Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Szereplők:
- Agamemnón
- Öreg szolga
- Menelaosz
- Klütaimnésztra
- Iphigeneia
- Akhilleusz
- Hírnök
- Khalkiszi nők kara
- Oresztész
- Kísérők
- Őrök
Az auliszi görög táborban, Agamemnón sátra előtt játszódik a történet.
Agamemnón az öreg szolgát szólítva elmondja neki titkát, mely már régóta nyomasztja. A görög sereg Auliszban vesztegel, mert Artemisz istennő haragjában megtagadta tőlük a szelet. A sereg már készen áll Trója bevételére, hogy megbosszulják a trójai királyfi, Parisz tettét – ő volt az, aki elrabolta Menelaosz feleségét, Helenét.
Helenének leány korában több udvarlója is akadt, akik versengtek a kezéért, s egymás vesztére törtek. Helené édesapja megeskette a kérőket, hogy bárkit is válasszon leánya, ha a szerencsés férjtől valaha elrabolják az asszonyt, a többi kikosarazott kérő azon nyomban, a segítségére siet.
Emiatt gyűltek össze Hellász királyai legjobb vitézeikkel, hogy kiszabadítsák Helenét. Hadvezérnek Menelaosz testvérét, Agamemnónt választották meg.
Az istennő azért haragudott meg Agamemnónra, mert egy vadászat alkalmával egy szent állatot, egy gyönyörű szarvast ölt meg. Ezért áll bosszút a görög seregen, így azok szél hiányában nem tudnak továbbindulni Auliszból. Khalkász, a jós közli Agamemnónnal, hogy Artemisz istennőt egyféleképpen lehet kiengesztelni: ha valamelyik lányát feláldozza.
Agamemnón inkább feloszlatná seregét, mintsem a leányát feláldozná az istennőnek. Menelaosz rábeszélésére mégis beleegyezik az áldozatba, s levelet ír Klütaimnésztrának, feleségének, hogy hozza el a táborba leányukat. Az indoklás egy hazugság: Akhilleusz görög hős feleségül akarja venni leányukat. Erről a levélről rajta kívül mindössze hárman tudnak.
Hosszas töprengés után Agamemnón ír még egy levelet, amelyben arra kéri hitvesét, hogy mégse küldje lányát a táborba. A levél kézbesítésével egy szolgált bíz meg. Menelaosz rájön a tervre, s elveszi a levelet a szolgától, majd felelősségre vonja Agamemnónt. Agamemnón próbálja meggyőzni Menelaoszt, hogy nem az ő leányának kellene meghalnia amiatt, hogy a rossz asszonyért bosszút állhassanak. A szópárbajnak egy hírnök vett véget, aki bejelenti, hogy megérkezett Klütaimnésztra leányával, Iphigeneiával valamint fiával, Oresztésszel.
Később láthatjuk, hogy Klütaimnésztra találkozik Akhilleusszal, s üdvözli őt, mint leendő leánya férjét. Akhilleusz azonban az egészről semmit sem tud, ami ki is derül. A szolga fedi fel a titkot, s elárulja mindkét félnek, hogy valójában miért hívatták ide Iphigeneiát. Klütaimnésztra kéri Akhilleuszt, hogy mentse meg leánya életét. Iphigeneia is könyörög apjának saját életéért.
A görög katonák nagyon idegesek amiatt, hogy még mindig vesztegelni kényszerülnek, s ezért nem tudják bevenni Tróját. Agamemnón tanácstalan, de azzal tisztában van, hogy a sereg már annyira dühös, hogy ha nem áldozza fel leányát az istennőnek, mindnyájukat lemészárolja. Szavait támasztja alá Akhilleusz is, aki saját feldühödött katonái elől menekül be a színre. Iphigeneia vállalni kívánja sorsát, hiszen tőle függ, hogy újra útra kelhet-e a görög sereg. Arra kéri édesanyját, hogy halála után ne gyászolja, és apját ne gyűlölje tettéért. Klütaimnésztrának a hírnök hozza a hírt leánya feláldozásáról.
Mikor a pap lesújt késével Iphigeneiára, a leány helyén egy szarvas jelenik meg, s annak vére ömlik az oltára. A csodát mindenki látja. Khalkász, a jós örömmel fogadja a csodát, amely azt jelenti, hogy az istennő megbékélt, a hajók útra kelhetnek Trója felé.
Iphigeneia az istennő oltalma alá került, s felszállt az istenekhez.
Orosz költő, író, drámaíró1799. június 6-án született Moszkvában, nemesi családban.Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát
