Középiskola > Műelemzések > A mindennapi bűnök művészi ábrázolása a XX. századi irodalomban Thomas Mann-nál

A 20. századi kritikai realizmus jellemzői

Az epikában és a drámában tovább él a kritikai realizmus a 20. században is. Az alkotó szemben áll a polgári társadalommal, embertelenségét, széthullását mutatja be analizáló módszerrel. Új jelek: nem törekszik a valóság pontos, tipikus tükrözésére. Megjelenik a költői túlzás, a lelkiállapot szürrealista rajza, ami abszurditást (lehetetlenséget) eredményez. gyakori a belső monológ és az időrend felbontása is.

Thomas Mann: Mario és a varázsló c. művének keletkezése

A 20. század kritikai realizmusának kiemelkedő képviselője Thomas Mann. A német író, aki 1875-1955-ig élt, Lübeckben született, régi polgárcsaládban. 1933-ig Münchenben élt, majd a fasizmus elől Svájcba menekült, 1930-ban az USA-ba emigrált. A fasizmussal először Olaszországban találkozott. Ezt az élményét mutatja be a Mario és a varázsló-ban. A novella 1930-ban jelenik meg.

Idő, tér, tárgy

Az író 1926-ban Itáliában járt, s ezután alkotta művét. Mussolini 1922-ben lett miniszterelnök. A mű ideje a 20-as évek Olaszországában képzelhető el. Az olaszo-i fürdőhelyen, Terre di Venerében, a Grand Hotelben játszódik a cselekmény. Ez közkedvelt, igényes kirándulóhely. A fasizmus előkészítésével foglalkozik. A középpontban egy tragikus véget érő művészest áll.

Cipolla jellemzése

Cipolla a mű központi figurája, kinek a megjelenését egy terjedelmes expozíció készíti elő. Sejtelmes, baljós megjegyzések utalnak a bekövetkező borzalomra. „Az atmoszférát bosszúság, izgalom, feszültség remegtette kezdettől fogva, s végül megtörtént a kirobbanás ezzel a borzalmas Cipollával, kinek szemében végzetszerűen - s egyébként emberileg nagyon megrázóan- testesült meg és sűrűsödött össze az, ami a hangulatban tulajdonképpen kínos volt.” Mann olasz - olasz között különbséget tesz. A szegényebbek másodrendűnek érzik itt magukat. A szállóban megtalálható a római magas arisztokrácia. Az orvos azt mondja, amit gondol, nem azt, amit a hercegnő hallani kívánt volna. Egy 8 éves kislány meztelenül van a strandon, amire azt mondják, hogy szemérmetlenség, erkölcstelenség. „A szemérmetlenség Olaszország vendégszeretetével való háládatlan és sértő visszaélésszámba megy.” Ez erkölcsi képmutatás, álszemérem és túlérzékenység uralkodik. Ellenszenvet és titkos lázongást váltott ki Cipolla megjelenése, viselkedése, cselekedetei. Negatív, erőszakos kifejezéseket használ. A varázsló magatartása, módszerei is a fasizmusra emlékeztetnek. Cipolla megtöri az emberek akaratát, belegázol méltóságukba, s végül azt Mario esetében földig tiporja. A mutatványok félelmet keltenek, a közönség ki van szolgáltatva. A gyerekeket is megfertőzi a politika, az olasz felsőbbrendűség tudata. Cipolla kellemetlen, ellenszenves.

Cipolla: „Nehezen meghatározható korú, éles, kusza vonalú ábrázattal, szúrós szemmel, redősen zárt szájjal, kicsiny, feketére viaszozott bajuszával, éles alsó ajka és álla között úgynevezett légyszakállal, s bonyolult utcai estélyi eleganciával öltözve.” Szigorú komolyság, rosszkedvű gőg, önteltség jellemzi. Apró, szigorú szemek, csúf haj, nyomorék test, púpos hát. A külsőségekben is igyekszik hatást kelteni, „bókjaiban volt valami gúnyos, és lealázó.” Viselkedése az olvasó ellenszenvét váltja ki. Munka közben iszik, dohányzik. Valójában nem bűvész, hanem hipnotizőr. Cipolla két tulajdonsága a legjellemzőbb: a tudatosság és a fokozatosság. Megtestesítője az erőszaknak, mely határozottságát fejezi ki. Idegen akaratok letiprásának az eszközévé válik. Azért gúnyolja ki azokat, akik nem tudnak olvasni, számolni, mert neki kisebbségi érzése van fogyatékossága miatt. Lenyűgöző, remek beszélőkészsége van. Az est első részében mutatványainak hatása nem megalázó. Fokozatosan vonja hatása alá az embereket. Pl. a táncolók Angielieri úr akaratának lerombolása. Mann-ék sem mennek haza. Egy római úr ellenáll, végül ő is táncolni kezd. Az előadás résztvevői kiszolgáltatottá válnak. Mario esetében az emberi méltóságot alázza meg. Silnestra nem viszonozza a fiú szerelmét. Cipolla azt mondja neki, hogy ő a lány, csókolja meg. Mario a hatása alá kerül, és teljesíti kérését. Mikor magához tér, és rádöbben tettére, lelövi a bűvészt. Az író helyesli Mario tettét: „Rettenetes vég, szörnyű végzetes befejezés. És felszabadító vég mégis, nem tehetek róla, így kellett, és így kell éreznem!”

A mű mondanivalója

Az író azt mutatja be, milyen lélektani szituáció segítette a fasiszta diktátor hatalomra jutását, mert Cipolla ennek a megtestesítője. Egyre inkább megfosztja a tömeget saját akaratától, és rákényszeríti a magáét. A diktátor sikerét segíti elő a kiszámítottság, a határozottság.
Mario az erőszakra tettel válaszol, az emberi méltóság ellen támadó, durva erőkkel szemben a passzív ellenállás nem segít (római úr), csak a valóságos harc. Mario lázad, megöli a hipnotizőrt, de magát az eszmét ezzel nem öli meg.