Középiskola > Műelemzések > József Attila Óda című versének elemzése

- 1933-ban született a vers Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán.
- Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt.

Előzmények:

A már említett múzsa csak közvetlen kiváltója lehetett a vallomásnak, hiszen a versből egy már megérlelt szerelmi élmény tükröződik.

Korábbi szerelmi élmények:

- Gebe Márta (makói tanárának lánya)
- Vágó Márta (első komoly kapcsolata, melynek a lány londoni távolléte vet véget)
- Szántó Judit (élettársa, kapcsolatuk 1930-tól 1936-ig tart)
Szerelmeiben a társat, barátot, szeretőt csakúgy kereste, mint az elvesztett édesanyát.

Természettudományos érdeklődés:

- Szegeden hallgat természettudományos kurzusokat is

Irodalmi előzmény:

- Thomas Mann: Varázshegy (Hans Castorp röntgenfelvétele Mme Chauchat-ról)

Elemzési szempontok:

- Műfaja: óda (szerelmes verseknél ritka - az áhítat megszólaltatására szolgál)
- A szerelem látomásos körképe: annak teljességét, egyetemességét és anyaghoz kötöttségét fejezi ki
- 6 részből áll

A vers zenéje:

A mű egésze olyan zenei alkotást idéz, amely öt tételből, illetve a hozzá kapcsolódó záró részből (Mellékdal) áll. Jellemzőek továbbá a visszatérő motívumok és a rendkívül gazdag ritmika.

- 1. rész: meglebbenő szoknya, előreeső haj, lassú mondatok
- 2. rész: vallomással kezdődik - összeölelkezés
- 3. rész: határozottan ismétlődő ritmus
- 4. rész: beteljesülés felé lüktet
- 5. rész: tetőzés, minden összesűrűsödik (élet és halál - újrateremtés és pusztulás)
- 6. rész: Mellékdal - csöndes, békés
- Spirálos forma

1. rész: Állókép - sajátos József Attilai nyitás

Természeti képből kiváló nőalak - látomásszerű
Vízió - az állóképpel szemben csupa mozgás

2. rész: A látomástól izgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás: ("Oh, mennyire szeretlek téged")

Megszólal a magánytól való rettegés - vergődő sikoltás
Különös ellentétek - földön-égbolton
távol-közel
édes-mostoha
egyén, szubjektum-világmindenség kozmikus színtere

3. rész: Anaforák

Az összetartozás fontossága (gyermek - vermek - termek)
A tudat és az ösztönök tevékenysége összeolvad
(Elme, ösztön - végtelen dimenzió - visszatérés: vizespohár)

4. rész: A szerelem naturalisztikus leírása (anatómiai pontosság)

A test belső mechanizmusát elvont képzetekkel, a természet, az emberi világ és a világmindenség képeivel rajzolja körül
Alantas téma (fiziológiai leírás) felmagasztalása ("méhednek gyümölcse" - Szűz Máriához szóló imából)
Öntudatlan örökkévalóság

5. rész: Visszatér a múlékony emberi lét világába

Egyedi lét - az általános lét tisztább, elvontabb ("A lét dadog)
Tetőpont: szinte önkívületi állapotba kerül
Megteremti a megsemmisülés és újjászületés szintézisét
(lágy bölcső - erős sír - eleven ágy)

6. rész: Egyszerűség, mindennapiság hangja

A szerelem mégis csak vágyként lebeg szeme előtt - elmarad a beteljesülés

A vágyott harmóniát valóban nem érhette el életében.
Marton Mártát Gyömrői Edit követte, pszichoanalitikusa, aki iránt szinte patologikus szerelemmel viseltet.
Utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt, aki később Illyés Gyula felesége lett.

Szerelmeibe - főleg élete vége felé - kétségbeesetten kapaszkodott, de a görcsös vágy nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

• Tóth József - Agresszió az Interneten / 1999, 7 oldal
  
  
• Dr. Budai József - Járványok a történelemben / 2003, 2 oldal
  
  
• Dr. Lengyel József - Informatikai alapok jövendő gazdasági informatikusoknak / 2019, 169 oldal
  
  
• Géczi József - Analóg áramkörök összeállítása forrasztással, jellemzők mérése / 2010, 32 oldal
  
  
• Dr. Bihari József - Az orosz Vid-kategória kialakulásának kérdéséhez / 2018, 52 oldal
  
  

József Attila ebben az időben egyszerre törekszik modernségre és hagyományok követésére. Egyszerre kívánja szavát a jelenhez intézni és évszázadok hagyományainak folyamatához kapcsolni. Ezért fordul ő is – a népi írók s Bartók és Kodály munkásságához hasonlóan – a folklórhoz. Részben Erdélyi József hatása nyomán írt, de egyéni jellegű szegényember-versei népdalok...

Élete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...