Középiskola > Műelemzések > József Attila Óda című versének elemzése

- 1933-ban született a vers Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán.
- Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt.

Előzmények:

A már említett múzsa csak közvetlen kiváltója lehetett a vallomásnak, hiszen a versből egy már megérlelt szerelmi élmény tükröződik.

Korábbi szerelmi élmények:

- Gebe Márta (makói tanárának lánya)
- Vágó Márta (első komoly kapcsolata, melynek a lány londoni távolléte vet véget)
- Szántó Judit (élettársa, kapcsolatuk 1930-tól 1936-ig tart)
Szerelmeiben a társat, barátot, szeretőt csakúgy kereste, mint az elvesztett édesanyát.

Természettudományos érdeklődés:

- Szegeden hallgat természettudományos kurzusokat is

Irodalmi előzmény:

- Thomas Mann: Varázshegy (Hans Castorp röntgenfelvétele Mme Chauchat-ról)

Elemzési szempontok:

- Műfaja: óda (szerelmes verseknél ritka - az áhítat megszólaltatására szolgál)
- A szerelem látomásos körképe: annak teljességét, egyetemességét és anyaghoz kötöttségét fejezi ki
- 6 részből áll

A vers zenéje:

A mű egésze olyan zenei alkotást idéz, amely öt tételből, illetve a hozzá kapcsolódó záró részből (Mellékdal) áll. Jellemzőek továbbá a visszatérő motívumok és a rendkívül gazdag ritmika.

- 1. rész: meglebbenő szoknya, előreeső haj, lassú mondatok
- 2. rész: vallomással kezdődik - összeölelkezés
- 3. rész: határozottan ismétlődő ritmus
- 4. rész: beteljesülés felé lüktet
- 5. rész: tetőzés, minden összesűrűsödik (élet és halál - újrateremtés és pusztulás)
- 6. rész: Mellékdal - csöndes, békés
- Spirálos forma

1. rész: Állókép - sajátos József Attilai nyitás

Természeti képből kiváló nőalak - látomásszerű
Vízió - az állóképpel szemben csupa mozgás

2. rész: A látomástól izgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás: ("Oh, mennyire szeretlek téged")

Megszólal a magánytól való rettegés - vergődő sikoltás
Különös ellentétek - földön-égbolton
távol-közel
édes-mostoha
egyén, szubjektum-világmindenség kozmikus színtere

3. rész: Anaforák

Az összetartozás fontossága (gyermek - vermek - termek)
A tudat és az ösztönök tevékenysége összeolvad
(Elme, ösztön - végtelen dimenzió - visszatérés: vizespohár)

4. rész: A szerelem naturalisztikus leírása (anatómiai pontosság)

A test belső mechanizmusát elvont képzetekkel, a természet, az emberi világ és a világmindenség képeivel rajzolja körül
Alantas téma (fiziológiai leírás) felmagasztalása ("méhednek gyümölcse" - Szűz Máriához szóló imából)
Öntudatlan örökkévalóság

5. rész: Visszatér a múlékony emberi lét világába

Egyedi lét - az általános lét tisztább, elvontabb ("A lét dadog)
Tetőpont: szinte önkívületi állapotba kerül
Megteremti a megsemmisülés és újjászületés szintézisét
(lágy bölcső - erős sír - eleven ágy)

6. rész: Egyszerűség, mindennapiság hangja

A szerelem mégis csak vágyként lebeg szeme előtt - elmarad a beteljesülés

A vágyott harmóniát valóban nem érhette el életében.
Marton Mártát Gyömrői Edit követte, pszichoanalitikusa, aki iránt szinte patologikus szerelemmel viseltet.
Utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt, aki később Illyés Gyula felesége lett.

Szerelmeibe - főleg élete vége felé - kétségbeesetten kapaszkodott, de a görcsös vágy nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

• Dr. Kutasi József - Fermentációs biotechnológia / 2008, 107 oldal
  
  
• József Attila - Készítsünk együtt portfóliót / 2014, 62 oldal
  
  
• Pap József - Élelmiszerbiztonság (HACCP) és minőségbiztosítás / 2010, 32 oldal
  
  
• Jáka József - A rendszerváltás után hova tűnt 1.000.000 munkavállaló? / 2004, 26 oldal
  
  
• Patalenszki József - Dél-Amerika gazdasága / 2003, 21 oldal
  
  

Élete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...

József Attila 1905 április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban. Édesapja József Áron szappanfőző munkás, édesanyja - Pőcze Borbála - Pesten szolgált cselédlányként. Attila hároméves, amikor apja elhagyva őket Romániába távozott - ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját - még írt egy utolsó levelet, amelyben Amerikába való vándorlást emlegetett, azután...

Két nagy verse van, amelyek szintézis (összegző) versek. A Dunánál és a Hazám „megrendelésre” készültek, bizonyos értelemben „programversek”. A Szép Szó önálló kötetekben is megjelent különszámaihoz írta őket a költő bevezető versnek, de túlnőttek az alkalom keretein. A Dunánál A szép Szó negyedik-ötödik száma Mai magyarok régi magyarokról...