Jókai Mór a romantikus széppróza kiemelkedő alakja, de a népiesség és néhány regényében már a realizmus is megjelenik. A prózában ugyanazt a változást hozta, mint a lírában Petőfi költészete. Nála a romantika elveszti ünnepélyességét, emelkedettségét. Stílusa a hétköznapi nyelvhez közelít, könnyedség, természetesség jellemzi. A realizmus terén Az arany emberben jut a legmesszebbre. Ezt 1872-ben, második alkotói korszaka végén írta. A legkedvesebb regénye, legtöbb érzelmi válsága fűződik hozzá. Sok olyan szála van a regénynek, amit a korabeli drámák cselekményeiből merített.
Az arany embernek két helyszíne van: Komárom és a Senki szigete. A Duna kapcsolja össze őket. Komárom egy reális, valós helyszín, ahol mindent a pénz mozgat. Jókai is itt született, nem véletlen, hogy ez az egyik helyszín. Ezzel szemben a Senki szigete egy elképzelt hely. Itt nincs pénz, nincs társadalom és nincs vallás. Tímár Mihály kettős élete ezen a két helyszínen játszódik. Mindkettőnek nagy szerepe van a főhős életében. Komárom felé vezető úton egy hirtelen támadt szélvihar miatt fedezték fel a szigetet. Ott egy rejtett tanyára bukkantak, ahol két nő él egy hatalmas kutyával és egy kiscicával. Ott töltöttél az éjszakát, aztán másnap reggel elindultak Komáromba, Tímár pedig megígérte, hogy még visszatér a szigetre. Ettől kezdve meggazdagodását illetve házasságának boldogtalanságát követhetjük nyomon. A két dolog szinte párhuzamosan zajlik. Tímár egyre gazdagabb, házassága egyre boldogtalanabb. Mihály féltékenykedni kezd, bár Tímea soha nem adott okot rá. Férjét azonban nem szereti, csupán hálás neki, amiért feleségül vette őt.
Így Tímár ismét útnak indul a szigetre, ahol Tímea fogadja. De neki ott van a vőlegénye, Krisztyán Tódor, aki zsarolja őket azzal, hogy bejelenti a szigetet. Noémi bevallja Tímárnak, hogy mennyire szereti. Boldog hónapokat töltött ott. Kibontakozó szerelemben megtalálja a boldogságot, ahol önmagáért szeretik feltételek nélkül. Egy idő után azonban sóvárogni kezd a külvilág után, ezért tér vissza Komáromba. Ettől kezdve örökös hazugságban, lelkiismeret-furdalásban él, és nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete között. Idegennek érzi magát saját otthonában. Kettős élete teljesen zűrzavarossá tesz körülötte mindent. Egy véletlen segít élete megoldásában. Krisztyán Tódor a Balatonba fullad Tímár ruháiban. Így eltűnhet a társadalomból, és a Senki szigetén újra boldog lehet. Tímár nem találja meg a boldogságot a társadalomban, mert a világ nem ad erre lehetőséget. A polgári társadalom erkölcse szerint gazdag, tekintélyes ember, de ő maga érzi, hogy boldogtalan. Ezért a társadalomból kilépve, azon kívül a Senki szigetén teljesedik ki az élete.
A kiábrándulás regényének nevezik Az arany embert, hiszen utópia, tehát elérhetetlen, megvalósíthatatlan az, hogy valaki a társadalomtól teljesen elzártan, egy szigeten találja meg a boldogságot, és élje le az életét.
Kapcsolódó olvasnivalók
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket.
Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Van egy második agyunk
Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.
A munka ünnepének eredete
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Illyés Gyula Koszorú c. vers elemzése
A vers központi témája az anyanyelvünk. A költő az anyanyelvünknek a kommunikációban való szerepét hangsúlyozza. Amikor a nyelvet felhasználjuk beszédet kapunk. A beszéd a nyelvből születik. Közös nyelv nélkül nem tudnánk egymással kommunikálni, nem értenénk meg egymást. A nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalom.
A költő szerint az anyanyelv szabad használata az emberi...
A Pál utcai fiúk
A Pál utcai fiúk ifjúsági regény. Az ifjúsági regény alkalmas az ifjúság szórakoztatására és okulására. Írója jól ismeri a gyerekek és a serdültebb ifjúság érzelmi és gondolatvilágát. Azonosul a gyermekkel, de közben véleményt is formál arról, hogy a gyermekhősök döntései helyesek-e vagy hibásak. Ezért műve nevelő hatású.
A jó ifjúsági regény olvasója úgy érzi...
Védőbeszéd Édes Anna mellett
Tisztelt Bíróság! Édes Anna esetében nem szokványos gyilkossággal állunk szemben. Látszólag semmi indítéka nem volt megölni munkaadóit, ám – a szakértői vélemény szerint – Anna elméje ép. A tett helyes megítéléséhez ismernünk kell tehát a bűncselekmény pontos hátterét, amely fényt deríthet az esetleges okokra.
Anna egy Balaton melletti kis községből származik...
