Bevezetés költészetébe:
A groteszk hangú művek jelentik pályája csúcspontját.
Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd. A „német őr” és „dr. K. H. G.” a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító kényszermunkát végez („a lódögnek a gödröt ássa”), de barátságosan beszélgetést kezdeményez, kultúráját igyekszik szóba hozni. A másik csak visszakérdez, de fogalma sincs a saját nemzeti irodalmának nagyjairól, a szellem fölényének elismerését elutasítja, és érvényesíti a fizikait. Az erőszak képviselője megöli a kultúra és a humánum képviselőjét.
A Budapest atomkatasztrófát mond el, az élet megszűnésének konkrét jelenségeit sorolja. Világpusztulást sejtünk, bár Budapest a cím. A teljes megsemmisülés beállta után azonban örkényi fordulat („Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné”) a magyarság életképességét hirdeti.
Ez a látásmód mutatkozik meg Egyperes novelláiban, drámáiban (Pisti a vérzivatarban), kisregény és dráma formájában egyaránt ismert műveiben, a Macskajátékban, a Tótékban.
A műről:
„Az az alapvető meggyőződésem (…), hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. Ez, ha átteszem groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy cse¬lekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen, céltalan.” (Örkény)
Örkény István életművének legfontosabb és legismertebb alkotása a Tóték. Örkény István a témát először 1964-ben kisregényként írta meg. 1967-ben azonban megalkotta a drámai formáját is. A dráma sikere azonban háttérbe szorította a kisregényt. A mű lényeges elemeit tekintve azonos a két változat. Ám vannak kisebb eltérések is. Alapvetően a drámai műfaj felől közelítek az alkotáshoz.
A dráma színhelye egy hegyvidéki kisfalu, az időpont pedig a II. világháború, és azon belül két hét.
dráma cselekménye röviden összefoglalható. Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja (felesége Mariska, és lánya Ágika) vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk parancsnokát, az őrnagyot. Tóték meg akarják nyerni az őrnagy jóindulatát, hogy gyermeküknek minél jobb sorsa legyen. A tiszt idegeit azonban megviselte a háború, és furcsa viselkedésével teljesen átalakítja a család életét. Az unatkozó őrnagy azt találja ki, hogy az egész család gyártson dobozokat. Tóték éjjel-nappal dobozokat gyártanak, hogy a vendég kedvében járjanak. Lassan elérkezik a búcsú napja, ám az őrnagy mégsem utazik el. Tót Lajos ekkor lázad fel végképp, és a dobozkészítéshez használt késsel négy egyforma darabra vágja az őrnagyot.
Örkény drámájában a valós és abszurd vonásokat hozza közel egymáshoz úgy, hogy az egyik szinte észrevétlenül megy át a másikba. A dráma kezdeti szituációja teljesen reális, a helyzet képtelenségét az fokozza, hogy már a mű elején megtudjuk, a fiú, Tót Gyula zászlós halott, a család áldozatvállalása tehát teljesen értelmetlen. A történet ugyan konkrét térben és időben játszódik, de általánosabb értelemmel bír, nemcsak a háborús időket jeleníti meg. Az író az őrnagy és Tóték viszonyában hatalom és áldozat viszonyát vizsgálja.
Az őrnagy nem érzi magát felsőbbrendű embernek, mintha maga is áldozat volna. Elesett, eltorzult, beteg ember. Úgy gondolja, a munka még akkor is megoldja az emberi problémákat, ha értelmetlen. Közben ugyanis lehet gondolkodni, tervezgetni. Azért válik, torz parancsolóvá, mert Tóték szolgai készsége és alázata szinte felkínálja neki ezt a lehetőséget. Tóték butaságukkal, naiv szemléletükkel szinte előhívják az őrnagy agresszivitását. Tót Lajos ugyan belsőleg kezdettől fogva ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságának, mindig csak egy keveset enged, azt is csak felesége és lánya unszolására. Az egyre fokozódó megaláztatások és a munka elől a családfő elmenekül otthonról. Magatartása tipikus, azért szökik, mert az ellenállásra képtelen. Ahogy azonban közeledik a tiszt elutazásnak napja mindig többre hajlamos, lassan egyre kevesebb ideig kell a nevetséges és megalázó helyzeteket elviselnie. A dráma azt a folyamatot mutatja be, hogyan vált át a hatalom, hatalmaskodásba és az elnyomottak szolgalelkűsége hogyan segíti az önkényuralom létrejöttét.
Bár a dráma fő cselekménye a front hátországában játszódik, mégis maga a háború kapja a sorsdöntő szerepet. A háború lesz az, ami átalakítja és deformálja a szereplőket és az életeket. Ezt igazolja a Tót család életének megváltozása is.
Nem tartozik a főszereplők közé a falu félnótás postása (Gyuri atyus), mégis kulcsszerepe lesz a tragédiában. A halálhírről szóló sürgönyt megsemmisíti, és ezzel lényegesen befolyásolja a cselekmény alakulását. Ha Tóték megkapták volna a sürgönyt, nincs konfliktus, hiszen cél nélkül nem vállalták volna a szolgalelkűséget.
A Tót család megkönnyebbülten indul haza a vasútállomásról. Örömük azonban nem tart sokáig, hisz az őrnagy visszajön, és újból kellene kezdeni a dobozolást. A családfő ekkor érzi úgy, hogy itt az ideje a cselekvésnek, és a késsel négy darabra vágja az őrnagyot. Vagyis Tót Lajosban megszületett a felismerés, hogy itt az ő személyisége az igazi tét. Az is kiderül az olvasó számára, hogy van olyan erő, amely teljesen szétroncsolja az emberi személyiséget, de az egyén képes lehet lázadásra, ha marad benne öntudat.
A Tóték műfaja tragikomédia vagy groteszk dráma. A groteszk összetett fogalom, mely világos szemléletet fejez ki. A komikum egyik fajtája, amely szélsőségesen össze nem illő elemek társításával nevetséges és borzongató hatást kelt. A groteszk mű világa zárt és benne minden lehetséges: a reális és az irreális, a komikus és a tragikus. E fentiek mind világosan és egyértelműen megtalálhatók Örkény művében. Nem véletlenül nevezték a groteszk irodalom magyar mesterének.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
A Pápa
A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt.
Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A barokk főúri reprezentáció és műfajai
I. "A főúri"
A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...
Faludi Ferenc élete és munkássága
Élete
Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar...
Rokonok című regény és film összehasonlítása
A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a...
