Középiskola > Kötelező olvasmányok > Euripidész - Iphigeneia Auliszban

Szereplők:

- Agamemnón
- Öreg szolga
- Menelaosz
- Klütaimnésztra
- Iphigeneia
- Akhilleusz
- Hírnök
- Khalkiszi nők kara
- Oresztész
- Kísérők
- Őrök

Az auliszi görög táborban, Agamemnón sátra előtt játszódik a történet.

Agamemnón az öreg szolgát szólítva elmondja neki titkát, mely már régóta nyomasztja. A görög sereg Auliszban vesztegel, mert Artemisz istennő haragjában megtagadta tőlük a szelet. A sereg már készen áll Trója bevételére, hogy megbosszulják a trójai királyfi, Parisz tettét – ő volt az, aki elrabolta Menelaosz feleségét, Helenét.

Helenének leány korában több udvarlója is akadt, akik versengtek a kezéért, s egymás vesztére törtek. Helené édesapja megeskette a kérőket, hogy bárkit is válasszon leánya, ha a szerencsés férjtől valaha elrabolják az asszonyt, a többi kikosarazott kérő azon nyomban, a segítségére siet.

Emiatt gyűltek össze Hellász királyai legjobb vitézeikkel, hogy kiszabadítsák Helenét. Hadvezérnek Menelaosz testvérét, Agamemnónt választották meg.

Az istennő azért haragudott meg Agamemnónra, mert egy vadászat alkalmával egy szent állatot, egy gyönyörű szarvast ölt meg. Ezért áll bosszút a görög seregen, így azok szél hiányában nem tudnak továbbindulni Auliszból. Khalkász, a jós közli Agamemnónnal, hogy Artemisz istennőt egyféleképpen lehet kiengesztelni: ha valamelyik lányát feláldozza.

Agamemnón inkább feloszlatná seregét, mintsem a leányát feláldozná az istennőnek. Menelaosz rábeszélésére mégis beleegyezik az áldozatba, s levelet ír Klütaimnésztrának, feleségének, hogy hozza el a táborba leányukat. Az indoklás egy hazugság: Akhilleusz görög hős feleségül akarja venni leányukat. Erről a levélről rajta kívül mindössze hárman tudnak.

Hosszas töprengés után Agamemnón ír még egy levelet, amelyben arra kéri hitvesét, hogy mégse küldje lányát a táborba. A levél kézbesítésével egy szolgált bíz meg. Menelaosz rájön a tervre, s elveszi a levelet a szolgától, majd felelősségre vonja Agamemnónt. Agamemnón próbálja meggyőzni Menelaoszt, hogy nem az ő leányának kellene meghalnia amiatt, hogy a rossz asszonyért bosszút állhassanak. A szópárbajnak egy hírnök vett véget, aki bejelenti, hogy megérkezett Klütaimnésztra leányával, Iphigeneiával valamint fiával, Oresztésszel.

Később láthatjuk, hogy Klütaimnésztra találkozik Akhilleusszal, s üdvözli őt, mint leendő leánya férjét. Akhilleusz azonban az egészről semmit sem tud, ami ki is derül. A szolga fedi fel a titkot, s elárulja mindkét félnek, hogy valójában miért hívatták ide Iphigeneiát. Klütaimnésztra kéri Akhilleuszt, hogy mentse meg leánya életét. Iphigeneia is könyörög apjának saját életéért.

A görög katonák nagyon idegesek amiatt, hogy még mindig vesztegelni kényszerülnek, s ezért nem tudják bevenni Tróját. Agamemnón tanácstalan, de azzal tisztában van, hogy a sereg már annyira dühös, hogy ha nem áldozza fel leányát az istennőnek, mindnyájukat lemészárolja. Szavait támasztja alá Akhilleusz is, aki saját feldühödött katonái elől menekül be a színre. Iphigeneia vállalni kívánja sorsát, hiszen tőle függ, hogy újra útra kelhet-e a görög sereg. Arra kéri édesanyját, hogy halála után ne gyászolja, és apját ne gyűlölje tettéért. Klütaimnésztrának a hírnök hozza a hírt leánya feláldozásáról.

Mikor a pap lesújt késével Iphigeneiára, a leány helyén egy szarvas jelenik meg, s annak vére ömlik az oltára. A csodát mindenki látja. Khalkász, a jós örömmel fogadja a csodát, amely azt jelenti, hogy az istennő megbékélt, a hajók útra kelhetnek Trója felé.

Iphigeneia az istennő oltalma alá került, s felszállt az istenekhez.

Kapcsolódó olvasnivalók

Az aradi vértanúkra emlékezünk

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Péntek 13 - Miért szerencsétlen?

A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik. A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.

A bioetanol

A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.

Középiskolai anyagok

Három élet, három halál, három ábrázolásmód

Gogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő...

Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzése

Arany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel gazdagítja. Világirodalmi szempontból talán legjelentősebb művei a balladák. Balladákat Arany addig is írt – a legtöbbet Nagykőrösön –, ám ezekben a hangsúlyt a történelmi...

Solness építőmester

A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb, ugyanakkor legproblematikusabb darabja; három felvonásos lélektani dráma, melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. Műveinek alapkérdése minden...

Az értékelések rögzítése karbantartás miatt szünetel. Kérlek nézz vissza egy-két napon belül!