A költő a műben csak jelen idejű igéket használ. Ez külön hat a gyerekekre, és a „felnőttekre”. A kisgyerekeknek - ha tényleg altató versként hallják -, azt a benyomást kelti, hogy most történnek az események. A felnőttek - vagy nagyobb gyerekek - viszont bármikor, akár évek múlva is, ha elolvassák, mindig jelen idejű marad számukra, és nem megtörtént eseményként dolgozzák fel.
Ezen kívül a vers tele van tűzdelve megszemélyesítésekkel. Tulajdonképpen az első öt versszakban az első, a második és a harmadik sorban mind megszemélyesítés van.
A műben levő igéket fogjuk kikeresni és eldönteni róluk, hogy milyen fajtájú igék. Öt féle igét találhatunk összesen, ezek a cselekvő ige, ható ige, visszaható ige, szenvedő ige, műveltető ige. Ezek az igék lehetnek tárgyas, tárgyatlan igék, valamint tartós, mozzanatos és gyakorító. (A vers refrénjeiben lévő „aludj” szó nem lényeges ebben az elemzésben.)
Az első versszakban három megszemélyesítés van: az ég, a ház és a rét. Az igék közül a „lehunyja” ige cselekvő, tárgyas és mozzanatos; az „alszik” ige pedig visszaható, tárgyatlan és tartós.
A második versszakban kettő van: a bogár, a darázs és a zümmögés. Az egyik ige a „lehajtja”, amely cselekvő, tárgyas és mozzanatos. Az két „alszik” ige pedig ugyanúgy visszaható, tárgyatlan és tartós.
A harmadikban szintén kettő van: a villamos és a robogás. Az „aluszik” és a „szendereg” ige ugyanolyan tulajdonságú, mint az előző versszakokban az „alszik” ige. A „csönget” ige pedig tárgyatlan cselekvő, de mozzanatos.
A negyedik versszakban megint két megszemélyesítés van: a kabát és a szakadás. Itt ugyancsak „alszik” igét találunk, melynek nem változtak a tulajdonságai. A „szunnyadozik” ige szintén ugyanolyan, mint az „alszik” ige. A „hasad” ige pedig cselekvő, tárgyatlan és tartós.
Az ötödikben már öt van: a labda, a síp, az erdő, a kirándulás és a cukor. Ebben az öt megszemélyesítésnek csak két ige jut: a „szundít” és az „aluszik”, melyek mind ugyancsak cselekvő, tárgyatlan és tartós igék.
A hatodik versszakban a költő Balázshoz olyan közel hozza a távoli dolgokat, mint amekkora egy üveggolyó. Ez azt jelenti, hogy álmokban minden megtörténhet, és Balázsnak is csak a szemét kell lehunynia, hogy álmodhasson.
Az utolsó versszakban pedig azt írja le a költő, hogy mi minden lehet Balázs. Végül azt mondja, hogy már az anyukája is elaludt, ezért neki is álomba kell merülnie.
A második, a harmadik és a negyedik versszakban érdekesség, hogy a megszemélyesítések az utolsó kivételével valamilyen tárgyra vagy élőlényre vonatkoznak, az utolsó pedig egy újabb fogalomra. Ez a fogalom olyan cselekvés, illetve ige, amit az előző megszemélyesítés alanyai végeznek („szendereg a robogás”, „szunnyadozik a szakadás”, stb.). Vagyis a költő először megszemélyesít valamit, majd ennek az általános tevékenységét is. Azért, mert ha az alany alszik, akkor a cselekvése is, ezáltal még jobban ki tudja fejezni a költő az „alvást”.
A költő a versben - megszemélyesítve - leírja, hogy a Balázst körülvevő dolgok már mind alszanak, valamint az álmában megtörténhető események közül is említ néhányat (tűzoltó, katona és juhász) és ezzel arra biztatja, hogy neki is követnie kell az ő példájukat.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Karácsonyfa története
A karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le:
Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A beszélő köntös
Szereplők:
Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér.
Helyszínek:
Kecskemét.
A rövid tartalom:
Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk
A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a...
A humor megjelenése Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényében
Sütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” – vallja az író.
Milyen indításra, ösztönzésre született ez a könyv? Az egyik az anya biztató...
Ady Endre világháborús költészete
1914. júliusában olyasmi történt, ami az addigi világot és rendet alapjaiban rengette meg. Olyan háború kezdődött, ahol az emberi élet értéke nullára csökkent, ahol a becsületnek és lovagiasságnak immár semmi keresnivalója nem volt. A legszomorúbb mégis az, hogy ezt az embertelenséget emberek milliói éltették, rajongtak érte, és támogatták minden erejükkel. Kevesen voltak azok, akik...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
