Középiskola > Műelemzések > Illyés Gyula élete és munkássága

Kutatjuk a COVID oktatásra gyakorolt hatásait.
Kérlek töltsd ki kérdőívünket, csak 5 perc!
Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Jelentősége

Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó.

Élete

1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Iskolái: Dom-bóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban, vöröskatona. 1921-ben beiratko-zik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.

1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóirat. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 45 után a Nem-zeti Parasztpártnál képviselő. Az 50-es években tartózkodik a közéleti szerepléstől. Az 1960-as évek-ben magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.

Költészete

Első verseit avantgárd folyóiratok közlik. Ezek szürrealista versek.

1937: Rend a romokban: Új korszak kezdődik Illyésnél: Töprengő, vitázó költemények, drámai monológok. 1945 után versekkel köszönti a romokból hazát építő munkásságot és parasztságot. Pl: Megy az eke. 1948 után fordulat következik be az életébe: Bizalmatlanul szemléli a körülötte zajló eseményeket. 1950-től kezdve inkább csak történelmi drámákat ír. 1956. november 2. Irodalmi Újság-ban megjelenik az Egy mondat a zsarnokságról című verse: egyfajta vélemény a totális diktatúráról. 1956: Kézfogások című kötet.

Az utolsó évtizedekben átalakul a költészete: meditáció, meditálás kap nagy szerepet: gyakori téma az élet-halál kérdése. Tömörebb, bonyolultabb mondatfűzés figyelhető meg a költeményeiben. Feszültség, drámaiság, zaklatottság uralja a verseket. Műfaji változatosság: szonett, óda, hosszúvers, prózavers, képvers.

Egy mondat a zsarnokságról

A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kordokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága. A mű mintája Eluard A szabadság című költeménye. Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.
A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen több-szörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, ez a Rákosi-korszak.
A vers szerkezete:

A vers első fele: A zsarnokság jellemzői és a XX századi megnyilvánulási formái.

A vers középső része: A zsarnokságnak a művészetben való megnyilvánulási formái.

A vers harmadik fele: A zsarnokság megjelenése a magánéletben.

Idősíkok, időszemlélet:

A versben a jelen idő uralkodik. Lényegi változásoktól mentes.

A múlt hiányzik. A jövő idő is hiányzik, tehát az ellenállás lehetetlen.

A zárlat: Végkimerülés-szerűen elhalkuló.

Aki élt zsarnoki korban, az nem törölheti életéből ezt a szakaszt akkor sem, ha átmeneti jellegű.

Bartók

A zeneszerző halálának 10. évfordulójára írta, 1955 októberében. A Színház és Mozi című heti-lapban jelent meg. Műfaja: rapszodikus óda. A vers első részében a költő Bartók zenéjének kritikusai-hoz szól. A költeményt az indulat formálja. A rettenet kimondásának jogáért emeli fel a szavát. Ellen-tétet állít a Bartók zenéjét szeretők és az azt elutasítók között. Első csoport számára Bartók zenéje vi-gaszt, a második csoport számára hangzavar. A költő értetlenül szemléli azokat, akik nem ismerik fel Bartók zenéjének népi gyökereit.

A következő rész a „Bánatomat sérti” kezdetű sortól Illyés Gyula Bartók küldetésére utal. Azt hangsúlyozza, hogy a kor zaklatottságát nem lehet verklifutamokkal kifejezni. A zene szerepe: a disz-harmónia kifejezése, ami a társadalomban és a lélekben egyaránt jelen van.

A művészet feladata: katarzist teremteni, rádöbbenteni az embereket az élet zord igazára. Mo-dern ars poétika, egyben Illyés Gyula költői hitvallása is.

Az utolsó szakaszban a vers menete lelassul. A költő a pátosz hangján fejezi ki Bartók iránt tiszteletét. Összegzi a vers témáit, gondolatait. Pozitív kicsengésű a vers, mert hogy a zene emberi jövőt ígér.

Zaklatott, egyenlőtlen hosszúságú sorokból és változatos rímképletű versszakokból áll. A szerkezet íve leginkább egy spirálvonallal írható le, ugyanis a motívuma újra és újra visszatérnek és ezek viszik tovább a költeményt. Sok a retorikai alakzat, felkiáltás, párhuzam, kérdés, ellentét.

Koszorú

1970-ben írta a Kortárs folyóiratban jelent meg. Szabad vers, a nemzeti közösségi élmény legszebb vallomása. Kemény felütéssel indul a költe-mény. Hatásos késleltetés után mondja ki a költő, hogy a vers tárgya a magyar nyelv. Az első részben az idősík a jelen. A szavak a tűz képét asszociálják. Majd a kép átalakul és a kígyó hasonlatban folyta-tódik a gondolat. A második részben a költő visszalép a múltba a történelem századait idézi. Felsorolja azokat az embereket, akik a nyelv épségét megőrizték.

Az utolsó részben egyre sodróbbá válik a mű menete. A költő birtokos jelzők sorozatával szól a magyar nyelv milyenségéről. Az idő és a tér fokozatosan tágul. A vers tetőpontján megjelenik a lírai én és megvilágosodik a cím jelentése. Minden elismerés, amit a költő kaphat, a nyelvet illeti. Verszár-lat patetikus hangvételű: a költő tiszteletadása, tanúságtétele.