A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki. Tájverseiben általában pontosan megjeleníti a látványt, leírása festői, szinte már realista. A romantikához köthető mégis, hiszen ezekben a leírásokba mindig beleszövi személyes kötődését szülőföldjéhez.
A tájversekhez tartozik az Alföld című műve, melyet 1844-ben írt. A vers megszerkesztése ugyanúgy ahogy a tartalom is a végtelenség érzetét kelti.
A mű szerkezete: az első és második versszakban a lírai én megfogalmazása történik. A költő a romantika tájideáljával(kárpátok) szembe helyezi az alföldet. A sas-metaforával mégjobban érzékelteti viszonyát a tájjal, mert lelkét a börtönből kiszabadult sassal azonosítja, ugyanis az alföldön végigtekintve ugyanaz a mámorító érzés kelti hatalmába.
A következő szerkezeti egység a harmadik strófától a tizenegyedikig tart. Itt bemutatja a tájat. A sas motívumához kapcsolódóan először lélekben a táj fölé emelkedik, és onnan tekint le rá. Apró életképekben ábrázolja az alföldet (gulya, ménes, nádas) majd egyre közelebb kerül a földhöz, szinte lehajol(nyárfaerdő, gyíkok). A költő az életképeket úgy válogatja össze, hogy nem csak megeleveníti a tájat, hanem olyan elemeket válogat ki, amelyek a szabadságérzését erősítik.
A tizedik versszakig nézőpontja szűkül, a tizedikben ér legközelebb a tájhoz, majd a tizenegyedikben megint a messzeségbe tekint, tehát ezáltal a végtelenségbe nyitja ki a leírást.
A 12 versszakban újra érzelmeit fogalmazza meg, vallomás keretében, melynek képei V.M.: Szózatára utalnak. A Tisza című versét 1847-ben írta. Művében a folyó ellentétes tulajdonságait ábrázolja, a folyó olyan, mint egy ember.
A puszta télen című verse 1848 januárjában keletkezett. A vers ihletője nem közvetlen szemlélet, hanem a képzelet és az emlékezet.
Szerkezete:
Az első versszakban a beszédhelyzet bemutatása történik, könnyed hangulatot teremt a szójáték. Ráérős, kedélyes, körülményes mesélésbe kezd a lírai én, azt az érzést kelti az olvasóban mintha egy meleg szobában ülne, és onnan tekintene ki.
A második és harmadik versszakban a természetet mutatja be Petőfi.Negatív festéssel teremt elégikus hangulatot. Statikus, azaz állóképszerű képet fest a téli tájról. A téli táj mozdulatlan, néma, élettelen, a hiány világa.
A 4-6 strófáig az emberi világ ábrázolása történik a műben. Az élet itt is lelassult, szinte megállt, ezt a lassúságot érzékelteti az ötödik versszak, ami a béres pipára gyújtó minden apró mozdulatát közli.
7-8 versszakban újra kitekintük a természetbe. Ez már dinamikus kép, a természeti erők vad kavargását ábrázolja. Nem csak ez kelti a veszélyeztetettség érzését, hanem a betyár alakja is, akinek sorsát az utolsó hiányos mondatok ábrázolják.
9 versszakban a hasonlatból kinövő megszemélyesítésben egymásba fonódik a természeti és a társadalmi sík. Azt az érzést kelti, mintha a természet mozdulatlanságával szemben a társadalom valamiféle végső megoldás felé haladna.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
A betyár Rózsa Sándor életeAnyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A székelyföldi autonóm tartományrólA Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
Kapcsolódó doksikA regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...
Az arany ember (tartalom)Szereplők: Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége Teréza, özvegy...
Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdéseiBevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...