Középiskola > Műelemzések > Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdései

Bevezetés a költészetébe:
Sárga kankalin
Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad.

Szerkezete:
5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek.
1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág az elmúlás és az újjászületés áll szemben egymással.
2. vsz: megkapjuk a nyitókép magyarázatát. A birtokos személyragos főnév segítségével: a kankalin a leszakított élet, azaz a halottak metaforája.
3. vsz: fokozódik a vallomásosság. Megkapjuk az „élmény” kiindulópontját.
4. vsz: fokozással jelzi a halál folyamatának megállíthatatlanságát. („Gyűlnek, egyre gyűlnek, nem fér”). Párhuzamosan sokasodnak a virágok és a halottak.
5. vsz: a lírai én lelkében már nem fér el a fájdalom, ahogyan a pohárban sem férnek el a kankalinok. visszatért tehát a nyitókép, amellyel fokozódik a vers siratójellege.

Vén juh az ősz
Látomásvers: folytonosan és vibrálóan egymásba játssza a látványt és az abból kinövő látomást.
A cím és a verskezdet itt is egy metafora: egy vén juhval azonosítja az élet őszét, azaz az öregséget és az elmúlást. Ezután már csak a juh bemutatása történik.

1. vsz: a pusztulás képzete uralkodik:
- halkul a kolomp hangja
- megfogyatkozott a juh szépsége és életereje
- beteg
- elhagyja eddigi életterét

2. vsz: a pusztulás fokozását tartalmazza. A vén motívumának köszönhetően egyre jobban eloldódik az ősz látványától. A juh leölésére, azaz a legyőzöttségre és a világ teljes pusztulására utal. Áldozattá vált tehát a kezdeti metafora. A vers szerkezete egyszerű, két versszakból áll és keresztrímeket tartalmaz.

Fától fáig
A versből hiányzik a központozás, szabadvers. Ezáltal többféle értelmezés válik lehetővé
A lírai szituáció: egy kisfiú fától fáig lopakodva keresi az elkóborolt lovakat. Felsorolja félelmének okait. Tulajdonképpen az emberi létezés allegóriája ez. Egyre messzebb kerül az egykori biztos ponttól, a tisztástól. Kezdetben még biztatja önmagát, majd erőt vesz rajta a reménytelenség. (eltűntek az utat jelző kenyérmorzsák). Az örök jelenben vagyunk, ahol állandó szorongásunk oka az, hogy választásra és döntésre ítéltettünk (lásd: az egzisztencializmus filozófiája). A kisfiú vállalja a létezés küzdelmét, mert biztos abban, hogy létezik, amit keres és meg fogja az találni. E/1. és E/3. személyben beszél, mondókákat tartalmaz, és töredezettséget mutat.

A Fekete-piros című vers elemzése:
Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményének két meghatározó formateremtő elve van, melyek egyszerre teremtik meg a mű egységét, és adnak ily módon szerkesztettség-, befejezettség- és lezártság-élményt, másfelől ezek visznek az alkotásba sokszínűséget, forma- és stílusgazdagságot. Ezekkel foglalkozunk először a vers elemzése kapcsán, majd által felvetett fő kérdését vizsgáljuk meg, igyekezve megtalálni a költő válaszát. Tehát a két formateremtő elv egyike a montázstechnika, a másik pedig az ismétlés.

A vers címében említett, többször visszatérő színpárja a fekete és a piros, Szék község népviseletére történő egyértelmű utalás. Ez a nagy múlttal rendelkező település jelképes értelemben is szerepel a költeményben, hiszen az innen elszármazók az erdélyi magyarság, még tágabb értelmezés alapján minden idegenben élő, hazájától messzire szakadtember szimbólumai. A cselédlányok, kiknek szabadnapjai a csütörtök és a vasárnap – mely napokra többször történik utalás –, hazájuktól, kultúrájuktól távol mégis szívükben hordják emlékeiket: ennek megjelenése nem csak a népviselet színvilága, hanem az a néma tánc, amivel magukra vonják a szemlélődő költő figyelmét. A tánc nem teljes, hiányzik mellőle a zene és a dal, mint ahogy nincs jelen ténylegesen a lányok vagy elvonatkoztatva a „kulturálisan idegen csoport” eredeti, otthoni közege. Ez az értékvesztés azonban nem lehet végzetes, hiszen ott él a – szűkebb és tágabb értelemben vett – szülőhaza a szívekben, amint gyász „feketéje” mellett ott lüktet az élet „pirosa”. Így jön létre ez a szomorú, mégis reményteljes közösség az elhagyatottság és számkivetettség közepette, mely a szomorú történelmi tapasztalatok, a tatárok majd a törökök hódítása, a szétlőtt várak fájdalma után újra jövőért, továbbélésért kiált. Zajlik hát a néma emlékezés az értéktelített állapotra, a biztonságot nyújtó otthonra, s ez a szinte szakrálissá növő aktus mintha megszülné az isteni választ, így Krisztus-ígéret a vers záróakkordja.

Költészete a hetvenes évektől gazdagon megtelik az erdélyi magyarság közösségi gondjaival, kisebbségi létének tragikus mozzanataival.A Szürkület (1978) és a Sörény és koponya (1989) című verseskötetei a közösségi élményeket gyakran groteszk hangvételben szólaltatják meg. A költői dikció gyakran archaikus, krónikás jellegű. A versek a kisebbségi sorsban élő erdélyi magyarság életéről úgy számolnak be, mintha ismeretlen világ hihetetlennek látszó kiszolgáltatottságáról adnának hírt. Többször ír a magyar klasszikus költészet egy-egy ismert darabjához úgynevezett ellen-verset: a szembesítés mindig a mai helyzet embertelenségeire mutat rá. A jellegzetes Kányádi-vers hangvétele egyszerre játékos és tragikus, tartalma egyszerre személyes és közösségi vonatkozású.

1969-ben írt Kétszemélyes tragédia című drámája a kisebbségi léthelyzetet az abszurd drámákra jellemző elemekkel mutatja be. Gyakran alkalmazza a szakrális irodalom motívumait, lírai műfajai is gyakran kapcsolódnak szakrális műfajokhoz, a zsoltárhoz és a könyörgéshez, imához. Ezt a szakrális jelleget ellenpontozza sokszor az ironikus játékosság. Máskor viszont a transzcendens bizonyosság keresése is áthatja a verseket.

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

• Kányádi Sándor - Valami készül c. verse rovásírással / 2008, 1 oldal
  
  
• Kányádi Sándor, a kisebbségi lét sorskérdései / 2008, 4 oldal
  
  

Ady Endre Új Versek című kötete (1906) sokat ígérő bemutatkozás volt. Hogy azonban mi-minden új mondanivalója van Adynak, hogy valóban „mit tud”, azt igazán a Vér és arany (1907) bizonyította. Tóth Árpád szerint „a Vér és arany azok közé a szenzációk közé tartozik, amik miatt érdemes végigélni ezt a bús földi életet.” Bródy Sándor minden könyvét odaadta...

Ady Endréről hasonlóképp elmondható – mint nagy elődjéről Petőfi Sándorról-, hogy őt sem érdekelte más, „ Csupán Politika és Szerelem”. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom összehasonítva életének két nagy szerelmi korszakát, a Léda és Csinszka verseken keresztül. Ady Endre legnagyobb magyar költőink egyike, líránk forradalmi megújítója, az 1918-19-i ...

A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a...