Középiskola > Műelemzések > József Attila szocialista versei

Kutatjuk a COVID oktatásra gyakorolt hatásait.
Kérlek töltsd ki kérdőívünket, csak 5 perc!
Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Költészetében már kezdettől fogva jelen vannak a gondolati elemek. Korán ébredő filozófiai érdeklődését mutatja, hogy már első köteteiben is találkozunk az élet alapvető kérdéseire választ kereső versekkel. Az Ülni, állni, ölni, halni című versében például a választás, a döntés kényszerét mutatja fel és azt a felismerést, hogy minden döntésünkkel a lehetőségek végtelen soráról kell lemondanunk.

Fiatalon Isten léte is foglalkoztatja. Istenkeresésének érzelmi, gondolati tartalmait a sokféle változatban megjelenő Istenképben juttatta kifejezésre (Kiáltunk Istenhez, Tovább én nem bírom, Istenem). A Medáliák szürrealista képsoraiban pedig az én és a világ viszonyát feszegeti. Ezektől a korai megnyilatkozásoktól azonban még hosszú út vezetett a Külváros éj és főleg a Medvetánc kötet nagy gondolati verseihez.

Miután külföldi tartózkodásának hatására belépett az illegális Kommunista Pártba, feladatát az agitációban látta, de politikai versei (Tömeg, Áradat, Szocialisták) az agitációs hang ellenére elvont gondolatiságot tükröznek. Ezen elvontság volt az egyik oka annak, hogy pár évvel később kizárták a pártból. Új kötete, az 1931-ben megjelent meg Döntsd a tőkét, ne siránkozz a közeli világforradalom-ban való hitét tükrözi.

A Medvetánc kötet mottója szerint annak, aki a költő akar lenni, meg kell járnia a poklokat. Nála ezt senki sem tudhatta jobban. Míg korábbi verseiben világképének csak egy-egy vonása jelenik meg, e kötet nagy gondolati versei (Elégia, Téli éjszaka, Óda, Eszmélet) teljes világképet képes felmu-tatni bennük. Ezeknek a verseknek szerkesztési módja a perspektíva váltás: a költemény részei a néző-pont változása szerint tagolódnak. Lényeges elemük a leírás és a gondolati elem egysége.

A versindítás legtöbbször egy tájnak, egy helyzetnek a leírása. Erre gyakran már a cím is utal (Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén), a bemutatott tárgyi világ hordozza a vers gondolati elemeit is. Minthogy a sivárságot érzékeltető képek: a lerakodó korom (A város peremén) illetve az ólmos ég alatt szálló füst (Elégia) ahhoz a tárgyi világhoz tartoznak, ahol a proletariátus él. Ezáltal egyben e réteg életérzései mellett mélyebb értelmezésben a költő létérzését is kifejezik. Ehhez hasonlóan gyakran közvetítenek társadalmi, illetve általános emberi és egyéni létérzést versei gyakorta visszatérő motívumai (tél, fagy, nyirkosság, sötétség, stb.).

A gondolati versek közös jegyeik ellenére rendkívüli változatosságot mutatnak, mind a bennük kifejtett gondolatok, mind felépítésük és verselésük szempontjából. Az 1932 folyamán íródott Külvárosi éj egyre táguló képeivel, a sötétet megtörő fényeivel, ódai szárnyalású részével még egy eljöven-dő jobb világ reményét sugallja. Ez után születő versei már jelzik, hogy a költő csak egyre nehezebben tud szembenézni a külső és belső világ fokozódó zűrzavarával (Téli éjszaka). A világot és benne saját helyzetét felmérni készülő lírai én meditációja során átéli az egyén szorongató magányát, szembenéz az embertelenné vált világgal, az általános közönnyel. Mindezek után dönt a világról és a világhoz va-ló viszonyáról. Mindenestül vállalja a külvárost, a téli éjszakát sajátjának vallva.

József Attila átélte az első világháborút, a forradalmat és benne élt a kapitalista Budapest nyo-morában is. A burzsoázia és a munkásosztály harca egy időben fontos helyet foglalt el költészetében. Míg a Téli éjszaka elsősorban az egyén léthelyzetét vizsgálja, A város peremén alanya a munkásosz-tály. A költő sorsközösséget vállalva a munkássággal tekinti végig osztályának történelmi színrelépését, szerepét.