I. Vagyoni vagy szellemi szegénység?
„A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.”
„A szellemi milliomosok”
II. Goriot apó önzetlen szeretete
Rastignac és az élni tudás
Előítéletek és tanácsok
A pénz hatalma
A pénz szaga és egy mai ember gondolatai
III. Záró gondolatok
Manapság a pénz a legnagyobb gond és egyben a mozgatóerő is. Mindenki többet akar, mint ami neki jutott, és amikor olyan emberekkel találkozunk, akik szegények de mégis boldogak nem akarunk nekik hinni, hiszen sajnos még mindig ők vannak kevesebben. Hogy lehet valaki boldog anélkül, hogy nem milliomos? Vajon ez az ember beletörődött a sorsába? Nem, ez az ember megtalálta a boldogságot, rájött arra, hogy a boldogság nem a pénzben rejlik. Legyen vagyonunk, de ha ezt elértük, törekedjünk a szellemi vagyonunk növelésére. Sokkal jobb dolog „szellemi milliomosnak” lenni, mint „anyaginak”. A legjobb – szerintem – az, ha valaki a lélekben gazdag, és nem a bankszámláján. „Szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” Ez az állítás azt hiszem teljesen igaz.
Legtöbb szülő, bármi áron is megpróbálja támogatni, az általában hálátlan gyermekét. Így volt ezzel Balzac Goriot apója is, akit egyetlen szenvedélye jellemezte, a leányai iránt érzett, túlzott és képtelen szeretete. Minden vagyonát lányaira pazarolta, ami egy bizonyos fokig nem is lenne gond, ha a lányai is oly annyira szerették volna őt, mint ő őket. De Goriot apó nem kapott szeretetet tőlük, de ő mégis adott. Ezt nevezzük önzetlen szeretetnek, ami Goriot idején is ritka kincs volt, de még ma is az. A regényben Rastignac az egyetlen, aki meglátja Goriot apó eme nagyságát. Ő az, aki eltemetteti az idős embert, mert lányai a temetésére sem mentek el. Vajon megérte Goriot apónak feláldoznia önmagát lányaiért? Ha másért nem, azért igen, mert történetéből tanulhat az utókor. Minden emberi életnek van valami haszna. Van, akinek kisebb, van, akinek nagyobb. Goriot apó haszna ez volt; a példaértékű cselekedete.
„…a vagyonszerzéshez nem tudás kell, hanem úgynevezett élni tudás” – mondta Beaumarchais. Vajon ő az élni tudás alatt azt érti, hogy tudnunk kell helyezkedni? Első lépés a helyezkedés terén, ha valaki becsületérzetét legyőzi az érvényesülési vágya. Az első és a legnagyobb lépés. Nehéz dolog legyőzni a becsületérzetet. Rastignac-nak csak elnyomni sikerül. (A családjától elvett pénzt visszaküldi.) Rastignac javaslatokat kap, hogyan érvényesüljön. Beauséant-né azt tanácsolja, tegyen szert egy szeretőre, és hidegvérrel használja ki és az igaz érzéseit rejtse el. Vautrin ajánlatát elutasítja a fiú, visszaretten attól, hogy a meggazdagodáshoz a gyilkosságon át vezet az út. Vautrin szavai nagy hatással vannak rá, el kell ismernie, hogy a kitartó tanulás, becsületes munka, szolid karrier távoli és bizonytalan jövővel kecsegtet. A pozitív, legális jövő, pedig mint tudjuk, messze van, annak, aki éppen nehéz helyzetben van. Úgy tűnik ebben a világban mindenki megvásárolható, csak a megfelelő árat kell érte fizetni. A pénznek roppant nagy a hatalma, ezt Eötvös József is megmondta; ez a nagy hatalom tisztán látszik, ha például egy bankrablóra gondolunk, vagy Vautrin-ra, de ebben a témában Jean Valjean is eszünkbe juthat, amint éppen kenyeret lop szerencsétlen családtagjainak. Az emberek a pénzért még az előítéleteiket is feláldozzák, ez olyan helyzetben megbocsátható, amilyenben például Jean Valjean volt (Victor Hugo: Nyomorultak). De azt hiszem ez vitathatatlan, hogy vannak helyzetek, amikor semmiképp sem.
„A pénznek nincs szaga.” –mondta Vespasianus. Egy irodalmi pályázatot nyert amatőr író munkái között rábukkantam egy novellára. Társadalmi betegség a címe, amelyben az író, Farkas Zsolt arról ír, hogy a pénznek van szaga: a pénz büdös. Szerinte az ember a pénzért mindenre hajlandó. Most beszélhetünk ismét szegény Jean Valjean-ról, de Farkas Zsolt inkább a főutak mellett ácsorgó „dolgozó nők”-re gondolt, a munkahelyi helyezkedésekre és a hétköznap esténként cirkuszi látványosságként szolgáló valóságshow „hősökre”. Szerinte a pénz társadalmi betegség, mely elrontja az embert, és az egyetlen gyógymódja: még több pénz. Természetesen van különbség Balzac és egy amatőr író gondolatai között, de valahol ugyanaz az üzenetük: nem szabad eldobni a becsületérzetünket a pénzért.
Akárhogy is próbálunk a bevezetőben elhangzott „nem fontos a pénz” életforma szerint élni, nem mindig sikerül. Azon emberek mindig többen lesznek, akiknek a pénz a fontos. Az emberi kapcsolatokban is mindig jelen lesz a pénz, mint megkülönböztető jel. Ha már a bőrszín nem is lesz probléma egy kialakuló kapcsolatban, a finom megjegyzésekre a pénz hiánya mindig ott lesz. A szülők mindig találnak majd hibát, ha gyermekük párjának családja nem támogatja annyira fiatalokat, mint ők. Sajnos ritkán, csak a halál közelében, az elmegyógyintézetben és hasonló kivételes esetekben nem kerül elő a pénz, az anyagi érdek.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Szent István csatahajó
Az S.M.S. Szent István az Osztrák–Magyar haditengerészet Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, melyet Szent Istvánról, az első magyar királyról nevezték el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.
A Rulett története és jellemző stratégiái
A rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.
Nem is létezik a Mikulás! :)
Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Babits Mihály, Jónás könyve és a Bibliai Jónás könyve összehasonlítása
Mindkét mű alapja, hogy Isten észlelte a ninivei emberek bűnös, vétkes életét. Megkívánván menteni őket az örökkárhozattól, oda küldi egy hívő emberét, Jónást. „Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba. Hirdesd nekik, hogy a gonoszsága színem elé jutott.”- mondta az Úr Jónásnak, hogy a bűnös város embereit térítse, és ezáltal mentse meg.
Ám Jónás úgy...
Ábel Amerikában
A trilógia utolsó része, amelyben Ábel a neki ajándékozott hajójeggyel elutazik Amerikába, s bepillantást nyer az amerikai emberek életébe.
Mielőtt még elutazik, segít apjának megszabadulni újdonsült feleségétől, mivel az új feleség hamar kimutatta a foga fehérét. Miután sikerül elérni, hogy az új feleség elköltözzön, Ábel felkészül az új kalandra.
Kelemen pap tanítja...
A falu jegyzője
Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját), e lap hasábjain közli folytatásokban újabb epikai művét, amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen.
A regény egy hajtóvadászat leírásával...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
