Középiskola > Műelemzések > Petőfi Sándor tájversei

Gmail-re akadozik a levélküldés. Ha teheted, használj másik címet a regisztrációhoz.

A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki. Tájverseiben általában pontosan megjeleníti a látványt, leírása festői, szinte már realista. A romantikához köthető mégis, hiszen ezekben a leírásokba mindig beleszövi személyes kötődését szülőföldjéhez.

A tájversekhez tartozik az Alföld című műve, melyet 1844-ben írt. A vers megszerkesztése ugyanúgy ahogy a tartalom is a végtelenség érzetét kelti.

A mű szerkezete: az első és második versszakban a lírai én megfogalmazása történik. A költő a romantika tájideáljával(kárpátok) szembe helyezi az alföldet. A sas-metaforával mégjobban érzékelteti viszonyát a tájjal, mert lelkét a börtönből kiszabadult sassal azonosítja, ugyanis az alföldön végigtekintve ugyanaz a mámorító érzés kelti hatalmába.

A következő szerkezeti egység a harmadik strófától a tizenegyedikig tart. Itt bemutatja a tájat. A sas motívumához kapcsolódóan először lélekben a táj fölé emelkedik, és onnan tekint le rá. Apró életképekben ábrázolja az alföldet (gulya, ménes, nádas) majd egyre közelebb kerül a földhöz, szinte lehajol(nyárfaerdő, gyíkok). A költő az életképeket úgy válogatja össze, hogy nem csak megeleveníti a tájat, hanem olyan elemeket válogat ki, amelyek a szabadságérzését erősítik.

A tizedik versszakig nézőpontja szűkül, a tizedikben ér legközelebb a tájhoz, majd a tizenegyedikben megint a messzeségbe tekint, tehát ezáltal a végtelenségbe nyitja ki a leírást.

A 12 versszakban újra érzelmeit fogalmazza meg, vallomás keretében, melynek képei V.M.: Szózatára utalnak. A Tisza című versét 1847-ben írta. Művében a folyó ellentétes tulajdonságait ábrázolja, a folyó olyan, mint egy ember.

A puszta télen című verse 1848 januárjában keletkezett. A vers ihletője nem közvetlen szemlélet, hanem a képzelet és az emlékezet.

Szerkezete:

Az első versszakban a beszédhelyzet bemutatása történik, könnyed hangulatot teremt a szójáték. Ráérős, kedélyes, körülményes mesélésbe kezd a lírai én, azt az érzést kelti az olvasóban mintha egy meleg szobában ülne, és onnan tekintene ki.

A második és harmadik versszakban a természetet mutatja be Petőfi.Negatív festéssel teremt elégikus hangulatot. Statikus, azaz állóképszerű képet fest a téli tájról. A téli táj mozdulatlan, néma, élettelen, a hiány világa.

A 4-6 strófáig az emberi világ ábrázolása történik a műben. Az élet itt is lelassult, szinte megállt, ezt a lassúságot érzékelteti az ötödik versszak, ami a béres pipára gyújtó minden apró mozdulatát közli.

7-8 versszakban újra kitekintük a természetbe. Ez már dinamikus kép, a természeti erők vad kavargását ábrázolja. Nem csak ez kelti a veszélyeztetettség érzését, hanem a betyár alakja is, akinek sorsát az utolsó hiányos mondatok ábrázolják.

9 versszakban a hasonlatból kinövő megszemélyesítésben egymásba fonódik a természeti és a társadalmi sík. Azt az érzést kelti, mintha a természet mozdulatlanságával szemben a társadalom valamiféle végső megoldás felé haladna.

Kapcsolódó olvasnivalók

A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Az 1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Petőfi Sándor tájversei

A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki. Tájverseiben általában pontosan megjeleníti a látványt, leírása festői, szinte már realista. A romantikához köthető mégis, hiszen ezekben a leírásokba mindig beleszövi személyes kötődését...

Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művében

A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...

Az arany ember (tartalom)

Szereplők: Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége Teréza, özvegy...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!