Középiskola > Kötelező olvasmányok > Machiavelli - Mandragóra

A mű a reneszánsz lecsengése idején íródott. Ekkor már létezett a Comedie Dotta, az irodalmi vígjáték. A Mandragóra az első ilyen Comedie Dotta, újdonsága, hogy nem verses, hanem prózában írt szövegű. Megtartja a Comedie del’Arte alapsztoriját: egy férfi meg akar szerezni egy nőt.

Alakok

- Calimaco – szerelmes férfi
- Lucretia – meghódítandó nő
- Nicea (Pantalone-nak felel meg)
- Ligurio (Brighellának felel meg)
- Pap (u.a.)
- Doktor (u.a.)

Alapszituáció

Calimaco Párizsban hallja, hogy Lucretia a legszebb olasz nő, aki ráadásul a végtelenségig hű-séges nála jóval idősebb, gazdag férjéhez.

Bonyodalom

A hódítás akadályai:
1. Calimaco nem is biztos, hogy szerelmes Lucretiába, csak egy kihívást lát benne
2. Lucretia biztos, hogy nem szerelmes Calimacoba, mert nem is ismeri.

A párnak nem lehet gyermeke, ezért Calimaco álorvosként elmegy hozzájuk, hogy gyógymódot találjon a bajra. Azt meséli nekik, hogy létezik egy főzet a mandragóra növényből, amitől lehet majd gyerekük DE! egyetlen mellékhatása az, hogy a gyermeket nemző férfi az aktus után meghal. Nicea ezért beleegyezik, hogy egy másik férfival háljon a felesége a jó ügy érdekében. Lucretiát nehezebb meggyőzni. A számára két legfontosabb ember, a pap és az édesanyja próbálja rávenni arra, hogy csal-ja meg férjét, hisz ez a leghelyesebb, ha tényleg gyereket akar. Az édesanyát a pap állítja maga mellé, nem is kell sokat győzködni, hisz fiatal lány korában ő is kapós volt.

Tetőpont

Lucretia megtörik, beleegyezik a házasságtörésbe. Maga a házasságtörési jelenet nincs benne a darabban, csak másnap meséli Nicea, hogy mi történt: Nicea megvizsgálta a kiszemelt férfit (aki Calimaco álruhában), majd beengedte feleségéhez. Calimaco is mesél: szerelmet vallott Lucretiának és felfedte a cselt is.

Megoldás

Lucretiának tetszik a dolog, hisz Nicea már öreg és nem tud, Calimaco meg fiatal és tettre kész. Calimaco odaköltözik a szomszéd házba és a házasságtörés folyamatossá válik.

Machiavelli

Firenzei politikus, diplomata, államférfi. Fő műve a Fejedelem, mely politikatörténeti munka ar-ról szól, hogy miért, milyen eszközökkel, hogyan lehet megszerezni és gyakorolni a hatalmat. A hatalom gyakorlásának kézikönyve. Alapgondolata, hogy az emberek társadalma nem élhet káoszban, ezért valakinek rendet kell tartania. Ez a fejedelem, aki a közösség javáért lép fel, s ennek a közjónak az érdekében minden eszköz megengedett (a cél szentesíti az eszközt). A politikában félre kell tenni az erkölcsöt, a fejedelemnek, a diktátornak joga van mindenhez, törvénytelenséghez, gyilkoláshoz…stb. Az ilyen alak a machiavellis-ta politikus.

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Szereplők: - Kárász Nelli – főszereplő - Takaró Sanyi – Nelli férje - Nelli anyja és apja - Sanyi anyja és apja A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó...

Arany János a szabadságharc utáni magyar költészet kiemelkedő alakja. Máig vitáznak azon, hogy epikus vagy lírai alkotó volt-e Arany, mert, mind a két műnemben jelentőset alkotott. Vannak visszatérő témái motívumai. Arany művészetében nem tekinthető motívumnak a madár, mert nem kíséri végig az egész életpályáját, csak néhány versében található meg. Ebben a néhány versben is...

A beteljesületlen élet, a terméketlen vágyak, a félbemaradt akarások költője Berzsenyi. Életének – mint annyi más költőtársának a magyar felvilágosodás évtizedeiben – legjellemzőbb eleme a várakozás. Várt a kortársak, a társadalom megértésére, a lelki társra, a visszhangra. Sok gondolat, elszánás, tett maradt benne kimondatlanul, kiéletlenül. De még így is, „niklai...