: paradoxon, egyben jelenti a szerelem örömét és fájdalmát is. Ezt az anya, gyerek kapcsolattal vonultatja fel a költő. Párhuzamos mondatok mindegyike hasonlat, és ezek kiegészítik egymást. Az összetartozó dolgokat kapcsolja össze a költő. A zörögve, némán, csend hanghatást keltő szavak. A csend belül van és ehhez képest a pillanatok zörögve vonulnak el. Az összetartozást érzékelését kelti a fiziológiai (halandóság), kémiai (savak), és a gravitációs szavakkal. Ez érzékelteti a szenvedély, a szerelem örökké valóságát.
A 4. egység két költői kérdéssel indul. (kételyt kelthet az olvasóban) A testrészek, a táj és a természet elemei között párhuzamot von a költő. Megkérdőjelezi önmagát. A teljes testi és lelki azonosulás. Egy nagy biológiai vízió során bejárja kedvese belső szervrendszerét. Az első egységhez köthető, mert ott a nő testéről, külsejéről ír s a nyitó képben nincs, ott csak oda képzeli, de a 4. egységben pedig bensőséges viszonyt ír le a költő, materiálisan is jelen van. Rácsodálkozik az emberi test működésére. A kozmikus világ (tavak, gyárak, dombok, csillagképek) jelentik az életet. Egymás ellentéteit sorolja, tárgyi és egyben természeti környezet elemei. Kegyetlenség<->Jóság. Emberi érzelmek világát kapcsolja össze. Élet működése “méhednek áldott gyümölcse legyen” Üdvözlégy Mária szövegére utal, evokálja vele, ezzel földöntúli magaslatokba emeli a nő testét. (szövegen belül egy másik szöveg van)
5.egység párhuzamban van. Élethimnusza<->halál. Halandóságot ismeri fel, saját halálára ébred rá a költő. A
4.egységben az életről az 5. egységben a halálra készülődésről ír a költő. “lét dadog”= akadozik; “szorgos szerveim kik újjászülnek”= ismét a nőhöz szól. Számára a szerelem éltető erő.
6.egységben tartalmi motívumok vannak, egy hétköznapi jelenetet ír le a házasságot. A nő gondoskodik róla<->biztonság érzetet, összetartozást, hazatalálást mutatja be. Idilli, hiszen ott van a költő vágyai között a vacsora melege, illetve a visszatérő motívumok az éhség, család, összetartozás, étel illatának motívuma.
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A Kokárda történeteA trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Kapcsolódó doksikEclogák A háborús évek költészetében összefoglaló szerepet töltenek be az eclogák. Az első eclogát 1938-ban írta a Spanyol Köztársaság veresége után. Az utolsót 1944-ben, Lager Heidenau-ban. Ez valójában egy lírai napló, melyben a költő leírja, hogy hogyan élt a fasizmus és a háború éveiben. Összefoglaló jellegű. Műfaja és formája antik örökségre utal. Az...
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének elemzéseMikszáth pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel. (FÁBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy mennyi a birtok jövedelme. Ráfizetek" - hangzik a válasz...
Kő hull apadó kútbaSzokatlan hangszerelésű, sokszínű, többszörös jelentésértékű, metafórikus regény. Középpontjában a régi céhes vonás életvitele, szokásrendje, lakóinak lelkivilága áll. Ez a vonás Jajdon, mintha elnevezését tekintve is metaforikus volna, küzdő, tengődő, kiszolgáltatott emberek lakják.(jaj!) A műműfajiságát tekintve is sokszínű, vázlatos regénytípus: történelmi regény...