Középiskola > Kötelező olvasmányok > Fekete István - Tüskevár

A regény fontosabb szereplői:

- Ladó Gyula Lajos – Tutajos
- Pondoray Béla – Bütyök
- Matula Gergely – öreg csősz a zalai nádrengetegben
- István bácsi – főagronómus, Tutajos anyjának testvére
- Nancsi néni – István bácsi szakácsnője
- Kengyel – Tutajosék számtantanára
- Piri mama – Tutajos apjának a testvére
- Tutajos anyja és apja
- Bütyök édesanyja
- Kengyelné – az új számtantanár
- Szanyadi Katalin – Bütyök szerelme
- Dubovánszky, Acél, Wallenberg, Avas, Csillik – gyerekek

A regény két gyermek, Tutajos és Bütyök vakációjáról szól. Az utolsó napokban, az iskolában azért imádkoznak, hogy semmiből se legyen a bizonyítványukban négyesnél rosszabb jegy, mert akkor bizony Tutajost, azaz Ladó Gyula Lajost nem engednék el szülei a nyáron sehová.

Egyedül már csak a számtan miatt kell aggódnia, mert Kengyel tanár úr még kihívja őt felelni, de Gyula nem bírja megoldani a feladatot, így veszélyben az év végi osztályzata.

Eljön a bizonyítvány osztás napja. Gyula és Béla guberálnak, azaz letakarják a bizonyítványt, és egyenként nézik végig a jegyeket. Arra lesznek figyelmesek, hogy valaki áll mögöttük – Kengyel az. Megdöbbenve látják, hogy a szigorú számtantanár „megkegyelmezett” az álmodozónak, és jelest vésett a füzetébe. A nyár tehát biztosítva van.

Tutajoséknál mindenki örül a fiú jó jegyeinek. Piri mama, Gyula atyjának testvére a konyhában e naphoz méltót remekel. Tovább növeli a család örömét, hogy kiderül, Ladó Ákos, az atya – egy újításáért – munkahelyén ötezer forint (akkoriban „nagy” pénznek számított) jutalomban részesül. Az ünneplőkhöz csatlakozik a vidékről érkezett István bácsi is, ki felajánlja, hogy bevásárol Gyulának a nyaraláshoz – megérdemli, hiszen jó jegyeket szerzett. Indulás előtt vesznek ezt-azt: szandált, horgászbotot, bicskát.

Béla és Gyula elbúcsúznak egymástól. István bácsi látja, hogy Bütyök szegény fiú, ezért igyekszik „kitalálni” valamit, amivel segíthet. Míg István bácsi a megoldáson töpreng, leveleznek fognak.

Az utazás nem hosszú. A vonaton mind István bácsi, mind Gyula elbóbiskol. Gyula István bácsi keltegetésére ébred – várnak rájuk lovas kocsival. Miközben baktatnak a kocsival István bácsi háza, és persze Nancsi néni ebédje felé, a Tüskevárról beszélnek, mely réges-régen épült, a nádtenger közepén.

István bácsi elmagyarázza Gyulának, hogy azt tehet, amit akar, de gondoljon mindig arra, hogy már majdnem felnőtt ember: cselekedeteinek következményei vannak. Gyula számára most kezdődik a vakáció.

Megismerkedik Matulával, „kiképzőjével”, akivel az egész nyarat tölteni fogja. Tutajos már az elején szivarmérgezést kap, de felépül. Horgászni tanul Matula segédletével, így igazi jó barátokká válnak. Tutajos ettől fogva már nem is István bácsinál, hanem Matulánál lakik.

Tutajos megtanulja, hogy a tűző napon lenni veszélyes, mivel könnyen leég az ember, s utána csak fájdalmai lesznek. Tanulmányozza az állat és növényvilágot. Tapasztalatairól levélben értekeznek Bélával.

Bütyök megírja egyik levelében, hogy nemsokára látogatóba érkezik. Elárulja azt is, hogy számtantanáruk, Kengyel nősülni készül, s hogy leendő neje fogja átvenni helyét az iskolában, mivel a tanár úr állást kapott az egyetemen.

Levél érkezik István bácsitól is, aki örül, hogy a fiú kezdi megszokni ezt az új életet. Közli azt is, hogy barátjáért le kell majd mennie a vasútállomásra, s ehhez bizony hajnali kettőkor kell majd felkelnie.

Bütyök érkezése előtt Gyula és Matula rendet rak a kis kunyhóban, hogy tisztaság fogadja a fiút. Megérkezik Bütyök. A két fiú nagyon örül egymásnak.

Egy vihar alkalmával a két fiú megfázik. Bütyök hamar felépül, de Tutajos annyira beteg lesz, hogy egy hétig csak fekszik, s orvos ápolja. Ez idő alatt ismeri meg Bütyök szerelmét, Katalint. A két fiú elhatározza, hogy a még rendelkezésre álló két hét alatt megkeresik a Tüskevárat, hátha kincsre lelnek.

A Tüskevár keresése közben Bütyök egy árokba zuhan, Tutajos pedig Matulát hívja segítségül. Sikerül a fiút kiszedni a gödörből.

Matulával megbeszélik a fiúk, hogy télen is visszajönnek, mert annyira jól érezték magukat. A búcsúzás senkinek sem könnyű. Hazaérkezésüket követően mindkét fiú szülei látják, hogy mennyire megemberesedtek a gyermekek – felnőtté váltak, igazi nyolcadikos fiúkká.

Visszatérve az iskolába megismerkednek Kengyel feleségével, aki szintén megállapítja, hogy a fiúk nagyon megerősödtek. S mikor arra kéri őket, hogy meséljék el nyári élményeiket, Tutajos és Bütyök feszeng, kitér a válaszadás alól, mivel úgy érzik, hogy mindaz, ami velük történt a nyáron olyan szép, hogy elmesélhetetlen.

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.

• Tápai Márton - Szupermasszív fekete lyuk kettősök által sugárzott gravitációs hullámformák / 2010, 46 oldal
  
  
• Mese a fekete tulipánról / 2020, 10 oldal
  
  
• Pajos-Fekete-Balla - Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek / 2009, 120 oldal
  
  
• Juhász-Csikvári-Szaitz - Migráció és feketemunka Európában / 2006, 150 oldal
  
  
• Turcsányi Réka Mária - A Fekete Halál, avagy a pestis krónikája / 2008, 5 oldal
  
  

"Holtig haza, Debrecen" A debreceniség bemutatása Szabó Magda: Kiálts város! című műve és az írónő emlékei alapján. Dicsőséges múltú szülővárosom, Debrecen számos irodalmi kiválóságot nevelt fel a történelem viharos évszázadaiban. Ebben a csodálatos városban töltötte gyermekkorát a XX. század egyik legnagyobb magyar írónője, Szabó Magda is . Szinte teljes egészében...

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

Élete Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar...