A költő a műben csak jelen idejű igéket használ. Ez külön hat a gyerekekre, és a „felnőttekre”. A kisgyerekeknek - ha tényleg altató versként hallják -, azt a benyomást kelti, hogy most történnek az események. A felnőttek - vagy nagyobb gyerekek - viszont bármikor, akár évek múlva is, ha elolvassák, mindig jelen idejű marad számukra, és nem megtörtént eseményként dolgozzák fel.
Ezen kívül a vers tele van tűzdelve megszemélyesítésekkel. Tulajdonképpen az első öt versszakban az első, a második és a harmadik sorban mind megszemélyesítés van.
A műben levő igéket fogjuk kikeresni és eldönteni róluk, hogy milyen fajtájú igék. Öt féle igét találhatunk összesen, ezek a cselekvő ige, ható ige, visszaható ige, szenvedő ige, műveltető ige. Ezek az igék lehetnek tárgyas, tárgyatlan igék, valamint tartós, mozzanatos és gyakorító. (A vers refrénjeiben lévő „aludj” szó nem lényeges ebben az elemzésben.)
Az első versszakban három megszemélyesítés van: az ég, a ház és a rét. Az igék közül a „lehunyja” ige cselekvő, tárgyas és mozzanatos; az „alszik” ige pedig visszaható, tárgyatlan és tartós.
A második versszakban kettő van: a bogár, a darázs és a zümmögés. Az egyik ige a „lehajtja”, amely cselekvő, tárgyas és mozzanatos. Az két „alszik” ige pedig ugyanúgy visszaható, tárgyatlan és tartós.
A harmadikban szintén kettő van: a villamos és a robogás. Az „aluszik” és a „szendereg” ige ugyanolyan tulajdonságú, mint az előző versszakokban az „alszik” ige. A „csönget” ige pedig tárgyatlan cselekvő, de mozzanatos.
A negyedik versszakban megint két megszemélyesítés van: a kabát és a szakadás. Itt ugyancsak „alszik” igét találunk, melynek nem változtak a tulajdonságai. A „szunnyadozik” ige szintén ugyanolyan, mint az „alszik” ige. A „hasad” ige pedig cselekvő, tárgyatlan és tartós.
Az ötödikben már öt van: a labda, a síp, az erdő, a kirándulás és a cukor. Ebben az öt megszemélyesítésnek csak két ige jut: a „szundít” és az „aluszik”, melyek mind ugyancsak cselekvő, tárgyatlan és tartós igék.
A hatodik versszakban a költő Balázshoz olyan közel hozza a távoli dolgokat, mint amekkora egy üveggolyó. Ez azt jelenti, hogy álmokban minden megtörténhet, és Balázsnak is csak a szemét kell lehunynia, hogy álmodhasson.
Az utolsó versszakban pedig azt írja le a költő, hogy mi minden lehet Balázs. Végül azt mondja, hogy már az anyukája is elaludt, ezért neki is álomba kell merülnie.
A második, a harmadik és a negyedik versszakban érdekesség, hogy a megszemélyesítések az utolsó kivételével valamilyen tárgyra vagy élőlényre vonatkoznak, az utolsó pedig egy újabb fogalomra. Ez a fogalom olyan cselekvés, illetve ige, amit az előző megszemélyesítés alanyai végeznek („szendereg a robogás”, „szunnyadozik a szakadás”, stb.). Vagyis a költő először megszemélyesít valamit, majd ennek az általános tevékenységét is. Azért, mert ha az alany alszik, akkor a cselekvése is, ezáltal még jobban ki tudja fejezni a költő az „alvást”.
A költő a versben - megszemélyesítve - leírja, hogy a Balázst körülvevő dolgok már mind alszanak, valamint az álmában megtörténhető események közül is említ néhányat (tűzoltó, katona és juhász) és ezzel arra biztatja, hogy neki is követnie kell az ő példájukat.
Kapcsolódó olvasnivalók
A grúz - dél-oszétiai háború
A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
A LEGO története
A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).
A munka ünnepének eredete
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Földi János (1755-1801)
Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...
Móricz Zsigmond: Rokonok
Rövid tartalom
Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...
A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében
A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében
A remény keresése és elvesztése, majd a reményvesztés után az irracionális remény utáni puszta vágyakozás Vörösmarty Mihály költészetében meghatározó jelentősséggel bíró, alapvető téma - legyen szó akár személyes sorsról, akár nemzeti létről, akár az emberiség jövőjéről. Ezen...
