Rövid tartalom
A helyszínt, ahol a történet játszódik Kiskarának, hívják. „A FALU csinos kis alföldi magyar falu. Alig száz házból áll. Rendesen kiszabott hosszú telkek; a kert mindenütt gyümölcsös, és a falu közepén a pompásan megépült fatorony valóságos kis erőd kellő közepéről nyúlik ég felé, mint egy dárda. A hegyében kakas berzenkedik s ez messze hirdeti, hogy itt református, tehát színmagyar nép lakik. A gróf Karai-család névadó birtoka ez a falu.” A reformáció idején a Karayak áttértek az új hitre és magukkal vitték a népet is. Ezt nem lelki szükségletből, tették, és nem is politikából, csak, hogy bosszantsák a bécsi udvart. Aztán, amikor újra divatba jött a katalizálás a Karayak visszatértek a régi hitükre, hogy a császárnak kedveskedjenek, de a nép már hozzászokott a valláshoz és nem akarta követni a Karayakat. Ebből az időből való a falu és a földesúr viszonya. A falu határa nyolcezer hold, ebből hatszáz hold a kisbirtokosoké, a többi pedig a grófé. A szabadságharc leverése után jutott hozzá Karay Pál. Ez első dolga az volt, hogy kiűzze a „kutya kálomista jobbágyakat”, helyettük „szelíd katolikus sváb nemzetséget” telepített be. Olyan nép kellett a grófnak, akik nem szidják, és átkozzák a Karay nevet. Tizenhat falut és három mezővárost ürítettek ki a gróf gazdatisztjei. A nép ősszel elhagyta a falut, és új települést épített, amelyet Kiskarának nevezett. Ma már majdnem két évszázada élnek ott magyarok. A lakosság állattenyésztéssel és főként földműveléssel foglalkozik. A gabonafélék közül elsősorban búzát vetnek, és elvétve található kukorica, napraforgó, krumpli, cirok és egyéb konyhakerti növény. Régen faekével szántottak, ma már vascsoroszlyákkal.
A faluban él egy Turi Dani nevű hírhedt „vállalkozó”. Turi Dani akármibe belefog mindig sikerül neki. Ő a tavalyi évben búza helyett repcét, most pedig káposztát vetett, az apósától kapott tiszaparti földbe. Egyedül nem győzte volna mindezt a temérdek földet művelni, azonban jóban volt az asszonynéppel. Nekik köszönhetően mindig meg volt munkálva a földje. Még a faluvégén lakó cigányasszonyokat is sorra csókolta, csak, hogy menjenek az ő földjét munkálni. A búzából nem volt nagy haszon, ellenben a káposztából sok pénz származott, akárhova vitte, mindig elkapkodták a káposztát. Turi Dani négyesztendős házas, a feleségét Erzsinek hívják és van két gyermekük is. Egyébként a falu asszonyaik, a férfi legénykorában majdnem mind a szeretői voltak, még Erzsi anyja is. Dani azt tervezi, hogy a grófi birtok egyrészt bérbe veszi. Ezt a grófné meghódításával szándékozik elérni, elvégre az is, csak asszony. A gróf nem szeretett tárgyalni, inkább ez eladás mellett döntött. A parlagon heverő földterület eladásáról már meg is állapodott egy leendő bérlővel Lichsteinel, ám váratlan fordulat történet, a mezőről hazajövet leesett a lóról és a nyakát törte. Dani szemei felcsillannak, a baleset hallatára. Takács Gyurihoz megy, a felesége unokatestvéréhez, és elkéri tőle a legszebb lovát. Dani felkeresi a városban a zsidó ügyvédjét, aki a grófi birtok bérbeadásával foglalkozik, megtudja, hogy Lichstein meghalt. Azt tanácsolja, hogy vegye át az egész bérletet, a faluval közösen.
Megérkezett a grófnő a kis faluba. A kastély északi ablaka alatt asszonyok dolgoztak, ez nem zavarta az asszonyságot. Az északi kis szalonból behallatszott a kint dolgozó asszonyok kacagása és pletykája. A grófnő már huszonhat éves, férjével hét éve házas, de nem szereti az urát. Több év plátói barátság után, szerelemre gyúlt a sógora, László gróf után. A dolgozó asszonyok közt volt egy lány, Bora, akiben annyi szemérem szorult, mint egy csirkébe. Turi Danival kapcsolatban is témáztak, a Helént izgalomba hozta a paraszt Donhuán. Borát hívatta találkára a szobájába. A beszélgetések fő témája Turi Dani volt. Mindent elmondott róla, még a titkolt csúfnevét is elárulta. Bora eleinte nem merte megmondani még négyszemközt sem, mert nagyon félt a férfitól, azonban most megeredt a nyelve, és elmondta, hogy „hunszép Dani”-nak hívják, de azt senkinek sem szabad elárulnia, pláne, hogy tőle informálódott e téren. A lány elmondása szerint azért szeretik a „fejércselédek”, mert ott igen-igen szép. A grófnak nem tetszettek ezek a fecsegések.
Az asszony, Borától üzen Daninak, hogy jöjjön el találkára a földel kapcsolatban. Dani elmegy a kastélyba és találkozik László gróffal és Helén grófnével. A falu népe nevében beszélt, jussot kér abból a földből, amit az öregapáiktól elvettek. A férfi szerint az a probléma, hogy ezt a gonoszságot még a mai urak sem hajlandóak jóvátenni. A gróf a férfiszáját elhagyó pimasz szavakra felhördült. Daninak mennie kellett. Távozáskor a grófnőt bókjaival árasztotta el. A nő nagyon örült neki, hogy van egy férfi, aki felnéz rá. Bora is a kastélyba tartózkodik, aki meg is szólította, a férfinak tetszett, hogy van valaki a saját népéből a várban, azonban ügyet sem vetett a lányra. Kiment a földre a munkásaihoz, és ő is beszállt az aratásba, Pétert, az egyik munkást elküldte pálinkáért, mert este is folyni fog az aratás. Már besötétedett, a munkások dalolva, nevetgélve dolgoztak a hold világítása alatt. Péter is megérkezett, a pálinkán kívül még hozott szárkolbászt, szalonnát, szárazoldalast és kenyeret.
Nagy riadallal fogadták és nekiültek vacsorázni. Egyedül egy lány, Julcsa nem ment vacsorázni, és Dani. A lány felettébb vonzó teremtés volt szinte felkínálta magát a férfinak, de az nem akart vele kikezdeni, ezért a munkába menekült. Amikor a lány bekötötte az utolsó kévét is, Dani pár lépésre állott tőle, ekkor már nem tudta türtőztetni magát, átkapta, és rajta vezette le a gerjedelmét, ami a grófnő iránt halmozódott fel benne.
A grófné iránti vágy nem csillapodott. Otthon, most a feleségét választotta a szükségletének kitöltése eszközeként. Erzsi mindig ilyen nyers, durva ölelésre vágyott. De egyszer csak megdermedt, és rájött, hogy nem őt szereti, hanem a grófnét. Hirtelen elkezdett ordítozni, utasította, hogy mennyen Helénhez. Dani vállon ragadta az asszonyt, megrázta, falhoz verdeste, és messze kihajította az ágyból a szobaközepére. Erzsi vállcsontja fájt, mintha el lett volna törve, gyomrában is fájdalmat érzett, úgy érezte, mintha megszakadt volna benne valami.
A nő összeszedte a gyerekeket, és elment a szüleihez, ahol hideg fogadtatásban részesül. Semmilyen szánalmat nem éreztek iránta. Az anyja elmondta neki, hogy őt is elverte a férje, és nem tehetett ellene semmi. A szülei végül rábeszélték, hogy menje haza az urához, majd megoldódik a dilemma. Az utcán találkozik Takács Gyurival, aki már várta, mert látta, amikor a szüleihez ment. Felajánlotta, hogy menjen hozzá és megvédi az egész világtól, azonban a nő elutasította a férfit. Dani reggel látott egy hintót, amelyben a grófi pár ült. Mérges volt, hogy nem maradt neki semmi, csak a rongy falu, a rongy nép a rogy élet. Azon elmélkedett, hogy mi az élet, és rádöbbent, hogy sár.
Beállott a tél, és vastag hó borította a földet. A szegény emberek a gazdák napraforgóját lopkodták tüzelőnek. Dani a nyár óta kapzsi lett a munkában, azzal volt elfoglalva, hogy minél több pénzt szerezzen, most nem törődött a feleségével, a gyerekeivel és az asszonynéppel sem, tíz emberre valót dolgozott. A grófék elutaztak Afrikába, és nem is akartak hallani a birtok bérbeadásáról. Dani kihajt a lovakkal a földjére, ahonnan eltűnt a kórókazal. Friss nyomokat fedezett fel, és a távolban nagy sötét foltot látott. Utána eredt. Az üldözött szán tudomást sem vett róla, hogy hajsza indult meg ellene. Dani utolérte és megállította, vasvillával a kezébe odalépett a szán. Az apja ült a szánon. Egyébként Dani szülei mérhetetlenül szegények voltak. Dani elhatározza, hogy odaadja az apjának a lopott kórót, ő pedig ellopja Takács Gyuri kóróját, felpakolta a kocsira és vidáman indult haza. Hazafelé menet egy zsidóval találkozott, akitől egy selyemkendőt vásárolt. Némi alkudozás után elkapta tizennégy forintért. A zsidó át akarta verni a visszajáróval, de nem tette. Dani a visszajáróból odaadta neki, amivel meg akarta csalni. A kereskedő megvetően a hóba rúgta a pénzt, és azt monda Daninak, hogy adja oda az apjának. A férfi dühbe gurult, és hozzávágta a vasvilláját. A faluban meglátja Borát, odaadja neki a kendőt, a lány elfogadta, ezt Takács Gyuri is látta. Dani családjával estére elmegy meglátogatni a szüleit, ami ritkaszámba menő esemény, ugyanis már három éve nem voltak a náluk. Szegényes körülmények között éltek. A sikátor végén laktak a szülei.
Az anyja kint volt az udvaron, éppen napraforgókévét tördelt. Dani kedvetlenül látta, hogy még öregebb és szegényebb, mint amikor utoljára találkozott vele. Az asszony szája már beesett, a fogatlanság jobban megvénítette, mint az idő, a bőre pedig zsíros és füstszagú volt. A férfit elkeserítette a látvány, és nem is érezte magát jól a szüleinél. Az anyja azonban örült jöttüknek. Átjött a báró, a szomszéd paraszt, aki egyedül élt, mert húsz évvel ezelőtt elkergette a feleségét a gyerekekkel együtt. Az öreg Turi dicsekedett az unokáival, és még azt is megkérdezte, hogy hol vannak az övéi.
Hazafelé menet Dani elhatározta, hogy betér a tanítóhoz kártyázni. Mielőtt ellátogatott volna hozzá, találkozott Borával, akit utasított, hogy mondja meg az apjának, jöjjön el hozzá, másnap, mert nekiadja a tiszafarki káposztást. Bora nagyon hálás volt.
A tanító Daninak a keresztkomája, teológiát tanult, de otthagyta az utolsó vizsga előtt. Most nem ő lesz a főtanító ezért elmennek a Dunántúlra, ahova már be is adott egy pályázatot. Különben a tanítónak öt leánygyereke van, és egy fiú. Vincellér egy nagygazda, Takács Gyuri, Kása és Kis is csatlakoznak a kétszemélyes társasághoz. A legidősebb lányt, Mariskát elküldik a zsidóhoz borért, kenyérért és szalonnáért. A rosszul meszelt, alig megvilágított szobában bűnbarlangszerű hangulat árad szét, és kezdetét vette a kártyázás. Túri Dani sorra nyerte a játszmákat. Takács Gyuri felteszi apai jussát tétként Dani ellen. A férfi nem hajlandó belemenni ebbe, azonban Gyuri gyávának nevezi, és marasztalja. Dani tartja a tétet. A kártyacsatából Turi Dani kerül ki győztesen. A frissen nyert vagyont Dani nem tartja meg, hanem felajánlja Borának. Írást készítettek róla, és még két tanú is aláírta.
Dani elviszi megmutatni Borának a szerződést. A lány behívta a sötét házba, ahonnan az apját Güzü Kis Pált, és az anyját kitessékelte, az ólba, mert nem volt több szobájuk. A lány jutalmul eltöltött vele egy éjszakát. Borának Turi Dani volt az első férfi az életében.
Gyuri Erzsihez ment, aki tüzet rakott, mert hogy tésztát gyúrt, és annak kelnie kell. A gyerekek már aludtak. Gyuri elmondta az asszonynak, hogy a férje éppen Bora ágyában tölti az éjszakát. A férfi megkörnyékezi a nőt, és erőszakoskodott is. Erzsi a férfi arcába harapott, a fájdalom csak jobban felerősítette Takács vágyát. Ellökte az asszonyt. Elhatározta, hogy akkor is magáévá teszi, ha az egész világ összeomlik. Erzsi belevágta a képbe a tésztát, amely annyira elborította az arcát, hogy lélegzetet sem tudott venni, és az egyik gyerek is felsírt. Gyuri szégyenében elment. Az asszony a fiához rohan, aki epilepsziás rohamot kapott (nem volt észnél, hanyatt bukott az ágyon, a teste rángatózzot, a szeme felfordult, és hab jött a száján).
Reggelre Dani undorodik mindentől, Borát leköpi, és durván beszél vele. Bora elmondja, hogy a faluban van a grófé, és írt egy levelet neki, amelyben arra kéri, hogy mondja meg Daninak, menjen el hozzá.
A férfi hazamegy ünneplő ruhát ölt magára, és megborotválkozik, a művelet végzése közben öngyilkosság gondolata támad fel benne, de amikor a grófnőre gondol elmúlik.
Az asztalon két szerződés volt. Az egyik Daninak és a falunak, a másik, csak Daninak szól. A szerződéseket, csak Daninak kellett aláírnia. Az egyik szerződésben ez áll, hogy a férfi megvásárolhatja pénzért a Pallagpusztát. Megdöbben, amikor észreveszi, hogy a vételár felére van szabva, azonban ezt azonnal ki kell fizetni. A grófné gúnyosan mondj: „No Turi Dániel a Kiskaraiaknak nem lehet panaszuk a hazaárulóra. Dani erre torkon ragadja és lábujjhegyig szakasztja rajta a zöld selyempongyolát. A grófnő elvérzik. A kastélyból való távozása során találkozik László gróffal, akit agyonver. Takács Gyuri egésznap követte Danit, most váratlanul elébe bukkan. Turi Dani habozás nélkül megöli a vadászpuskával.
Dani hazamegy, és elmond mindent a feleségének. Az asszony azzal vigasztalja, hogy majd kiszabadul, és újra kezdenek mindent. Vasvillások jönnek a férfiért, s elviszik. Bora kifut a házukból és magára vállal mindent, azt mondj, hogy ő bérelte fel. Az egyik nyakon vágja a lányt, Dani bosszút akar állni érte, de az emberek nekiesnek, és jól megverik. A községházára viszik, ahol a fáskamrába zárják, az ajtó mellé két embert állítanak, és csendőrért küldenek.
Kiskara bemutatása
A helyszínt, ahol a történet játszódik Kiskarának, hívják. „A FALU csinos kis alföldi magyar falu. Alig száz házból áll. Rendesen kiszabott hosszú telkek; a kert mindenütt gyümölcsös, és a falu közepén a pompásan megépült fatorony valóságos kis erőd kellő közepéről nyúlik ég felé, mint egy dárda. A hegyében kakas berzenkedik s ez messze hirdeti, hogy itt református, tehát színmagyar nép lakik. A gróf Karai-család névadó birtoka ez a falu.” A reformáció idején a Karayak áttértek az új hitre és magukkal vitték a népet is. Ezt nem lelki szükségletből, tették, és nem is politikából, csak, hogy bosszantsák a bécsi udvart. Aztán, amikor újra divatba jött a katalizálás a Karayak visszatértek a régi hitükre, hogy a császárnak kedveskedjenek, de a nép már hozzá szokott a valláshoz és nem akarta követni a Karayakat. Ebből az időből való a falu és a földesúr viszonya. A falu határa nyolcezer hold, ebből hatszáz hold a kisbirtokosoké, a többi pedig a grófé. A szabadságharc leverése után jutott hozzá Karay Pál. Ez első dolga az volt, hogy kiűzze a „kutya kálomista jobbágyakat”, helyettük „szelíd katolikus sváb nemzetséget” telepített be. Olyan nép kellett a grófnak, akik nem szidják, és átkozzák a Karay nevet. Tizenhat falut és három mezővárost ürítettek ki a gróf gazdatisztjei. A nép ősszel elhagyta a falut, és új települést épített, amelyet Kiskarának nevezett. Ma már majdnem két évszázada élnek itt magyarok. A lakosság állattenyésztéssel és főként földműveléssel foglalkozik. A gabonafélék közül elsősorban búzát vetnek, és elvétve található kukorica, napraforgó, krumpli, cirok és egyéb konyhakerti növény. Régen faekével szántottak, ma már vascsoroszlyákkal.
Turi Dani bemutatása
A faluban él egy Turi Dali nevű hírhedt „vállalkozó”. Turi Dani akármibe belefog mindig sikerül neki. Turi Dani egy zsellérfiú volt, ügyességének, és nagygazda feleségének köszönhetően a falu legmódosabb emberévé vált. Ő a tavalyi évben búza helyett repcét vetett az apósától kapott tiszaparti földbe. Egyedül nem győzte volna mindezt a temérdek földet művelni, azonban jóban volt az asszonynéppel. Nekik köszönhetően mindig meg volt munkálva a földje. Még a faluvégén lakó cigányasszonyokat is sorra csókolta, csak, hogy menjenek az ő földjét munkálni. A búzából nem volt nagy haszon, ellenben a káposztából sok pénz származott, akárhova vitte, mindig elkapkodták a káposztát. Turi Dani négyesztendős házas, a feleségét Erzsinek hívják és van két gyermekük is. Egyébként a falu asszonyaik, a férfi legénykorában majdnem mind a szeretője volt, még Erzsi anyja is. Dani azt tervezi, hogy a grófi birtok egyrészét bérbe veszi. Ezt a grófné meghódításával szándékozik elérni, elvégre az is, csak asszony.
Turi Dani felemelkedésének akadálya
Turi Dani életpályája rohamosan ível felfelé, azonban nem az ügyessége, és leleményessége a legmeghatározóbb tulajdonsága, hanem a csillapítatlan és kielégíthetetlen testi vágy. A faluban minden nő a szeretője, az asszonyok egy „csókért” hajlandóak ingyen dolgozni neki. A férfi mohó szerelem éhségében nem elégszik meg a falu „fehérnépével”, az úrnőre fáj a foga. Célját eléri, a grófnőt is a magáévá teszi, de a győztes diadalmámor értelmetlen és embertelen tettekre ragadja. Elpusztítja szerelmi vetélytársait: agyonveri a grófnő sógorát, Karay Lászlót, s hidegvérrel agyonlövi Takács Gyurit, feleség régi udvarlóját.
Cím magyarázata
A címbeli „sárarany” arra utal, hogy a civilizálatlan körülmények közt a tehetség elsikkad, „sárként használódik el az emberi élet útjain”.
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
A betyár Rózsa Sándor életeAnyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A PápaA pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.
Kapcsolódó doksikJókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszódik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől „A Hon” közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A 1848-49-es...
Szent Péter esernyőjeMikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága, a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő, játéka, ereje, emelkedettsége. Írásaiban a hangok, hangulatok tarka képet alkotnak, az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán, az...
Isten háta mögöttMóricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből. Szereplők: - Veres Pál – tanító - Felesége - Veres Laci – tanító öccse - Dvihally – Veres...